Minél jobban ellazulunk és a bennünk lévő csendes erő felé fordulunk, érezzük a békéjét, csendjét és annak tudatát, hogy mindig jelen van, annál tudatosabban fogunk élni vele.
Az emberek sohasem boldogabbak, mint amikor ismerik önmagukat, és sohasem boldogtalanabbak, mint amikor becsapják önmagukat.
Szokratész
Akik ismerik önmagukat, azok tájékozottak abban, hogy mi a jó a számukra és így megszerezhetik, amire szükségük van, amire képesek. Így sok hibát elkerülnek.
Epiktétosz
Az időd korlátozott. Tehát ne vesztegesd arra, hogy másvalaki életét éld. Ne ejtsen csapdába az az ideológia, hogy mások gondolkodása szerint kell élni. Ne hagyd, hogy mások véleménye elnyomja a belső hangodat. És mindenekelőtt legyen bátorságod követni a szívedet és az intuíciódat. Ez a kettő már tudja, hogy valójában mivé akarsz válni. Minden más másodlagos.
Steve Jobs
Vagy te alakítod ki az elképzeléseidet, vagy mások alakítják ki azokat számodra. Vagyis tedd azt, amit tenni akarsz, vagy mások terveit kivitelezed.
Sok ember érzi úgy, mintha egy körhintán lenne: állandóan körbe járnak anélkül, hogy eljutnának valahová. Folyton haladnak egyik kapcsolatból a másikba, egyik tervből a másikba, mindig azt remélve, hogy az utolsó találat meghozza nekik azt, amit keresnek. Kétségbeesetten vágynak a változásra, de nem tudják, hogyan tegyék meg. Így folyton ugyanazokat a régi mintákat ismételgetik. Ha ez ismerősen hangzik, és minden újabb csalódás olyannak tűnik, mint egy nosztalgikus utazás, akkor legyen bátorságod belátni, hogy napról napra elégedetlenségben vonszolod magad és ennek nem kell így lennie.
Ahhoz hogy „áramlásban” legyél, értékelned kell a saját gondolkodási képességedet és egyedinek kell lenned. Az emberek akkor sikeresek, ha felfedezik önmagukat és összhangban állnak önmagukkal, hogy együtt haladhassanak az „áramlással”, az élet áramlatával.
Összhangban lenni önmagunkkal azt jelenti, hogy találnunk kell egy helyet önmagunkban, ahol létezhetünk. Vagyis felül kell emelkednünk az önmagunkkal való viaskodáson. Ily módon a szándék és az eredmények az ’összehangolás’ által találkoznak: mit akarok, mit gondolok, hogyan beszélek róla, mit érzek és hogyan cselekszem.
Mit akarok?
Minden megoldás önmagunkkal kezdődik. Harmóniánk titka az, hogy egyensúlyt teremtsünk a gondolataink, érzéseink és tetteink között (amit a napi döntéseink által érünk el). Az, hogy hogyan élünk, a legapróbbnak tűnő gondolatunktól a nagy döntéseinkig, meghatározza a személyes energiánk harmóniáját.
Mit gondolok?
A kiegyensúlyozott gondolatok nem élősködőek és nem szorongóak; nyugodtak, koncentráltak és az adott feladatra figyelnek. Ez a mentális állapot önmagunk elfogadásával kezdődik és az élet szeszélyeivel szembeni nyugalommal folytatódik.
Hogyan beszélek róla?
Tisztában vagyok a cselekedeteim okával, mert ez a tudatosság hatalmas erő. Sokféle módon érhetem el az elképzelésemet, tehát rugalmas és magabiztos maradok.
Mit érzek?
A lelkünk és a szívünk szent. Egyetemes Élet rezeg bennünk és körülöttünk állandóan. Minél őszintébben elfogadjuk önmagunknak ezt a részét, mind tudatilag mind rezgésszinten, annál világosabbá válik minden cselekedetünk.
Minél jobban ellazulunk és e felé a bennünk lévő csendes erő felé fordulunk, érezzük a békéjét, csendjét és annak tudatát, hogy mindig jelen van, akárhol vagyunk, akármit csinálunk…, annál tudatosabban fogunk élni vele, mert állandóan velünk él… TÉRJÜNK VISSZA EHHEZ A TUDATOSSÁGHOZ, AHÁNYSZOR CSAK TUDUNK!
Hogyan cselekszem?
Bár nincsenek szigorú szabályok a helyes és helytelen cselekedetek közötti különbség meghatározásra, a szívünk tudja azt. Minden alkalommal, amikor gondolunk valamit, döntést hozunk, beszélünk vagy cselekszünk, szívünk szerint tudjuk, hogy az helyes vagy helytelen.
Döntéseink minden pillanatban alakítják azt, hogy kik vagyunk és kivé válunk. Ezek valóban meghatározó pillanatok.
A legmagasabb rezgés megteremtéséhez tudatában kell lennünk annak, hogyan használjuk a fizikai és az érzelmi energiánkat. Ha az életünk végeláthatatlan feladatokkal van túlterhelve, és találkozóról találkozóra rohangálunk, akkor a rezgésünk zaklatottá válik és magunkhoz vonzzuk mások gondjait és bajait.
Semmit sem teszünk céltalanul, akár tisztában vagyunk ezzel, akár nem. Tudatában kell lennünk a szándékainknak. Az általunk választott minden tettnek, minden vágynak, minden viselkedésnek, különböző okai vannak a háttérben. Bár maga a tett ugyanaz lehet, egy másféle szándék teljesen átalakíthatja az energiánkat és ezzel megváltoztathatja azokat a helyzeteket, amelyeket magunkhoz vonzunk az életben.
Szándékaink ereje akkora, hogy képes megváltoztatni a rezgésünket és ezáltal az életünk körülményeit. Mindent, amit teszünk, ez az erő hatja át. Például, amikor dolgozunk, lehet, hogy a legjobb szándékkal tesszük, de az is lehet, hogy szánalmasan vonszoljuk magunkat a nap folyamán, nehezményezve, hogy ott kell lennünk. Mit gondolsz, melyik lehetőség fogja a legjobb eredményt hozni?
Ha állandóan függőséget okozó vagy öntörvényű tevékenységekkel vesztegetjük el a napjainkat, ez a létállapot bomlaszthatja az energiánkat, egyensúlyhiányt okozhat és megzavarhatja a napi életünk gördülékeny mozgását.
Nem tekinthetjük a világot egy állandó verseny színhelyének anélkül, hogy ne félelem alapján közelítenénk meg a céljainkat. Mert ha ezt tesszük, akkor arra vagyunk ítélve, hogy aggodalomban éljünk, elhamarkodottan és kétségbeesetten cselekedjünk.
A kétségbeesettség helyett az elszántságot kell választanunk. Az előbbi a kívánt eredmény félelem alapján való elérésének a módja, az utolsó pillanatban való cselekvés őrülete, ami azt a benyomást kelti, hogy aktívak vagyunk, élünk és a célt szolgáljuk. Míg a másik lehetőséget nyújt nekünk arra, hogy nyugodtan, de kitartóan cselekedjünk, tudván, hogy azt tesszük, amit tennünk kell, mert ez az indíttatás a lelkünk mélyéről fakad. Ezek a tapasztalatok homlokegyenest ellentétesek egymással.
Ha helyesen cselekszünk, azt tudjuk. A szívünk örömmel teli és különösen kellemes dallamot énekel.
A mai nap „ajándék”. Nem, ez nem játék a szavakkal, hanem erőteljes igazság.
