Druida bölcsességek triádokban

Druida bölcsességek triádokban

A kelta kultúra hármas tagolódásokon, triádokon alapult.

Tehát nem duálisan gondolkodtak, világosság-sötétség, fehér-fekete, hanem a „közép” volt fontos a számukat. A hajnal és az alkony szellemi idők voltak.

A kelta nép lelkének szellemi fejlődése – 5. rész

(vissza a 4. részhez)

A sok „természetisten”, az elementális lények, hármasával jelentek meg. Rejtvényeik, melyek által szellemi tudásukat továbbadták, mindig hármas felépítésűek.

A következő vers is egy példa a triád bemutatására. A brit bárdok három öröme:

Beszélj tapasztaltan;

cselekedj bölcsen;

teremts békét és összhangot.

A druidák tudásukat triádok formájában adták át tanítványaiknak. Semmit sem írtak le! Mindent szóban közöltek és a könnyebbség kedvéért ezeket a gyakran dallamos, költői triádokat versek ezrei által közvetítették.

A hármasság Istenről való elképzelésükben is szerepel és a druidák azt tanították, hogy minden Istenhez tér vissza.

Az Egyes az örök változatlanság száma, ami mindenben benne van, és minden Őbenne van. A Kettes a sokféleség, változékonyság száma, mivel idővel minden az ellenkezőjére fordul. A Hármas a tökéletes szám, mivel feloldja az ellentéteket és megkönnyebbüléshez vezet.

A druidák három eredeti egysége:

Egy Isten,

egy igazság,

egyértelmű szabadság.

 

Továbbá ebből a három eredeti egységből három dolog származik:

Minden élet,

minden jóság,

minden erő.

A druida tanítványoknak a következő dolgokat tanították, amiben mesterré kellett válniuk: kiváló erkölcs, erényes modor és szokások, kifogástalan magatartás, szabad gondolkodás, pártatlan megítélés, magasztos elvek és a szellemiség iránti vágy.

A következő triád mindezt jobban kifejtette:

Imádd az istenséget,

dolgozz a világért és az emberiségért,

bátran viseld a sorscsapásokat.

A kelta társadalom is három részre tagozódott. Az egyszerű embereken kívül három társadalmi osztályt lehetett megkülönböztetni: a király harcosait, a druidákat papjaikkal és bíráikkal, és végül a bárdokat, beleértve az énekeseket és a doktorokat. Ez a hármas felosztás azonnal rámutatott az emberek életformájára: szolgák, szabadok és nemesek.

Ez világosan kitűnik az Edda, az északi mitikus történetek egyik verséből. A „Rig dala” című mítoszban Rigspula Aesir istene. Útjai során Rig három gyermektelen párral találkozik és fiút nemz a három asszonnyal.

A költő a három helyzetet költői, ám nagyon különös formában volt képes érzékeltetni. Ezt a verset Jan de Vries-nek [2] tulajdonítják valamikor a 12. századból. Íme néhány részlet.

A szolgák között a fiú neve Szolga:

Az asszony fiút szült,

kinek bőre barna;

megkeresztelték,

és a Szolga nevet kapta.

A szabadok között a fiú neve Karl:

Az asszony fiút szült,

kinek bőre fehér;

megkeresztelték,

és a Karl nevet kapta.

Végül a nemesek között is született egy fiú, akit Jarl-nak neveztek:

Fiút szült az anya

és selyembe vonta;

megkeresztelték,

és a Jarl nevet kapta.

Haja szőke és az arca fehér,

a szeme ragyogóan fénylő, mint a kígyóé.

Jan de Vries szerint a kelták között volt a nemes ifjaknak egy nagy csoportja, akiket a druidák harcosnak neveltek, hogy védjék a törzset. Megtanították őket arra, hogyan kell egy harcosnak viselkednie.

Ezeknek a kelta ifjaknak a következő tulajdonságokkal kellett rendelkezniük:

Kegyesség,

tisztesség,

bátorság.

 

Ez természetesen nem vett igénybe húszévnyi tanulást. Azokat, akik ezt az időt letöltötték a papi hivatásra készítették fel.

Az embereket három dolog különbözteti meg más lényektől:

Önálló gondolkodásuk,

emlékezőtehetségük,

megfigyelőképességük.

Végül három dolog, ami szükséges a gonosz legyőzéséhez:

A szenvedés,

a sorscsapások néma elviselése,

az egyéni sors szabad megválasztása.

Sorsának szabad választása alapján az ember három téren fejlődik:

Tudásban,

szeretetben,

erkölcsi tartásban.

 

A fentiek természetesen minden időkben érvényesek!

 

(folytatás a 6. részben)

______________

Források:

[1] Atonin Gadal, Het Druïdisme [A druidizmus], Rozekruis Pers, Haarlem 2019

(Magyarul: A katárok öröksége, A druidizmus – kiadó: Lectorium Rosicrucianum)

[2] Jan de Vries, De Edda – Goden en heldenliederen uit de Germaanse oudheid [Az Edda – A germán őstörténet istenei és hősi énekei], Ankhhermes 2012

A cikk megosztása

Információ a cikkről

Dátum: szeptember 3, 2024
Szerző: Benita Kleiberg (Netherlands)
Fénykép: Unsplash CC0

Illusztráció: