A mesterséges intelligenciát egyre többen olyan fejlődésnek tekintik, ami nagy világméretekben meg fogja határozni az életünket. Vajon felmerül akkor annak a lehetősége, hogy a lelkünket „eltéríti”?
Ugyanez a kérdés vetődött fel a nyomtatás bevezetésekor is. A potenciálisan halhatatlan lélek kezében van a kulcs az autonóm és önmegvalósító út követéséhez. Ez talán nem szuperszámítógépek sebességével fog zajlani, de olyan megszabadulási útnak fog bizonyulni, ami egy független belső királysághoz vezet.
Vannak intelligen emberek, akik elutasítják a mesterséges intelligenciát: azt az intelligencia meghatározása szerint nem mesterséges, nem lehet mesterséges vagy nem hozható létre mechanikusan, technológiailag vagy automatikusan. Véleményük szerint minden előre programozott dolog egy algoritmikus rendszerezés eredménye. Az önfejlesztő számítógépeket végső soron szinténőrzik, ezért nem felelnek meg egy független, autonóm működési kritériumnak. Minta (mátrix) szerint vannak tervezve, hiányzik belőlük a valódi intelligencia és az ihletett függetlenség tudata.
Mások úgy vélik, hogy a dzsinn kiszabadult a palackból, most, hogy a számítógépes programok néhány másodperc alatt kész sztorikat tudnak alkotni, olyan munkákat hoz létre, amelyeknek a minősége csak rosszabb, mint azoké az íróké, művészeké, történészeké, zenészeké, sőt tudósoké , akik órákon és napokon át dolgoznak egy művön. Egy olyan alkalmazás, mint a ChatGPT, csak egy „sztochasztikus papagáj” (egy papagáj, amely véletlen egybeesésének mentén működik). A készülék nem teljesen megbízható. Érvel, de semmit sem ért. Tényeket hallucinál.
Ha a nyelvi kifejezőkészségünk mélységét és változatosságát arra a szintre csökkentjük, amiben a számítógépek jók, akkor lemondunk magunkról
– mondja Siri Beerends, kultúrszociológus.
Christian Kromme, a Humanification – go digital, stay human [Emberiesítés – légy digitális, maradj ember] szerzője azt mondja:
2030 körül olyan GPT-nk * lesz, vegye az IQ-ja eléri a 800-at, képes lesz értelmi kellően megtenni mindent, az ember képes és rendelkezni fog mindennel, amivel az ihletett költők és a legjobb zeneszerzők rendelkeznek. Ennél azonban nem fog többet tudni. A mesterséges intelligencia csak azt tudja kreatívan variálni, amit belé programoztak, de nem képes semmi olyasmit létrehozni, amivel jobban önmagát.
Úgy tűnik, nagyon gyors eredmény érhető el tehát, amit a „felhőbe” juttatunk információk, beleértve az aktuális véleményeket, nézeteket, esetleges fejleményeket és feltételezéseket a – néha legfrissebb – közelmúltból. Ez egy „magasfokú” elrendezés spekulatív módon való létrehozása, vagyis a „termék” [eredmény] összerakásának sebessége olyasvalami, amivel egyetlen ember sem versenyezhet azonos körülmények között. De továbbra is mesterséges.
Néha az intelligenciát úgy értelmezik, mint egy új entitás összefüggéseinek az értelmezésére vagy a tudatosítására való képességet. Nevezhetnénk ezt „szellemi munkának” is; vagyis az intelligencia szellemi képességnek megfelelő. Felmerülhet a kérdés, hogy az AI, a „palackból kiszabadult dzsinn” vajon „intelligensnek” pontosan-e és van-e öntudata?
Egyes IC [integrált áramkör] szakértők (köztük Kurzweil) szerint, az AI technológiai és társadalmi szempontból egy kívánatos szellemi munka. Azt jósolják, hogy rövid időn belül egy újfajta szellemiség fogja átvenni az irányítást és a vezető szerepet – a globális társadalom minden szintjén. Egy olyan fejlődés, amely technológiai és társadalmi szempontból jelentős előnyökkel jár. Noha ez szellemiség a mesterséges, „manipulált” intelligencia eredménye, amint azt a fejlett technológiának (az algoritmusoknak) eddig láttuk, implicit módon mégis az emberi tevékenység eredménye marad. De az említett előnyök ismeretében semmi ok sincs arra, hogy elutasítóak legyünk ezzel a „szellemi működéssel” szemben.
A nagyobb fellendülés – a kielégíthető szükségletek összege és az ehhez szükséges nagy kiadási kapacitást tekintve – nem jelent többet jobban jólétet. Nézzük a hátrányait: sok újfajta szükségletkielégítés életmódbeli betegségek és rendellenességeket okoz, és inkább egy degeneratív „fejlődési” vonal felé mutat: a fizikai test elhízása, cukorbetegség, stimulánsoktól való függőség felé, de a játékok és képernyők világának negatív mellékhatásai felé is.
Nyilvánvalóan egy „Szellemért való harc” folyik. Figyelmünk olykor nem más, mint egy ingerre reagáló gép, amely védtelenül ki van téve a Big Tech ** értesítéseinek, piros golyóinak és YouTube-beli nyúl üregeinek . Azt a helyzetet, amely a viselkedést és a közvetlen érzelmek működését befolyásolja pszichológiai ösztönzők hatására alakult ki, „algoritmikus pszicho-hatalomnak” nevezhetjük.
Ha ezt a gondolatmenetet meg tudjuk cáfolni, akkor teret adunk a technológiával való interaktív kapcsolatnak. Akkor kiszabadulhatunk abból az emberiségről alkotott képből, amely továbbra is elősegíti a digitális világunk mögött meghúzódó bevételi modellt, és megtörhetjük az „algoritmikus pszicho-hatalmat”. És tudatunkat ismét olyan fellendülésben határozhatjuk meg, amely elősegítheti a jólétünket.
Úgy tűnik, hogy a technológiai igényeket meghatározni, mit jelent az intelligencia. Siri Beerends, a Szilícium-völgy vezető mesterséges intelligencia-szakértője egy veszélyes, körkörös érvel rendelkezik:
1) mi az agyunk
2) agyunk egy számítógép
3) a Big Tech jobb számítógépeket gyárt
4) a „humánus” technológiai ipar jobb számítógépeket gyárt.
Ma már világos, hogy a nyugaton élő emberiség is határozottan a nyugati társadalom jóléti fokára törekszik. Az AI hasznos szerepet játszhat a jól növekvő magasabbenergiával, amikor eléri, akkor egy óriási méretű energiaellátást (egy elegendő nyers-utánpótlást) kell biztosítani.
De ha egyidejűleg a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának jelentős csökkentésére törekszünk, akkor új válság fog kialakulni, és úgy tűnik, Michael Ende [1] vagy Tonke Dragt [2] könyvéhez jutunk el. A villamosenergia-igény észrevehetően növekszik; az új eszközök áramellátást „igényelnek”; mindig a villamosenergia termelése egyre problematikusabb. Még az atomenergia növekedése sem nyújt kellő enyhülést a hatalmas áramellátás biztosítására. Egy sci-fi forgatókönyv áll elő: az egyén szabadságjogainak korlátozása (az energia) egészen az állam vagy a mesterséges intelligencia által generált rendszer teljes társadalmi kontrolljáig.
Ez előnyös lehet a szenvedélybetegségek, a társadalmilag nemkívánatos magatartás, a fölösleges és nem kívánt kiadások, az egészségtelen életmódbeli szokások, az ellenmondásos viselkedés és az ellenmondásos gondolkodás visszaszorításának szempontjából, ezért megtakarításokat érhet el a villamosenergia-vezérelt termelésben.
Nyugaton jelenleg nincs társadalmi és politikai többség egy ilyen megfigyelt társadalom számára, Kínában azonban már létezik egy olyan társadalmi-kreditrendszer, amely teljes ellenőrzési jellemzőivel rendelkezik. Sőt, Európában, Amerikában és Ausztráliában már készülnek egy ilyen rendszer bevezetésére. Gondoljunk csak a CBDC-re (a digitális fizetőeszközre), az arcfelismerő rendszerekre, az előkészítő törvényekre, a digitális útlevelekre és így tovább. Ily módon – a mesterséges intelligencia utópistái szerint – megfelelő szintű jólét lehetne elérni, amit ők humánusnak neveznek.
Az, hogy ez csökkenti-e az áramszükségletet, erősen kérdéses. Ha ily módon a szellem és a gondolat szabadsága is egy mesterséges intelligencia által generált rendszer kezébe kerül, a végső soron a cselekvési szabadságot jelentősen csökkenti. Cselekvési szabadságunk ezután azt jelenti, hogy azt „választjuk”, amit az AI szelleme javasol „a saját jólétünk érdekében”.
Hogy a tárgyalt energiafelhasználás bomlasztó hatása lehet a földre és a természetre, azt a legtöbben tudja, de azt sem, hogy az elektromosság előállítása és felhasználása aláássa az emberi lélekpotenciálokat és a szellem működését. A bennünk rejlő potenciálisan halhatatlan lélek energiaellátását, „táplálkozását” nem alapozhatjuk meg olyan profitorientált étererőkre, amelyek maguk is haladásra és gyarapodásra törekszenek. Ezért mondta az emberi asszony egy amerikai őslakos, hogy nekünk, hogy nekünk, fel kell hagynunk a „haladás” társadalmi és gazdasági kiindulópontként való használatot, mivel a végső soron nem csak a természetre van pusztító hatása, hanem a saját belső ügyeinkre is.
A „tüzes étererő”, az ötödik vagy tűzéter *** , Uránusz-erőként a szabadsághoz kapcsolódik, végső soron a szellem szabadságához, így elsődleges és kiemelkedő ereje nem az egyén saját gazdagságát és jólét kívánja növelni, hanem a szellem-lélek növekedését kívánja lehetővé tenni mindenki számára. Uránusz, mint az elektromossághoz kapcsolódó bolygói erő, a szabad elektromosság képződését serkenti, ami szükséges táplálék a lélek számára. Ez nem a fosszilis tüzelőanyagok által termelt villamosenergia, de még csak nem is a szélturbinák és napelemek által termelt energiát.
A tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején végzett tudatfejlesztési kísérletek során a szabad Uránusz-energia egy eszközzel (!) előállítása dominált, így egy ilyen eszköz egyik terve oxidált urán (Pitchblende/szurokérc/ vagy UO2) felhasználását jelent.
Az Uránusz energiája és az urán elem erős elektromos hatást fejt ki. De ez szabad energia, ami egyben azt jelenti, hogy az embereknek joguk van szabad akarat szerint feldolgozni és felhasználni. Franciaországban például azt látjuk, hogy urániumra van szükség az atomenergia hatalmas előállításához, és ezzel a villamosenergia-szükséglet kielégítéséhez. Ez és gazdasági célok iránti elkötelezett társadalmiság.
Ami gnosztikus, keresztény értelemben számít, az, hogy az ember szabad energiát tudjon generálni saját lényében a szellem-lélek folyamata javára. A kozmikus fejlődésben ez a nélkülözhetetlen következő lépés. Ez nem humánus a szó hagyományos értelmében, se nem „transzhumán” az AI által támogatott új világrend értelmében. A kozmosz a felelősséget önmagunkra, mindannyiunkra hárítja. Ez pedig túlmutat a hagyományos tudományon, a hagyományos valláson és a haladás hagyományos növekedési gazdaságtanán.
Mert a különleges természetéteri erők, közmég) élnek vezetnek evolúciószerűen, többé-kevésbé tudunk létezni a felszabaduló szellemi tevékenységhez. Elvisznek minket egy bizonyos határig, ahol az Uránusz-korszak szabad energiát, ami végső soron Krisztusetereje, egy endúrára használhatjuk, igazi Szeretet az én aláhanyatlása és az önmegvalósítás egyesült inspirációban.
(folytatás a 2. részben)
_______________
Egy fordító megjegyzés:
* – A GPT a Generative Pre-training Transformer [generatív előtanított transzformátor] rövidítése. Lényegében a GPT egyfajta mesterséges intelligencia (AI) nyelvi modellek egyik típusa. Ez egy mesterséges neurális hálózat, amelyet egy gépek természetes nyelvi feldolgozásában használnak, és képes új, emberszerű tartalmat generálni. (Forrás: Wikipédia)
** – a Big Tech általában az Egyesült Államok öt nagy informatikai / technológiai vállalatára utal. (Forrás: Wikipédia)
*** – A tűzéter, vagy elektromos éter – azaz az ötödik éter [alapvető energia]. Az anyagi világban az ötödik éter elektromosság látható meg. Ez az energia, mely mindenekelőtt a modern ipari országokban határozza meg a mindennapi életet, valóban az asztrális erő anyagi formája…Tudományos szempontból az elektromosság az anyag egyik formája, az anyag pedig az elektromosságnak egy formája… Aki képes az elektromosság lényegét kideríteni, az felfogja az anyagot. lényegét is. [Az ötödik, avagy elektromos éter c. Pentagram cikk alapján, 1999/2]
(Forrás és bővebb információ: rozsakereszt.hu )
Források :
[1] Michael Ende – német fantasy és gyerekkönyv író. Egyik műve A végtelen történet.
[2] Tonke Dragt – holland író, aki a tér-idő határait kutatja. Többek között a Levél a királynak és A Hetedik Út titka című művek szerzője.
A legtöbb hírolvasóhoz hasonlóan Zae-In is mikrofont visel a gallérján, és egy köteg jegyzetet tart a kezében – de a legtöbbjüktől eltérően az arca teljesen utánzat. Zae-In, a dél-koreai Pulse9 mesterséges intelligencia-cég által tervezett „virtuális ember” idén öt hónapot töltött azzal, hogy élő híradásokat olvasson az SBS nemzeti műsorszolgáltatón. Ez van, gondolhatja az embert. Egy másik animált hírolvasó szavait kölcsönözve: „Üdvözlöm új, mesterséges intelligencia feljebbvalóinkat.” A jövő most van. A világ a mesterséges intelligenciával rendelkező emberek, és a Hírek soha többé nem lesznek a régiek. (Amelia Tait, The Guardian)
