Eszembe jutott egy kis játék a gondolatokkal. A tojásban szunnyad a csirke. Az éjszakában szunnyad a nappal. Az én szívemben mi szunnyad?
Lábam alatt szunnyad az életutam. A szememben szabadság szunnyad. A kezeimben szunnyad a szabad akaratom. A kertekben remény szunnyad. A virágokban szeretet szunnyad. A hegyekben szabadság szunnyad. Az agyban szunnyad a szó és a szavakban szunnyad az agy.
A városokban éhség uralkodik. Az élvezetekben hiány uralkodik. Az utcákon a tehetetlenség. A zárt ajtók mögött a magány. A kórházakban betegség uralkodik, a betegségben a hazugság, a hazugságban a kétség, a kétségben a félelem. A félelemben szeretet szunnyad, a szeretetben az egészség.
Az iskolákban szunnyadnak az álmok. Az álmokban vágyakozás uralkodik, a vágyakozásban a szeretet. A temetőkben a feledés. A gyárakban az erőszak. A vallásokban a téveszme. A politikában a félelem.
Ha valaki kinyitja a szemét, megláthatja mennyi minden szunnyad, és mennyi minden uralkodik rajtunk. És fokozatosan felébredhet egészen a szeretetig. Mert minden burok és minden pokol mögött ott van a szeretet. Meglehet neked más szavad arra, ami mögöttük van. Még ha az a semmi lenne is. A szemek kinyílása valóságra való ébredés lenne. A valóság szabaddá válna. De mi tovább alszunk, amikor a szívünkben magány uralkodik, vagy félelem, vagy fájdalom, vagy szomorúság, és minden más dolog, melyek felett szemet hunyunk. Az utcák azonban véget érnek. Két ember találkozik ott. Egymásra néznek és öröm ébred a szemükben. Megfogják egymás kezét és kezeikben felébred a felfoghatatlan.
Kimondják a szót, és a szívükben világosság gyúl. Lélegzetük felébreszti a pillangókat és a virágokat a kertekben. Lábuk alatt egy ösvény nyílik. Hangjuk rátalál az univerzum hangjára. Az emberek a városi villamosokban felfigyelnek. A manók a gépekben viccesen és engedelmesen viselkednek. Egy ilyen napfényes napon az emberek egymásra találnak a falvakban, a piactereken, a műhelyekben és a kertekben. Nemcsak ketten fognak kezet, hanem sokan, mintha kört képeznének. Egy pillanatra ráébrednek a valóságra.
