A kelta kultúra hármas tagolódásokon, triádokon alapult.
Tehát nem duálisan gondolkodtak, világosság-sötétség, fehér-fekete, hanem a „közép” volt fontos a számukat. A hajnal és az alkony szellemi idők voltak.
A kelta nép lelkének szellemi fejlődése – 5. rész
(vissza a 4. részhez)
A sok „természetisten”, az elementális lények, hármasával jelentek meg. Rejtvényeik, melyek által szellemi tudásukat továbbadták, mindig hármas felépítésűek.
A következő vers is egy példa a triád bemutatására. A brit bárdok három öröme:
Beszélj tapasztaltan;
cselekedj bölcsen;
teremts békét és összhangot.
A druidák tudásukat triádok formájában adták át tanítványaiknak. Semmit sem írtak le! Mindent szóban közöltek és a könnyebbség kedvéért ezeket a gyakran dallamos, költői triádokat versek ezrei által közvetítették.
A hármasság Istenről való elképzelésükben is szerepel és a druidák azt tanították, hogy minden Istenhez tér vissza.
Az Egyes az örök változatlanság száma, ami mindenben benne van, és minden Őbenne van. A Kettes a sokféleség, változékonyság száma, mivel idővel minden az ellenkezőjére fordul. A Hármas a tökéletes szám, mivel feloldja az ellentéteket és megkönnyebbüléshez vezet.
A druidák három eredeti egysége:
Egy Isten,
egy igazság,
egyértelmű szabadság.
Továbbá ebből a három eredeti egységből három dolog származik:
Minden élet,
minden jóság,
minden erő.
A druida tanítványoknak a következő dolgokat tanították, amiben mesterré kellett válniuk: kiváló erkölcs, erényes modor és szokások, kifogástalan magatartás, szabad gondolkodás, pártatlan megítélés, magasztos elvek és a szellemiség iránti vágy.
A következő triád mindezt jobban kifejtette:
Imádd az istenséget,
dolgozz a világért és az emberiségért,
bátran viseld a sorscsapásokat.
A kelta társadalom is három részre tagozódott. Az egyszerű embereken kívül három társadalmi osztályt lehetett megkülönböztetni: a király harcosait, a druidákat papjaikkal és bíráikkal, és végül a bárdokat, beleértve az énekeseket és a doktorokat. Ez a hármas felosztás azonnal rámutatott az emberek életformájára: szolgák, szabadok és nemesek.
Ez világosan kitűnik az Edda, az északi mitikus történetek egyik verséből. A „Rig dala” című mítoszban Rigspula Aesir istene. Útjai során Rig három gyermektelen párral találkozik és fiút nemz a három asszonnyal.
A költő a három helyzetet költői, ám nagyon különös formában volt képes érzékeltetni. Ezt a verset Jan de Vries-nek [2] tulajdonítják valamikor a 12. századból. Íme néhány részlet.
A szolgák között a fiú neve Szolga:
Az asszony fiút szült,
kinek bőre barna;
megkeresztelték,
és a Szolga nevet kapta.
A szabadok között a fiú neve Karl:
Az asszony fiút szült,
kinek bőre fehér;
megkeresztelték,
és a Karl nevet kapta.
Végül a nemesek között is született egy fiú, akit Jarl-nak neveztek:
Fiút szült az anya
és selyembe vonta;
megkeresztelték,
és a Jarl nevet kapta.
Haja szőke és az arca fehér,
a szeme ragyogóan fénylő, mint a kígyóé.
Jan de Vries szerint a kelták között volt a nemes ifjaknak egy nagy csoportja, akiket a druidák harcosnak neveltek, hogy védjék a törzset. Megtanították őket arra, hogyan kell egy harcosnak viselkednie.
Ezeknek a kelta ifjaknak a következő tulajdonságokkal kellett rendelkezniük:
Kegyesség,
tisztesség,
bátorság.
Ez természetesen nem vett igénybe húszévnyi tanulást. Azokat, akik ezt az időt letöltötték a papi hivatásra készítették fel.
Az embereket három dolog különbözteti meg más lényektől:
Önálló gondolkodásuk,
emlékezőtehetségük,
megfigyelőképességük.
Végül három dolog, ami szükséges a gonosz legyőzéséhez:
A szenvedés,
a sorscsapások néma elviselése,
az egyéni sors szabad megválasztása.
Sorsának szabad választása alapján az ember három téren fejlődik:
Tudásban,
szeretetben,
erkölcsi tartásban.
A fentiek természetesen minden időkben érvényesek!
(folytatás a 6. részben)
______________
Források:
[1] Atonin Gadal, Het Druïdisme [A druidizmus], Rozekruis Pers, Haarlem 2019
(Magyarul: A katárok öröksége, A druidizmus – kiadó: Lectorium Rosicrucianum)
[2] Jan de Vries, De Edda – Goden en heldenliederen uit de Germaanse oudheid [Az Edda – A germán őstörténet istenei és hősi énekei], Ankhhermes 2012
