A szív és a SZÍV

A szívünk gondolkodását a fejünk nem tudja követni

A szív és a SZÍV

A nagy szellemi írók három központi helyet különböztetnek meg az emberi szervezetben, ahol az élet kifejeződik: a fejet, a szívet és a kezeket.

Ezzel a tudás központjára, az érzelmi központra és arra a képességre mutatnak rá, amivel ezeket a gondolatokat és érzéseket tettekké tudjuk alakítani.

Ebben az esszében a második központ, vagyis a szív minőségét és lehetőségeit vizsgáljuk meg. Csak a szívünkkel tudjuk igazán érzékelni és átérezni, ami rejtett az elme számára. Más szavakkal:

A szívünk gondolkodását a fejünk nem tudja követni.

Hogy egy kissé fellebbentsük egy szellemi titok fátylát: van egy szívünk kis sz-el, és van egy Szívünk nagybetűvel, és mindkettőnek megvan a maga kifejezett hatóköre bennünk.

A kisbetűs szív az érzelmek és vágyak generátora, a nagybetűs Szív pedig az a hely, ahol a szellemi kereső meghallhatja a lélek halk iránymutatását és figyelmeztetéseit.

Anyagi szívünk néhány rendkívüli teljesítményt produkál abban a bonyolult rendszerben, melyet „test”-nek nevezünk.

  • a szív a test legerősebb izma és az egyetlen, amelyik nem öregszik,
  • naponta 100 000-szer, évente pedig 40 milliószor dobban,
  • olyan erős, hogy 2 gallon (kb. 10 liter) vért képes folyamatosan, egy 7 láb (kb. 2 méter) magas gejzír erejével a test ereibe pumpálni,
  • az egy milliárd szívsejt mindegyike harmonikusan rezeg együtt a többivel,
  • elektromágnesesség szempontjából a szív 5000-szer erősebb az agynál

A szív azonban nem csak fizikai szempontból fontos szerv.

Számos mondás az érzések generátoraként jellemzi a szívet.

  • nincs szívem megtenni ezt
  • kérem, legyen szíves
  • rászánja a szívét valamire
  • jószívű ember
  • szívből jön valami vagy a szívére vesz valamit, stb.

Mostanában pedig a tudomány is felfedezett néhány meglepő tényt a szívvel kapcsolatban:

  • ha két különböző és más ritmusban dobogó szív egymás közelébe kerül, akkor az egyik hamarosan átveszi a másiknak a ritmusát,
  • a test energiájának szabályozása érdekében a szív az idegi hormonok útján folyamatosan a környezetre vonatkozó adatokat kér az agytól,
  • a felső szívkamrák egy olyan hormont termelnek, ami a test minden fontos szervére hatást gyakorol, beleértve az agyat is, és szabályozza azokat.

Röviden:

  • a szív az ember legerősebb szerve és a test központi szervező ereje,
  • a szív az első és legerősebb elektromágneses energiát keltő generátor, ami központi irányító elvként továbbadja az energiát a test többi részének és a szerveknek,
  • a szív képes az agytól függetlenül reagálni a körülöttünk lévő világra és gyakran meg is teszi ezt.

Ha az anyagi szívünknek ilyen önmagában véve is csodálatos tulajdonságai vannak, akkor milyen erők és lehetőségek rejlenek az ember belső Szívében, amit a beavatottak Mélységes Szívnek, vagy Magasabb Nézetű Szívnek, Harmonikus Szívnek, illetve Szent Szívnek neveztek?

A Magasabb Nézetű Szív egy bennünk lévő szívszentély. Mit jelent a szentély fogalma?

A szentély egy kapu, amin keresztül magasabb energiákhoz lehet jutni és ezeket az energiákat fel lehet venni azért, hogy kedvező hatást gyakoroljanak az alacsonyabb energiájú rendszerre.

Itt egy újabb kérdés merülhet fel: mi az energia?

Az energia szellemi értelemben véve egyrészt információt hordoz, másrészt lehetőségeket nyújt.

Mind a Szellem mind a Lélek különböző szintű energiamegnyilvánulás.

A szellemi élet, vagy a szellemi ösvény, ahogy gyakran nevezik, ebben az értelemben egy létra, aminek a fokai egyre magasabb energiához vezetnek.

Ezért van az, hogy azokat, akik efféle életet élnek, illetve ilyesfajta ösvényen járnak, arra kérik, hogy mellőzzék a negatív gondolatokat és érzéseket és kerüljék az olyan helyzeteket, ami ilyesmit kelt, mert ezek csökkentik a rendszerükben lévő energiát.

Nos, ha a szív az energia és ennél fogva az információ legfőbb generátora és elosztója a testünkben, akkor honnan származik ez az energia?

Elsősorban az asztráltestünkből, amit vágytestnek is neveznek.

Egy olyan szívben, ami a vízszintes életre van hangolódva, a vágyak és az érzések asztrális viharai többnyire szabadon tombolnak.

Szívünknek a fejünkre tett hatása nyomán olyan gondolataink keletkeznek, ami az akaratunkat és a tevékenységünket mozgásba lendíti.

Ezért az embernek követnie kell azt, ami a szívében keletkezik, akár vízszintes, földi síkon, akár függőleges, magasabb rendű síkon.

Ily módon, ha emelkedettebb, megváltozott életre törekszünk és magasabb rendű, nagybetűs Szeretetre vágyunk, akkor a szívünkkel, a szívünkben kell elkezdeni azt.

Mivel a rendszer többi részének követnie kell a szívet.

Ezért kéri Dávid király az 51. Zsoltár 10. sorában:

Teremts bennem tiszta Szívet, ó Uram.

A kezdet, a Szív Magasabb Nézetéhez, a nagybetűs Szeretethez vezető bejárat egy olyan vágy, amit a megszabadulás, megváltás iránti vágynak is neveznek.

Ez a keresőben lévő legmagasabb asztrális energia.

Ez a szellemi vágy egy mélységes vágyakozás – a teljessé válásra – a Mindenséggel való egység utáni vágy, hogy egyesüljünk a Mindenütt Jelenlévő Szeretettel. Ez a Szeretet iránti szeretet.

A mélységes vágyakozás eme állapotára, amit az ima legmagasabb fokának is nevezhetnénk, a Kozmikus Elektromosság, ahogy Jan van Rijckenborgh, az Arany Rózsakereszt Iskolájának egyik alapítója nevezi, válaszolni fog oly módon, hogy megérinti és hatása alá vonja a Szív Magasabb Nézetét.

Pontosabban, felébreszti azt, amit minden korszak szellemi irodalma úgy nevez, hogy Isteni Szikra, A Barlang Ura, A Lótusz Kincse, Szellemszikra.

Az egyiptomi szellemi iskolák hermetikus tekercseiben ezt így szerepel:

Ahol a Fenséges Szív lakozik, ott van az Élet.

Irányulj a szíveddel a Fényre és ismerd meg Azt.

Ha ez a Fény egyre tovább és tovább képes lakozni a szívszentélyünkben, akkor az alacsony vágyaknak fel kell oszlaniuk és fel is fognak. Ekkor az én-befolyás alább hagy és a szabaddá vált helyen az eredeti, szellemi ember képes lesz kifejlődni.

Először lélek formájában jelenik meg, egy magasabb életerő kristályszerkezetének a formájában.

Azután, ha ez a szerkezet elég erőssé és folytonossá vált, a Szellem leereszkedik belé és lakhelyévé teszi azt.

Az ember ismét azzá a Szellem-lélekké válik, ami azelőtt volt, mielőtt kibukott volna a kozmikus Édenkertből, és újra a Világegyetem lakója lesz.

Ha a szívszentély átalakul, akkor ezt a főszentély is követni fogja.

A második szellemi központ, a fej a gondolatok folyamatos közvetítőjéből átalakul azzá, amit Főszentélynek is nevezhetnénk, ahol a tudás bölcsességgé válik, a gondolkodás pedig Tudattá.

Ez a folyamat „mivolta” – más szóval a folyamat különböző szakaszainak a magyarázata. A fontos kérdés most az, hogy „hogyan”?

Hogyan jut el valaki ehhez az új valósághoz?

Mit kell az embernek tennie ahhoz, vagy mit kell elhagynia, hogy ezt gyakorolhassa a napi élete során?

Jan van Rijckenborgh a következő útmutatást adja ehhez a folyamathoz:

Ne szeresd és ne is gyűlöld azokat a dolgokat, amik ehhez a természethez tartoznak.

Lépj be a nem ragaszkodás állapotába.

Tárgyilagosan figyeld meg mindazt, ami történik.

Feltétlenül teljesítsd a kötelességeidet, tedd azt, ami helyes és ne többet.

Mi lesz ennek az eredménye? Az, hogy ennek a természetnek a vágyerői, a vízszintes életsík asztrális ereje kevésbé lesz meghatározó elem a szívszentélyben.

Amikor a ragaszkodástól való szabadság állapotát gyakorolja az ember, következetesen és kitartóan, akkor lehetővé teszi, hogy a szív magasabb energiája hatást gyakoroljon az alacsonyabb energiákra, aminek eredményeként az ember egy egészen más életállapotba kerül.

Ha szeretsz valamit ebben a világban, akkor azt magadhoz vonzod.

Ha utálsz valamit ebben a világban, akkor azt eltaszítod magadtól.

Mindkét folyamat során földi asztrális energiákat használsz.

Ily módon a szív aurájában a halál tüzét tartod fenn és táplálod.

Ennek a szövegnek az alapján azt szűrhetjük le, hogy egy ilyenfajta szellemi élethez egyrészt mélységes vágyakozásra, a megszabadulás és a szellemi világ iránti honvágyra van szükségünk.

Másrészt semlegességet kell gyakorolnunk a világ minden megmozdulásával és nyüzsgésével szemben.

Az élet kisebb-nagyobb nehézségei természetesen még elő fognak fordulni, mivel az ember nem vonulhat vissza egyszer s mindenkorra az élettől.

Viszont ebben a szellemi folyamatban állva az ember viselkedése, az élethez való hozzáállása és a gondolkodása megváltozik. Nem akadályoznak már minket annyira.

Több béke és kiegyensúlyozottság, több belső tér és belső nyugalom áll az ember rendelkezésére, aminek nagyon dinamikus hatása van.

Költőibb szavakkal élve:

Most, hogy a szemed rányílt a világ bajára

Most, hogy a füled megtelt a világi széthúzás csatazajaival

Most, hogy az orrod tele lett a világ hazugságainak és igazságtalanságainak a bűzével

Most, hogy a megváltás szavát kiáltanád a világnak, de nem jön ki hang a szádon,

Nyisd meg a szemed most a szívedbe írott vágyakozás szavaira

Nyisd ki a füled a Lélek halk hangjára

Érezd meg a belső Szentély illatát

S a száddal a megszabadító Bölcsesség szavait mondd ki

S ily módon, belülről gyógyítsd meg a világot.

 

 

 

Hivatkozás:

Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-gnózis, 3. rész, 6. fejezet, A tárgyilagosság állapota, Rozekruis Pers, Haarlem 2017

 

A cikk megosztása

Információ a cikkről

Dátum: január 8, 2020
Szerző: Joost Drenthe (Netherlands)
Fénykép: Ruth Alice Kosnick

Illusztráció: