Tarts távolságot!
Tarts ki és légy állhatatos!
Ne utazgass fölöslegesen!
Tartsd be a karantén szabályait!
Maradj egészséges és védett!
Ezek azok a szlogenek, melyekkel a jelenlegi válság idején újra és újra találkozunk. De létezik bármi új is a nap alatt?
Elődeink szintén olyan világban éltek, ahol időről időre végzetes és ijesztő járványok ütötték fel a fejüket: lepra, pestis, vérhas, himlő, hogy csak egy párat említsünk. Ők is elszenvedték a társadalmi korlátozásokat, a vendéglők, piacok, stb. bezárását és az utazások szüneteltetését, amikor hasonló járványok pusztítottak. Ha például egy leprás sétált az utcán, nem egy mobiltelefon alkalmazás által lehetett felismerni, hanem arról, hogy jellegzetes köpenyt és csuklyát viselt. Ez figyelmeztette a többieket, hogy maradjanak távol, és ez a távolság bizonnyal nem másfél méter volt.
Ami a biztonság mértékét illeti, voltak más szabályok is, mint például azok, melyek egy távoli vidékről visszatérő hajó legénységére vonatkoztak, akik néhány napig nem hagyhatták el a hajót, hogy megbizonyosodjanak arról, nem hoztak-e magukkal nem kívánt betegséget. Itáliában, Velencében ez a mérték kötelezően 40 nap volt, azaz quaranta – innen származik a „karantén” szavunk. A negyvenet figyelemre méltó spirituális számnak is tartották, mint az elmélkedés, a magány jelképét, arra gondolva, hogy Jézus negyven napot töltött a pusztában, ugyanakkor ez a szám azoknak a tapasztalatoknak a teljességét is jelöli, ami egy újfajta spirituális élet felé vezet.
A holland tudós, Justus Lipsius (1547-1606), viszontagságos élete során írt egy könyvet About Fortitude in General Disaster (Kitartás általános katasztrófahelyzet idején.) [2] címmel, melyben azt írta, hogy egy ember válság idején tartsa meg a belső harmóniáját. Ezt a könyvet azóta többször is kinyomtatták és a tartalma mind a mai napig időtálló. Lipsius gyakran utalást tett az ókor filozófusaira, akik az élet viszontagságai, betegségek és katasztrófák idején a semlegesség és kitartás gyakorlatát hirdették.
Tarts távolságot!
Lipsius szerint ez az ösztönök diktálta érzésektől való „belső” távolságtartásra, – annak felismerésére, hogy mi az, amin változtatni lehet és mi az, amin nem, – és ennek a felismerésnek az alapján való békés, nyugodt és ellenállás nélküli cselekvésre vonatkozik.
Állhatatosság.
Lipsius nézete szerint az állhatatosság helyes és alapvető spirituális hozzáállás, ami szükséges ahhoz, hogy pozitívan szembesüljünk minden lehetséges külső körülmény vagy véletlen okozta csapással, mivel az állhatatosság biztonságot nyújt az egyén számára és megvédi attól, hogy túlreagálja a helyzetet vagy kétségbe essen.
Az állhatatosság igazi anyja a beletörődés és az alázatosság: azaz zokszó nélkül elviselni azt, ami történik, ami az embert sújtja. Az igazi megértés támogatásával ez az egyetlen talaj, melyben az állhatatosság fenséges fája gyökeret ereszthet.
Ne utazgass fölöslegesen!
Az utazás nem old meg semmit. Lipsius szerint:
Az utazás nem csillapítja a mentális betegséget, inkább súlyosbítja. A lélek az, ami beteg, és a lélek gyógyulását filozófiával és állhatatossággal kell elősegíteni. (…) A földet vagy a levegőt akarod megváltoztatni? Inkább a benső lényedet változtasd meg, ami tele van olyan szenvedélyekkel, melyek eltérítenek téged a józan gondolatoktól. A gondolkodásodat változtasd meg, ne a helyedet, arról gondoskodj, hogy más legyél és ne arról, hogy máshol legyél.
Hát igen, Lipsiusnak volt stílusa. Könyve érdemes arra, hogy ott legyen sokaknak az éjjeli szekrényén, ha másért nem, hát azért, hogy a csodálatos „kálvária” szó feledésbe ne merüljön.
Maradj egészséges!
Lipsius ezt nem említi szó szerint, inkább csak utal rá, mint, elérendő végső célra. Pitagorasz már mélyebb érdemben foglalkozott ezzel a gondolattal. Krotoni misztérium iskolájának tanulói – minden találkozásuk alkalmával – így üdvözölték egymást „Maradj egészséges! ”, ami valójában azt jelentette, hogy egyetlen pillanatra se feledkezz meg arról, hogy isteni eredetű lény vagy.
Kedves olvasó, maradj egészséges!
(folytatjuk)
Hivatkozások:
[1] Ez a cikk a LOGON magazin első holland évfolyamában jelent meg, 2020/3. szám, 41. old.
[2] Justus Lipsius, Over standvastigheid bij algemene rampspoed, Baarn 1983
