Az Élet Szerzetének elektromágneses sugárzása nem a fejében, hanem a szívében érinti meg az embert.
(vissza a 2. részhez)
Traumák és démonok
A krónikus koncentrációhiány mögött gyakran traumatikus élmények és érzelmek húzódnak, melyek a testben rekedtek és nem kerültek feldolgozásra. Előfordul, hogy az általunk, vagy a különböző inkarnációk során elődeink által átélt traumák, lelki megrázkódtatások emlékeit hordozzuk a sejtjeinkben. A trauma átélése idején az ember gyakran láthatatlan asztrális parazitákat, úgynevezett démonokat vonz magához, melyek rátapadnak és az energiájából táplálkoznak. Az illető aurájában lyukak, úgynevezett „portálok” képződnek, és minden alkalommal, amikor olyan kellemetlenséget tapasztal, amit a tudata vagy a tudatalattija ezzel a traumával hoz összefüggésbe, automatikusan visszatér arra a pontra, ahol az eset megtörtént, és kapcsolatba kerül ezzel a fájdalommal.
Reakciójának energiája táplálja a hozzá kötődő parazitákat, és növeli a „testi emlékezetet”. Ezért nagyon fontos, hogy az ember ismerje önmagát, az érzelmeit és felismerje a démonait. Ez utóbbi egy Tsultrim Allione által kifejlesztett buddhista módszerrel dolgozható fel. Ezt a módszert „Feeding your Demons” [A démonjaid táplálásának] nevezik, és nem az ártalmas energiák elpusztításáról, hanem azok átalakításáról szól.
Amikor kapcsolatba kerülünk önmagunkkal, amikor a belső Világosságra bízzuk magunkat, az előbb-utóbb mindig lényünk összes nézetének gyógyulásához vezet. A világosság az éteri intuíción keresztül szól hozzánk, és minél jobban odafigyelünk magunkra, ez a módszer annál hatásosabbá válik.
Látomás
A modern misztériumiskola egyik tanulója egy olyan mély trauma spontán gyógyulási folyamatáról számolt be, amit születése óta hordozott, és ami egész életére rányomta a bélyegét. Előző inkarnációja úgy ért véget, hogy saját kérésére megfojtották, miután az általa szeretett személyt brutális módon, a szeme láttára kínozták és ölték meg. A gyógyulási folyamat spontán módon felnőtt korában kezdődött. Egy nap, amikor egy karosszékben ült, annak az eseménynek drámai képei kezdtek megjelenni a szeme előtt, melyeknek köszönhetően el tudta távolítani magából a testében rekedt érzelmeket.
Ez a folyamat többször megismétlődött, a testrendszerében lévő energiaparaziták felismerésével és felszabadításával együtt. Ez a tanuló meg van győződve arról, hogy gyógyulása mögött a Világosság Szerzetének erői állnak, melyek annak a szellemi közösségnek a védelmezői, melyhez ő is tartozik. A legérdekesebb azonban az a látomás volt, amit az egyik ilyen spontán helyzet alkalmával látott. Az egyik kép, ami belső látása számára hirtelen megjelent, egy esernyő szimbóluma volt. Az esernyő, mint ismeretes, háromszög alakú részek összetételéből áll. Ez a tanuló intuitív módon felismerte, hogy ezek a háromszög alakú részek egy lény sokféle nézetét képviselik: az egyik háromszög őt magát jelképezte, aki átélte a traumát, a másik azt a hozzá közel álló személyt, akit megkínoztak, a harmadik pedig a kínzót. A többi háromszög jelentését nem tudta megfejteni, de erre nem is volt szükség. Ennek a látomásnak a legfontosabb üzenete az volt, hogy minden, amit átélünk, minden, amivel kapcsolatba kerülünk, egy „én” része.
Ez az üzenet nem fogható fel a hétköznapi tudatunkkal. A fej nem képes megérteni, de a szív igen. Ez a világ csak akkor gyógyulhat meg, ha az összes „gonoszt”, amivel kapcsolatba kerülünk, amiről hallunk, önmagunk részeként kezeljük. Bár tudjuk, hogy jelenlegi személyiségünk, jelenlegi lelkünk soha se lenne képes bizonyos cselekedetekre, mások szándékos bántalmazására és ártalmára, a „rosszat” azonban sohase fogjuk meggyógyítani azáltal, ha kivetítjük, hanem csak úgy, ha szeretettel feloldjuk olyasvalamiként, amit „a sajátunknak” tartunk. Ez nem azt jelenti, hogy azonosulunk a sötétséggel, éppen ellenkezőleg – ez a tudatosság egy olyan belső csendből származik, melyben semmilyen formával sem azonosítjuk magunkat; melyben egyszerre vagyunk minden és semmi. És azt sem jelenti, hogy évekig mérgező kapcsolatokban kell maradnunk. Ez arról szól, hogy felhagyunk az ítélkezéssel, a hibáztatással, a kritikával, a gúnyolódással, a megbélyegzéssel, mert mindezek a tevékenységek a jó és a rossz fájának „ágai”. Nem az egységhez, nem az Élethez tartoznak.
Az egyetlen módja annak, hogy kijussunk a Mátrixból, a valóság kettős felfogásából az, ha mindenféle tapasztalatot egy magasabb szintről szemlélünk, ha úgy tekintünk rá, mint egy olyan választásra, amit mi, vagy egy másik ember a fejlődése érdekében hozott. Ez nem erkölcstelenség, hanem annak éppen az ellenkezője. Ez annak az „ahimszá” magatartásnak a legmagasabb szintű felismerése, hogy nem ártunk, Krisztus szereti az ellenségét. Az egocentrikus nézeten való felülemelkedés módja abban a pillanatban, amikor éppen a legnagyobb fájdalmat érezzük, a belső Istenünk iránti hála, ami abból a bizalomból ered, hogy csak olyasmit tapasztalunk, ami lehetővé teszi számunkra az úton való haladásunkat. Ez nem zárja ki az asszertív reakciót a külső felé, sem a határok felállítását. Egy belső reakcióról van szó, az önsajnálat hiányáról, illetve a tapasztalt szenvedéssel való azonosulásról. A hála segít abban, hogy minden emberben és eseményben olyan isteni hírnököt lássunk, aki a növekedés lehetőségét hozza el nekünk.
„A csodák tanítása” azt állítja, hogy minden alkalommal, amikor lelkileg rosszul vagyunk, nyomorultnak érezzük magunkat, az egy olyan megítélés eredménye, amit a múltban küldtünk valakinek. Ebből a szempontból a befelé fordulás, és látásmódunk oly módon való megváltoztatása, hogy mindent és mindenkit önmagunk részeként értékelünk, az az egység mátrixába való visszatérés folyamata.
Két mágneses tér – csoportegység
Az Arany Rózsakereszt filozófiája azt tanítja, hogy a kozmoszban két teljesen különböző erőtér van: a bukott természet elektromágneses tere és az Élet Szerzetének elektromágneses tere. Az Élet Szerzetének tiszta, fraktális erőtere behatol a földi természet elektromágneses terébe, ez azonban fordítva nem érvényes. Világunkban mindent ez a két erőtér hatja át.
A nem isteni mátrix elektromágneses erőit az ember az agyában lévő magnetitkristályok segítségével veszi fel. Ezek egyfajta „vevőantennaként” működnek, melyekkel nagyon gyenge elektromos impulzusok és elektromos mezők fogadhatók. Ezek által a kristályok által egy mágneses tér keletkezik, melyen keresztül az emberi agyat befolyásolják, irányítják és természetes születési állapotában tartják. A Föld erőtere rendkívül szennyezett; testünk betegséggel, romlással és halállal reagál erre a szennyezettségre.
Az Élet Szerzetének elektromágneses sugárzása nem a fejében, hanem a szívében érinti meg az embert. Ebből a szempontból a szív ősatomja az az antenna, ami ezt a sugárzást felveszi. Az az ember, aki a Szerzet erőire érzékeny, nyugtalanná válik és idegennek érzi magát ebben a világban. Elkezd kiutat keresni. Minél erősebb a vágyakozása, annál tisztább erőket vonz magához, melyek isteni lelkének fényruháját újraalkotják.
A két mágneses tér létezésének ismerete rendkívül fontos a kereső ember számára. Minden idők misztériumiskoláinak tagjai együtt mindig azon dolgoztak, hogy létrehozzanak egy belső, fraktális elektromágneses teret, amit Élő Testnek neveznek, ami összekapcsolja őket az Isteni Természet és a Mennyei Szerzet erőterével. Sok tiszta, hazavágyó szív egységes, infravörös sugárereje óriási mennyiségű isteni megszabadító világosságot vonz magához. Egy ilyen iskola elektromágneses tere minden egyes tagjának belső tudását tartalmazza, ami mindazok számára rendelkezésre áll, akik képesek ráhangolódni. Mondanunk sem kell, egy ilyen elektromágneses tér hatalmas szellemi kincs.
A történelem során az egymást követő gnosztikus testvériségek láncba kapcsolódtak, megosztva mindazt a Világosságot, amit összegyűjtöttek. A manicheus szerzet teret adott a katár szerzetnek, a katárok pedig szellemi kincsüket a XVII. századi rózsakereszteseknek adták át. Ők pedig erőiket az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskolájára árasztották ki, amelyik intenzíven folytatja a munkát az egész emberiség javára.
A modern misztériumiskola asztrális terének legalacsonyabb rezgésszintje 800 terahertz. Ennek a mezőnek a rezgését a Világosság Szerzetének tagjai szándékosan csökkentették, hogy az Arany Rózsakereszt követői egészségkárosodás nélkül vehessék fel azt. Ahogy ezek a követők növelik a saját rezgésüket, képessé válnak arra, hogy egyre több Világosságot vonzzanak magukhoz.
Korunk orosz tudósai arról vitatkoznak, hogy ha az egyéniségük teljességével felruházott emberek visszanyernék csoporttudatukat, akkor isteni erejük lenne a földi dolgok létrehozására, megváltoztatására és alakítására, és az emberiség kollektíven egy újfajta csoporttudat felé halad. A ma létező szellemi társaságok, akik tudnak a kétfajta mágneses erőtérről, lehetőséget adnak tagjaiknak a tudati kvantum ugrásra és arra, hogy magasabb szintet érjenek el evolúciós fejlődésükben.
Egység
A spirituális fejlődés lényege az egység megvalósítása, amely felé a Szeretet az út. Ahogy a makimajom ugrik egyik fáról a másikra, úgy a keresőnek is, aki a jó és rossz tudás fájától az Élet Fája felé akar eljutni, határozott ugrást kell tennie, és késznek kell lennie arra, hogy egy „biztos” talajt elveszítsen. Ez a biztos és ismert talaj számunkra az elménk szoftvere. Bizonyos ponton az illető rájön, hogy túl kell lépnie a gondolkodásán, mivel az elméje csak régi, elcsépelt mintákat ajánl fel számára – olyan mentális utakat, melyekben az összes előző generáció elakadt.
Ahogy belépünk a szívbe és hálás, szeretetteljes boldogságot érzünk, azonnal kapcsolatba lépünk a fraktális isteni mátrixszal. A vele való kapcsolat által kezdjük úgy érezni, hogy ez az anyagi világ egyszerre valós és valótlan. Kezdjük felismerni, hogy az egész megnyilvánult világ csak gondolatok szövevénye. Addig gondolatok uralják, ellenőrzik és irányítják az embert. Ahhoz, hogy megszabaduljunk ettől a hatástól, a gondolkodásunknál magasabb szintre kell emelkednünk, és ez a csend szintje. Bölcsesség születik belőle, amelyet akkor kaphatunk meg, amikor a transzfigurációs folyamat utolsó szakaszában, az úgynevezett Alkímiai Menyegzőn, a szívünk újraegyesül a fejjel, a személyiség és az új lélek pedig a Szellemmel.
Ádám és a 144 000 kiválasztott
A szellem, lélek és test eme egységét találjuk az első ember, Ádám kabalisztikus nevében (héberül A.D.M.) Ez a név a bukás előtti eredeti emberiséget ábrázolja. E név három betűjének számértéke, az 1, 4 és 40, a János Jelenéseinek könyvéből ismert (Jel. 7. és 14.) 144-es számhoz vezet. Ez a három betű az előbb említett 3 emberi nézet egységét képezi, számértékük összege pedig 9.
A „Bárány” Atyjának a neve van a homlokukra írva: új éneket zengenek a trón, a vének és a négy állat előtt: egy olyan éneket, amit senki más nem tanulhat meg, csak azok, akiket megváltottak a földről. „Ezek azok, akiket asszony nem érintett, mert ők szüzek, és szájukat nem hagyta el ármány, mivel bűn nélkül valók Isten trónja előtt.”
A 144-es szám az aranymetszést alkotó Fibonacci sorozat 12-ik száma. Továbbá a 12-es szám négyzete. Benne láthatjuk tehát annak a tökéletes embernek a jelképét, amit a 12-es szám fejez ki, aki a jelenések tizenkétszeres mátrixával együtt rezeg. Ez az ember megtisztította az anyagi nézetét, aminek jelképe a négy állat, melyek az emberi személyiség négy testére utalnak. Ezt az „új ének zengésével” tette meg, ami azt jelenti, hogy az isteni mátrix rezgéseivel összekapcsolódott. Szűzzé vált, azaz olyan lény, aki megtisztult minden szennytől, ami az „asszonnyal” való rangon aluli kapcsolatból, vagyis a régi természet mátrixából ered. Ő Isten tiszta Igazságának a megtestesítője, mert megszabadult a hamis én képének befolyása alól.
A 9-es a Bárány száma, ami az ártatlanság, tisztaság, szelídség és áldozatkészség jelképe, az egocentrikus énnek az Egységgel való összekapcsolódás érdekében tett áldozatáé. A Megváltót is szimbolizálja, aki belső lényünk nézetét jelenti és nem egy külső tanítót. Az állatövi Kos eleme a tűz. Ez egy olyan jel, amelynek minősége összefügg a változások, új folyamatok és minden esemény kezdeményezésével. A Bárány képviseli a szívünkbe rejtett isteni tűz szikráját. A régi Kos korszakkal is kapcsolatban áll. A kos jellegzetességét a csavart szarvai és a testén nőtt szőrzet adja. A 9-es számban azt a csavart alakot, az aranyspirált látjuk, ami az élet krisztusi mátrixának az alapja. A Kos uralkodó bolygója a Mars – az akarat, cselekvés és erő szimbóluma. Tehát itt egy olyan embert látunk, aki megszabadult azáltal, hogy akaratát megtisztította és a Szent Szellemnek vetette alá.
A 9-es egy elképesztő szám, mert amikor egy másik számot adunk hozzá és a számok összegét a számmisztika szerint egy számra csökkentjük, akkor a hozzáadott számot kapjuk vissza. Például: 9+5=14, 1+4=5. Íme, a „nagyító és kicsinyítő tükrök” matematikai képe. Egy fraktál képét látjuk, egy olyan részecskéét, amely megváltoztatja a méreteit, de mindig megtart egy bizonyos arányt. Az emberi léleknek ilyen tükörré kell válnia ahhoz, hogy a Holdhoz hasonlóan a Szellemi Nap fényét tükrözze. Minden szám, amit 9-el megszorzunk, a számmisztikai redukció után a 9-es számot eredményezi. Pl.: 9×5=45, 4+5=9. Látjuk-e, hogy a hanghullámok hogyan alakítják a teret, ami mindig az aranymetszés alakját veszi fel?
Meg kell tisztítanunk magunkat a „666”-os szám hexagonális, nem fraktális mátrixától, melyben a szellem, lélek és test az anyagi világ (mely útóbbi reprezentációja a kocka) vágyainak van alávetve. A 666 a Fenevad száma – egy isteni, élősködő mátrix, melynek jelét le kell törölnünk a homlokunkról, hogy újra Isten szent képével vibrálhassunk – A.D.M.
Végül néhány inspiráló idézet:
„Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére, az is iszik az Isten haragjának borából, a mely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába: és kínoztatik tűzzel és kénkővel a szent angyalok előtt és a Bárány előtt; És az ő kínlódásuknak füstje felmegy örökkön örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal, a kik imádják a fenevadat és annak képét, és ha valaki az ő nevének bélyegét felveszi.” (Jel 14: 9- 11)
„A szellem megnyilvánul az Univerzum törvényeiben – a szellem mérhetetlenül magasabb rendű az embernél, vele szemben a mi szerény erőnkkel alázatosnak kell éreznünk magunkat. Ily módon a tudományos törekvés egyfajta vallásos érzéshez vezet.” (A. Einstein)
„Ha felszínre tudnánk hozni valamit, amit nemcsak mi magunk, hanem egész generációnk, vagy egész civilizációnk elfelejtett, akkor valójában a kor áldáshozóivá, a nap kulturális hősévé kellene válnunk – nemcsak helyi, hanem világtörténelmi viszonylatban is. Egyszóval: a hős első dolga az, hogy visszavonuljon a másodlagos hatások világszínteréről a psziché azon ok-okozati zónáiba, ahol a a nehézségek valóban megvannak, és ott saját nehézségeit tisztázza és számolja fel (azaz helyi kultúrája démoncsemetéivel vegye fel a harcot), és törjön át annak torzítatlan, közvetlen tapasztalatához és asszimilációjához, amit C. G. Jung „archetipikus képeknek” nevezett. Ezt a folyamatot a hindu és buddhista filozófia vivekának, »diszkriminációnak« nevezi.” (Joseph Campbell – The Hero with a Thousand Faces [Az ezerarcú hős])
„Világosság és sötétség, élet és halál, jobb és bal – egymás testvérei; elválaszthatatlanok (a földi emberek számára). Ezért közöttük – a jó nem jó, a rossz nem rossz, az életük nem élet és a haláluk nem halál. Az embernek tehát azzal kell kezdenie, hogy mindezeket elkülöníti önmagában. Azok, akik elhatárolták magukat a földitől, egésszé, örökkévalóvá válnak.” (Fülöp evangéliuma)
„Nietzschének van egy fontos gondolata az Amor fati-val, „a sors szeretetével” kapcsolatban, ami valójában az ember élete. Azt mondja, ha nemet mondasz életed egyetlen tényezőjére, akkor megfejtetted az egészet. Továbbá, minél nagyobb kihívást jelent vagy minél fenyegetőbb az a helyzet vagy körülmény, amit az embernek fel kell dolgoznia és el kell fogadnia, annál nagyobb az érdeme, ha ezt el tudja érni. Az a démon, amelyiket le tudod győzni, neked adja az erejét, és minél nagyobb az élet fájdalma, annál értékesebbé válik az élet.”
(Joseph Campbell – “The power of myth” [A mítosz hatalma])
„Azt kérdezték tőle: Ha olyanná válunk, mint a gyermekek, akkor beléphetünk a királyságba? Jézus erre azt válaszolta: Amikor a kettőt eggyé teszitek, és amikor a belsőt olyanná teszitek, mint a külsőt, és a külsőt olyanná, mint a belsőt, a fentit pedig olyanná, mint a lentit; és amikor a férfit és a nőt egyformává teszitek, hogy ne legyen se férfi, se nő, és amikor szemet formáltok a szem helyébe, kezet a kéz helyébe, és lábat a láb helyébe, és hasonlóságot a hasonlóság helyébe, akkor léptek be majd a királyságba.” (Tamás evangéliuma) /szabadfordítás/
