A hatvanas években például meg voltak győződve arról, hogy a marihuána egy olyan eszköz, amit az istenek adtak azért, hogy megóvják az emberek elméjét a megkristályosodástól. Sokan úgy gondolták, hogy ennek a szernek a segítségével ki lehet törni a jelenlegi, egyénre szabott társadalmi szokások tudatállapotából. Azt a tényt azonban, hogy az elme ezáltal ismét egy szokás rabjává válik, valahogy figyelmen kívül hagyták.
Az az elképzelés, hogy bizonyos összetevők segítségével létre lehet hozni egy olyan szert, amivel az elme és a szellem tágabbá tehető, századunkban például az ayahuascá-hoz(1) vezetett, egy olyan italhoz, ami az erejét két dél-amerikai növényből nyeri.
Az elmetágítás annak a vágynak a nyomán született, hogy az ember hozzáférhessen a teljes elektromágneses skála dimenzióihoz, képzeletet alkothasson róluk és megtapasztalhassa azokat. Az emberek normális esetben csak egy minimális részét látják ennek a skálának. A skála egésze tízbilliószor nagyobb, mint a látható fény.
S egy tágasabb elmeállapotban ugyanúgy létezne valóság, beleértve a szellemet is. Hiszen a Mindenható tudat, ami mindent és mindenkit áthat, az elmeállapot teljes skáláját is éppúgy áthatja, nem igaz?
Az elmetágítás vágyának azonban még egy oka van, nevezetesen a társadalmi korlátozás és bezártság érzéséből fakadó nyomás aggasztó tapasztalata, azok az abszolút határok, amit a fennálló rend társadalmilag és gazdaságilag a többség elé állít. A tágulás szükségessége a fuldoklás fenyegető érzéséből fakad, amit a középszerű, kicsinyes elmék közhangulata, valamint a szórakozás, kényelem és gyarapodás iránti igényük terén elfogadott normák okoznak.
Egy újfajta hit látszik a legjobb megoldásnak arra, hogy enyhítse ezt a nyomást és szükséget, nevezetesen az adatokba, a friss információkba vetett hit. Az a hit, hogy az adatok szinte végtelen tengere szellemi téren gazdagabbá és tágasabbá teszi a tudatunkat; hogy egy információ-alapú tudat egészen addig emelkedhet, amíg végül kapcsolatba kerülhetünk az Egyetlennel, úgyhogy az aggodalmat és a kicsinyességet elmékként magunk mögött tudhatjuk. Ez az adatközpontú hit azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a technológia és a mesterséges intelligencia algoritmus-szerűen eljuttat minket a szellem világába, ami elég tágas ahhoz, hogy kozmikusan lélegezhessünk a tudatosodás teljesen új korszakában.
Az új, adatközpontú elmetágítás paradigmája ugyanakkor azt állítja, hogy képes újjászervezni a jelenlegi, bomlasztó üzleti életfelfogást, ami most a Földet, a természetet és az embereket egyaránt pusztulásba sodorja, és képes a túlinformáltság káoszából egy jól működő, környezettudatosan élő, egyetemes jólétet teremteni.
A szerző, Yuval Noah Harari joggal kérdezi könyvében, az Istenemberben(2), hogy valóban csatlakozni akarunk-e az adatközpontú hithez, mint elmetágító módszerhez, ami azt sugallja nekünk, hogy a szervezetünk csupán egy algoritmus és az élet folyamata nem más, mint adatfeldolgozás.
Végül felteszi a döntő kérdést:
Melyik az értékesebb: az intelligencia vagy a tudat?
A népesség nagy része azt választotta, hogy részt vesz a közösségi média óriásában, a Facebook-ban és számukra ez az adatokhoz való folyamatos kötöttséget eredményezi, amit a saját önteltségük alapján tartanak fent, de ami többé már nem az övék. Ez azt mutatja, hogy ők a virtuális valóságból eredő könnyű kényelmet, élvezetet és gyarapodást választották.
Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az elmetágító szerek, akár fizikai anyagokról, akár mentális-digitális befolyásokról van szó, külső irányítástól való függőségre ítélnek minket.
Megfeledkezünk arról, hogy van egy bennünk lévő szellemtágító közvetítő, ami nem okoz programozott függőséget, és nem teszi szükségessé külső anyagok használatát sem. A gnózis megismertet minket ezzel a közvetítővel. A tudattágítás akkor egy terjedelmes, közvetlen ismerethez vezet, ami megszünteti a tudatlanságot. A belső közvetítő szellemi teret és nyitottságot biztosít nekünk, mert ahol a Szellem jelen van, ott van a szabadság.
——–
Ez a cikk először a Pentagram 2018/3 számában jelent meg.
1. Az ayahuasca (a lélek borának is nevezik /a fordító megj./) két növényből készül: a Psychotria viridis-ből és a Banisteriopsis caapi kúszónövényből. A Psychotria viridis aktív DMT-t tartalmaz. (A DMT /dimetiltriptamin/ erősen hallucinogén anyag. /a fordító/)
A Banisteriopsis caapi biztosítja, hogy a DMT ne károsodjon és hosszabb ideig aktív maradjon. Forrás: Jellinek klinika.
2. Yuval Noah Harari: Istenember: A holnap rövid története, 2016
