Hosszadalmas várakozás, kilenc hónap felkészülés és egy abszolút csendes pillanat: ennyi időnek kell eltelnie, mielőtt egy egészen új világ megszületik. A fiam. Semmi sem tudja ilyesmire felkészíteni az embert. Minden, ami eddig volt, megszűnik. Egy gyermek születése épp olyan hatással van az egyén életére és az emberiségére is, mint amilyen hatással a csillagok és bolygók születése van az univerzumra és az összes benne lévő csillagra és bolygóra. Még inkább annak a családnak az életét befolyásolja lényegesen, nagyon közvetlen módon és teljes egészében, ahová születik. Amikor egy emberi lény megszületik, egy miniatűr világ veszi körül, melynek részévé válik, benne él. Ez egy olyan mágneses tér, illetve bolygó, ami egyedülálló a számára. Ennek a bolygónak az összes mágneses hatása határozza meg az emberi lény Föld nevű bolygón, valamint az azon túli világ minden élőlényével való kapcsolatát. Ezt az egyedi, miniatűr bolygót mikrokozmosznak nevezzük. Miniatűr világunk mágneses kölcsönhatásban áll másokéval és már a puszta létünkkel, gondolatainkkal, illetve lélegzetvételünkkel is befolyásoljuk egymást. Összetartozunk.
A fiam születésével minden megváltozott. Aztán a lányom születésével ismét megváltozott minden. Ha egy újszülött világ közvetlen módon érinti az én miniatűr világomat és fizikailag is érzem a változást, akkor ez az újszülött világ minden más mágneses mezőt is meg tud érinteni maga körül, még ha kevésbé látványosan is. Minden egyes ember miniatűr világa hordoz egy jelet, egy őstípust, ami az életét és földi szerepét kialakítja. Hatósugarát, hatókörét, képességét jó és rossz tapasztalatainak összessége határozza meg, melyeket az elmúlt életei során, valamint emberi elődeinek történelme által szerzett. Ezek a tényezők szabják, illetve határozzák meg, hogy ezek a mini-világok hogyan fejlődnek és működnek együtt.
Most képzeljük el, hogy ahhoz hasonlóan, ahogyan egy másik emberi lény teremtő eszközei vagyunk, aki aztán kihat az életünkre és meghatározza azt, a saját örök lelkünket is gondozhatjuk úgy, hogy az felébredhet és fejlődésnek indulhat a szívünkben. S képzeljük el, hogy ez az új lélek nem csak a mi saját életünkre van hatással, hanem minden egyes ember életére, a bolygó minden élő lakójának életére: legyen az állat, növény vagy ásvány. Amennyire csodálatos és jelentőségteljes – lélegzetelállító és életre szóló változást hozó – érzés egy gyermeknek életet adni és ezáltal szülővé válni, éppoly csodálatos az az elképzelés, hogy életet adhatunk, és felnevelhetünk egy új lelket a szívünkben. Hogy tulajdonképpen lehetőséget teremtünk a számára, hogy növekedhessen.
Ez az új lélek az élet örök magja. Képes megmutatni az utat a mi kis világunk számára, hogy az visszanyerje korábbi, a hatalmas bukás előtti tökéletes állapotát, azzal a bölcsességgel telve, amit a számtalan élet során felhalmozódott mélységes tapasztalatok által szerzett. Valójában az új lélek vet fényt a mi életünkre, lehetővé téve számunkra, hogy világosan lássunk és pontosan, intelligens tudatossággal haladjunk az életen keresztül.
Következésképpen minden egyes tapasztalatból valóban tanulhatunk és lelkiismeretesen felhasználhatjuk azt lényünk teljes átalakítására. Ahogy egy újonnan született csillag vet fényt a sötét anyagra, ami körülveszi, az új lélek úgy vet fényt a mi elködösült tudatunkra. Aztán maga a tapasztalat, ami eszköz volt az ember és miniatűr világa számára ahhoz, hogy éretté váljon és eljusson a fordulóponthoz, akadállyá válik, amit a sikeres átalakulás elérése érdekében fel kell számolni. Az egyetlen eszköz maga a világosság. Az egyetlen cél a teljes átalakulás a teljesen felnőtté érett új lélek vezetése által, amelyik az egykor elveszett világot felkészíti valódi, isteni megnyilvánulására.
Mi mindannyian egy új lélek szülei vagyunk. Születése forradalmasítani fogja a világunkat. S ha úgy neveljük, mint egy újszülött gyermeket, akkor egy napon életünk vezetőjévé, világítótornyává és biztos menedékévé válik.
