Egyre több és több újságcikk jelenik meg a tudományról és a spiritualitásról. Olyan ez, mintha kinyílt volna egy ajtó lehetővé téve, hogy két látszólag különböző világ találkozzon egymással. Vagy inkább újra találkozzon.
Ahhoz, hogy megértsük mit jelenthet az, hogy „kinyílt egy ajtó”, el kell képzelnünk azt, hogy azok a korszakok, amelyek során az emberiség történelme kialakult, különböző kozmikus sugárzások befolyásának voltak kitéve.
Ezek a földet és az embert érintő kozmikus sugárzások azokon a csillagképeken keresztül jutottak el hozzánk, amelyek az állatövünkhöz tartoznak.
Lehet, hogy dogmának tűnik, de valójában ez egyszerűen a világ szellemi felfogásának felel meg.
Ez a nézőpont ellentmond annak az életről alkotott anyagi szemléletnek, amely szerint a világ történelme olyan eseménysorozatként fejlődik, ami csak az embertől függ.
Valójában minden élet egyfajta ritmust követ. A test napi ritmusa, az évszakok ritmusa, a nappalok és éjszakák ritmusa, stb.
Az a ritmus, amely napjainkban zajlik, a nap-éj egyenlőségi pontok precessziós mozgásának a ritmusa. Ez a ritmus az, amelyik a csillagképekből érkező befolyásokat irányítja.
S noha most még ez nem látszik, nézzük, hogyan kapcsolódik ez a ritmus az ajtó kinyílásához, amit korábban említettünk.
Mielőtt azonban ennek a mozgásnak a következményeiről beszélünk, hadd magyarázzuk meg egyszerű módon magát a mozgást.
A napéjegyenlőségi pontok precessziós mozgása
A Föld háromféle mozgást végez: kering a Nap körül 365 nap alatt, saját tengelye körüli forgást végez 24 óra alatt, és van egy harmadik nagyon fontos mozgása. Lényegében a Föld tengelye az, ami olyasféle keringő mozgást végez, mint egy búgócsiga, körülbelül 25.800 év (ez egy megközelítő szám) alatt, melynek eredményeképpen létrejön a nap-éj egyenlőségi pontok precessziós mozgása.
A napéjegyenlőség azt jelenti, hogy a nappalok és az éjszakák hosszúsága egyforma.
A tavaszin nap-éj egyenlőség március 21-én van, azaz a tavasz első napján, amikor a Nap egy csillagkép tengelyén kel föl, és a 2150 éves periódus végén a Nap a következő csillagképben fog fölkelni.
Ez a mozgás lassúnak tűnik, mivel a Nap 75,1 évenként 1 fokot halad. Ezen a módon az ember az állatöv körét a nap mozgása mentén látja. Ez az ekliptika síkja. Ott van azonban az égi egyenlítő köre is. Ennek a két körnek a találkozási pontja a tavaszpont. Ez az a pont, ahol a Nap a tavasz első napján kel föl. S amint mondtuk, a Nap most a Halak jegyéből átlép a Vízöntő jegyébe. Ennek az egyik jegyből a másikba történő mozgásnak az a következménye, hogy egy másfajta természetű kozmikus és inter-kozmikus sugárzás hatása alá kerülünk. S ezek a sugárzások az élet minden megnyilvánulási területén közvetlenül hatnak. A fizikai síkon, a lelki síkon és a szellemi síkon egyaránt.
Az állatöv minden egyes jegyének megvan a maga karaktere, egy olyan bélyeg, ami megkülönbözteti a többitől.
A Vízöntő jegyének jelképe egy emberalak korsóval. Vízhordónak is nevezik. Valójában kiönti a vizet a korsóból. Ezért mondja a Zohar szent könyve:
Mindazok a mennyei kincsek és rejtett misztériumok, amelyek generációkon keresztül rejtve maradtak, a Vízöntő kor során ismertté válnak.
A valóságnak két nézete van
A látható jelenségek nézete, valamint egy noumenális (érzékek feletti, önmagában létező) nézet. Az érzék feletti nézet egy olyan esemény, ami az érzékek felfogásától függetlenül jelenik meg. Ez a két nézet láthatatlan és minden megnyilvánult dolog lényegét ezek építik föl. Ezeket a nézeteket a kerék tengelyéhez és pereméhez hasonlíthatnánk. A perifériától nem indul ki semmiféle zavar a középpont felé. Ez egyszerűen csak frekvencia kérdése. Minél közelebb kerülünk a középponthoz, annál nagyobb a frekvencia. A középpont közelében pedig egy határhoz érünk.
Ezt a határt a fizikus Max Planck fedezte föl. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos pillanatban semmit sem lehet mérni. Ahhoz a ponthoz érünk, amit a fizikusok kvantum térnek neveznek. Azt is tudják, hogy e mögött az üresség mögött ijesztő energia van – egy ismeretlen világ.
S ez az a hely, ahol a világ szellemi érzékelése kerül felszínre, egy olyan felismerés, amit minden bölcsességben megtalálunk, ami azt állítja, hogy a valóság Egy, hogy nincs megosztottság anyag és szellem között, létezés és lényeg között, periféria és tengely között. Egyfajta tudatváltozás szükséges ahhoz, hogy átléphessük ezt a határt, ami megakadályoz minket abban, hogy megismerjük és megtapasztaljuk azt, ami a misztikus kvantum tér mögött van.
Térjünk vissza most a tárgyunkhoz, vagyis ahhoz, hogy az a sugárhatás, aminek az emberiség ki van téve, a Vízöntő befolyása, fokozatosan a tudat felemelkedéséhez vezet, ami lehetővé teszi, hogy magasabb frekvenciákhoz kapcsolódjon. Tehát minden sugárzásnak van egy elektromágneses nézete, ami elterjed a légkörben és összekapcsolódik minden egyes ember szerveivel.
Kétféle hatás
Az ember az érzékenysége, a tudatállapota szerint fog reagálni ezekre a befolyásokra, amelyeknek két nézetük van. Először is közvetlen hatással vannak az anyagra, másodszor bizonyos információt tartalmaznak. Az első hatás az elanyagtalanodás, ami azt jelenti, hogy az anyag felfedi finomabb szerkezetét, kezdetben érzékennyé téve az embert a láthatatlan dolgokra. Másodszor bizonyos embereket olyan képességgel lát el, aminek segítségével azokhoz a frekvenciákhoz kapcsolódhatnak, amelyek a kvantum térben nyilvánulnak meg.
A második hatás azon az információn keresztül fejeződik ki, amit ez a sugárzás tartalmaz. Magasabb frekvencián minden megnyilvánult dolog egy olyan hálózattá egyesül, amelynek minden pontja kapcsolatban áll egymással. A tudósok ezt a hálózatot „a Mező”-nek hívják. Ezt az Egyesült Államok fegyveres ereje bebizonyította 1986-ban (megjelent a Nature folyóirat 320. évfolyamában, 1986-ban). A hinduk ezt Akashának hívják. A vízöntő sugárzás e két hatása lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük hogyan nyílt ki az ajtó a tudomány és a spiritualitás között.
Jelenleg az emberi elme és az emberi szív számára nem szükséges különleges tapasztalat ahhoz, hogy közvetlenül érzékelje azt a kapcsolatot, ami a valóság látható és lényegi nézete között van.
Manapság egyre több tudós van meggyőződve arról, hogy a megnyilvánult dolgok mögött mély értelem, irányítás és intelligencia létezik.
Ahogy Albert Einstein mondta:
… az életnek látszólag semmi értelme sincs, és mégis lehetetlen, hogy ne legyen.
