A nyelv erejéről és erőtlenségéről.
Összefoglalás
Az esszé első része betekintést nyújt a nyelv nagy jelentőségébe és a nyelvek sokféleségének megjelenésébe. A bábeli történetben a nyelvek sokfélesége Isten büntetésének tűnik, míg a pünkösdi történet inkább gazdagodást sugall. Ezt követi a nyelvek eredetének magyarázata és Johann Gottfried Herder híres kijelentése: „A nyelv a teremtés folytatása.”
A második részben a nyelvi készségeket – a beszédet, az írást és az olvasást – kétféle módon közelítjük meg.
Vagyis: először spirituális módon, másodszor pedig a nyelv mindennapi életben való használatát követve. A szerző szemében a hallgatás egy elhanyagolt nyelvi készség, ezért behatóbban foglalkozik a vizsgálatával.
A „Szavak kevésnek bizonyulnak” kifejezés a harmadik részben a nyelv alkalmatlanságához (lásd a címet) vezet el minket. Néhány példa: „Isten a szavakon túl is beszél”, ahogy az ókori misztikusok mondták. Simone Weil, francia misztikus és filozófus szerint: „A világ Isten számunkra alkotott nyelve.” Hermész tanítványa, Tát pedig akkor a legkifejezőbb, amikor tanára hosszas magyarázata után így fejezi be: „Értem: amit szavakkal nem lehet kifejezni, az Isten!”
A szavaid legyenek kifogástalanok!
A nyelv a legerőteljesebb eszköz, ami az ember rendelkezésére áll. A nyelv által egyengetjük az utat, amellyel megpróbáljuk elérni a szeretetet, a tudást és a kölcsönös megértést. A nyelv által hozzuk a felszínre az érzéseinket, gondolatainkat, képzeletünket, vágyainkat, felfogásainkat és nézeteinket. A nyelv által fejezzük ki a belső világunkat.
A nyelv által ismerjük fel legmélyebb lényünket, amit szinte lehetetlen szavakba foglalni. Ezért a szavak és szimbólumok felismerése, melyek egy számunkra elveszett ősi kincs jelei, művészetnek számít. Amikor elkezdjük eredetünk szent, gyógyító nyelvét önmagunkban felismerni és megérteni, akkor könnyebb megszabadulnunk a tanult nyelvi és gondolkodási sémáktól. A nyelv így segíthet visszatérni eredetünkhöz, ami egyben a sorsunk is.
Quintus Ennius, a költészet atyjaként ismert római költő, két évszázaddal időszámításunk előtt azt írta, örül, hogy három szíve van, mert három nyelven tud beszélni: latinul, görögül és oszk nyelven, ami az olasz nyelv távoli előfutára [1]. Ennius furcsának tartotta volna a jól ismert bibliai történetet Bábel tornyáról, mely szerint az emberi büszkeség arra készteti az embereket, hogy Istenhez hasonlóvá váljanak. Ezért egy égig érő tornyot építenek. Isten ezt azzal bünteti, hogy nagy „nyelvi zavart” teremt, úgyhogy az emberek többé nem értik meg egymást. A bábeli mítosz valószínűleg abban az időben keletkezett, amikor a kiválasztott nép, és annak szent nyelve volt a leginkább kiemelkedő vallási ideál.
Bábelben a nyelvi sokféleség az emberre kiszabott büntetés – Ennius számára azonban az a három nyelv örömöt jelent. Ezt még egy macedón közmondás is igazolja:
Ahány nyelven beszélek, annyi szívem van.
Az a gondolat, hogy volt valaha egy ősi nyelv – amit Ádám és Énok (Henoch) nyelvének is neveznek – igen nagy „jóindulattal” a háttérbe szorult.
A Bábel történetében szereplő büntető Istennel szemben áll a pünkösdi esemény, amelyben a Szentlélek megoldja az apostolok nyelvét, hogy azok hirtelen minden nyelven tudjanak beszélni, és mindenkinek – anyanyelvétől függetlenül – hirdethessék az evangéliumot. Pünkösdkor a nyelvi sokszínűség első pillantásra inkább gazdagodásnak tekinthető, mint büntetésnek.
Ily módon minden nemzet kialakította a saját nyelvét és kultúráját, és ehhez szorosan kapcsolódóan a saját identitását. Dante olasz költő az elsők között volt, és a Divina Comedia (Isteni színjáték) című művével nemcsak egy ragyogó, belső megszabadulási utat mutatott az emberiségnek, hanem ezzel együtt egy széles körben elismert tervet is alkotott az olasz nyelv számára. Az évszázadok során egymás után jelentek meg új nemzetek. Gyakran eufória töltötte el az embereket, hogy végre hivatalosan is használhatták a saját nyelvüket. Sokan az új nyelvet hatalmas csodaként élték meg, amely lehetővé tette számukra, hogy nevet, szavakat és jelentést adjanak bárminek, amit csak el tudtak képzelni.
A nyelv zsenialitása,
ujjongott a német filozófus, Johann Gottfried Herder, és:
A nyelv a teremtés folytatása. [2]
Hollandiában sem volt ez másképp. Az új állam megalakulásakor nagy nyelvi sovinizmus uralkodott a tudósok körében. Simon Stevin az újhollandot tartotta
a legméltóságteljesebb és legtökéletesebb nyelvnek minden nyelv közül.
Végül rendezni lehetett a számlát az idegen nyelvekkel, és különösen a túlnyomórészt használt latinnal szemben, melyet az egyház és a tudomány kisajátított és amelybe évszázadokra bebörtönözte a gyakran megkövesedett ősi bölcsességet. Olyan szerzők, mint Coornhert, Spiegel, Hooft, Bredero és Stevin, a latin kifejezéseket nagy találékonysággal holland szavakkal helyettesítették. Különösen Simon Stevin (1548-1620) tűnt ki ebben. Olyan szavak, mint az eredet, a házias, az okirat, a hajnal, a napállás, a csúcspont, a napóra, a bűnöző, a meghatalmazás, a testőr, a szükséges, a tagadás és minden matematikai kifejezés tőle származik. A mai holland nyelv által használt szinte minden mondatban található egy Stevin által kitalált szó. [3] A Bibliát először lehetett lefordítani és a saját nyelvünkön is olvasni. A Biblia többé már nem nekünk szólt, hanem a miénk volt; ez volt az általános érzés.
A világ még mindig olyan, mint egy Bábel. Becslések szerint jelenleg 6000 nyelv létezik, melyek közül minden héten eltűnik egy. A nagy bábeli zűrzavar azonban nyelvészetileg nagyrészt véget ért. Mindössze öt nyelvet kell elsajátítani ahhoz, hogy a bolygó bármely pontján érthetően tudjon beszélni az ember: angolul, spanyolul, mandarinul, kínaiul, szuahéliül és hindi-urduul. [4]
Mindezek a nyelvek képesek összekötni és szétválasztani. Ez komoly nehézségekhez, akár háborús eseményekhez is vezethet, különösen azokon a területeken, ahol nyelvi kisebbségek élnek. A Biblia felhívja a figyelmünket a nyelv negatív hatásaira és aláaknázó erejére. Jakab leveleiben a nyelvet „kis kormánylapáthoz” hasonlítják, ami „óriási hajókat” képes irányítani.
Tehát a nyelv egy kis szerv, de micsoda hencegést (bőbeszédűséget) tud produkálni! Gondoljunk csak bele, hogyan okoz egy apró láng hatalmas erdőtüzet. A nyelvünk is egy ilyen láng (…) [5]
A toltékok egyik alapvető bölcsessége átfogóbban fogalmazza meg ezt: A szavaid legyenek kifogástalanok. Ezalatt azt értik, hogy használd helyesen a nyelvi energiádat; fékezd meg az igazság és az önmagad iránti szeretet erőit, és oszd meg azokat másokkal. E világi létezésed szintjén, ami olyan, mint a pokol, felül fogsz emelkedni, és megnyílik előtted a mennyek országa, ha elfogadod ezt az egyedülálló felismerést, és aszerint élsz, tartják a toltékok. [6]
Himnusz a szó varázsához és szépségéhez (szabadfordítás)
A nyelv kétélű kard,
amely gyógyít és hasít– néha összekapcsoló és néha elválasztó –
más szóval az édes és a keserű keveréke.
Szavaim virágot hajtanak a kedves útján
vagy gyűlöletet vetnek, mint pusztító tűz.Szavakkal énekelek és szavakkal panaszkodom a szenvedésemről.
Szavakkal imádkozom és szavakkal küzdök.
Szavakkal, ó, Uram, öntöm ki a szívem neked
és szavakkal távolítom el magam tőled.Szavakkal teszek tanúságot rólad és szavakkal tagadlak meg téged.
Bár el tudnék hallgatni végre, hogy inkább cselekedjek, mint beszéljek!
Vagy te akartad így, Istenem,
hogy konfliktusban kelljen élnem,
hogy egyszer a nyelv vonzzon, mely nem oltja szomjamat,
máskor pedig a csend, ami lehetetlen számomra?
(Mikhaïl Naimy)
(folytatás a következő részben)
————————
Hivatkozások:
[1] Ahmet Altan e.a., Overeind in Babel. Talen in Europa (Upright in Babel. Languages in Europe) [Zendülés Bábelben. Európa nyelvei], Ons Erfdeel Rekkem (2007) passim
[2] Johann Gottfried Herder, Abhandlung über den Ursprung der Sprache (Treatise on the origin of language) [Értekezés a nyelvek eredetéről], Reclam 2007
[3] Jan Peter Burger, Coornhert Licht in Europa – Hoe een Amsterdams filosoof de grondslagen legde voor de moderne wereld (Coornhert Light in Europe How an Amsterdam philosopher laid the foundations for the modern world ) [Coornhert fénye Európában, Hogyan fektette le egy amszterdami filozófus a modern világ alapjait], Rozekruis Pers, Haarlem 2019
[4] Gaston Dorren, Babel: Around the World in Twenty Languages [Húsz nyelven a világ körül], Atlantic Monthly Press 2018
[5] Bible, James 3:3-9 [Jakab-féle Biblia 3:3-9]
[6] Don Miguel Ruiz, Four Agreements, A Practical Guide to Personal Freedom [Négy egyezmény, Gyakorlati útmutató a személyes szabadsághoz], Amber-Allen Publishing 2011
