Ez a szemléltető Karl von Eckartshausen „Néhány belülről jövő szó azoknak, akik még a templomban és az elő-udvarban vannak” című könyvecskéjének elképzeléseivel áll összhangban.
Figyeljünk a helyzetmeghatározásra: „belülről jövő” és „azoknak, akik még a templomban és az elő-udvarban vannak”. Vagyis, nem a legbelsőben, hanem inkább kijjebb. Mi több kihangsúlyozza, hogy: „akik még a templomban és az elő-udvarban vannak.”, vagyis a kijjebb lévő pozíció tulajdonképpen ideiglenesnek tekinthető! A külső, belső és legbelső három kört képez, ami egy középpont körül helyezkedik el.
Rajzoljunk egy darab papírra egy körbezárt vonalat, azaz egy kört. A kör két részre osztja a korábban osztatlan papírlapot. Normális tudatunk választhat – és választani is fog – hogy a körön belül vagy kívül helyezkedjen-e el. Ki akar kívül maradni? Feltételezhetően mindannyian be akarunk jutni a körbe. Miért akarunk bejutni? Ez az ábra egy sor társadalmi és lelki működésre utal: szeretünk egy csoporthoz csatlakozni, szeretünk valahová tartozni. Sőt, ha törekvőek vagyunk, akkor leginkább a belső körbe, a legbelső körbe akarunk tartozni. Kinek vagy minek a belső körébe?
A körnek elképzelés szerint van egy középpontja – ez a legbelső rész. A pontnak nincs dimenziója, valójában anyagtalan.
Ismereteink szerint három dimenzió van, ebben élünk. A papír vízszintes síkján két dimenzió keresztezi egymást a középpontban. S itt jelenik meg a függőleges tengely, ami a papírra merőleges. Ennek a három vonalnak, ami egymásra merőleges, egy közös pontja van. Ez a közös pont a metszőpont, a dimenziók közötti átjáró. Mint ilyen, olyan mint egy háromdimenziós tengely, mint egy forráspont vagy eredő. S ez a pont a magasabb dimenziók felé vezető kapu.
Az ember a forgásban lévő csakráin keresztül jut életenergiához. Végül képzeljük el magunkat – csakrarendszerként – mint egy tengely körül forgó kereket. Anyagból állunk. A tengely nem anyagi. Mi egy forgó mozgásban, egy örvényben vagyunk. A tengely azonban a forgással ellentétben nyugalomban van.
A csakra kehely alakú. Ha felülről tekintünk egy kehelyre, a közepe körül egy kört látunk.
Nézzünk egy másik elvonatkoztatást. Egyrészt egy fa koronája, törzse és gyökérzete, másrészt egy kehely szája, szára és talpa között nyilvánvaló formai analógiát láthatunk. A kehely forma azokra a mozgásokra is utal, ami a fában jelen van: felfogó, befogadó formában felfelé, a fény felé néz, alakja a központi tengely felé szűkül és ott koncentrálódik, azután átalakul és a terjeszkedő gyökerek szétterjednek a föld sötétségében. Ez egy belélegző folyamat.
A kilélegzés a következőképpen történik: a belépés a serleg talpán felfelé menetelt jelent és ugyanakkor egy átalakulási folyamatot is – a fény leereszkedik, az átalakulóban lévő lény pedig felemelkedik. Ez a folyamat bontakozik ki a fában, a kehelyben és a csakrában. Ezt a folyamatszerű átalakulást más néven transzfigurációnak nevezik.
Karl von Eckartshausen az emberiség iskoláját egy külső, belső és legbelső körön keresztül történő emberi mozgásként vázolja. Ezzel szemben a fény a középpontból árad a külső körök felé. Ha ezt a sík képet háromdimenzióssá tesszük, akkor ezt a mozgást egy kelyhen keresztül való felemelkedésként fogjuk látni.
Eckartshausen egy sor szabályt ad nekünk ehhez a mozgáshoz, melyeket egy nagyon különleges csoporthoz való tartozás feltételeinek is tekinthetünk.
Külsőleg: Először is találd meg az Egyet saját magadban, azután a rajtad kívül álló természetben. Végül próbálj meg eggyé válni a körülötted lévő emberekkel és lényekkel, hogy eggyé válj Vele, aki minden dolgok forrása.
Belsőleg: Légy olyan egyszerű, mint egy gyermek, aki nem ismer gonoszságot. Zárkózz el minden kettősségtől, beleértve a saját hasadtságodat is. Távolodj el az önfejűségtől, az önzéstől és önimádattól. Szívedet és értelmedet mindig az egységre összpontosítsd.
Legbelül: Szívünk és akaratunk közvetlenül a fény forrását fogja keresni. A forrás Jézus Krisztus. Ez a fényforrás a legerősebb vonzerő, ami azonnal magához vonz minket, ha hagyjuk magunkat.
Ez a cikk először a Pentragram 2019/2 számában jelent meg.
