{"id":99776,"date":"2023-02-01T16:47:03","date_gmt":"2023-02-01T16:47:03","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/a-lelek-miszteriumabol-szuletett-tudomany-cg-jung-belso-atalakulasa-2-resz\/"},"modified":"2024-08-31T15:53:06","modified_gmt":"2024-08-31T15:53:06","slug":"a-lelek-miszteriumabol-szuletett-tudomany-cg-jung-belso-atalakulasa-2-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-lelek-miszteriumabol-szuletett-tudomany-cg-jung-belso-atalakulasa-2-resz\/","title":{"rendered":"A l\u00e9lek miszt\u00e9rium\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett tudom\u00e1ny. CG Jung bels\u0151 \u00e1talakul\u00e1sa \u2013 2. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"
\n
\n
\n

(\u00a0Vissza az 1. r\u00e9szhez<\/a>\u00a0)<\/p>\n

Isten \u00e9s \u00f6rd\u00f6g (Sermo II [II. besz\u00e9d])<\/strong><\/p>\n

A holtak […] felki\u00e1ltottak: Tudni akarjuk , hol van Isten?Meghalt?<\/em><\/p>\n

Basilides ezt v\u00e1laszolta nekik: Isten nem halt meg, ugyan\u00fagy \u00e9l, mint valaha<\/em> , \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 magyar\u00e1zata els\u0151re megd\u00f6bbent benn\u00fcnket:<\/p>\n

Isten teremtm\u00e9ny, mert \u0151 valami meghat\u00e1rozott identit\u00e1ssal b\u00edr, \u00e9s ez\u00e9rt\u00a0 a plerom\u00e1t\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett valami […] Kev\u00e9sb\u00e9 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151, mint a t\u00f6bbi teremtm\u00e9ny, mert l\u00e9ny\u00e9nek alapja a t\u00e9nyleges teljess\u00e9g, m\u00edg az \u00f6rd\u00f6g l\u00e9nye a t\u00e9nyleges \u00fcress\u00e9g. <\/em>Mind Isten, mind az \u00f6rd\u00f6g a plerom\u00e1ban egys\u00e9gben \u00e9l\u0151 er\u0151ket szeml\u00e9lteti.<\/p>\n

Mi, emberek, akikben a pleroma sz\u00e9tszakadt, a benne egyes\u00fcl\u0151 dualit\u00e1st k\u00e9t, egym\u00e1ssal ellent\u00e9tes er\u0151k\u00e9nt \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck.<\/p>\n

Lelk\u00fcnk k\u00e9t vil\u00e1gban \u00e9l:<\/p>\n

Egyr\u00e9szt t\u00e9r-id\u0151-fizikai term\u00e9szetben, amelynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az \u00e9n tudat \u00e1ll. M\u00e1sr\u00e9szt lelki-szellemi term\u00e9szetben: a l\u00e9lek maga a pleroma, mint az \u00f6r\u00f6k \u00e9s v\u00e9gtelen r\u00e9sze. <\/em>Mivel a l\u00e9lek m\u00e1r nincs tudat\u00e1ban eredet\u00e9nek, tudattalan t\u00e9rk\u00e9nt rejti mag\u00e1ban a plerom\u00e1t \u00e9s annak minden akt\u00edv erej\u00e9t. Ezek\u00a0 k\u00e9pekben \u00e9s szimb\u00f3lumokban k\u00e9pesek csak k\u00f6z\u00f6lni magukat\u00a0 a kutat\u00f3 l\u00e9lekkel. Ezeket a szimb\u00f3lumokat nevezi Jung archet\u00edpusoknak.<\/em><\/p>\n

Jung szerint az archet\u00edpusok a pleroma akt\u00edv er\u0151inek \u0151sform\u00e1i, amelyek k\u00e9peket, l\u00e1tom\u00e1sokat, \u00e1lmokat \u00e9s szimb\u00f3lumokat gener\u00e1lhatnak az emberi l\u00e9lekben, mint p\u00e9ld\u00e1ul Isten \u00e9s az \u00f6rd\u00f6g ellent\u00e9tp\u00e1rj\u00e1t, egy olyan k\u00e9pet, amely l\u00e1tensen jelen van minden emberi l\u00e9lekben.\u00a0 K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen Jung sz\u00e1m\u00e1ra az archet\u00edpusok titokzatos alakjai kincseket \u0151riznek a kollekt\u00edv tudattalanban. \u00cdgy a l\u00e9ny az azonos\u00edt\u00e1s l\u00e9nyeg\u00e9b\u0151l fakad\u00f3an mindig megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti \u0151ket a plerom\u00e1t\u00f3l.<\/em><\/p>\n

Az emberi \u00e9let k\u00e9t ellent\u00e9t k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9gben zajlik. Jung azt mondja: „A rossz a j\u00f3 sz\u00fcks\u00e9ges ellent\u00e9te, amely n\u00e9lk\u00fcl j\u00f3 sem lenne. Ez\u00e9rt \u201eaz el\u0151bbinek (m\u00e1rmint a rossznak) a mell\u0151z\u00e9s\u00e9re m\u00e9g csak gondolni sem lehet.” [1]<\/a><\/p>\n

A k\u00e9t vil\u00e1gban \u00e9l\u0151 l\u00e9lek azt vet\u00edti ki a fizikai vil\u00e1gba, amit bens\u0151leg pszichikailag megtapasztal. Vajon \u0151 maga a teremt\u0151je ezeknek az ellent\u00e9teknek?<\/p>\n

Ez a fesz\u00fclts\u00e9ggel teli \u00e9let, amely egy tudatos \u00e9s egy tudattalan t\u00e9rben zajlik, \u201ea k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges kauzalit\u00e1s [okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s] elv\u00e9t\u0151l elt\u00e9r\u0151 elvnek” felel meg.<\/p>\n

Jung ezt az elvet szinkronicit\u00e1snak<\/em> [v\u00e9letlen egybees\u00e9snek] nevezi : k\u00e9t vagy t\u00f6bb egym\u00e1ssal ok-okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben nem \u00e1ll\u00f3, azonos vagy hasonl\u00f3 jelent\u00e9s\u0171 esem\u00e9ny id\u0151beli egybees\u00e9s\u00e9nek. Ez egy \u00e9lm\u00e9ny relat\u00edv vagy szubjekt\u00edv egyidej\u0171s\u00e9ge. Az \u00e9lm\u00e9ny jelent\u0151s\u00e9ge a kapcsol\u00f3d\u00e1s nem a k\u00fcls\u0151 esem\u00e9nyben rejlik, hanem abban a jelent\u00e9sben, amelyet a l\u00e9lek ad neki. P\u00e9ld\u00e1ul egy archet\u00edpus egyszerre fordulhat el\u0151 pszichikailag \u00e9s egy kapcsol\u00f3d\u00f3 fizikai esem\u00e9nyben.<\/p>\n

Jung el is mes\u00e9l egy ilyen szinkronisztikus esem\u00e9nyt. Pontosan abban a pillanatban, amikor egy p\u00e1ciens elmes\u00e9lte neki egy \u00e1lm\u00e1t, amelyben egy\u00a0 szkarabeuszt (az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s archetipikus szimb\u00f3lum\u00e1t) kapott aj\u00e1nd\u00e9kba, egy k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges r\u00f3zsabog\u00e1r (egy hasonl\u00f3 rovar) cs\u00f6ndesen neki\u00fctk\u00f6z\u00f6tt az ablaknak. [2]<\/a><\/p>\n

A test \u00e9s a tudat vagy az anyag \u00e9s a szellem ellent\u00e9tei ugyanabban a talajban gy\u00f6kereznek?<\/p>\n

A k\u00fcls\u0151 \u00e9s a bels\u0151 vil\u00e1g e fesz\u00fclt konfliktus\u00e1ban a l\u00e9lek \u00e9rt\u00e9kes tapasztalatokat szerez, vil\u00e1gosakat \u00e9s f\u00e1jdalmasan s\u00f6t\u00e9teket. Megold\u00e1sokat keres, \u00e9s kreat\u00edv p\u00e1rbesz\u00e9det folytat saj\u00e1t bels\u0151, lelki er\u0151ivel. E tev\u00e9kenys\u00e9g sor\u00e1n kibontakozik individu\u00e1ci\u00f3s [egy\u00e9nies\u00fcl\u00e9si, illetve az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g kibontakoz\u00e1s\u00e1nak] folyamata, az \u00fat v\u00e9gs\u0151 igazi \u00e9nj\u00e9hez, amely \u00e9let\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontjak\u00e9nt a sz\u00edvben van.<\/p>\n

Abraxas a legf\u0151bb Isten (Sermo III [III. besz\u00e9d])<\/strong><\/p>\n

Basilides azt tan\u00edtja a kereszt\u00e9nyeknek a Sermo II [II. besz\u00e9d] v\u00e9g\u00e9n: Abraxas olyan Isten, akit\u00a0 az emberek elfelejtettek. \u0150 az Istent \u00e9s az \u00f6rd\u00f6g\u00f6t \u00f6sszek\u00f6t\u0151 akt\u00edv t\u00e9nyez\u0151, Isten feletti Isten, mert egyes\u00edti hat\u00e1s\u00e1ban a teljess\u00e9get \u00e9s az \u00fcress\u00e9get. […] Ha a plerom\u00e1nak lenne l\u00e9nye, Abraxask\u00e9nt nyilatkozna meg.<\/p>\n

Abraxasnak azonban, aki maga az akt\u00edv t\u00e9nyez\u0151, nincs konkr\u00e9t, megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 <\/i>hat\u00e1sa. \u0150 maga a hat\u00e1s.<\/p>\n

Ugyanakkor \u0151 is teremtm\u00e9ny, mivel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a plerom\u00e1t\u00f3l.<\/em><\/p>\n

A III. Sermo [III. besz\u00e9d] v\u00e9g\u00e9n ez \u00e1ll: Ekkor a holtak k\u00f6z\u00fcl sokan z\u00fagol\u00f3dni kezdtek, hiszen kereszt\u00e9nyek voltak.\u00a0<\/em><\/p>\n

Mondv\u00e1n, az \u0151 Isten\u00fck mindenhat\u00f3, egyed\u00fcli uralkod\u00f3; nem t\u0171r el maga felett \u00e1ll\u00f3 istent.<\/p>\n

A holtak azonban t\u00f6bb tan\u00edt\u00e1st k\u00f6vetelnek\u00a0\u00a0Abraxasr\u00f3l, \u00e9s \u00fagy k\u00f6zeledtek, mint a k\u00f6d a mocsarakb\u00f3l, \u00e9s \u00edgy ki\u00e1ltottak:\u00a0 Besz\u00e9lj m\u00e9g nek\u00fcnk a legf\u0151bb Istenr\u0151l. <\/em>Basilides elmagyar\u00e1zza nekik, hogy Abraxas az \u00e9let \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3, v\u00e9gtelen\u00fcl hat\u00e9kony teljess\u00e9ge, amely dialektikus ellent\u00e9tekben nyilatkozik meg, \u00e9s egy\u00fattal az \u00e9let eredeti egys\u00e9g\u00e9re t\u00f6rekszik.<\/p>\n

Basilides sz\u00e1m\u00e1ra Abraxas a legfels\u0151bb \u0151si l\u00e9ny \u00e9s a legmagasabb gnosztikus istens\u00e9g. Nev\u00e9nek h\u00e9t bet\u0171je a h\u00e9t bolyg\u00f3 \u00e9s a h\u00e9t h\u00e9t napja feletti uralm\u00e1ra utal, amelyek sz\u00e1mszer\u0171en (a h\u00e9ber \u00e1b\u00e9c\u00e9 sz\u00e1m\u00e9rt\u00e9kei szerint) egy\u00fctt alkotj\u00e1k a 365-\u00f6s sz\u00e1mot, vagyis az \u00e9v napjainak sz\u00e1m\u00e1t.<\/p>\n

Abraxas uralkodik az id\u0151 m\u00fal\u00e1sa, valamint a sz\u00fclet\u00e9s \u00e9s a hal\u00e1l \u00f6r\u00f6kk\u00e9 forg\u00f3 kereke felett.<\/p>\n

\u0150 a hatalom , a v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s az id\u0151.<\/em><\/p>\n

Az Abraxas n\u00e9v a l\u00e9tez\u00e9s mindent \u00e1that\u00f3, felszabad\u00edt\u00f3 erej\u00e9nek archetipikus szimb\u00f3luma, amelynek f\u00e9nye l\u00e9pcs\u0151zetesen vezeti felfel\u00e9 a keres\u0151t, mint egy l\u00e9tr\u00e1n a tud\u00e1s fel\u00e9.<\/p>\n

\u0150 a teljess\u00e9g archet\u00edpusa is, amely a l\u00e9tet\u00a0 \u00e1talak\u00edt\u00f3 szellemi er\u0151t jelk\u00e9pezi. Megszabad\u00edtja a teljess\u00e9gre t\u00f6rekv\u0151 szem\u00e9lyt a t\u00e9r \u00e9s id\u0151 k\u00f6t\u00f6tts\u00e9geit\u0151l \u00e9s a lelket a\u00a0 f\u00f6ldi eredet\u0171,\u00a0 egym\u00e1ssal\u00a0 ellent\u00e9tes, kett\u0151s er\u0151 b\u00e9kly\u00f3it\u00f3l.<\/p>\n

A l\u00e9lek \u00e1ltal\u00e1ban tehetetlennek, ezeknek az er\u0151knek kiszolg\u00e1ltatva \u00e9rzi mag\u00e1t, rem\u00e9nytelen bels\u0151 konfliktusokban verg\u0151dik, ami felem\u00e9szti az erej\u00e9t.<\/p>\n

Abraxas teljess\u00e9g\u00e9nek szimb\u00f3lum\u00e1ban az ellent\u00e9tek lehets\u00e9ges kapcsolata rejlik: az alk\u00edmiai Principium Conjunctio Oppositorum [Az ellent\u00e9tek \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1nak elve].<\/em><\/p>\n

A lelk\u00fclet vil\u00e1g\u00e1ban\u00a0 ez azt jelenti, hogy az egys\u00e9gre, teljess\u00e9gre t\u00f6rekv\u0151 l\u00e9lek bels\u0151 lelki dinamik\u00e1j\u00e1t aktiv\u00e1lja, amely a\u00a0 kett\u0151ss\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti egyens\u00falypontban szabadul fel.<\/p>\n

A konfliktus teh\u00e1t gy\u00f3gy\u00edt\u00f3nak \u00e9s kreat\u00edvnak bizonyul a l\u00e9lek n\u00f6veked\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l. Az individu\u00e1ci\u00f3s folyamat f\u00e1jdalmasan tudattalan tereken vezeti \u00e1t. A felszabadul\u00f3 f\u00e9ny seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a l\u00e9lek feloldhatja\u00a0 e terek s\u00f6t\u00e9t \u00e1rnyait \u00e9s vel\u00fck egy\u00fctt az egyoldal\u00fa, racion\u00e1lisan edzett \u00e9n-tudatot, valamint integr\u00e1lhatja az ego-t. Jung azt mondja: „A gnosztikusok t\u00f6rekv\u00e9se […] az individu\u00e1ci\u00f3ra [egyediv\u00e9 v\u00e1l\u00e1sra] ir\u00e1nyul, tov\u00e1bb\u00e1 a differenci\u00e1lt \u00e9s elidegenedett tudatnak a tudattalannal val\u00f3 \u00fajraintegr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra.” [3]<\/a><\/p>\n

Abraxas szimb\u00f3luma r\u00e1mutat arra, hogy az ellent\u00e9tes dualizmus mellett l\u00e9tezik egy komplementer, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 dualizmus is. A „vagy-vagy” mellett van egy „mindkett\u0151 \u00e9rv\u00e9nyes” [\u201eis-is\u201d] v\u00e1ltozat is.<\/p>\n

Az ember k\u00e9t v\u00e9gtelen k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll (Sermo VII [VII. besz\u00e9d])<\/strong><\/p>\n

A hetedik besz\u00e9dben a holtak azt k\u00e9rik: … tan\u00edts minket az emberir\u0151l,<\/em> ez\u00e9rt Basilides az emberr\u0151l besz\u00e9l.<\/p>\n

Valamennyi k\u00e9p \u00e9s archetipikus szimb\u00f3lum val\u00f3j\u00e1ban\u00a0 az emberi\u00a0 pszich\u00e9ben rejlik, \u00e9s \u00e1ltala kivet\u00fcl egy olyan k\u00e9perny\u0151re, amely k\u00edv\u00fclr\u0151l l\u00e1tszik. „A rajtunk k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3 gonosz elv\u00e1laszthatatlan \u00e9s azonos ikertestv\u00e9re mindannak, ami nemk\u00edv\u00e1natos \u00e9s gonosz benn\u00fcnk.” [4]<\/a><\/p>\n

Amikor az emberi l\u00e9lek felismeri ezt a folyamatot, megsz\u00fcletik a tudata a tudattalannak nevezett nagy bels\u0151 t\u00e9r m\u00e9h\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

Ez a tudatosod\u00e1s az eg\u00e9sz emberi l\u00e9ny \u00e1talakul\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan t\u00f6rt\u00e9nik. Az \u00f6nmagunkk\u00e1 v\u00e1l\u00e1s \u00fatj\u00e1n a s\u00f6t\u00e9t r\u00e9szek \u2013 az elidegenedett ego \u00e9s a makacs ego \u2013 \u00e1talakul\u00e1st \u00e9lnek meg. Jung azt mondja: „Csak ha az alkimista megalkotta az opus contra naturam-ot,<\/em> a term\u00e9szettel szembeni nagy m\u0171vet, akkor v\u00e1ltoznak meg igaz\u00e1n az elemek” … \u00e9s az ember lesz az „\u00e9l\u0151 b\u00f6lcsek k\u00f6ve”. [5]<\/a><\/p>\n

Basilides kifejti:\u00a0Az ember \u00e1tj\u00e1r\u00f3<\/em> k\u00e9t t\u00e9r, a makrokozmosz \u00e9s a mikrokozmosz k\u00f6z\u00f6tt. Kicsi \u00e9s jelent\u00e9ktelen az emberi l\u00e9ny, amint elhagyod , m\u00e1ris a v\u00e9gtelen t\u00e9rben vagy, a kisebb vagy bels\u0151 v\u00e9gtelenben.<\/em><\/p>\n

Amikor ez a k\u00e9t t\u00e9r tal\u00e1lkozik az \u201eemberi l\u00e9ny \u00e1tj\u00e1r\u00f3j\u00e1ban\u201d, akkor a\u00a0 szinkronicit\u00e1s fentebb t\u00e1rgyalt jelens\u00e9ge l\u00e9p fel.<\/p>\n

M\u00edg az ember e\u00a0 k\u00e9t vil\u00e1gban j\u00e1rja az \u00f6nmag\u00e1hoz vezet\u0151 utat, a zeniten [tet\u0151ponton] egyetlen csillag k\u00eds\u00e9ri m\u00e9rhetetlen t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l […]<\/em>\u00a0.<\/p>\n

Ez a csillag Isten szem\u00e9lyes k\u00e9pm\u00e1sa (Imago Dei<\/em>), amely az \u00f6sszes\u00a0 tapasztalat esszenci\u00e1jak\u00e9nt fejl\u0151d\u00f6tt az ember lelk\u00e9ben. Az Egynek\u00a0 egyetlen Istene,\u00a0 vil\u00e1goss\u00e1ga, az \u0151 plerom\u00e1ja,\u00a0 istenis\u00e9ge<\/span>.<\/em><\/p>\n

Abraxas l\u00e1ngol\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nya<\/em> \u00e9s minden k\u00fcls\u0151 k\u00e9p elveszti hatalm\u00e1t\u00a0 a tudat felett, \u00e9s az emberi l\u00e9ny k\u00e9szen \u00e1ll arra, hogy k\u00f6vesse bels\u0151 isteni f\u00e9ny\u00e9t. Felismeri egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 isteni \u00f6nval\u00f3j\u00e1t<\/span>.<\/p>\n

 <\/p>\n

\n

* – Ford\u00edt\u00f3 megjegyz\u00e9se: Pleroma alatt \u00e9rtsd Isteni-elv — L\u00e1sd err\u0151l m\u00e9g a cikk els\u0151 r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s az id\u00e9zett m\u0171vet, illetve:<\/em><\/p>\n

[1] op. cit. [az id\u00e9zett m\u0171], 90. oldal<\/p>\n

[2] op. cit.[az id\u00e9zett m\u0171], 213-215. oldal<\/p>\n

[3] op. cit.[az id\u00e9zett m\u0171], 119. oldal<\/p>\n

[4] op. cit.[az id\u00e9zett m\u0171], 210. oldal<\/p>\n

[5] op. cit.[az id\u00e9zett m\u0171], 211. oldal<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":15573,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-99776","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/99776","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/15573"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=99776"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=99776"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=99776"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=99776"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}