{"id":99453,"date":"2023-01-24T14:18:59","date_gmt":"2023-01-24T14:18:59","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/a-lelek-miszteriumabol-szuletett-tudomany-cg-jung-belso-atalakulasa-1-resz\/"},"modified":"2024-08-28T16:28:54","modified_gmt":"2024-08-28T16:28:54","slug":"a-lelek-miszteriumabol-szuletett-tudomany-cg-jung-belso-atalakulasa-1-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-lelek-miszteriumabol-szuletett-tudomany-cg-jung-belso-atalakulasa-1-resz\/","title":{"rendered":"A l\u00e9lek miszt\u00e9rium\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett tudom\u00e1ny. CG Jung bels\u0151 \u00e1talakul\u00e1sa \u2013 1. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

CG Jung (1875-1961), az analitikus pszichol\u00f3gia<\/em> megalap\u00edt\u00f3ja k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 40 \u00e9ves kor\u00e1ban m\u00e9lyrehat\u00f3 pszichol\u00f3giai \u00e1talakul\u00e1st \u00e9lt meg. Ezt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Septem Sermones ad Mortuos<\/em> (H\u00e9t besz\u00e9d a halottakhoz) c\u00edm\u0171 \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9ben \u00edrta meg. Jung k\u00e9s\u0151bb \u00fagy magyar\u00e1zza ezt, hogy „bel\u00fclr\u0151l \u00e9reztem k\u00e9sztet\u00e9st megfogalmazni \u00e9s kimondani […] Azut\u00e1n\u00a0 ki\u00e1radt bel\u0151lem, \u00e9s h\u00e1rom este alatt lejegyeztem az \u00fczenetet” [1]<\/a> .\u00a0 Mintegy gnosztikus m\u00edtoszk\u00e9nt, \u201esaj\u00e1tos nyelven\u201d megfogalmazva, ahogy Jung is mondja. K\u00e9s\u0151bb \u00e9let\u00e9nek ezt a szakasz\u00e1t k\u00e9s\u0151bbi munk\u00e1i „forr\u00e1s\u00e1nak \u00e9s eredet\u00e9nek” tekintette. [2] <\/a><\/p>\n

C.G Jung a l\u00e9lek rejtelmeiben kereste a f\u00e9nyt. Intenz\u00edven foglalkozott az alk\u00edmi\u00e1val, \u00e9s ezen kereszt\u00fcl jutott el a korai kereszt\u00e9ny gnosztikusok m\u0171veinek vizsg\u00e1lat\u00e1ig.<\/p>\n

A viszonylag r\u00f6vid \u00e9rtekez\u00e9s [3]\u00a0<\/a>A holtak h\u00e9t tan\u00edt\u00e1sa<\/em> alc\u00edmet viseli .\u00a0Basilides \u00edrta Alexandri\u00e1ban, abban a v\u00e1rosban, ahol a kelet tal\u00e1lkozik a nyugattal.<\/em><\/p>\n

Jung h\u00e9t besz\u00e9d\u00e9ben Alexandriai Basilides alakj\u00e1ban sz\u00f3l\u00edtja meg a \u201eholtakat\u201d. Basilides a m\u00e1sodik sz\u00e1zad h\u00edres gnosztikusa volt, olyan vil\u00e1gn\u00e9zetet k\u00e9pviselt, amely szerint a l\u00e9t isteni teljess\u00e9ge (azaz a Pleroma<\/em> ) h\u00e9tszeres folyamatban \u2013 ellent\u00e9tes, egym\u00e1s fel\u00e9 ir\u00e1ny\u00edtott pol\u00e1ris er\u0151k\u00f6n kereszt\u00fcl \u2013 t\u00e1rja fel l\u00e9nyeg\u00e9t.<\/p>\n

A \u201eholtak\u201d, akikre ez a szent sz\u00f6veg vonatkozik, val\u00f3j\u00e1ban nem halott l\u00e9nyek, hanem olyan emberek, akik annak \u00e9rzik magukat, mert lelk\u00fckb\u0151l hi\u00e1nyzik az igazi tud\u00e1s.<\/p>\n

„Visszaj\u00f6ttek Jeruzs\u00e1lemb\u0151l, ahol nem tal\u00e1lt\u00e1k meg, amit kerestek. Bebocs\u00e1t\u00e1st k\u00e9rtek hozz\u00e1m, \u00e9s tan\u00edt\u00e1st k\u00f6veteltek t\u0151lem, ez\u00e9rt tan\u00edtottam \u0151ket<\/em> . ” Jung\u00a0 \u2013 ak\u00e1rcsak egykor Basilides \u2013 a \u201eGnosis Kardias\u201d<\/em>\u00a0, vagyis az ember sz\u00edv\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 tud\u00e1s mellett \u00e9rvelt.<\/p>\n

A szent Besz\u00e9dek fel\u00e9p\u00edt\u00e9se h\u00e9t tan\u00edt\u00e1sra oszlik, amelyek egy l\u00e9lekfejl\u0151d\u00e9si folyamat h\u00e9t szakasz\u00e1nak felelnek meg.\u00a0<\/em>Ez h\u00e9t l\u00e9lekt\u00e9r panor\u00e1m\u00e1j\u00e1ban bontakozik ki, amelyben sorra k\u00e9pek bukkannak fel, az \u00e1talakul\u00e1s folyamat\u00e1nak k\u00e9pei.<\/p>\n

Ebben a cikkben a n\u00e9gy alapvet\u0151 tan\u00edt\u00e1sra fogunk \u00f6sszpontos\u00edtani.<\/p>\n

\u201eA pleroma kett\u00e9szakadt benn\u00fcnk\u201d (Sermo I [I. besz\u00e9d]).<\/strong><\/p>\n

Basilides \u00edgy tan\u00edtja a holtakat:<\/p>\n

Figyeljetek<\/span>: a semmivel kezdem. A semmi a teljess\u00e9ggel azonos. A v\u00e9gtelenben a teljess\u00e9g ugyanolyan j\u00f3, mint az \u00fcress\u00e9g. A semmi \u00fcres \u00e9s teljes. […] A semmi vagy a teljess\u00e9g a PLEROMA . Ebben megsz\u0171nik a gondolkod\u00e1s \u00e9s a l\u00e9t, mert az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3nak \u00e9s a v\u00e9gtelennek nincsenek tulajdons\u00e1gai.<\/em><\/p>\n

A pleroma hat\u00e1rtalan, szem\u00e9lytelen t\u00e9r az emberi l\u00e9lek gy\u00f6ker\u00e9n\u00e9l; mag\u00e1ban foglalja annak tudatos \u00e9s tudattalan \u00e9let\u00e9t. Jung szerint a l\u00e9lek ennek a teljess\u00e9gnek a szem\u00e9lyis\u00e9gen bel\u00fcli meghat\u00e1roz\u00e1sa.<\/p>\n

De mi is maga\u00a0 a pleroma vagyunk,\u00a0 mert r\u00e9szei vagyunk az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3nak \u00e9s a v\u00e9gtelennek. Azonban nem r\u00e9szes\u00fcl\u00fcnk bel\u0151le,\u00a0 hiszen v\u00e9gtelen\u00fcl t\u00e1vol \u00e1llunk a plerom\u00e1t\u00f3l, nem t\u00e9rben vagy id\u0151ben, hanem a L\u00c9NYEGBEN, mint id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben korl\u00e1tozott teremtm\u00e9nyek.<\/em><\/p>\n

A pleroma tulajdons\u00e1gai ellent\u00e9tp\u00e1rokban mutatkoznak meg, p\u00e9ld\u00e1ul:<\/p>\n

– a hat\u00e9kony \u00e9s a hat\u00e1stalan<\/em><\/p>\n

– a teljess\u00e9g \u00e9s az \u00fcress\u00e9g<\/em><\/p>\n

– az \u00e9l\u0151k \u00e9s a holtak […]<\/em><\/p>\n

– a f\u00e9ny \u00e9s a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g […]<\/em><\/p>\n

– a j\u00f3 \u00e9s a rossz […]<\/em><\/p>\n

– az egy \u00e9s a sok stb.<\/em><\/p>\n

Az ellent\u00e9tp\u00e1rok a pleroma tulajdons\u00e1gai, amelyek nem oltj\u00e1k ki egym\u00e1st, hanem egys\u00e9get alkotnak.<\/em><\/p>\n

A pleroma minden. A megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s \u00e9s a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s n\u00e9lk\u00fclis\u00e9g. A megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s a l\u00e9ny.\u00a0 A megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett. Ez\u00e9rt tesz k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get az ember, mert l\u00e9nyege a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s.\u00a0<\/em><\/p>\n

Azok a tulajdons\u00e1gok, amelyek a plerom\u00e1ban egys\u00e9get alkotnak, az emberben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek.<\/p>\n

Benn\u00fcnk a pleroma sz\u00e9tszakadt.<\/em><\/p>\n

Ebben a mondatban rejlik az a l\u00e9nyeges spiritu\u00e1lis tud\u00e1s, amelyet Basilides szeretne \u00e1tadni a holtaknak. Az ember lelke nincs l\u00e9ny\u00e9nek eredeti teljess\u00e9g\u00e9ben. A pleroma tulajdons\u00e1gait ellent\u00e9tekre bontja, amelyek nem old\u00f3dnak fel egym\u00e1sban, hanem k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n jelennek meg.<\/p>\n

Az ember m\u00e1r nincs tudat\u00e1ban tudattalanja kiegyenl\u00edt\u0151 reakci\u00f3j\u00e1nak, amikor p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00e9pre \u00e9s a j\u00f3ra v\u00e1gyik, de r\u00fatat \u00e9s rosszat kap. A teljess\u00e9g az, ami \u00edgy ker\u00fcl el\u0151t\u00e9rbe.<\/p>\n

Pedig nagy a vesz\u00e9lye annak, hogy az ember az eredeti teljess\u00e9gre v\u00e1gyakozva gondolataiban<\/em> a plerom\u00e1ba esik, \u00e9s tudata felold\u00f3dik annak \u00fcres teljess\u00e9g\u00e9ben.<\/p>\n

Basilides azt mondja:\u00a0Nem a gondolkod\u00e1sod, hanem a l\u00e9tez\u00e9sed maga a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00a0\u00a0Ez\u00e9rt nem a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sre\u00a0 kell t\u00f6rekedned, ahogy gondolod, hanem a L\u00c9T-hez visszatal\u00e1lni.<\/em><\/p>\n

Az ember teljess\u00e9ge egyedi l\u00e9ny\u00e9nek megfelel\u0151en eredeti \u00f6nval\u00f3j\u00e1ban<\/span> akar megnyilatkozni. Jung az erre ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9st Principium Individuationis<\/em> -nak nevezi : az emberi pszich\u00e9 eredend\u0151 hajlama, hogy ne adja fel tudati f\u00e9ny\u00e9t, nehogy visszazuhanjon az \u0151si semmi bels\u0151 szakad\u00e9k\u00e1ba. [4]<\/a><\/p>\n

(\u00a0folytat\u00e1s a 2. r\u00e9szben<\/a>\u00a0)<\/p>\n

__________<\/p>\n

Forr\u00e1sok:<\/p>\n

[1] Aniela Jaff\u00e9, Erinnerungen, Tr\u00e4ume, Gedanken von C.G. Jung, Olten, 3. Auflage, 1985, S. 193 f.<\/p>\n

[Eml\u00e9kek, \u00e1lmok, gondolatok Jungt\u00f3l]<\/p>\n

[2] Stephan A. Hoeller, Der gnostische Jung und die sieben Reden an die Toten, Calw 1987<\/p>\n

[A gnosztikus Jung \u00e9s a H\u00e9t besz\u00e9d a holtakhoz]<\/p>\n

[3] CG Jung Eml\u00e9kek, \u00e1lmok, gondolatok c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek f\u00fcggel\u00e9kek\u00e9nt jelent meg<\/p>\n

[4] Stephan A. Hoeller, Der gnostische Jung und die sieben Reden an die Toten, Calw 1987<\/p>\n

[A gnosztikus Jung \u00e9s a H\u00e9t besz\u00e9d a holtakhoz]<\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":15558,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-99453","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/99453","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/15558"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=99453"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=99453"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=99453"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=99453"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}