{"id":98981,"date":"2022-12-31T14:58:43","date_gmt":"2022-12-31T14:58:43","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/a-katarok-maglya-montsegurnal-777-evvel-ezelott-2-resz\/"},"modified":"2024-08-17T11:06:54","modified_gmt":"2024-08-17T11:06:54","slug":"a-katarok-maglya-montsegurnal-777-evvel-ezelott-2-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-katarok-maglya-montsegurnal-777-evvel-ezelott-2-resz\/","title":{"rendered":"A kat\u00e1rok: M\u00e1glya Monts\u00e9gurn\u00e1l \u2013 777 \u00e9vvel ezel\u0151tt – 2. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

A kat\u00e1rok k\u00e9t elvet tekintettek a l\u00e9t alapj\u00e1nak, az abszol\u00fat j\u00f3s\u00e1got \u00e9s az abszol\u00fat neml\u00e9tet.\u00a0<\/b><\/p>\n


\nAz isteni teremt\u00e9ssel egy\u00fctt az \u00fcress\u00e9g, a neml\u00e9t is megjelenik.<\/b><\/p>\n

(vissza az 1. r\u00e9szhez<\/a>)<\/p>\n

 <\/p>\n

A neml\u00e9t l\u00e1thatatlan, nem val\u00f3s er\u0151k\u00e9nt egyed\u00fcl a vonz\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl hat \u00e9s az ember f\u00e9lelme \u00e1ltal kap k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt \u00e9letet. A gonosz azokban a lelkekben jelenik meg, melyek az anyag csapd\u00e1j\u00e1ba ker\u00fcltek \u00e9s a neml\u00e9t vonz\u00e1sa folyt\u00e1n elgyeng\u00fcltek.<\/span><\/p>\n

Keresztes hadj\u00e1rat a kereszt\u00e9nyek ellen<\/b><\/h3>\n

Blanca Laurac \u00farn\u0151je volt, egy feud\u00e1lis h\u0171b\u00e9rbirtok\u00e9 Lauragais-ban, egy olyan r\u00e9gi\u00f3ban, ami az inkviz\u00edci\u00f3 idej\u00e9n az eretneks\u00e9g k\u00f6zpontj\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott. Elk\u00f6telezett kat\u00e1r h\u00edv\u0151 volt (une croyante) \u00e9s id\u0151s \u00f6zvegyk\u00e9nt legkisebb l\u00e1ny\u00e1val egy\u00fctt bek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a faluban l\u00e9v\u0151 egyik \u201eh\u00e1zba\u201d \u00e9s beavat\u00e1sa ut\u00e1n a j\u00f3asszonyok \u00e9let\u00e9t \u00e9lte. J\u00f3asszonyk\u00e9nt ugyanazok a jogok \u00e9s k\u00f6teless\u00e9gek illett\u00e9k, mint fiv\u00e9reit. A Maison el\u00f6lj\u00e1r\u00f3j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lhatott, pr\u00e9dik\u00e1lhatott, minden szertart\u00e1st elv\u00e9gezhetett \u00e9s consolamentumot is adhatott. Egyed\u00fcl a p\u00fcsp\u00f6k szerepe volt kiz\u00e1r\u00f3lag f\u00e9rfiak sz\u00e1m\u00e1ra fenntartva.<\/span> [1<\/a>]<\/span><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Blanc\u00e1nak \u00f6t vagy hat gyereke volt, akik mind kat\u00e1r h\u00edv\u0151k lettek. Egyik l\u00e1nya \u00e9s annak gyerekei az egyik nagyobb inkviz\u00edci\u00f3s per r\u00e9szes\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak 1238-ban. Blanca negyedik l\u00e1nya, Gu\u00e9raude Lavaur-ban <\/span>(Lauragais-ban) <\/span>\u00e9lt, amikor a helyet megt\u00e1madta az els\u0151 keresztes hadj\u00e1rat 1211-ben, b\u00e1tyja, egy befoly\u00e1sos occit\u00e1n f\u00f6ldes\u00far a seg\u00edts\u00e9g\u00e9re sietett. A f\u00e9rfit kegyetlen\u00fcl meggyilkolt\u00e1k 80 lovagj\u00e1val egy\u00fctt. H\u00faga, Gu\u00e9raude, Na Geralda n\u00e9ven beker\u00fclt a kereszteshadj\u00e1ratok kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1ba. Egy k\u00fatba dobt\u00e1k bele \u00e9s hal\u00e1lra k\u00f6vezt\u00e9k a keresztes katon\u00e1k. Ebben a t\u00e1mad\u00e1sban Lavaurn\u00e1l 400 kat\u00e1rt \u00e9gettek meg m\u00e1gly\u00e1n.<\/span><\/p>\n

1244-ben Monts\u00e9gur v\u00e1r\u00e1n\u00e1l \u00e9gtek a m\u00e1gly\u00e1k, a J\u00f3emberek egyh\u00e1z\u00e1nak utols\u00f3 marad\u00e9k\u00e1t k\u00fcldt\u00e9k a hal\u00e1lba. A megsemmis\u00edt\u0151 veres\u00e9g ellen\u00e9re Pierre Authier \u00e9s b\u00e1tyja, valamint fia \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny mer\u00e9sz t\u00e1rsa lehet\u0151v\u00e9 tette a kat\u00e1rs\u00e1g brili\u00e1ns ujj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t Foix vid\u00e9k\u00e9n \u00e9s Toulouse-ban, am\u00edg \u0151ket is utol nem \u00e9rte az inkviz\u00edci\u00f3, \u00e9s 1309\/1310-ben m\u00e1glyahal\u00e1lt nem haltak. Az utols\u00f3 j\u00f3embert, G. B\u00e9libaste-t 1321-ben vetett\u00e9k m\u00e1gly\u00e1ra.<\/span><\/p>\n

A kat\u00e1rok filoz\u00f3fi\u00e1ja<\/b><\/h3>\n

Az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk szerinti 1000. \u00e9vben a kereszt\u00e9ny szellemis\u00e9g m\u00e9g teljesen dualisztikus volt. A vil\u00e1got k\u00e9t egym\u00e1ssal szemben \u00e1ll\u00f3 er\u0151, a j\u00f3 \u00e9s a gonosz hadsz\u00ednter\u00e9nek tekintette. A szerzetesek \u00e9s papi lovagok voltak a j\u00f3k, a hitetlenek \u00e9s az eretnekek pedig a gonoszok. A szemben \u00e1ll\u00f3 er\u0151k f\u00f6l\u00f6tt \u00e1llt a mindenhat\u00f3 Isten. Egy olyan Istenre val\u00f3 \u00f6sszpontos\u00edt\u00e1s, aki j\u00f3 \u00e9s gonosz felett uralkodik, azonban m\u00e9g nem tette lehet\u0151v\u00e9 a k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1t: Honnan sz\u00e1rmazik a gonosz? A kat\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra az volt a k\u00e9rd\u00e9s: Hogy lehet az, hogy az egyh\u00e1z, amelyik Isten erej\u00e9t akarja k\u00e9pviselni a f\u00f6ld\u00f6n, kereszt\u00e9nyeket \u00fcld\u00f6z \u00e9s gyal\u00e1z?<\/span><\/p>\n

A 12. \u00e9s 13. sz\u00e1zadban tud\u00f3saik l\u00e9trehoztak egy dualisztikus vil\u00e1gk\u00e9pet, melynek gy\u00f6kereit a bibli\u00e1ban tal\u00e1lt\u00e1k meg, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen J\u00e1nos evang\u00e9lium\u00e1ban. Ott azt mondj\u00e1k Istenr\u0151l \u00e9s az isteni Ig\u00e9r\u0151l: \u201eMinden \u00e1ltala keletkezett, \u00e9s semmi sem keletkezett, ami ne \u00e1ltala lett volna\u201d (J\u00e1nos 1:3).<\/span><\/p>\n

A kat\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra ennek a mondatnak nem volt logikus \u00e9rtelme. Az \u00e1ll\u00edt\u00e1st, hogy minden \u00e1ltala lett, mi\u00e9rt k\u00eds\u00e9ri egy k\u00e9tszeres tagad\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 meger\u0151s\u00edt\u00e9s?<\/span><\/p>\n

A magyar\u00e1zatot a naassz\u00e9nek zsid\u00f3-gnosztikus \u00edr\u00e1saiban tal\u00e1lt\u00e1k meg. A naassz\u00e9nek (a 2. sz\u00e1zadban) J\u00e1nos evang\u00e9lium\u00e1nak id\u00e9zett szakasz\u00e1t az eredeti g\u00f6r\u00f6g sz\u00f6veg alapj\u00e1n \u00e9rtelmezt\u00e9k, amit a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen ford\u00edtottak: \u201eMinden \u00e1ltala keletkezett, ami nem \u00e1ltala keletkezett, az a neml\u00e9t.\u201d <\/span>[2]<\/span><\/p>\n

A kat\u00e1rok ezt a v\u00e1ltozatot fogadt\u00e1k el saj\u00e1t Occit\u00e1n \u00daj Sz\u00f6vets\u00e9g\u00fckben (Le Nouveau Testament Occitan, melynek egy p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t Lyon-ban \u0151rzik).<\/span> [3]<\/span><\/p>\n

Ez v\u00e1lt abszol\u00fat dualizmusuk egyik alapj\u00e1v\u00e1. Az abszol\u00fat dualizmus filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t mind It\u00e1li\u00e1ban, mind Occit\u00e1ni\u00e1ban elfogadt\u00e1k a 13. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n. A teol\u00f3gia Eur\u00f3pa els\u0151 egyetemein (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen It\u00e1li\u00e1ban) val\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, valamint az ott tan\u00edtott skolasztikus tudom\u00e1nynak (az arisztotel\u00e9szi logik\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151 tudom\u00e1nyos-metodikus \u00e9rtelmez\u00e9snek) k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, a kat\u00e1r tud\u00f3sok elkezdt\u00e9k \u00e9rtelmezni \u00e9s filozofikusan bemutatni a gnosztikus mitol\u00f3gi\u00e1k gyakran \u00f6sszekevert elk\u00e9pzel\u00e9seit. Sajnos ezek a filoz\u00f3fiai \u00edr\u00e1sok, nagyon kev\u00e9s munka kiv\u00e9tel\u00e9vel, elvesztek.<\/span><\/p>\n

A kat\u00e1rok tal\u00e1n legfontosabb filoz\u00f3fiai irata <\/span>A k\u00e9t alapelv k\u00f6nyve <\/span><\/i>(Liber de duobus principiis), Giovanni di Lugio munk\u00e1ja, aki Desenzano (az it\u00e1liai Garda t\u00f3n\u00e1l l\u00e9v\u0151 telep\u00fcl\u00e9s) kat\u00e1rjainak volt a p\u00fcsp\u00f6ke 1250 k\u00f6r\u00fcl. <\/span>[5]<\/span><\/p>\n

A k\u00e9t alapelv k\u00f6nyve<\/b><\/h3>\n

Az abszol\u00fat dualizmus szerint a teremt\u00e9s isteni folyamat\u00e1ban k\u00e9t egym\u00e1ssal szemben \u00e1ll\u00f3 alapelv m\u0171k\u00f6dik. Ennek a k\u00e9t alapelvnek megfelel\u0151en a l\u00e9tnek k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1ja van: az abszol\u00fat isteni, teljes m\u00e9rt\u00e9kben j\u00f3 l\u00e9t \u00e9s az abszol\u00fat semmi, illetve neml\u00e9t. A neml\u00e9t m\u00e1r a teremt\u00e9s kezdet\u00e9n megjelenik. De nem gonosz. A gonoszs\u00e1g csak k\u00e9s\u0151bb jelenik meg, azokban a lelkekben, akik az anyagba s\u00fcllyedtek \u00e9s a neml\u00e9t vonz\u00e1sa \u00e1ltal elgyeng\u00fcltek.<\/span><\/p>\n

Egy kat\u00e1r kihallgat\u00e1sa az inkviz\u00edci\u00f3 el\u0151tt 1320-ban Foix-ban \u00e9rz\u00e9kelteti, hogy az egyszer\u0171 h\u00edv\u0151k hogyan \u00e9rtett\u00e9k az abszol\u00fat dualizmust:<\/span><\/p>\n

– Valaki tan\u00edtotta neked ezeket a hitt\u00e9teleket, amit most megvallott\u00e1l?<\/span><\/i><\/p>\n

– Nem. Ezeket magam fedeztem fel, amikor elgondolkodtam a vil\u00e1gr\u00f3l. Annak alapj\u00e1n, amit benne \u00e9szlelek, nem hiszem, hogy Isten teremtette.\u201d <\/span><\/i>[6]<\/span><\/p><\/blockquote>\n

A teremt\u00e9s isteni folyamata<\/b><\/h3>\n

 <\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n
Az abszol\u00fat j\u00f3s\u00e1g<\/td>\nAz abszol\u00fat neml\u00e9t<\/td>\n<\/tr>\n
kil\u00e9p \u00f6r\u00f6k transzcendens Minden egys\u00e9g\u00e9b\u0151l, \u00e9s f\u00e9ny\u00e9n kereszt\u00fcl megteremti az emberi lelkeket.<\/td>\nabszol\u00fat \u00fcress\u00e9g\u00e9b\u0151l egyszerre l\u00e9p be a folyamatba, ez\u00e1ltal j\u00f6n l\u00e9tre az id\u0151.<\/td>\n<\/tr>\n
Mostant\u00f3l az isteni teremt\u00e9s az id\u0151nek van al\u00e1vetve.<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
Az id\u0151beli folyamaton kereszt\u00fcl a lelkek az isteni f\u00e9ny \u00e1ltal m\u00e1s-m\u00e1s s\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171 besug\u00e1rz\u00e1st tapasztalnak meg.<\/td>\nA f\u00e9nnyel \u00e9rintkezve a semmi ellen\u00e1ll\u00e1sk\u00e9nt \u00e9s korl\u00e1tk\u00e9nt hat.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/td>\nA semmi csak vonz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n hat l\u00e1thatatlan irre\u00e1lis er\u0151k\u00e9nt, \u00e9s az ember f\u00e9lelmei \u00e1ltal kap k\u00f6lcs\u00f6n l\u00e9tet.<\/td>\n<\/tr>\n
Mindenekel\u0151tt az anyag esik \u00e1ldozat\u00e1ul ennek a vonzalomnak, mivel ez tartalmazza a l\u00e9t legalacsonyabb teljess\u00e9g\u00e9t, \u00e9s minden elem rendetlens\u00e9gbe ker\u00fcl. Ez sok lelket mag\u00e1val r\u00e1nt, akik \u00f6sszezavarodnak, kapcsolatba ker\u00fclnek az anyaggal, \u00e9s ez\u00e1ltal b\u0171nt k\u00f6vetnek el.<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

 <\/p>\n

\u00cdgy keletkezik a kevert l\u00e9t vil\u00e1ga \u2013 egy olyan \u00e9letter\u00fclet\u00e9, ami a j\u00f3 \u00e9s a gonosz kever\u00e9ke. Isten teremt\u00e9se \u00e9s m\u00e9gis t\u00f6k\u00e9letlen.<\/span><\/p>\n

„Ha a vil\u00e1goss\u00e1g behatol a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gbe, vil\u00e1goss\u00e1 teszi azt. Ha azonban a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g hatol be a vil\u00e1goss\u00e1gba, akkor a vil\u00e1goss\u00e1g els\u00f6t\u00e9t\u00fcl, \u00e9s t\u00f6bb\u00e9 nem f\u00e9nylik. Betegg\u00e9 v\u00e1lik.”\u00a0<\/span><\/i><\/p><\/blockquote>\n

(J\u00e1nos apokrif evang\u00e9liuma)<\/span><\/p>\n

\u00a0\u201eFelismerni a j\u00f3t\u201d<\/b><\/h3>\n

– az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sek idej\u00e9n ez volt a kat\u00e1rok diszkr\u00e9t jelszava, amikor egym\u00e1ssal tal\u00e1lkoztak, hogy felismerj\u00e9k egym\u00e1st. [7]<\/span><\/span><\/p>\n

A j\u00f3nak ezzel a helyes m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felismer\u00e9s\u00e9vel foglalkozott Giovanni di Lugio a k\u00f6nyv\u00e9ben. Azt mondta:<\/span><\/p>\n

\u201eMivel sok ember nem k\u00e9pes felismerni a val\u00f3di igazs\u00e1got, elhat\u00e1roztam, hogy felvil\u00e1gos\u00edtom azokat, akikben meg\u00e9rt\u00e9s van ez ir\u00e1nt. Hogy megnyugtassam a lelkemet, a val\u00f3di hitet az \u00cdr\u00e1sok tan\u00fas\u00e1g\u00e1val \u00e9s val\u00f3di \u00e9rvekkel eg\u00e9sz\u00edtem ki, melyhez el\u0151sz\u00f6r is az Atya, a Fi\u00fa \u00e9s a Szent Szellem seg\u00edts\u00e9g\u00e9t k\u00e9rem.\u201d<\/span><\/i> [8]<\/span><\/p><\/blockquote>\n

Di Lugio kifejti, hogy Isten k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3don dolgozhat a teremt\u00e9s\u00e9n:<\/span><\/p>\n

El\u0151sz\u00f6r is, meger\u0151s\u00edtheti az ut\u00e1na v\u00e1gyakoz\u00f3 lelkek \u00e9leterej\u00e9t, hogy azok ellen\u00e1llhassanak a neml\u00e9tnek.<\/span><\/p>\n

M\u00e1sodszor, az emberrel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve, az ellent\u00e9tek ereje \u00e1ltal j\u00f3v\u00e1 teheti a gonoszt. Alkalmazhatja a kegyelm\u00e9t \u00e9s felfedheti az ember el\u0151tt az igazs\u00e1got, az isteni sug\u00e1rz\u00e1st, ami az evang\u00e9liumokban j\u00f3 h\u00edrk\u00e9nt szerepel. Isten maga harcol az emberben, amikor szolg\u00e1lja \u0151t. Az ember im\u00e1i \u00e9s szertart\u00e1sai olyan \u00e1ldozatok, melyekre Istennek sz\u00fcks\u00e9ge van a gonosz j\u00f3v\u00e1 t\u00e9tel\u00e9hez. Istennek sz\u00fcks\u00e9ge van az emberre, hogy t\u00f6k\u00e9letes\u00edtse a teremt\u00e9s\u00e9t.<\/span><\/p>\n

V\u00e9g\u00fcl pedig di Lugio r\u00e1mutat, hogy Isten, \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1ga \u00e1ltal, legy\u0151zi az id\u0151t, mivel lehet\u0151v\u00e9 teszi az emberi l\u00e9lek sz\u00e1m\u00e1ra a reinkarn\u00e1ci\u00f3t, azaz az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb megtestes\u00fcl\u00e9st. Az ember a szenved\u00e9se \u00e1ltal fedezheti fel a neml\u00e9tet \u00e9s nyerhet er\u0151t ahhoz, hogy \u00e1talakuljon.<\/span><\/p>\n

Giovanni de Lugio \u00fczenete szerint minden emberi l\u00e9lek megment\u00e9sre ker\u00fcl egyszer. M\u00e9g az inkviz\u00edtorok lelke is …<\/span><\/p>\n

\u201eA kat\u00e1r hitben volt valami, amit a m\u00e1glyahal\u00e1l nem tudott megsemmis\u00edteni.\u201d<\/span><\/i> (Jean Duvernoy) <\/span>[9]<\/span><\/p>\n

_________<\/span><\/p>\n

Hivatkoz\u00e1sok:<\/strong><\/em><\/p>\n

[1]<\/span> Anne Brenon, Cathares \u2013 La contre-enquete, 75. oldal, ff<\/span><\/p>\n

[2]<\/span> Michel Roquefort, <\/span>La religion cathare<\/span><\/i>, Paris 2009, 277. oldal<\/span><\/p>\n

[3]<\/span> Ibid. (ugyanaz, mint a 2. hivatkoz\u00e1s) , 279. oldal<\/span><\/p>\n

[4]<\/span>\u00a0 Az abszol\u00fat dualizmus mellett egy \u201em\u00e9rs\u00e9kelt dualizmus\u201d is ismert volt a kat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt, ami k\u00f6zelebb \u00e1llt a katolikus tan\u00edt\u00e1sokhoz. Ez az elk\u00e9pzel\u00e9s a vil\u00e1g teremt\u00e9s\u00e9t egy bukott angyalnak tulajdon\u00edtotta. Ez az angyal fell\u00e1zadt a mindenhat\u00f3 Isten ellen \u00e9s ett\u0151l fogva emberi lelkeket ejtett fogs\u00e1gba ebben a vil\u00e1gban. A 13. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n azonban egyre ink\u00e1bb az abszol\u00fat dualizmus ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe.\u00a0<\/span><\/p>\n

[5]<\/span> Ren\u00e8 Nelli, <\/span>Ecritures cathares<\/span><\/i>, Monaco 2011,\u00a0 75-185. oldal<\/span><\/p>\n

[6]<\/span> Michel Roquebert, op. cit.<\/span><\/p>\n

[7]<\/span> Anne Brenon, <\/span>Dico des Cathares<\/span><\/i>, a.a.O., p. 82\/83<\/span><\/p>\n

[8]<\/span> Ren\u00e8 Nelli, <\/span>La Philosophie du catharisme<\/span><\/i>, Paris, 1975<\/span><\/p>\n

[9]<\/span> Jean Duvernoy, <\/span>La religion des Cathares<\/span><\/i>, Toulouse, 1989<\/span><\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":13596,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-98981","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/98981","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/13596"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=98981"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=98981"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=98981"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=98981"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}