A \u201ehermetika\u201d kifejez\u00e9s egy eg\u00e9sz sor g\u00f6r\u00f6g\u00fcl \u00e9s latinul \u00edrt sz\u00f6veget takar, melyeket a rejt\u00e9lyes Herm\u00e9sz Triszmegisztosznak tulajdon\u00edtanak.<\/p>\n
A \u201ehermetika\u201d sz\u00f3 leg\u0151sibb form\u00e1ja az egyiptomi Thot isten g\u00f6r\u00f6g nev\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik, \u00e9s jelent\u00e9se \u201e\u00fczenetviv\u0151\u201d, \u201ek\u00f6zvet\u00edt\u0151\u201d, illetve \u201eaz istenek sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3ja\u201d. Az egyiptomiak sz\u00e1m\u00e1ra Herm\u00e9sz-Thot a b\u00f6lcsess\u00e9g Istenek\u00e9nt R\u00e1 sz\u00edv\u00e9t k\u00e9pviselte \u00e9s Oz\u00edrisz m\u00edtosz\u00e1ban Maat (az igazs\u00e1g \u00e9s a kozmikus rend istenn\u0151j\u00e9nek) ibiszfej\u0171 urak\u00e9nt \u00e9s \u00edrnokak\u00e9nt tal\u00e1ljuk megszem\u00e9lyes\u00edtve.<\/p>\n
A hermetikus sz\u00f6vegek azonban, ahogy a tud\u00f3s Isaac Casaubon 1614-ben meg\u00e1llap\u00edtotta, Alexandri\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaznak a m\u00e1sodik \u00e9s harmadik sz\u00e1zadb\u00f3l. Casaubon szerint ezek a sz\u00f6vegek a m\u00e1gi\u00e1t \u00e9s az asztrol\u00f3gi\u00e1t g\u00f6r\u00f6g \u00e9s kereszt\u00e9ny filoz\u00f3fi\u00e1val kombin\u00e1lt\u00e1k, teh\u00e1t nem \u00edrhatta \u0151ket egy \u0151si egyiptomi b\u00f6lcs. Ez a fajta megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s kegyelemd\u00f6f\u00e9st jelentett a \u201ehermetika\u201d sz\u00e1m\u00e1ra, amit ett\u0151l a pillanatt\u00f3l kezdve hamis\u00edtv\u00e1nynak tartottak.<\/p>\n
Isaac Casaubonnak k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl igaza volt, hiszen ezek a sz\u00f6vegek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mesterekt\u0151l sz\u00e1rmaztak, akik tisztelet\u00fck jelek\u00e9nt Herm\u00e9sznek tulajdon\u00edtott\u00e1k azokat. Teh\u00e1t nincsenek \u00e1titatva azokkal a beavat\u00e1si tan\u00edt\u00e1sokkal, melyek az \u0151si egyiptomi templomok \u201e\u00c9leth\u00e1z\u00e1b\u00f3l\u201d sz\u00e1rmaznak, noha \u00e1tsz\u0171r\u0151dik rajtuk a g\u00f6r\u00f6g b\u00f6lcsess\u00e9g.<\/p>\n
A \u201eCorpus Hermeticum\u201d<\/strong><\/p>\n Bizony\u00edt\u00e9kokat tal\u00e1lhatunk a herm\u00e9szi irodalomr\u00f3l az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tti els\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokb\u00f3l, mint p\u00e9ld\u00e1ul a „Salmeschoianaka<\/em>” asztrol\u00f3giai k\u00e9zirat (az i.e. 2. \u00e9s 1. sz\u00e1zad k\u00f6r\u00fcli id\u0151kb\u0151l), amit Nechepo-nak, illetve Petosiris-nak tulajdon\u00edtanak (ut\u00f3bbi Thot \u00f6t nagy f\u0151papj\u00e1nak egyike a Hermopolis<\/em> Magn\u00e1ban) vagy a \u201eLiber Hermetis\u201d<\/em> (Herm\u00e9sz<\/em> k\u00f6nyve<\/em>, amib\u0151l csak egy k\u00e9zirat maradt fenn, amit a British Library-ban \u0151riznek, az 1432-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 Codex Harleianus, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy 6. vagy 7. sz\u00e1zadbeli k\u00e9zirat m\u00e1solata. Tartalma az egyiptomi templomokban az i.e. 2. sz\u00e1zad elej\u00e9n gyakorolt asztrol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik.)<\/p>\n Sztrab\u00f3n (i.e. 1. sz\u00e1zad k\u00f6zepe \u00e9s i.sz. 20 k\u00f6r\u00fcl \u00e9lt), amikor \u201cGeogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban<\/em>\u201d Egyiptomr\u00f3l \u00edr, megeml\u00edti, hogy Heliopolis-ban megmutatt\u00e1k neki a papok, valamint Plat\u00f3n \u00e9s Eudoxus iskol\u00e1inak sz\u00e9khelyeit azt \u00e1ll\u00edtva, hogy mindk\u00e9t filoz\u00f3fus 13 \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt az egyiptomi papokkal (XVII 1,29). Azt is elmondja, hogy Th\u00e9ba papjai, akiket a legb\u00f6lcsebb filoz\u00f3fusoknak \u00e9s csillag\u00e1szoknak tartottak, b\u00f6lcsess\u00e9g\u00fcket Herm\u00e9szig vezett\u00e9k vissza: \u201eEzt a fajta<\/em> tudom\u00e1nyt Herm\u00e9sznek tulajdon\u00edtj\u00e1k\u201d<\/em>(XVII, 1,46).<\/p>\n Mindazon\u00e1ltal Plutarkhosz (46 – 120), g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fus \u00e9s Apoll\u00f3 papja, Delphiben az els\u0151 klasszikus szerz\u0151, aki \u201e\u00cdziszr\u0151l \u00e9s Oziriszr\u0151l<\/em>\u201d sz\u00f3l\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9ben Herm\u00e9sz k\u00f6nyveire utal:<\/p>\n \u201eHerm\u00e9sz k\u00f6nyvei szerint, ami a szent neveket illeti, azt a hatalmat, ami a nap k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1nak parancsol, H\u00f3rusznak h\u00edvj\u00e1k…<\/em>\u201d (Plu. Isis and Osiris<\/em> 61).<\/p>\n A g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fus, calcisi Jamblichus\u00a0 (3. szd. k\u00f6zepe, -330 k\u00f6r\u00fcl) szerint , aki azt \u00edrja De Mysteriis Aegyptiorum<\/em> (Az egyiptomi miszt\u00e9riumokr\u00f3l<\/em>) c. els\u0151 k\u00f6nyv\u00e9nek elej\u00e9n, hogy a hermetikus tan\u00edt\u00e1sok fontoss\u00e1ga a neoplatonikusok k\u00f6r\u00e9ben nyilv\u00e1nval\u00f3, mivel filoz\u00f3fi\u00e1jukat \u201eHerm\u00e9sz \u0151si t\u00e1bl\u00e1i szerint kell \u00e9rtelmezni, melyeket Plat\u00f3n \u00e9s Pitagorasz, – miut\u00e1n teljesen elolvast\u00e1k, m\u00e1r – kor\u00e1bban felhaszn\u00e1ltak filoz\u00f3fi\u00e1jukhoz<\/em>\u201d. Majd hozz\u00e1teszi: \u201ea (sz\u00f6vegek)<\/em>, amelyek Herm\u00e9sz neve alatt ker\u00fcltek forgalomba, hermetikus v\u00e9lem\u00e9nyeket tartalmaznak, noha gyakran a filoz\u00f3fusok nyelv\u00e9n; ezeket val\u00f3j\u00e1ban olyan emberek ford\u00edtott\u00e1k az egyiptomi nyelvb\u0151l, akik j\u00e1ratlanok a filoz\u00f3fi\u00e1ban.<\/em> Korunk els\u0151 sz\u00e1zadaiban Herm\u00e9sz Triszmegisztosz k\u00f6nyvei elismert szaktekint\u00e9lynek \u00f6rvendtek a r\u00f3mai egyh\u00e1z k\u00f6r\u00e9ben. Lactantius p\u00e9ld\u00e1ul „Divinae institutiones”<\/em>\u00a0c. m\u0171v\u00e9ben (h\u00e9t k\u00f6tetes \u00e9rtekez\u00e9s, melyet i. sz. 304 k\u00f6r\u00fcl kezdett \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani, \u00e9s amiben kifejti a kereszt\u00e9ny doktrin\u00e1k alapelveit) b\u0151s\u00e9gesen id\u00e9z klasszikus \u00edr\u00f3kat,\u00a0 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Cicer\u00f3t \u00e9s Vergiliust, valamint a Szibillai Or\u00e1kulumokat \u00e9s a \u201eCorpus Hermetikumot<\/em>\u201d. \u00c9rdekes m\u00f3don a Bibli\u00e1b\u00f3l ritk\u00e1n id\u00e9z. Lactantius Herm\u00e9sz Triszmegisztoszt (a Szibillai Or\u00e1kulumokkal egy\u00fctt) a kereszt\u00e9nys\u00e9g el\u0151zm\u00e9nyeinek tekinti. Ami Alexandriai Szent Kelement illeti (2.szd. k\u00f6zepe – 2.szd. eleje), \u201eStromata<\/em>\u201d c. m\u0171v\u00e9ben a j\u00f3sl\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1inak eml\u00edt\u00e9se mellett egy sor asztrol\u00f3giai k\u00f6nyvre is utal (42 k\u00f6tet), melyeket Herm\u00e9sz Triszmegisztosz \u00edrt, valamint m\u00e1s hermetikus \u00edr\u00e1sokra, melyeket az egyiptomi kultikus k\u00f6rmenetek sor\u00e1n haszn\u00e1ltak. A filoz\u00f3fus \u00e9s teol\u00f3gus Pedro Abelardo od\u00e1ig megy, hogy azt \u00e1ll\u00edtja, hogy Herm\u00e9sz a \u201cJelen\u00e9sek\u201d seg\u00edts\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl, puszt\u00e1n az \u00e9rtelem alkalmaz\u00e1sa \u00e1ltal jutott el Isten, s\u0151t a Szenth\u00e1roms\u00e1g ismeret\u00e9hez<\/em>\u201d (Theologia summi boni<\/em>).<\/p>\n \u201eHermetika\u201d a k\u00f6z\u00e9pkorban \u00e9s a renesz\u00e1nsz kor\u00e1ban<\/strong><\/p>\n Miut\u00e1n hipp\u00f3i Szent \u00c1goston \u00a0De civitate Dei<\/em>\u00a0 (Isten v\u00e1rosa<\/em>) c. m\u0171v\u00e9ben t\u00e1madja a hermetizmust, a Herm\u00e9sz ir\u00e1nti tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s megcsappan, noha a l\u00e1ngot kis biz\u00e1nci k\u00f6r\u00f6kben tov\u00e1bb \u00e9ltetik, Herm\u00e9szt Idrishez, illetve a bibliai \u00c9nokhoz hasonl\u00edtva.<\/p>\n A plat\u00f3ni sz\u00f6vegek t\u00f6meges megjelen\u00e9se Eur\u00f3p\u00e1ban a 12. sz\u00e1zadban a szerz\u0151k egy kis csoportj\u00e1t (Aquin\u00f3i Tam\u00e1s, Nagy Albert, Thierry de Chartres, Vincent de Beauvais…) arra k\u00e9sztette, hogy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel forduljanak a hermetikus sz\u00f6vegek fel\u00e9, noha a hermetika n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge Eur\u00f3p\u00e1ban Konstantin\u00e1poly 1453-ban t\u00f6rt\u00e9nt buk\u00e1s\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151, melynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a b\u00f6lcsek onnan f\u0151leg It\u00e1li\u00e1ba menek\u00fcltek. A b\u00f6lcsekkel egy\u00fctt egy sor hermetikus k\u00f6nyv is megjelent Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n A renesz\u00e1nsz korig az egyetlen hermetikus k\u00f6nyv, ami Eur\u00f3p\u00e1ban k\u00f6zk\u00e9zen forgott, \u201eAsclepius<\/em>\u201d volt, melynek sz\u00e1mos latin nyelv\u0171 ford\u00edt\u00e1sa l\u00e9tezett, legal\u00e1bbis a 12. sz\u00e1zad \u00f3ta.<\/p>\n 1460 k\u00f6r\u00fcl egy \u00fcgyn\u00f6k\u00f6n kereszt\u00fcl, akit Cosimo de Medici azzal b\u00edzott meg, hogy r\u00e9gi g\u00f6r\u00f6g k\u00e9ziratok ut\u00e1n kutasson, egy g\u00f6r\u00f6g sz\u00f6veg ker\u00fclt Maced\u00f3ni\u00e1b\u00f3l Firenz\u00e9be, amit Herm\u00e9sz Triszmegisztosznak tulajdon\u00edtottak. Ez a sz\u00f6veg a Corpus Hermeticum<\/em> \u00e9rtekez\u00e9seinek m\u00e1solatait is tartalmazta I- XIV.-ig (a jelenlegi Laurentianus<\/em> LXXI 33 A). Cosimo de Medici, olasz humanista p\u00e1rtfogoltj\u00e1t, Marsilio Ficinot b\u00edzta meg azzal, hogy ezt a m\u0171vet latinra ford\u00edtsa. Ficino ezt a 14 hermetikus \u00e9rtekez\u00e9st az \u00e1ltala \u201ePoimandr\u00e9sz<\/em>\u201dnek nevezett munka fejezeteinek tekintette. K\u00e9s\u0151bb Richard Reitzentein a \u02ddPoimandr\u00e9sz<\/em>\u02dd \u00e1ltala k\u00e9sz\u00edtett v\u00e1ltozat\u00e1ban nevezte el Corpus Hermeticumnak.<\/em><\/p>\n Herm\u00e9sz Triszmegisztoszt olyan szint\u0171 humanist\u00e1nak tekintett\u00e9k, mint Marsilio Ficin\u00f3t vagy Pico de Mir\u00e1ndol\u00e1t, a b\u00f6lcs modellj\u00e9nek, a szent ezoterikus sz\u00f6vegek tolm\u00e1csol\u00f3j\u00e1nak \u00e9s \u0151rz\u0151j\u00e9nek, a (nagy v\u00edz\u00f6z\u00f6n el\u0151tti) \u0151si tud\u00e1s let\u00e9tem\u00e9nyes\u00e9nek, ami l\u00e1thatatlan vil\u00e1gok felfedez\u00e9s\u00e9hez, valamint az ember val\u00f3di, isteni l\u00e9ny\u00e9nek egy h\u00e1romszoros alk\u00edmiai tudatv\u00e1ltoz\u00e1s \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fel\u00e9bred\u00e9s\u00e9hez vezet, valamint olyan szem\u00e9lynek, aki k\u00e9pes \u00fajj\u00e1teremteni a kereszt\u00e9ny ezoterizmust. Ebben az \u00e9rtelemben azt a szellemi er\u0151t k\u00e9pviselte, ami a Tud\u00e1son (ami nem intellektu\u00e1lis, mert az csak r\u00e9szismethez vezet) kereszt\u00fcl k\u00e9pes \u00e1talak\u00edtani a lelket \u00e9s el\u0151id\u00e9zni egy bels\u0151 sz\u00fclet\u00e9st, annak a t\u00e9nynek az alapj\u00e1n, hogy a Tud\u00e1s csak abba az isteni er\u0151kkel teli \u201eEd\u00e9nybe\u201d val\u00f3 al\u00e1mer\u00fcl\u00e9s \u00e1ltal \u00e9rhet\u0151 el, amire a Corpus Hermeticum<\/em> is utal.<\/p>\n
\n(Jamblichus, „De Mysteriis Aegyptiorum”<\/em>). Az ilyen megjegyz\u00e9s azt az elk\u00e9pzel\u00e9st igazolja, hogy noha a m\u00e1ig fennmaradt \u201ehermetika\u201d az \u0151si g\u00f6r\u00f6g vil\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmazik, m\u00e9gis olyan tan\u00edt\u00e1sokatt tartalmaz, melyek az egyiptomi beavat\u00f3 iskol\u00e1kb\u00f3l erednek.<\/p>\n