{"id":92575,"date":"2022-02-16T05:57:05","date_gmt":"2022-02-16T05:57:05","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/ut-a-szeretethez\/"},"modified":"2022-11-20T12:15:01","modified_gmt":"2022-11-20T12:15:01","slug":"ut-a-szeretethez","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/ut-a-szeretethez\/","title":{"rendered":"\u00dat a szeretethez"},"content":{"rendered":"<p>A szerelem leg\u0151sibb szenved\u00e9ly\u00fcnk. A trubad\u00farok, k\u00f6lt\u0151k \u00e9s \u00edr\u00f3k megind\u00edt\u00f3 \u00e1ldozatokat hoztak a szeretet nev\u00e9ben. A szerelem a sz\u00edv \u00e9rz\u00e9se, \u00e9s az ember sok mindenre hajland\u00f3 a szerelem nev\u00e9ben. Ak\u00e1r mindenre is. Mi, emberek, sokf\u00e9le szeretetet ismer\u00fcnk &#8211; a t\u00e1rsunk, rokonaink, bar\u00e1taink, s\u0151t a minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1g \u00e9s term\u00e9szet ir\u00e1nt is. De honnan ered a szeretet? \u00c9s honnan tudjuk, hogy az \u00e1ltalunk ismert szeretet az igazi Szeretet?<\/p>\n<p>Kezdj\u00fck\u00a0 a szeretet legismertebb fajt\u00e1j\u00e1val, a romantikus szeretettel. Clyde \u00e9s Susan Hendrick pszichol\u00f3gusok munk\u00e1ja a romantikus szeretetnek hatf\u00e9le t\u00edpus\u00e1t nevezi meg: erosz, ludus, storge, pragma, m\u00e1nia \u00e9s agap\u00e9. E szeretet st\u00edlusok mindegyik\u00e9ben van egy viszonyul\u00e1sb\u00f3l\/hitb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u00f6sszetev\u0151, amelynek \u00e9rzelmi tartalma is van. \u00c9s minden szeretet kapcsolat a fent le\u00edrt szeretet-st\u00edlusok kever\u00e9ke, a partnerek jellem\u00e9t\u0151l \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s v\u00e1ltoz\u00f3t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en (1.)<\/p>\n<p>Ebb\u0151l a p\u00e9ld\u00e1b\u00f3l meg\u00e9rthetj\u00fck, hogy minden egyes szeretett\u00edpus k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6sszetev\u0151kkel jellemezhet\u0151, az azt le\u00edr\u00f3 szem\u00e9ly vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151en. Minden esetben van azonban egy energia kapcsolat a k\u00f6z\u00f6tt, aki szeret, \u00e9s \u00e9rz\u00e9seinek t\u00e1rgya k\u00f6z\u00f6tt. S am\u00edg a kapcsolat energi\u00e1val, \u00e9rz\u00e9sekkel t\u00e1pl\u00e1lt, addig \u00e9l \u00e9s virul a szeretet.<\/p>\n<p>Az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val azonban az emberek v\u00e1ltoznak, \u00e9s a szeretet is v\u00e1ltozik. N\u00e9ha cs\u00f6kken, vagy el is m\u00falhat. S\u0151t, bizonyos esetekben a szeretet ak\u00e1r az ellent\u00e9t\u00e9be, gy\u0171l\u00f6letbe is fordulhat. Valamint ismerj\u00fck a viszonzatlan szerelem okozta csal\u00f3d\u00e1sokat is. Az \u00e9rz\u00e9sek eme ingadoz\u00e1sai arr\u00f3l \u00e1rulkodnak, hogy az \u00e1ltalunk ismert szeretet egy\u00e1ltal\u00e1n nem a nagybet\u0171s Szeretet. A Szent\u00edr\u00e1s eg\u00e9szen m\u00e1s \u00e9rtelemben besz\u00e9l a Szeretetr\u0151l:<\/p>\n<p><em>&#8222;A szeretet\u00a0 hossz\u00fat\u0171r\u0151, kegyes, a szeretet<\/em><\/p>\n<p><em>nem irigykedik, a szeretet nem k\u00e9rkedik,<\/em><\/p>\n<p><em>nem fuvalkodik fel&#8230;Mindent elfedez,<\/em><\/p>\n<p><em>mindent hiszen, mindent rem\u00e9l,<\/em><\/p>\n<p><em>mindent elt\u0171r. A szeretet soha el nem fogy:&#8230;<\/em><\/p>\n<p><em>Most az\u00e9rt megmarad a hit, rem\u00e9ny, szeretet, e<\/em><\/p>\n<p><em>h\u00e1rom; ezek k\u00f6z\u00f6tt pedig\u00a0 legnagyobb a szeretet&#8221;<\/em><\/p>\n<p>(P\u00e1l, 1Korinthus 13:4-13)<\/p>\n<p>A fentiekb\u0151l k\u00f6nnyen meg\u00e9rthetj\u00fck, hogy ennek a Szeretetnek semmi k\u00f6ze a mi megszokott szeretet-\u00e9rz\u00e9seinkhez, azoknak m\u00e9g a legmagasztosabb \u00e9rtelmez\u00e9seiben sem. De hogyan tudunk igaz\u00e1n szeretni? Ha megpr\u00f3b\u00e1ljuk, akkor meg\u00e9rtj\u00fck, hogy az igazi Szeretetet nem lehet tan\u00edtani \u00e9s m\u0171velni, ez valami sokkal m\u00e9lyebb dolognak a megnyilv\u00e1nul\u00e1sa. De minek a megnyilv\u00e1nul\u00e1sa? Ennek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez forduljunk ism\u00e9t az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9ghez:<\/p>\n<p><em>\u201eAki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.\u201d <\/em>(1J\u00e1nos 4:8)<br \/>\nvalamint:<\/p>\n<p><strong><em>&#8222;<\/em><\/strong><em>Az Istent soha senki nem l\u00e1tta: Ha szeretj\u00fck egym\u00e1st, az Isten benn\u00fcnk marad, \u00e9s az \u0151 szeretete teljess\u00e9 lett benn\u00fcnk:<\/em><\/p>\n<p><em>Err\u0151l ismerj\u00fck meg, hogy benne maradunk \u00e9s \u0151 mibenn\u00fcnk; mert a maga Lelk\u00e9b\u0151l adott min\u00e9k\u00fcnk.&#8221; <\/em>(1J\u00e1nos 4:12-13)<\/p>\n<p>Ebb\u0151l vil\u00e1gosan kider\u00fcl, hogy a szeretet mag\u00e1nak Istennek, az \u0151 l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek a <strong>megnyilv\u00e1nul\u00e1sa<\/strong> benn\u00fcnk. A szeretet val\u00f3j\u00e1ban <strong>Isten l\u00e9nyege<\/strong>. Nyilv\u00e1nval\u00f3 azonban, hogy mi, term\u00e9szetsz\u00fclte emberek, nem vagyunk tudat\u00e1ban a benn\u00fcnk jelenval\u00f3 Istennek, nem kapcsol\u00f3dunk tudatosan hozz\u00e1, ez\u00e9rt nincs benn\u00fcnk igazi Szeretet. A Bibli\u00e1ban Istent, Isten orsz\u00e1g\u00e1t egy must\u00e1rmaghoz hasonl\u00edtj\u00e1k:<\/p>\n<p><em>&#8222;Mondta pedig J\u00e9zus: Mihez hasonl\u00f3 az Isten orsz\u00e1ga? \u00e9s mihez hasonl\u00edtsam azt? Hasonl\u00f3 a must\u00e1rmaghoz, melyet az ember v\u00e9v\u00e9n, elvet az \u0151 kertj\u00e9ben; \u00e9s felnevelkedett, \u00e9s lett nagy f\u00e1v\u00e1, \u00e9s az \u00e9gi madarak f\u00e9szket raktak annak \u00e1gain.\u201d<\/em>(Luk\u00e1cs 13:18-19)<\/p>\n<p>Ebb\u0151l a p\u00e9ldabesz\u00e9db\u0151l meg\u00e9rthetj\u00fck, hogy Isten egy szellemi elv az emberi l\u00e9nyben, amely kezdetben olyan, mint egy must\u00e1rmag, amelyet ha el\u00fcltet\u00fcnk egy kertben (ami maga az ember) \u00e9s gondozzuk, akkor egy eg\u00e9sz f\u00e1v\u00e1, az \u00c9let f\u00e1j\u00e1v\u00e1 n\u00f6vekedhet. Nyilv\u00e1nval\u00f3 azonban, hogy Isten nem k\u00e9pes egyszer\u0171en megnyilv\u00e1nulni a szem\u00e9lyis\u00e9gben. A megszokott vall\u00e1si m\u00f3dszereink, mint p\u00e9ld\u00e1ul az ima, sem elegend\u0151ek ahhoz, hogy ebben seg\u00edtsenek. Hiszen t\u00f6bb sz\u00e1zmilli\u00f3 \u0151szinte h\u00edv\u0151 van, de Isten, az \u0150 l\u00e9nyege tov\u00e1bbra is nagy rejt\u00e9ly marad. Tal\u00e1n a legnagyobb.<\/p>\n<p>Val\u00f3j\u00e1ban a Szent\u00edr\u00e1s b\u0151s\u00e9ges t\u00e1mpontokat tartalmaz az ember Istenhez vezet\u0151 \u00fatj\u00e1r\u00f3l. Az ismert Hegyi besz\u00e9d (M\u00e1t\u00e9 5-7) olyan, mint egy \u00f6sszefoglal\u00f3 ebb\u0151l a szempontb\u00f3l, b\u00e1r a sz\u00f6vegeket nem kell mindig sz\u00f3 szerint \u00e9rteni. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hasznos ebben a tekintetben a kritik\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 r\u00e9sz:<\/p>\n<p><em>&#8222;Ne \u00edt\u00e9ljetek, hogy ne \u00edt\u00e9ltessetek. Mert a milyen \u00edt\u00e9lettel \u00edt\u00e9ltek, olyannal \u00edt\u00e9ltettek, \u00e9s a milyen m\u00e9rt\u00e9kkel m\u00e9rtek, olyannal m\u00e9rnek n\u00e9ktek.<\/em><\/p>\n<p><em>Mi\u00e9rt n\u00e9zed pedig a sz\u00e1lk\u00e1t, a mely a te aty\u00e1dfia szem\u00e9ben van, a gerend\u00e1t pedig, a mely a te szemedben van, nem veszed \u00e9szre? Avagy mi m\u00f3don mondhatod a te aty\u00e1dfi\u00e1nak: Hadd vessem ki a sz\u00e1lk\u00e1t a te szemedb\u0151l; holott \u00edm\u00e9 a te szemedben gerenda van? K\u00e9pmutat\u00f3, vesd ki el\u0151bb a gerend\u00e1t a te szemedb\u0151l, \u00e9s akkor gondolj arra, hogy kivessed a sz\u00e1lk\u00e1t a te aty\u00e1dfi\u00e1nak szem\u00e9b\u0151l!<\/em> (M\u00e1t\u00e9 7:1-5)<\/p>\n<p>B\u00e1r a Hegyi Besz\u00e9d ebben a tekintetben egy\u00e9rtelm\u0171, az eg\u00e9sz emberi \u00e9let, a neveltet\u00e9s\u00fcnk, a szok\u00e1saink, egy\u00e1ltal\u00e1n az eg\u00e9sz egocentrikus tudat\u00e1llapotunk az \u00f6nfenntart\u00e1sra \u00e9s m\u00e1sok szubjekt\u00edv, saj\u00e1t n\u00e9z\u0151pontunk szerint val\u00f3 meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fcl, amivel \u00fagymond \u201ebeskatuly\u00e1zzuk\u201d a kritiz\u00e1lt szem\u00e9lyeket.<\/p>\n<p>A szubjektivit\u00e1ssal az a probl\u00e9ma, hogy sem magunkr\u00f3l, sem m\u00e1sokr\u00f3l nincs tiszta k\u00e9p\u00fcnk, ez\u00e9rt minden \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s pontatlan, r\u00e9szleges \u00e9s hamis. Ez\u00e9rt a kritika, vagyis negat\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s, \u00edt\u00e9let, a korl\u00e1tozott term\u00e9szetes egy\u00e9n helytelen elk\u00e9pzel\u00e9seihez val\u00f3 ragaszkod\u00e1st jelent, \u00a0ugyanakkor elt\u00e1volod\u00e1st a benn\u00fcnk \u00e9l\u0151 Istent\u0151l. \u00cdgy a kritika gyakorl\u00e1s\u00e1val az egy\u00e9n \u00f6nmag\u00e1t vagy m\u00e1sokat hib\u00e1ztat, \u00e9s bels\u0151 falakkal <strong>z\u00e1rja k\u00f6r\u00fcl mag\u00e1t, elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl.<\/strong> Ebben az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9sben \u00e9s el nem fogad\u00e1sban Isten egyszer\u0171en nem tud megnyilv\u00e1nulni; \u00e9s ez\u00e9rt a Szeretet sz\u00e1m\u00e1ra sincs hely.<\/p>\n<p>Csak ha igaz\u00e1n ismerj\u00fck \u00f6nmagunkat, akkor fogjuk felismerni, hogy alapvet\u0151en nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00fcnk a t\u00f6bbiekt\u0151l, akiket kritiz\u00e1lunk. Mindannyiunknak megvannak a saj\u00e1t hib\u00e1ink, amelyek val\u00f3j\u00e1ban nagyon hasonl\u00f3ak ahhoz, amit m\u00e1sokban kritiz\u00e1lunk. Azzal, hogy <strong>elfogadjuk <\/strong>magunkat \u00e9s m\u00e1sokat minden hi\u00e1nyoss\u00e1gunkkal egy\u00fctt, <strong>megnyitjuk <\/strong>bels\u0151 l\u00e9ny\u00fcnket minden teremtm\u00e9ny \u00e9s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 vil\u00e1g fel\u00e9, \u00e9s \u00edgy teret teremt\u00fcnk Isten n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek benn\u00fcnk. M\u00e1s, hasonl\u00f3an gondolkod\u00f3 emberekkel egyes\u00fclve l\u00e9trej\u00f6n a Szeretet tere, amelyben az Istent keres\u0151k befogadhat\u00f3k lesznek abba a folyamatba, ami egy Isten fel\u00e9 vezet\u0151 \u00fat. \u00cdgy az igaz Szeretet, ami mindenki \u00e9s minden sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9tezik, fokozatosan egyre \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151bben nyilv\u00e1nul meg az emberben, mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1ld\u00e1sk\u00e9nt.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<ol>\n<li class=\"Standard\">Hendrick, C., S. S. Hendrick (2019). Styles of romantic love. In R. J. Sternberg &amp; K. Sternberg (Eds.), The new psychology of love (pp. 223-239). Cambridge University Press.<\/li>\n<\/ol>\n","protected":false},"author":917,"featured_media":55618,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110104],"tags_english_":[],"class_list":["post-92575","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-spiritsoul-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/92575","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/917"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/55618"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=92575"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=92575"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=92575"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=92575"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}