Jiddu Krishnamurti egyszer megk\u00e9rdezte, meg lehet-e \u00e1llap\u00edtani hall\u00e1s ut\u00e1n egy kijelent\u00e9sr\u0151l, hogy igaz-e vagy hamis.[1] Ilyesfajta k\u00e9rd\u00e9sekkel nyitott teret egy csoporton bel\u00fcli k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s vizsg\u00e1latnak. Ezzel a k\u00e9rd\u00e9ssel val\u00f3j\u00e1ban egy nagyon egyszer\u0171 gondolkod\u00e1sra mutatott r\u00e1, ami er\u0151lk\u00f6d\u00e9s vagy ellen\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl figyel \u00e9s ez\u00e9rt k\u00e9pes azonnal kapcsolatba l\u00e9pni valaminek a l\u00e9nyeg\u00e9vel.<\/p>\n
Teh\u00e1t, hogyan fogadjuk a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st: \u201eNem vagyunk azonosak azzal, amit \u00f6nmagunkr\u00f3l gondolunk?\u201d Hogyan reag\u00e1l az elm\u00e9nk, amikor elolvassa ezt a mondatot?<\/p>\n
El lehet fogadni ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st \u00edt\u00e9let n\u00e9lk\u00fcl? Vagy m\u00e1r eleve valamifajta v\u00e9lem\u00e9nnyel \u00e1llunk hozz\u00e1, p\u00e9ld\u00e1ul ellenszenvvel, d\u00fch\u00f6sen, elfogad\u00e1ssal, vagy toleranci\u00e1val?<\/p>\n
<\/p>\n
Keress\u00fcnk egy t\u00fckr\u00f6t elmebeli k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra<\/strong><\/p>\n Ennek a vizsg\u00e1latnak a kapcs\u00e1n felismerj\u00fck, hogy az effajta meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok t\u00fckr\u00f6k lehetnek elmebeli k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra. Egy olyan t\u00fck\u00f6r, amelyben megl\u00e1thatjuk az elm\u00e9nket alkot\u00f3 er\u0151ket \u00e9s strukt\u00far\u00e1kat. K\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl van egy olyan zavartalan elme\u00e1llapot, amelyik ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st hallv\u00e1n teljes csendbe burkol\u00f3zik, vagyis az \u00e1ll\u00edt\u00e1s igazs\u00e1ga megjelenhet, illetve ha n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z b\u00e1rmif\u00e9le igazs\u00e1got, akkor \u00e9letszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek hi\u00e1nya napvil\u00e1gra ker\u00fcl. Vizsg\u00e1ljuk meg teh\u00e1t egy\u00fctt alaposan ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st: \u201eNem vagyunk azonosak azzal, amit \u00f6nmagunkr\u00f3l gondolunk\u201d.<\/p>\n Ha megk\u00e9rdezz\u00fck \u00f6nmagunkat arr\u00f3l, hogy kik vagyunk, a gondolkod\u00e1s \u00e1ltal\u00e1ban mindenf\u00e9le k\u00e9pekkel \u00e9s v\u00e1laszokkal szolg\u00e1l nek\u00fcnk. Mi ez \u00e9s ez a szem\u00e9ly vagyunk, ebben \u00e9s ebben az \u00e9lethelyzetben. Ilyen \u00e9s ilyen \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcnk van, ilyen \u00e9s ilyen az \u00e9let\u00fcnk h\u00e1ttere \u00e9s ehhez vagy ahhoz a csoporthoz tartozunk. De nem furcsa, ahhoz, hogy r\u00e1j\u00f6jj\u00fcnk, kik vagyunk, k\u00f6zvetett m\u00f3don el\u0151adott t\u00f6rt\u00e9nettel, ker\u00fcl\u0151 \u00faton kell inform\u00e1ci\u00f3t szerezni \u00f6nmagunkr\u00f3l?<\/p>\n Ez a t\u00e9ny arra utal, hogy valamilyen szinten nincs k\u00f6zvetlen kapcsolat k\u00f6zt\u00fcnk \u00e9s a k\u00f6z\u00f6tt, akik val\u00f3j\u00e1ban vagyunk. Teh\u00e1t ez a gondolkod\u00e1sm\u00f3d egy olyan k\u00e9pet fest r\u00f3lunk, amilyennek mi k\u00e9pzelj\u00fck magunkat. A gondolattestben ez az \u00f6nmagunk \u00e1ltal gy\u00e1rtott k\u00e9p v\u00e1lik l\u00e9t\u00fcnk alapj\u00e1v\u00e1.<\/p>\n S ez a ment\u00e1lis gondolat-k\u00e9p a saj\u00e1t ment\u00e1lis vil\u00e1g\u00e1ban cselekszik. Mert ha megk\u00e9rdezz\u00fck magunkt\u00f3l, milyen a vil\u00e1g, ugyanez a folyamat veszi kezdet\u00e9t. A gondolkod\u00e1s az, ami minden v\u00e1lasz\u00e1val fokozatosan egy olyan vil\u00e1gk\u00e9pet rajzol, amelynek az \u00f6nmagunkr\u00f3l alkotott k\u00e9p is a r\u00e9sze. Ez megint csak arra utal, hogy nem \u00e1llunk k\u00f6zvetlen kapcsolatban a vil\u00e1ggal vagy \u2013 tal\u00e1n megfelel\u0151bb sz\u00f3 lenne \u2013 a kozmosszal \u00e9s a kozmoszt \u00e1that\u00f3 renddel.<\/p>\n A megszokott gondolkod\u00e1s minden form\u00e1ja egy elvont folyamat. Egy fa gondolata nem maga a fa. A vil\u00e1g gondolata nem maga a vil\u00e1g. Egy ember \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l alkotott gondolata nem \u00f6nmaga. Azonban egyetlen gondolatt\u00f3l sem lesz, – b\u00e1rmennyire j\u00f3l kidolgozott is – fa, vil\u00e1g vagy \u00f6nval\u00f3.<\/p>\n <\/p>\n A sz\u00edntiszta \u00e9szlel\u00e9s<\/strong><\/p>\n A val\u00f3s\u00e1g term\u00e9szete nem foghat\u00f3 fel a hagyom\u00e1nyos gondolkod\u00e1ssal. A val\u00f3s\u00e1g term\u00e9szete csak egy olyan elme\u00e1llapottal tapasztalhat\u00f3 meg, ami k\u00f6zvetlen, sz\u00edntiszta kapcsolatban \u00e1ll a val\u00f3s\u00e1ggal.<\/p>\n Plotin g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fus azt a fajta gondolkod\u00e1st, ami k\u00e9pes a sz\u00edntiszta \u00e9szlel\u00e9sre, \u201eNous\u201d-nak nevezte. Plotin szerint a Nous<\/em> a l\u00e9tez\u00e9s els\u0151 n\u00e9zete, amib\u0151l sz\u00edntiszta \u00e9szlel\u00e9s, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen meg\u00e9rt\u00e9s sz\u00e1rmazik \u00e9s amin kereszt\u00fcl az \u201eEgyed\u00fcl val\u00f3\u201d ereje kifejez\u0151dik. [2] Az \u201eEgyed\u00fcl val\u00f3nak\u201d ezt az erej\u00e9t a kereszt\u00e9ny sz\u00f3haszn\u00e1lat \u201eSzent Szellemnek\u201d is nevezi.<\/p>\n A 17. \u00e9s 18. sz\u00e1zadi r\u00f3zsakeresztesek sz\u00f6veg\u00e9ben Nous<\/em>-ra a sz\u00edntiszta \u00e9szlel\u00e9sre \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9sre \u00fagy is hivatkoznak, mint a B\u00f6lcsess\u00e9g Szem\u00e9re:<\/p>\n \u201eA b\u00f6lcsess\u00e9g szeme a legmagass\u00e1gosabb nyugalomban l\u00e1tja minden mozg\u00e1s csod\u00e1j\u00e1t \u00e9s egyben mindazokon a szemeken kereszt\u00fcl is l\u00e1t, melyek a nyugtalans\u00e1gban bolyonganak \u00e9s a b\u00f6lcsess\u00e9g helyesen l\u00e1t\u00f3 szeme n\u00e9lk\u00fcl akarnak l\u00e1tni, (noha) l\u00e1t\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00fcket t\u0151le kapt\u00e1k. [\u2026] Az id\u0151 \u00e9s az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g [\u2026] a magass\u00e1gos \u00e9s a m\u00e9lys\u00e9ges, az exoterikus \u00e9s az ezoterikus a b\u00f6lcsess\u00e9g szeme sz\u00e1m\u00e1ra mind \u00e9rthet\u0151. \u00c9s m\u00e9gsem nyugtalankodik miattuk, mivel a Csend k\u00f6zep\u00e9n lakik, ahol minden egyenl\u0151 \u00e9s konfliktusokt\u00f3l mentes. Minden az \u00f6v\u00e9, amit l\u00e1t. Ez\u00e9rt, kedves ember!, ha vissza akarsz t\u00e9rni a helyes meg\u00e9rt\u00e9shez \u00e9s az igazi csendhez, hagyd abba a saj\u00e1t tev\u00e9kenyked\u00e9sedet, \u00e9s engedd, hogy Isten munk\u00e1lkodjon benned; akkor a b\u00f6lcsess\u00e9g szeme \u00fajra megny\u00edlik neked [\u2026] \u00e9s mindenre r\u00e1tal\u00e1lsz az Egyetlenben.\u201d[3]<\/p>\n Val\u00f3j\u00e1ban, ez a szellemi strukt\u00fara, az \u00e9szlel\u00e9s, meg\u00e9rt\u00e9s \u00e9s cselekv\u00e9s (illetve er\u0151hat\u00e1s) k\u00f6z\u00f6tti egys\u00e9g strukt\u00far\u00e1ja \u00e1ll Jiddu Krishnamurti tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban is, amit \u00e9lete sor\u00e1n szavakba foglalt. Azt mondja:<\/p>\n \u201eAz els\u0151 l\u00e9p\u00e9s az utols\u00f3. Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s az \u00e9szlel\u00e9s, \u00e9szleld, mit gondolsz, \u00e9szleld az amb\u00edci\u00f3dat, \u00e9szleld a szorong\u00e1sodat, a mag\u00e1nyodat, a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sedet, a szomor\u00fas\u00e1gnak ezt a rendk\u00edv\u00fcli \u00e1llapot\u00e1t, \u00e9szleld az indokl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli elit\u00e9l\u00e9st, an\u00e9lk\u00fcl hogy azt k\u00edv\u00e1nn\u00e1d, hogy m\u00e1s legyen. Csak \u00e9szleld \u00fagy, ahogy van. Ha \u00fagy veszed, ahogy van, akkor egy eg\u00e9szen m\u00e1sfajta cselekv\u00e9s fogja ezt k\u00f6vetni, \u00e9s ez a cselekv\u00e9s egy v\u00e9gleges tett.\u201d [4]<\/p>\n Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s teh\u00e1t az utols\u00f3 l\u00e9p\u00e9s. Ugyanakkor azonban az emberi elme eme \u00faj n\u00e9zet\u00e9nek megjelen\u00e9se egy folyamat, ahogy Jiddu Krishnamurti t\u00f6bbsz\u00f6r is kijelentette. Ezt a folyamatot egy \u00e9rett maghoz lehet hasonl\u00edtani, ami kib\u00fajni k\u00e9sz\u00fcl a f\u00f6ldb\u0151l. Ez a kezdeti cs\u00edra ugyanazokkal a tulajdons\u00e1gokkal rendelkezik, mint a teljesen kifejl\u0151d\u00f6tt fa; vannak \u00e1gai, levelei \u00e9s gy\u00f6kerei, teljesen ismeri a fotoszint\u00e9zist \u00e9s a f\u00e9nyer\u0151knek a bels\u0151 asszimil\u00e1ci\u00f3j\u00e1b\u00f3l \u00e9l. Ebb\u0151l az asszimil\u00e1ci\u00f3b\u00f3l alakul ki a fa teljes szerkezete \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dik a val\u00f3s\u00e1g \u00e1raml\u00e1s\u00e1val. Ennek az er\u0151hat\u00e1snak a k\u00f6rforg\u00e1sa \u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke azonban a cs\u00edr\u00e1ban alacsonyabb, mint a teljesen kifejl\u0151d\u00f6tt f\u00e1ban.<\/p>\n T\u00e9rj\u00fcnk vissza a mond\u00e1shoz: \u201eNem vagyunk azonosak azzal, amit \u00f6nmagunkr\u00f3l gondolunk.\u201d<\/p>\n A r\u00e9gi gondolkod\u00e1si folyamat, minden elvont tud\u00e1s\u00e1val \u00e9s elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9vel egy olyan keszty\u0171h\u00f6z hasonl\u00edt, amivel csak nagyon korl\u00e1tozott m\u00f3don lehet a dolgokat meg\u00e9rinteni. Ez a keszty\u0171 bizonyos k\u00fcls\u0151, technikai szinten k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl hasznos, de vajon akkor is az, amikor az \u00e9let l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa k\u00e9rd\u00e9seit vizsg\u00e1ljuk?<\/p>\n Az emberben rejl\u0151, eml\u00edtett, \u00faj szellemi n\u00e9zet, a b\u00f6lcsess\u00e9g szeme mentes az ember \u00f6nmaga \u00e1ltal gy\u00e1rtott elk\u00e9pzel\u00e9seit\u0151l \u00e9s k\u00e9peit\u0151l. Semmif\u00e9le kapcsolatban sem \u00e1ll a r\u00e9gi k\u00e9pzelettel \u00e9s nem is t\u00e1maszkodik r\u00e1. L\u00e1thatjuk teh\u00e1t, hogy mindaddig, am\u00edg bels\u0151leg egy \u00f6nmagunkr\u00f3l, \u00f6nmagunk \u00e1ltal alkotott k\u00e9ppel azonos\u00edtjuk magunkat, \u00e9s am\u00edg minden t\u00f6rekv\u00e9s\u00fcnk erre a k\u00e9pre ir\u00e1nyul, addig nem tudunk k\u00f6zvetlen kapcsolatot teremteni sem azzal, akik val\u00f3j\u00e1ban vagyunk, sem a val\u00f3s\u00e1ggal.<\/p>\n Amikor ezzel a bel\u00e1t\u00e1ssal szembes\u00fcl\u00fcnk, els\u0151 reag\u00e1l\u00e1sk\u00e9nt azt mondjuk, hogy: \u201eMostant\u00f3l meg kell pr\u00f3b\u00e1lnom, hogy ne alkossak k\u00e9pet \u00f6nmagamr\u00f3l\u201d. Ez az \u00f6nmagunk \u00e1ltal sugallt elk\u00e9pzel\u00e9s azonban a r\u00e9gi gondolkod\u00e1sm\u00f3db\u00f3l a r\u00e9gi \u00f6nmagunkr\u00f3l alkotott k\u00e9pb\u0151l eredne. Ebben az a k\u00f6vetkeztet\u00e9s rejlik, hogy \u201eMeg fogom v\u00e1ltoztatni ezt az \u00f6nmagamr\u00f3l alkotott k\u00e9pet, meg fogok v\u00e1ltozni, hogy holnap m\u00e1s legyek, egy jobb \u201e\u00f6nmagam alkotta k\u00e9p\u201d. Ez az \u00f6nk\u00e9p azonban a v\u00e1ltoz\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9k elej\u00e9n m\u00e9g mindig a r\u00e9gi k\u00e9pzelet r\u00e9sze. Az elk\u00e9pzel\u00e9s \u00e9s annak sz\u00e1nd\u00e9ka \u00f6nmag\u00e1ban v\u00e9ve a sz\u00edntiszta \u00e9szlel\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1nak a k\u00f6vetkezm\u00e9nye. De csak a sz\u00edntiszta \u00e9szlel\u00e9s, az egyszer\u0171 tudatoss\u00e1g az az ajt\u00f3, amelyen kereszt\u00fcl a Nous<\/em>, a b\u00f6lcsess\u00e9g szeme felfedi mag\u00e1t. Val\u00f3j\u00e1ban teh\u00e1t az a k\u00e9rd\u00e9s: Mi az egyszer\u0171 tudatoss\u00e1g?<\/p>\n Ahhoz hogy kital\u00e1ljuk mi a tudatoss\u00e1g, tudatoss\u00e1ggal kell kezden\u00fcnk.<\/p>\n Hogyan fogadja agyunk ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st?<\/p>\n <\/p>\n Kezdj\u00fck a m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9n<\/strong><\/p>\n Jiddu Krishnamurti egyszer azt mondta:<\/p>\n \u201eEzt az eg\u00e9sz mozg\u00e1st valahogy a m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9r\u0151l kell kezdeni, a m\u00e1sik partr\u00f3l, \u00e9s ne mindig ezzel a parttal foglalkozzunk, vagy azzal, hogy hogyan kelj\u00fcnk \u00e1t a foly\u00f3n.\u201d[5]<\/p>\n Mi teh\u00e1t a tudatoss\u00e1g?<\/p>\n Ez a k\u00e9rd\u00e9s vajon nem egy figyelmes nem-tud\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra nyit teret? A nem-tud\u00e1s tulajdonk\u00e9ppen az emberi elme m\u00e9ly\u00e9n rejl\u0151 \u00e1lland\u00f3 t\u00e9nyez\u0151. Ez egy nagyon egyszer\u0171 igazs\u00e1g, amire mindegyik\u00fcnk mag\u00e1t\u00f3l is r\u00e1j\u00f6het…<\/p>\n A klasszikus r\u00f3zsakeresztesek ezt a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen fejezt\u00e9k ki:<\/p>\n \u201eIsten az embert \u00f6r\u00f6k\u00f6s pihen\u0151napra teremtette; nem arra, hogy \u00f6nc\u00e9l\u00faan cselekedjen, hanem hogy hagyja Istent cselekedni \u00f6nmag\u00e1ban; semmit se lenne szabad megragadnia, hanem csak el kellene fogadnia mindazt, amit Isten j\u00f3s\u00e1ga b\u0151s\u00e9gesen a rendelkez\u00e9s\u00e9re bocs\u00e1t.\u201d [6]<\/p>\n Minden er\u0151fesz\u00edt\u00e9s a gondolkod\u00e1sb\u00f3l ered, ami titokban \u00fagy v\u00e9li: \u201eTudom, hogy \u00edgy \u00e9s \u00edgy kell lennie\u201d, \u201eennek \u00edgy kell lennie, ezt az eszm\u00e9t kell megval\u00f3s\u00edtanom\u201d. Ahol az \u201e\u00e9n tudom\u201d uralkodik, ott a nem-tud\u00e1sb\u00f3l ered\u0151 egyszer\u0171 tudatoss\u00e1gnak nincs helye. \u00cdgy az \u00fcress\u00e9g, a befogad\u00f3 ed\u00e9ny az \u201e\u00e9n tudom\u201d tal\u00e1lgat\u00e1saival telik meg. Az eg\u00f3 minden szellemi t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9ben kapzsis\u00e1g \u00e9s rem\u00e9lt szellemi jutalom ut\u00e1ni v\u00e1gy tal\u00e1lhat\u00f3. Ha azonban az ember \u00edt\u00e9let mentesen olyannak l\u00e1tja \u00f6nmag\u00e1ban a r\u00e9gi v\u00e1gy-term\u00e9szetet, amilyen; az a sz\u00edntiszta tudatoss\u00e1g. A tiszta tudatoss\u00e1gnak nincsenek olyan v\u00e9gk\u00f6vetkeztet\u00e9sei, hogy \u201eez \u00e9n vagyok\u201d, vagy \u201eez nem \u00e9n vagyok\u201d. Mindent \u00edt\u00e9let mentesen \u00e9rz\u00e9kel \u00e9s ebben a szavak n\u00e9lk\u00fcli \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sben megjelenik az igazs\u00e1g. Csak a val\u00f3s\u00e1g igazs\u00e1ga l\u00e9tezik.<\/p>\n Amint t\u00e9vedhetetlen\u00fcl szembes\u00fcl\u00fcnk a nem-tud\u00e1s t\u00e9ny\u00e9vel, akkor a k\u00e9rdez\u00e9s, az elme term\u00e9szetes megterm\u00e9keny\u00edt\u0151 folyamata, a nem-tud\u00e1s val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban \u00e1ll. \u00c9s ez\u00e1ltal a mozdulatlans\u00e1g k\u00f6zep\u00e9n \u00e1ll, a nem-tud\u00e1s csendj\u00e9ben, ami megfelel az egyszer\u0171 tudatoss\u00e1gnak. Ezt a tudatoss\u00e1got a r\u00e9gi k\u00e9pzelet mozg\u00e1sai nem zavarj\u00e1k. Ekkor az elme a nem-tud\u00e1sb\u00f3l kiindulva k\u00e9rdez \u00e9s l\u00e1t.<\/p>\n Ennek a folyamatnak a sor\u00e1n az \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l alkotott k\u00e9pek folytonos megeleven\u00edt\u00e9s\u00e9vel az eg\u00e9sz r\u00e9gi tudat term\u00e9szete felt\u00e1rul a tudatoss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, bele\u00e9rtve minden bizonytalans\u00e1got \u00e9s a vele kapcsolatos f\u00e9lelmet. Ebben az \u00e1llapotban az Egyed\u00fcl Val\u00f3 er\u0151i k\u00e9pesek hatni az emberben, noha ezeknek az er\u0151knek a hat\u00e1sai kezdetben csak nagyon finom form\u00e1ban nyilv\u00e1nulnak meg. S ez a hat\u00e1s bel\u00e1t\u00e1shoz, meg\u00e9rt\u00e9shez \u00e9s az ember eg\u00e9sz l\u00e9ny\u00e9nek \u00e1talakul\u00e1s\u00e1hoz vezet az Egy abszol\u00fat rendje szerint, azaz, a mindent \u00e1that\u00f3 Egyetlen akarata szerint. A l\u00e9t egy teljesen \u00faj dimenzi\u00f3ja jelenik meg.<\/p>\n Jiddu Krishnamurti err\u0151l azt mondta:<\/p>\n \u201e[…] Az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sb\u0151l fakad\u00f3 cselekv\u00e9s eg\u00e9szen m\u00e1s. \u00c9s az az energia a teremt\u00e9s ereje.\u201d[7]<\/p>\n M\u00e1shol pedig azt jegyezte meg:<\/p>\n Az [abszol\u00fat] rend az \u00faj cselekedete.[8]<\/p>\n A nem-tud\u00e1s, az \u201e\u00e9n tudom\u201d hal\u00e1la \u00e9s az \u00fcress\u00e9g teh\u00e1t a meg\u00e9rt\u00e9s, \u00e9let \u00e9s teremt\u00e9s \u00e1lland\u00f3 el\u0151felt\u00e9telei.<\/p>\n Az \u00e9szlel\u00e9s-meg\u00e9rt\u00e9s-cselekv\u00e9s egys\u00e9g\u00e9nek kibontakoz\u00e1sa az emberben, a fej megny\u00edl\u00e1sa a tudat \u201ekvantum ugr\u00e1s\u00e1hoz\u201d hasonl\u00f3, mivel nem a r\u00e9gi tudat m\u0171vel\u00e9s\u00e9re val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s eredm\u00e9nye. Ez egy \u00f6n\u00e1tad\u00e1s eredm\u00e9nye, annak, hogy hagyjuk a nem-tud\u00e1sb\u00f3l ered\u0151 tiszta \u00e9szlel\u00e9s alapj\u00e1n a val\u00f3s\u00e1got megnyilv\u00e1nulni. Ez egy teljesen \u00faj \u00e9let-dimenzi\u00f3 kezdete, ami egyre m\u00e9lyebbre k\u00edv\u00e1n hatolni a csendes \u00e9szlel\u00e9s \u00e1ltal. Ebben az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sben nincs tegnapr\u00f3l holnapra val\u00f3 folytonoss\u00e1g, nincs felhalmoz\u00f3d\u00e1s, sem k\u00f6vetkeztet\u00e9s, nincs \u201evalamiv\u00e9\u201d v\u00e1l\u00e1s, sem id\u0151; a nem-tud\u00e1sb\u00f3l, a val\u00f3s\u00e1g l\u00e1t\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9b\u0151l mindig \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s keletkezik, \u00e9s az eredm\u00e9ny id\u0151tlen\u00fcl vir\u00e1gzik a teremt\u0151 Egyben, ami dics\u0151s\u00e9gesen \u00f6leli \u00e1t a keletkez\u00e9st \u00e9s az elm\u00fal\u00e1st. A k\u00e9rd\u00e9s l\u00e9nyege ezt rejti \u00e9s fedi fel az \u00f6nval\u00f3nak, amikor az nem mer\u00fcl el t\u00f6bb\u00e9 a szem\u00e9lyes k\u00e9pzeletben. Nem vagyunk azonosak azzal, amit \u00f6nmagunkr\u00f3l gondolunk.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n [1] Jiddu Krishnamurti 1974), 10. p\u00e1rbesz\u00e9d, San Diego, California, USA – 1974. febru\u00e1r 22.<\/p>\n [2] \u00dajplatonizmus \u00e9s gnoszticizmus (1992), Kiad\u00f3: International Society for Neoplatonic Studies, State University of New York Press<\/p>\n [3] A 16. \u00e9s 17. sz\u00e1zadi r\u00f3zsakeresztesek titkos alakjai, 1785-\u00f6s els\u0151 kiad\u00e1s, \u00fajabb kiad\u00e1s 2019, Bad M\u00fcnder, Germany, International School of the Golden Rosycross<\/p>\n [4] Jiddu Krishnamurti (2004), Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s az utols\u00f3 l\u00e9p\u00e9s, Krishnamurti Foundation India<\/p>\n [5] Jiddu Krishnamurt (2018), Medit\u00e1ci\u00f3k, Shambhala<\/p>\n [6] A 16. \u00e9s 17. sz\u00e1zadi r\u00f3zsakeresztesek titkos alakjai, 1785-\u00f6s els\u0151 kiad\u00e1s, \u00fajabb kiad\u00e1s 2019, Bad M\u00fcnder, Germany, International School of the Golden Rosycross<\/p>\n [7] Jiddu Krishnamurti (1974), 13. p\u00e1rbesz\u00e9d Allan W. Andersonnal a kaliforniai San Dieg\u00f3ban 1974. febru\u00e1r 26-\u00e1n<\/p>\n [8] Jiddu Krishnamurti (2006), Az \u00e9let eg\u00e9sz mozg\u00e1sa tanul\u00e1sb\u00f3l \u00e1ll, r\u00e9szlet a Levelek az iskol\u00e1ja sz\u00e1m\u00e1ra c. munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l, Krishnamurti Foundation Trust<\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":12235,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110104],"tags_english_":[],"class_list":["post-91449","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-spiritsoul-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/91449","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/12235"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=91449"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=91449"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=91449"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=91449"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}