Egy nap k\u00e9t tan\u00edtv\u00e1ny l\u00e9pett be a Nagy Mester iskol\u00e1j\u00e1ba.<\/p>\n
Yi Gun \u00e9s Ka Tsin, mindketten szorgalmasan dolgoztak \u00e9s gondosan v\u00e9gezt\u00e9k a r\u00e1juk b\u00edzott feladatokat. Yi Gun valahogy m\u00e9gis mindig gyorsabb volt \u00e9s sohasem hib\u00e1zott. \u00dagy t\u0171nt, hogy minden megb\u00edzat\u00e1s\u00e1t t\u00f6k\u00e9letesen k\u00e9pes volt teljes\u00edteni. Ka Tsin-t viszont gyakran megszidt\u00e1k, mert nem \u00e9rtette hogyan sim\u00edtsa el a homokot, nem s\u00fct\u00f6tt el\u00e9g kenyeret, vagy mert mindig tal\u00e1ltak n\u00e9mi szemetet, miut\u00e1n fels\u00f6p\u00f6rt.<\/p>\n
Egy nap, mik\u00f6zben rizst f\u0151ztek, Ka Tsin \u00edgy sz\u00f3lt Yi Gun-hoz: – Bar\u00e1tom, szeretn\u00e9k k\u00e9rni t\u0151led valamit.<\/p>\n
Yi Gun elmosolyodott \u00e9s azt mondta: – Parancsolj. Miben seg\u00edthetek?<\/p>\n
Ka Tsin l\u00e1that\u00f3an zavarban volt, t\u00e9tov\u00e1zott \u00e9s k\u00f6ny\u00f6rg\u0151en n\u00e9zett a bar\u00e1tj\u00e1ra, mondv\u00e1n: – Tudom, nem kellene ezt k\u00e9rnem t\u0151led, de tiszta sz\u00edvb\u0151l k\u00e9rlek, mondd el nekem, amikor eljutsz a megvil\u00e1gosod\u00e1shoz. Azt hiszem, \u00e9n nem csin\u00e1lom valami j\u00f3l. \u00c9n nem l\u00e1tok semmi j\u00f3t \u00f6nmagamban, de v\u00e1gyom r\u00e1, hogy megtudjam, hogy ez el\u00e9rhet\u0151. Mi ketten egy id\u0151ben j\u00f6tt\u00fcnk a mesterhez, \u00e9s ha neked siker\u00fcl, akkor k\u00e9s\u0151bb tal\u00e1n nekem is van r\u00e1 es\u00e9lyem.<\/p>\n
Yi Gun elgondolkodott egy kicsit, majd beleegyez\u0151en b\u00f3lintott.<\/p>\n
Eltelt egy kis id\u0151, tal\u00e1n egy p\u00e1r h\u00f3nap vagy \u00e9v, \u00e9s akkor egy nap Yi Gun el\u00e1rulta Ka Tsinnek, hogy v\u00e9gre megvil\u00e1gosodott. Elmondta, hogy ez egy olyan \u00e1llapot, amit nem lehet szavakkal le\u00edrni, de k\u00e1pr\u00e1zatos volt \u00e9s azt k\u00edv\u00e1nta, hogy a bar\u00e1tj\u00e1nak is siker\u00fclj\u00f6n hamarosan eljutnia ebbe az \u00e1llapotba. S \u0151 is arra k\u00e9rte Ka Tsint, hogy majd sz\u00f3ljon neki, ha ez megt\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n
Ka Tsin arca boldogan felragyogott. Mintha hirtelen sz\u00e1rnyai n\u0151ttek volna, \u00e9s minden k\u00e9ts\u00e9ge elillant. M\u00e9g szorgalmasabb\u00e1 v\u00e1lt, \u00f6r\u00f6mmel teljes\u00edtette a feladatait, \u00e9s h\u00e1l\u00e1s volt, ami\u00e9rt tanulhatott bel\u0151l\u00fck. F\u00e1radhatatlanul dolgozott, semmi sem tudta kimer\u00edteni vagy elcs\u00fcggeszteni. Mindent megcsin\u00e1lt, amit k\u00e9rtek t\u0151le \u00e9s seg\u00edtett a t\u00f6bbi tan\u00edtv\u00e1nynak is a feladataik elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9ben. Reggel kor\u00e1n kelt \u00e9s napnyugta ut\u00e1n t\u00e9rt \u00e1gyba mindig tele energi\u00e1val \u00e9s elsz\u00e1nts\u00e1ggal.<\/p>\n
Valamennyi id\u0151, tal\u00e1n napok vagy h\u00f3napok eltelt\u00e9vel, egy sz\u00e9p ny\u00e1ri nap d\u00e9lut\u00e1n Ka Tsin megvil\u00e1gosodott. Els\u0151 dolga az volt, miut\u00e1n n\u00e9m\u00e1n h\u00e1l\u00e1t adott Istennek, hogy elmenjen Yi Gun-hoz \u00e9s megossza vele az \u00f6r\u00f6mh\u00edrt.<\/p>\n
– Nagyon \u00f6r\u00fcl\u00f6k! – mondta Yi Gun, – Mes\u00e9ld el, hogy t\u00f6rt\u00e9nt?<\/p>\n
– Mit mondhatn\u00e9k m\u00e9g neked, hiszen te m\u00e1r r\u00e9gen tudod, nem? – v\u00e1laszolta Ka Tsin.<\/p>\n
Erre Yi Gun b\u00f3lintott \u00e9s azt mondta bar\u00e1tj\u00e1nak: – Bocs\u00e1ss meg nekem, Ka Tsin! \u00c9n nem tudom, hogy mi a megvil\u00e1gosod\u00e1s. Sem r\u00e9gebben, sem most nem r\u00e9szes\u00fcltem abban az \u00e1ld\u00e1sban, hogy meg\u00e9rintsen. Bocs\u00e1ss meg, ami\u00e9rt hazudtam neked, de az\u00e9rt tettem, mert tudtam, hogy neked mennyire fontos, hogy higgy a lehet\u0151s\u00e9gben. Abban, hogy egy egyszer\u0171 tan\u00edtv\u00e1ny, mint te \u00e9s \u00e9n, k\u00e9pes v\u00e9gigj\u00e1rni az utat.<\/p>\n
Most Ka Tsin-en volt a sor, hogy meghajoljon a bar\u00e1tja el\u0151tt \u00e9s azt mondja: – Hatalmasak \u00e9s kif\u00fcrk\u00e9szhetetlenek a Tao \u00f6sv\u00e9nyei, \u00e9s sz\u00e1mtalan \u00fat vezet hozz\u00e1juk. Az \u00e9n utam az volt, hogy elmer\u00fcljek a v\u00e9gtelen \u00f3ce\u00e1nban egy hazugs\u00e1g seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, ami eloszlatott minden k\u00e9ts\u00e9get \u00e9s akad\u00e1lyt, amit \u00e9n \u00e1ll\u00edtottam magam el\u00e9. A te utad\u00e9rt pedig, kedves bar\u00e1tom, minden percben im\u00e1dkozom, \u00e9s \u00e1ldom azt a napot, amikor a sors \u00f6sszehozott minket.<\/p>\n","protected":false},"author":917,"featured_media":11952,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110104],"tags_english_":[],"class_list":["post-91373","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-spiritsoul-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/91373","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/917"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/11952"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=91373"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=91373"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=91373"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=91373"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}