{"id":91176,"date":"2020-11-08T17:39:11","date_gmt":"2020-11-08T17:39:11","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/a-kereszteny-kor-beavatottjai-foix-hercegnoje\/"},"modified":"2020-11-08T17:39:11","modified_gmt":"2020-11-08T17:39:11","slug":"a-kereszteny-kor-beavatottjai-foix-hercegnoje","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-kereszteny-kor-beavatottjai-foix-hercegnoje\/","title":{"rendered":"A kereszt\u00e9ny kor beavatottjai: Foix hercegn\u0151je"},"content":{"rendered":"

A Berbie palot\u00e1hoz tartoz\u00f3 R\u00f3zsakert j\u00f3 \u00e1llapotban meg\u0151rz\u00f6tt turistahely Albi v\u00e1ros\u00e1ban, Franciaorsz\u00e1g d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n. Albi ut\u00f3bb A R\u00f3zsa neve<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny nyom\u00e1n ker\u00fclt a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. A k\u00f6nyv cselekm\u00e9ny\u00e9t \u00e1thatj\u00e1k a k\u00f6z\u00e9pkori Eur\u00f3pa esem\u00e9nyei, melyek kapcsolatban \u00e1llnak a kat\u00e1rokkal, akiknek a legkiemelked\u0151bb k\u00e9pvisel\u0151je Foix hercegn\u0151je.<\/p>\n

Esclarmonde de Foix nem olyan hercegn\u0151 volt, mint akik a t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9kben szerepelnek, ink\u00e1bb a romantikus szerelem m\u00fazs\u00e1j\u00e1nak tekinthet\u0151: \u0151 volt az a H\u00f6lgy, akihez a provence-i trubad\u00farok szerelmes verseket k\u00f6lt\u00f6ttek \u00e9s \u00e9nekeltek a k\u00f6z\u00e9pkorban. Neki aj\u00e1nlott\u00e1k fel felt\u00e9tlen h\u0171s\u00e9g\u00fcket, noha ritk\u00e1n nevezt\u00e9k n\u00e9ven (Ferreira Filho & Souza, 2016, 25. o).<\/p>\n

A provance-i trubad\u00farok a H\u00f6lgy nev\u00e9vel val\u00f3j\u00e1ban egy tabu t\u00e9m\u00e1t pal\u00e1stoltak: a Szeretet Egyh\u00e1z\u00e1ba vetett hitet, vagyis a kat\u00e1rok hit\u00e9t. A kat\u00e1rok egy olyan beavat\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get alkottak, amelyik, a nyugati t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n el\u0151sz\u00f6r, mindenki sz\u00e1m\u00e1ra nyitva \u00e1llt (Salom\u00f3, 2018, 93. o). Hit\u00fck azonban eretneks\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edtott \u00e9s m\u00e1glyahal\u00e1llal b\u00fcntett\u00e9k. Hogy kock\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl gyakorolhass\u00e1k hit\u00fcket, a k\u00f6lt\u0151k szerelmes \u00e9nekeket k\u00f6lt\u00f6ttek, melyek val\u00f3j\u00e1ban a Szeretet ir\u00e1nti misztikus, szent im\u00e1dat kifejez\u0151i voltak. Ily m\u00f3don \u00e9nekelhettek a v\u00e1rakban, ahol a mesterek ugyanezt a hitet terjesztett\u00e9k, a Szeretet Egyh\u00e1z\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

Anne Baring szerint a trubad\u00farok t\u00f6rt\u00e9nelmi szerepe lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a k\u00f6lt\u00e9szeten kereszt\u00fcl olyan kultur\u00e1lis l\u00e9gk\u00f6rt teremtsenek, melyben a n\u0151k \u00e9s a n\u0151is\u00e9g ir\u00e1nti szeml\u00e9let megv\u00e1ltozhatott. Egyben \u201emegeleven\u00edthett\u00e9k a K\u00fcldet\u00e9s eszm\u00e9j\u00e9t: a szellemis\u00e9g ir\u00e1nti kutat\u00e1st a materialista szeml\u00e9lettel szemben\u201d. A trubad\u00far sz\u00e1m\u00e1ra a szeretett n\u0151 az Isteni B\u00f6lcsess\u00e9get jelk\u00e9pezte \u00e9s egyetlen v\u00e1gya az volt, hogy \u0151t szolg\u00e1lja.<\/p>\n

Esclarmonde teh\u00e1t azt a H\u00f6lgyet szem\u00e9lyes\u00edtette meg, akinek a trubad\u00farok tiszta \u00e9rzelmeiket romantikus szerelem form\u00e1j\u00e1ban aj\u00e1nlott\u00e1k fel. A hozz\u00e1 \u00edrott versekkel \u00e9s dalokkal saj\u00e1t lelk\u00fck b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9t, az isteni szellem b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9t id\u00e9zt\u00e9k fel, ami minden emberben \u00e9l. Az Esclarmonde-hoz \u00edrott vallom\u00e1sok ilyenform\u00e1n ahhoz a bels\u0151 munk\u00e1hoz sz\u00f3l\u00f3 im\u00e1k voltak, amit \u0151 k\u00e9pviselt.<\/p>\n

 <\/p>\n

Esclarmonde emberis\u00e9g\u00e9rt v\u00e9gzett munk\u00e1ja<\/strong><\/p>\n

\u201eA r\u00f3zs\u00e1dra ford\u00edtott id\u0151 volt az, ami fontoss\u00e1 tette \u0151t a sz\u00e1modra\u201d mondta a r\u00f3ka a Kis herceg<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9netben. Esclarmonde hercegn\u0151nk teljesen a r\u00f3zs\u00e1j\u00e1nak szentelte mag\u00e1t, bels\u0151 munk\u00e1j\u00e1nak, sz\u00edv\u00e9nek, olyannyira, hogy a kat\u00e1rizmus megtestes\u00edt\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Sz\u00e1m\u00e1ra a sz\u00edv r\u00f3zs\u00e1ja volt a legfontosabb dolog.<\/p>\n

Esclarmonde az id\u0151t\u00e1jt sz\u00fcletett Foix v\u00e1ros\u00e1ban, amikor az a francia kat\u00e1rs\u00e1g egyik legf\u0151bb k\u00f6zpontja volt a 11. \u00e9s 12. sz\u00e1zadban. 12 \u00e9ves kor\u00e1ban a kat\u00e1r nemess\u00e9g legt\u00f6bb gyermek\u00e9vel egy\u00fctt a Szent Szellemnek szentelt\u00e9k fel. 26 \u00e9ves volt, amikor Pamiers vid\u00e9k\u00e9n a komoly \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s sokak hal\u00e1l\u00e1val a tet\u0151pontj\u00e1ra h\u00e1gott fel\u00e9getett f\u00f6ldeket \u00e9s lerombolt h\u00e1zakat hagyva maga ut\u00e1n. Esclarmonde \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tte a ter\u00fclet lakoss\u00e1g\u00e1t, melynek f\u00e9rje volt az ura \u2013 aki az id\u0151 t\u00e1jt t\u00e1vol volt \u2013 \u00e9s Corbi\u00e8res vadonj\u00e1ba vezette \u0151ket, hogy biztons\u00e1gban legyenek. Ez volt az els\u0151 ismert tev\u00e9kenys\u00e9ge.<\/p>\n

Miut\u00e1n meg\u00f6zvegy\u00fclt, teljesen a kat\u00e1rizmusnak szentelte mag\u00e1t. Fanjeaux v\u00e1r\u00e1ban megkapta a konszolamentum szents\u00e9g\u00e9t, ami egyenl\u0151 a Megvil\u00e1gosod\u00e1ssal, \u00e9s Perfektt\u00e9 v\u00e1lt, ahogy azokat a kat\u00e1rokat nevezt\u00e9k, akik el\u00e9rt\u00e9k a szellemi felemelked\u00e9st (Ferreira Filho & Souza, 2016, 37. o).<\/p>\n

Hossz\u00fa ideig \u00e9lt Foix erd\u0151s hegyeiben \u00e9s v\u00f6lgyeiben m\u00e1s asszonyokkal egy\u00fctt, betegeket \u00e1polva, gyerekeket \u00e9s feln\u0151tteket tan\u00edtva az iskol\u00e1kban \u00e9s kat\u00e1r szertart\u00e1sokat gyakorolva. A Szeretet Egyh\u00e1z\u00e1ban n\u0151k \u00e9s f\u00e9rfiak egyar\u00e1nt v\u00e9geztek papi munk\u00e1t.<\/p>\n

Esclarmonde egyike volt azon kat\u00e1r m\u0171helyek \u00e9s rendh\u00e1zak alap\u00edt\u00f3inak, melyek k\u00e9s\u0151bb mint\u00e1ul szolg\u00e1ltak a katolikus rendh\u00e1zak sz\u00e1m\u00e1ra. Olyan helyek voltak ezek, ahol az asszonyok druida gy\u00f3gy\u00edt\u00e1st tanultak \u00e9s olyan munk\u00e1t v\u00e9geztek, ami abban a korban fontos volt a gazdas\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, p\u00e9ld\u00e1ul sz\u0151nyegsz\u00f6v\u00e9st \u00e9s gyertya\u00f6nt\u00e9st. Munka ut\u00e1n a n\u0151k ott maradtak, hogy a hely eredeti c\u00e9lj\u00e1nak megfelel\u0151en a szellemnek szentelj\u00e9k magukat. Amikor a kat\u00e1rizmus az albigens kereszteshadj\u00e1rat c\u00e9lpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, az inkviz\u00edci\u00f3 olyan h\u00e9vvel puszt\u00edtotta ezeket a h\u00e1zakat, ami nem hagy k\u00e9ts\u00e9get a fel\u0151l, hogy ezek \u00f3ri\u00e1si szellemi szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be (Salom\u00f3, 2018, 81. o).<\/p>\n

Esclarmonde r\u00e9szt vett teol\u00f3giai vit\u00e1kon, amikor csak f\u00e9rfiak gyakorolhatt\u00e1k azt. Volt egy eset, ami h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt \u00e9s feljegyz\u00e9sre ker\u00fclt Guillaume de Puylaurens kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1ban: 1206-ban, a pamiers-i kollokvium (a katolikus \u00e9s a kat\u00e1r egyh\u00e1z k\u00f6z\u00f6tti vita \u2013 ford\u00edt\u00f3 megj.) sor\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt, hogy egy dominik\u00e1nus bar\u00e1t inger\u00fclten jegyezte meg: \u201eAsszonyom, jobban tenn\u00e9, ha t\u00e1vozna \u00e9s a sz\u00f6v\u00e9ssel foglalkozna. \u00d6n nem vehet r\u00e9szt ilyen vit\u00e1kban!\u201d (Salom\u00f3, 2018, 99. o). Azt mondj\u00e1k Esclarmonde beleegyezett \u00e9s csendben visszavonult mondv\u00e1n, a sz\u00f6v\u0151sz\u00e9k sokkal \u00e9rthet\u0151bb\u00e9 teszi sz\u00e1m\u00e1ra a vil\u00e1got.<\/p>\n

A kereszteshadj\u00e1ratok gy\u0151zteseinek elmond\u00e1sa szerint Esclarmonde Montsegur-ben halt meg a t\u0171zben, az albigensek ellen ind\u00edtott hadj\u00e1rat sor\u00e1n 1244-ben, amikor k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 200 kat\u00e1rt v\u00e9geztek ki, \u00e9s nem tan\u00fas\u00edtott semmif\u00e9le ellen\u00e1ll\u00e1st. Ez azonban vitathat\u00f3, mivel ismert, hogy Foix gr\u00f3fja, Esclarmonde testv\u00e9re, 1215-ben a Brass Council (a benc\u00e9s rend IV. later\u00e1ni zsinata – ford. mj.) el\u0151tt kijelentette, hogy Esclarmonde m\u00e1r t\u00e1vozott ebb\u0151l a vil\u00e1gb\u00f3l.<\/p>\n

Lelke azonban a m\u00e1gly\u00e1ra men\u0151 Perfektek \u00e9nek\u00e9t k\u00eds\u00e9rve Monts\u00e9gur-ben maradt a kat\u00e1rizmus utols\u00f3 pillanat\u00e1ig \u00e9s 700 \u00e9ven kereszt\u00fcl \u0151rizte a \u201eKat\u00e1rok kincs\u00e9t\u201d. Nincs azonban m\u00f3d r\u00e1, hogy olyasmir\u0151l szerezz\u00fcnk bizonys\u00e1got, ami a f\u00e1tyol m\u00f6g\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n

Esclarmonde tov\u00e1bb \u00e9l, akk\u00e9nt az asszonyk\u00e9nt, aki egy szellemileg egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 n\u00e9pet vezetett \u00e9s ez\u00e1ltal a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9g nagy beavatottjainak egyik\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n

Esclarmonde, aki k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a kat\u00e1r egyh\u00e1z ihlet\u0151je \u00e9s ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontja volt, Ari\u00e8ge n\u00e9p\u00e9nek eml\u00e9kezet\u00e9ben halhatatlann\u00e1 v\u00e1lt ugyan\u00fagy, mint az a galamb, amelyik a Szent Szellem Egyh\u00e1z\u00e1nak jelk\u00e9pe. Val\u00f3ban Esclar Mond,<\/em> \u201ea vil\u00e1g vil\u00e1goss\u00e1ga\u201d \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkor egyik legkiemelked\u0151bb n\u0151alakja.<\/p>\n

Ugorjunk most 702 \u00e9vet \u00e9s t\u00e9rj\u00fcnk vissza a Tarn foly\u00f3 partj\u00e1n l\u00e9v\u0151 R\u00f3zsakerthez, ami annak az id\u0151nek a l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t id\u00e9zi, amikor a kat\u00e1rok templomszolg\u00e1lataikat tartott\u00e1k ezen a helyen.<\/p>\n

K\u00f6zelebbr\u0151l szeml\u00e9lve a helyet, l\u00e1tjuk Jan van Rijckenborgh-ot \u00e9s Catharose de Petri-t, akik azzal a c\u00e9llal vannak ott, hogy helyre\u00e1ll\u00edts\u00e1k az el\u0151z\u0151 transzfigurisztikus Testv\u00e9ris\u00e9g, az \u00fagynevezett Albigens Testv\u00e9ris\u00e9g szerep\u00e9t, amelyik fel\u00f6leli a Szeretet Egyh\u00e1z\u00e1t (Huijs, 2017, 39. o). Elragadtat\u00e1ssal szeml\u00e9lik a vir\u00e1gokat.<\/p>\n

Azt\u00e1n esz\u00fcnkbe jut Exup\u00e9ry k\u00f6nyv\u00e9nek egyik mondata:<\/p>\n

          Nem az a szeretet, amikor egym\u00e1st n\u00e9zz\u00fck, hanem amikor egy\u00fctt ugyanabba az ir\u00e1nyba n\u00e9z\u00fcnk.<\/em><\/p>\n

\u00c9s szem\u00fck a Szeretet Egyh\u00e1z\u00e1nak tekintet\u00e9vel tal\u00e1lkozik…<\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

Hivatkoz\u00e1sok<\/p>\n

 <\/p>\n

BARING, Anne. Esclarmonde de Foix – Her Story<\/strong>. https:\/\/www.annebaring.com\/anbar49_esclarmonde.html<\/a> 22\/04\/2020 21:04:02<\/p>\n

FERREIRA FILHO, Benjamin Rodrigues; SOUZA, Shirlene Rohr de. A dama e o amor: Cortesia e heresia na po\u00e9tica medieval<\/strong>. Revista Transversos. \u201cDossi\u00ea Resist\u00eancias: LEDDES 15 anos\u201d. Rio de Janeiro, n\u00ba. 08, pp. 25-45, ano 03. dez. 2016.: https:\/\/www.e-publicacoes.uerj.br\/index.php\/transversos\/article\/view\/26531<\/a><\/p>\n

FONTENELLE, D\u00e9bora. Entrevistas concedidas a Ana Carolina Ciabotto e M\u00e1rcia R. Intrabartollo. Jarinu, 2018-2019.<\/p>\n

Antonin Gadal: Az egyetemes gn\u00f3zis diadala, kiad\u00f3: Lectorium Rosicrucianum, 2011<\/p>\n

HUIJS, Peter. Chamados pelo Cora\u00e7\u00e3o do Mundo. Jarinu: Pentagrama Publica\u00e7\u00f5es, 2015.<\/p>\n

Antoine de Saint-Exup\u00e9ry: A kis herceg<\/p>\n

SALOM\u00d3, Eduard Berga. O Catarismo na Tradi\u00e7\u00e3o Espiritual do Ocidente<\/strong>: uma aproxima\u00e7\u00e3o ao pensamento c\u00e1taro. S\u00e3o Paulo: Publica\u00e7\u00f5es Civitas Solis, 2018.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":11122,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-91176","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/91176","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/11122"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=91176"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=91176"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=91176"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=91176"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}