{"id":90978,"date":"2020-09-24T18:13:37","date_gmt":"2020-09-24T18:13:37","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/anyag-onmagaban-nem-letezik-nehany-gondolat-a-biologiai-transzmutaciorol-2-resz\/"},"modified":"2020-09-24T18:13:37","modified_gmt":"2020-09-24T18:13:37","slug":"anyag-onmagaban-nem-letezik-nehany-gondolat-a-biologiai-transzmutaciorol-2-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/anyag-onmagaban-nem-letezik-nehany-gondolat-a-biologiai-transzmutaciorol-2-resz\/","title":{"rendered":"Anyag \u00f6nmag\u00e1ban nem l\u00e9tezik N\u00e9h\u00e1ny gondolat a biol\u00f3giai transzmut\u00e1ci\u00f3r\u00f3l 2. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

Az 1.r\u00e9szhez<\/a><\/p>\n

A francia vegy\u00e9sz, Pierre Baranger professzor (1900-1971), aki f\u0151k\u00e9nt n\u00f6v\u00e9nyekkel k\u00eds\u00e9rletezett, 1959-ben \u00edgy nyilatkozott ezzel kapcsolatban:<\/p>\n

\n

Az eredm\u00e9nyeim hihetettlennek t\u0171nnek, de val\u00f3s\u00e1gosak. A legnagyobb k\u00f6r\u00fcltekint\u00e9ssel j\u00e1rtam el: sz\u00e1mtalanszor megism\u00e9teltem a k\u00eds\u00e9rleteimet \u00e9s rengeteg elemz\u00e9st v\u00e9geztem az \u00e9vek sor\u00e1n. Az eredm\u00e9nyeimet olyan k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k is meger\u0151s\u00edtett\u00e9k, aki nem tudt\u00e1k, val\u00f3j\u00e1ban min dolgozom. T\u00f6bbf\u00e9le m\u00f3don is megk\u00f6zel\u00edtettem a t\u00e9m\u00e1t, cser\u00e9ltem a k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9gz\u0151 szem\u00e9lyeket, \u00e1m az eredm\u00e9ny mindig ugyanaz maradt. Meg kell hajolnunk a t\u00e9ny el\u0151tt: a n\u00f6v\u00e9nyek ismerik az alkimist\u00e1k \u0151si titk\u00e1t. Napr\u00f3l napra, a szem\u00fcnk l\u00e1tt\u00e1ra v\u00e1ltoztatnak \u00e1t elemeket. <\/em>[6]<\/p>\n<\/blockquote>\n

Figyelembe v\u00e9ve Planck, Steiner \u00e9s D\u00fcrr kor\u00e1bban id\u00e9zett, az atomok term\u00e9szet\u00e9vel kapcsolatos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait, a Baranger \u00e1ltal le\u00edrt, a tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra mindeddig megmagyar\u00e1zhatatlan jelens\u00e9g teljes ellentmond\u00e1sban \u00e1ll az atomr\u00f3l alkotott mai elk\u00e9pzel\u00e9ssel. \u00c1m ezt t\u00f6bb\u00e9 nem lehet egyszer\u0171en f\u00e9lres\u00f6p\u00f6rni, Palmstr\u00f6m mott\u00f3ja szerint: \u201eaminek nem szabad l\u00e9teznie, az nem is lehets\u00e9ges\u201d. A felv\u00e1zolt \u00e1ll\u00edt\u00e1sok elfogad\u00e1s\u00e1hoz, el\u0151felt\u00e9telk\u00e9nt egy \u00fajfajta tudatoss\u00e1gra, az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek vil\u00e1g\u00e1ba val\u00f3 bel\u00e9p\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g:<\/p>\n

Nincs \u00e9lettelen anyag \u2013 minden anyagi jelens\u00e9get \u00e1that a szellem. Az atomok az univerzumban l\u00e9v\u0151 isteni terv eredeti hat\u00f3erej\u00e9nek \u2013 a b\u00f6lcsess\u00e9gnek, a szeretetnek \u00e9s a beteljesed\u00e9snek a koncentr\u00e1ci\u00f3i.<\/p>\n

 <\/p>\n

Az atomok \u00e1talakul\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

A biol\u00f3giai transzmut\u00e1ci\u00f3 nem t\u00f6bbet \u00e9s nem kevesebbet jelent, mint bizonyos atomok m\u00e1sfajta atomokk\u00e1 val\u00f3 \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t az \u00e9l\u0151l\u00e9nyekben. Ez azonban nem \u00f6nk\u00e9nyes m\u00f3don, hanem pontos szab\u00e1lyok szerint zajlik, ami Baranger szerint az atomr\u00f3l alkotott hagyom\u00e1nyos fogalmak \u00e9s elk\u00e9pzelt modellek ment\u00e9n kiv\u00e1l\u00f3an megmagyar\u00e1zhat\u00f3. Az \u00e1talakul\u00e1s protonok cser\u00e9je alapj\u00e1n megy v\u00e9gbe. Ahhoz hasonl\u00f3an, ahogy az atomok elektronok cser\u00e9je \u00e1ltal kapcsol\u00f3dnak \u00f6ssze molekul\u00e1kk\u00e1, a biol\u00f3giai transzmut\u00e1ci\u00f3 c\u00e9lja az, hogy protonok cser\u00e9je \u00e1ltal m\u00e1s elemeket hozzon l\u00e9tre. A folyamatban a protonok, neutronok \u00e9s elektronok teljes sz\u00e1ma v\u00e1ltozatlan marad, teh\u00e1t az atom energi\u00e1ja (nagym\u00e9rt\u00e9kben) megmarad.<\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1ul, ha a ty\u00faktoj\u00e1s h\u00e9j\u00e1ban l\u00e9v\u0151 kalcium mennyis\u00e9g\u00e9t vessz\u00fck, a hagyom\u00e1nyos k\u00e9mia \u00fatj\u00e1n nem tudjuk megmagyar\u00e1zni a csirkeembri\u00f3 csontjaiban v\u00e1ratlanul megjelen\u0151 kalciumot, ha a csirk\u00e9k csak kev\u00e9s kalciumot fogyasztanak a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kukkal, e helyett viszont sok szil\u00edciumsav vegy\u00fcletet.<\/p>\n

A francia term\u00e9szettud\u00f3s C. L. Kervran (1901-1983) pontosan ezekkel a jelens\u00e9gekkel foglalkozott \u00e9s \u00fagy tal\u00e1lta, hogy az egyetlen meggy\u0151z\u0151 magyar\u00e1zat az atomok \u00e1talakul\u00e1sa. V\u00e9lem\u00e9nye szerint a szil\u00edciumsavb\u00f3l Si(OH)4 sz\u00e1rmaz\u00f3 szil\u00edcium sz\u00e9nnel vegy\u00fclve alakul \u00e1t kalciumm\u00e1 [7]:<\/p>\n

28<\/sup>Si + 12<\/sup>C := 40<\/sup>Ca.<\/p>\n

A vegyjel el\u0151tti sz\u00e1mok a kerek\u00edtett atoms\u00falyt jelentik. A transzmut\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal val\u00f3 \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1sra Kervran a := jelet haszn\u00e1lja, arra utalva, hogy az \u00e1talakul\u00e1s nem jelenti automatikusan az energia-egyens\u00faly fennmarad\u00e1s\u00e1t is. Az \u00e1talakul\u00e1s teh\u00e1t lehet endoterm (energiafelv\u00e9tellel j\u00e1r\u00f3) vagy exoterm (energiavesztes\u00e9ggel j\u00e1r\u00f3).<\/p>\n

M\u00e1r a 19. sz\u00e1zad sor\u00e1n voltak ezir\u00e1ny\u00fa kutat\u00e1sok \u00e9s felfedez\u00e9sek. A n\u00e9met Albrecht von Herzeele b\u00e1r\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint pl.: \u201eNem a talaj hozza l\u00e9tre a n\u00f6v\u00e9nyt, hanem a n\u00f6v\u00e9ny hozza l\u00e9tre a talajt.\u201d Baranger egy\u00e9bk\u00e9nt maga is hivatkozott Herzeele \u00fatt\u00f6r\u0151 munk\u00e1j\u00e1ra.<\/p>\n

Rudolf Hauschka (1891-1969) kutat\u00e1sai sor\u00e1n szint\u00e9n utalt Herzeele-re, \u00e9s a Substanzlehre<\/em> (Az anyagok tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa) c. m\u0171ve f\u00fcggel\u00e9k\u00e9ben k\u00f6z\u00f6l is n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9szletet Herzeele eredeti megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban. (Zur Entstehung der unorganischen Stoffe<\/em> – A szervetlen anyagok eredete) [8], [9], [10].<\/p>\n

A fenti kutat\u00e1sokat mai \u00e9rtelemben vett tud\u00f3sok v\u00e9gezt\u00e9k, \u0151ket semmilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt sem lehet \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozni a k\u00f6z\u00e9pkori aranycsin\u00e1l\u00f3k \u00e1ltudom\u00e1ny\u00e1val, akik szint\u00e9n haszn\u00e1lt\u00e1k a transzmut\u00e1ci\u00f3 kifejez\u00e9st. A biol\u00f3giai transzmut\u00e1ci\u00f3 eddig meg\u00e1llap\u00edtott legmagasabb atomsz\u00e1mmal rendelkez\u0151 eleme a vas (56<\/sup>Fe). Enn\u00e9l fogva fel sem mer\u00fclhet a \u201ebiol\u00f3giai aranycsin\u00e1l\u00e1s\u201d lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek ak\u00e1r csak a gondolata is.<\/p>\n

Ann\u00e1l ink\u00e1bb hasznos lehet pl. a sz\u00e9n \u00e9s a fluor foszforr\u00e1 val\u00f3 \u00e1talakul\u00e1sa a mez\u0151gazdas\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, hisz az emberi t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l elengedhetetlen vegy\u00fclet csak korl\u00e1tozott mennyis\u00e9gben tal\u00e1lhat\u00f3 meg a term\u00e9szetben.<\/p>\n

Az anyag term\u00e9szet\u00e9nek egyre m\u00e9lyebb megismer\u00e9s\u00e9vel az elemek \u00e1talakul\u00e1s\u00e1nak term\u00e9szetes \u00fatj\u00e1t is jobban meg\u00e9rthetj\u00fck, hisz a n\u00f6v\u00e9nyek l\u00e1that\u00f3an k\u00e9pesek erre.<\/p>\n

Az anyag term\u00e9szete teh\u00e1t ak\u00e1r a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen is felfoghat\u00f3:<\/p>\n

Kezdetben a szellem megalkotja \u00e9s \u00fatj\u00e1ra bocs\u00e1tja az \u00e9let magj\u00e1t.<\/p>\n

Vagyis az \u00e9let egy szellemi impulzus kibontakoz\u00e1sa, m\u00edg az anyag az \u00e9let eredm\u00e9nye.<\/p>\n

Rudolf Steiner ezt \u00edgy fejezi ki: Az anyag \u00f6sszes\u0171r\u0171s\u00f6d\u00f6tt kozmikus tev\u00e9kenys\u00e9g.<\/p>\n

A biol\u00f3giai transzmut\u00e1ci\u00f3 val\u00f3di meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek kulcsa az Egys\u00e9g, B\u00f6lcsess\u00e9g \u00e9s Szeretet megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ban nyugszik, vagyis egy olyan fel\u00e9bred\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nye lehet, amit a R\u00f3zsakeresztesek a k\u00f6vetkez\u0151 szavakkal fogalmaztak meg az 1615-ben megjelent Confessio Fraternitatis R.C<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1jukban:<\/p>\n

\n

\u2026 miut\u00e1n a vil\u00e1g kiheverte a m\u00e9reggel \u00e9s m\u00e1konnyal teli poh\u00e1r tartalm\u00e1t, kor\u00e1n reggel ny\u00edlt sz\u00edvvel, hajadonf\u0151vel \u00e9s mez\u00edtl\u00e1b, boldogan \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel fog a felkel\u0151 nap fel\u00e9 menni.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

 <\/p>\n

________________<\/p>\n

 <\/p>\n

Forr\u00e1smunk\u00e1k:<\/p>\n

[6] Pierre Baranger: Interj\u00fa a Science et Vie (Tudom\u00e1ny \u00e9s \u00c9let) c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban, 1959<\/p>\n

[7] C.L. Kervran: Biologische Transmutation<\/em> (Biol\u00f3giai transzmut\u00e1ci\u00f3). Edition Fahrenheit, 1. k\u00f6tet, Archive Publisher Agraffe, Basel 2016<\/p>\n

[8] Rudolf Hauschka: Heilmittellehre. Ein Beitrag zu einer zeitgem\u00e4\u00dfen Heilmittelerkenntnis (<\/em>Gy\u00f3gy\u00e1szati tanulm\u00e1ny \u2013  hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s a gy\u00f3gyszerek jelenlegi megismer\u00e9s\u00e9hez), Vittorio Klostermann, Ffm 2004 (86. kiad\u00e1s, 76. old.)<\/p>\n

[9] Albrecht von Herzeele: Vegetabilische Entstehung des Phosphor und des Schwefels<\/em> (A foszfor \u00e9s a k\u00e9n n\u00f6v\u00e9nyi eredete), Berlin, Peters 1880.<\/p>\n

[10] N\u00e9h\u00e1ny megfigyelt jelens\u00e9g, ami kiz\u00e1r\u00f3lag csak biol\u00f3giai transzmut\u00e1ci\u00f3val  magyar\u00e1zhat\u00f3 meg:<\/p>\n

40<\/sup>Ca    :=    28<\/sup>Si + 12<\/sup>C                                 23<\/sup>Na    :=    7<\/sup>Li + 16<\/sup>O<\/p>\n

31<\/sup>P       :=    24<\/sup>Mg + 7<\/sup>Li                                 31<\/sup>P       :=    12<\/sup>C + 19<\/sup>F<\/p>\n

32<\/sup>S       :=    16<\/sup>O + 16<\/sup>O                                 35<\/sup>Cl      :=    16<\/sup>O + 19<\/sup>F<\/p>\n

19<\/sup>F       :=    12<\/sup>C + 7<\/sup>Li                                   14<\/sup>N2<\/sub>     :=    12<\/sup>C + 16<\/sup>O<\/p>\n

56<\/sup>Fe     :=    55<\/sup>Mn + 1<\/sup>H<\/p>\n

[11] J. van Rijckenborgh: A R\u00f3zsakeresztes Testv\u00e9ris\u00e9g hitvall\u00e1sa,<\/em> Haarlem 1980, VIII. fejezet<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":10379,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-90978","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90978","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10379"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90978"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90978"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90978"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90978"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}