{"id":90963,"date":"2020-09-22T18:11:59","date_gmt":"2020-09-22T18:11:59","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/anyag-onmagaban-nem-letezik-nehany-gondolat-a-biologiai-transzmutaciorol-1-resz\/"},"modified":"2020-09-22T18:11:59","modified_gmt":"2020-09-22T18:11:59","slug":"anyag-onmagaban-nem-letezik-nehany-gondolat-a-biologiai-transzmutaciorol-1-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/anyag-onmagaban-nem-letezik-nehany-gondolat-a-biologiai-transzmutaciorol-1-resz\/","title":{"rendered":"Anyag \u00f6nmag\u00e1ban nem l\u00e9tezik N\u00e9h\u00e1ny gondolat a biol\u00f3giai transzmut\u00e1ci\u00f3r\u00f3l 1. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

\u201eAnyag \u00f6nmag\u00e1ban v\u00e9ve nem l\u00e9tezik<\/em>\u201d – Max Planck mondta ki ezeket a szavakat 1944-ben, egy Firenz\u00e9ben tartott el\u0151ad\u00e1sa sor\u00e1n.<\/p>\n

\n

Uraim, fizikusk\u00e9nt, aki eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t a j\u00f3zan tudom\u00e1nynak, az anyag tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak szentelte, meg vagyok gy\u0151z\u0151dve r\u00f3la, hogy mentes vagyok annak gyan\u00faj\u00e1t\u00f3l, hogy szellemek sz\u00e1lltak volna meg.<\/em><\/p>\n

Ez\u00e9rt, miut\u00e1n belem\u00e9lyedtem az atom tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ba, kijelenthetem: Anyag \u00f6nmag\u00e1ban nem l\u00e9tezik. Minden anyagot egy olyan er\u0151 teremtett \u00e9s tart fenn, ami az atomi r\u00e9szecsk\u00e9ket rezg\u00e9sben tartja \u00e9s a vil\u00e1gegyetem legapr\u00f3bb naprendszereik\u00e9nt fogja \u00f6ssze. Mivel azonban az eg\u00e9sz univerzumban sem intelligens, sem \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 er\u0151 nem l\u00e9tezik, [\u2026] e m\u00f6g\u00f6tt az er\u0151 m\u00f6g\u00f6tt egy tudatos, intelligens szellemet kell felt\u00e9telezn\u00fcnk. Ez a szellem az anyag forr\u00e1sa. Nem a l\u00e1that\u00f3 \u00e9s muland\u00f3 anyag az igazi val\u00f3s\u00e1g \u2013 mivel szellem n\u00e9lk\u00fcl anyag egy\u00e1ltal\u00e1n nem l\u00e9tezne \u2013, hanem a l\u00e1thatatlan, \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 szellem! Mivel pedig szellem sem l\u00e9tezik csak \u00fagy, minden szellem valamilyen l\u00e9nyhez tartozik, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en el kell fogadnunk teh\u00e1t azt a t\u00e9nyt, hogy l\u00e9teznek szellemi l\u00e9nyek. \u00c1m a szellemi l\u00e9nyek sem \u00f6nmagukt\u00f3l alakultak ki, hanem meg kellett teremteni \u0151ket, ez\u00e9rt b\u00e1tran kimondom ennek a rejt\u00e9lyes teremt\u0151nek a nev\u00e9t, mivel a f\u00f6ld minden kultur\u00e1lt n\u00e9pe m\u00e1r megnevezte \u0151t az elm\u00falt \u00e9vezredekben: Isten!<\/em><\/p>\n

\u00cdgy teh\u00e1t a fizikus, akinek az anyaggal kell foglalkoznia, az anyag vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l eljut a szellem vil\u00e1g\u00e1ba. S itt v\u00e9get \u00e9r a mi feladatunk, \u00e9s kutat\u00e1sunkat a filoz\u00f3fia ter\u00e9n kell folytatnunk. [1]<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Azzal az \u00e1ll\u00edt\u00e1ssal, hogy \u201eanyag \u00f6nmag\u00e1ban v\u00e9ve nem l\u00e9tezik\u201d, Max Planck term\u00e9szetesen nem az anyag l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t akarja k\u00e9ts\u00e9gbe vonni, hanem azt szeretn\u00e9 kifejezni, hogy nem l\u00e9tezik anyag k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3, elvonatkoztatott form\u00e1ban.<\/p>\n

Vajon m\u00e1ig \u00e9rv\u00e9nyesnek tekinthet\u0151 ez a t\u00f6bb mint 70 \u00e9ves meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, vagy ink\u00e1bb jobb lenne elvetn\u00fcnk, mint egy olyan id\u0151s ember idej\u00e9tm\u00falt \u00f6tlet\u00e9t, aki nem akarta, vagy nem tudta k\u00f6vetni kora leg\u00fajabb felfedez\u00e9seit? Hisz Planck m\u00e1r 86 \u00e9ves volt, amikor ezt a kijelent\u00e9st tette.<\/p>\n

Vagy tekints\u00fck-e ink\u00e1bb egy tud\u00f3s kutat\u00f3 eg\u00e9sz \u00e9lete kvintesszenci\u00e1j\u00e1nak, amivel ma is \u00e9rdemes foglalkoznunk? Mivel ez a kijelent\u00e9s semmi esetre sem egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, hanem m\u00e1s nagy elm\u00e9k is teljesen egyet\u00e9rtettek \u00e9s csatlakoznak ma is ehhez az \u00e1ll\u00edt\u00e1shoz.<\/p>\n

A kor\u00e1bbi id\u00e9zet egyik mondat\u00e1ban \u201eMinden anyagot egy olyan er\u0151 teremtett \u00e9s tart fenn, ami az atomi r\u00e9szecsk\u00e9ket rezg\u00e9sben tartja\u2026<\/em>\u201d Planck mintegy mell\u00e9kesen az atomok egyik l\u00e9nyeges term\u00e9szet\u00e9re is r\u00e1mutat: rezg\u00e9sb\u0151l \u00e1llnak, val\u00f3j\u00e1ban \u00f6nmaguk is rezg\u00e9sek.<\/p>\n

 <\/p>\n

Az anyag a szellem megnyilv\u00e1nul\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

Rudolf Steiner m\u00e9g Max Planck-n\u00e1l is egy\u00e9rtelm\u0171bben fejezi ki, hogy az anyag a szellem megnyilv\u00e1nul\u00e1sa:<\/p>\n

\n

S akkor m\u00e9g tov\u00e1bb kell mennie az embernek, hogy l\u00e1ssa a szellemet mindenben \u00f6sszes\u0171r\u0171s\u00f6dve \u00e9s form\u00e1t \u00f6ltve. Anyag nem l\u00e9tezik! Az anyag olyan a szellem sz\u00e1m\u00e1ra, mint a j\u00e9g a v\u00edz sz\u00e1m\u00e1ra. Ha feloldjuk a jeget, akkor vizet kapunk. Ha feloldjuk az anyagot, akkor megsz\u0171nik anyagk\u00e9nt l\u00e9tezni \u00e9s szellemm\u00e9 v\u00e1lik. Minden anyag val\u00f3j\u00e1ban szellem, a szellem \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1sa.[2]<\/em><\/p>\n

\"\"\n<\/p><\/blockquote>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

(Rudolf Steiner jegyzete: Az atom, mint az er\u0151k ellent\u00e9tes mozg\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nye)<\/p>\n

Egy m\u00e1sik besz\u00e9d\u00e9ben Steiner vil\u00e1gosan kifejti azokat a korl\u00e1tokat, melyek sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en egy\u00fctt j\u00e1rnak az atom materialista felfog\u00e1s\u00e1val:<\/p>\n

\n

Azok az okok azonban, melyeket a fizikusok \u00e9s k\u00e9mikusok a jelens\u00e9geknek tulajdon\u00edtanak nem m\u00e1sok, mint gondolati k\u00e9pek. Mivel a mozg\u00f3 atomok, molekul\u00e1ris er\u0151k, stb. olyan ide\u00e1k, melyeket a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ztek, \u00e9s egy olyan vil\u00e1gba vet\u00edtettek bele, ami az \u00e9rz\u00e9kek sz\u00e1m\u00e1ra felfoghatatlan. Ha a fizikus az effajta elk\u00e9pzel\u00e9seket val\u00f3s\u00e1gnak hiszi, akkor olyan babon\u00e1nak h\u00f3dol, ami minden tekintetben alacsonyabb rend\u0171nek tekinthet\u0151, mint az \u00fagynevezett primit\u00edv n\u00e9pek b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1data. Jelenlegi tudom\u00e1nyunk, ami mindeddig elk\u00e9pzel\u00e9sekre \u00e9p\u00fcl \u00e9s nem puszta megfigyel\u00e9sre hagyatkozik, tele van b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00e1ssal \u00e9s babon\u00e1val. Az atomr\u00f3l val\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9s, ha el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151, kidolgozand\u00f3 munkahipot\u00e9zisn\u00e9l t\u00f6bbnek tekintj\u00fck, akkor nem m\u00e1s, mint babona. [3]<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Ha ut\u00e1nagondolunk az elmondottaknak, vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik, hogy a szellem \u00e9s az anyag olyan szorosan kapcsol\u00f3dik egym\u00e1shoz, mint a f\u00e9ny \u00e9s az \u00e1rny\u00e9k, vagy a v\u00edz \u00e9s a j\u00e9g. Amit teh\u00e1t mi atomoknak nevez\u00fcnk, azok a szellem bes\u0171r\u0171s\u00f6d\u00e9si pontjai, melyek bizonyos univerz\u00e1lis t\u00f6rv\u00e9nyek szerint \u00f6ltenek form\u00e1t \u00e9s nyilv\u00e1n\u00edtj\u00e1k meg az isteni rendet. Az atomok nem csup\u00e1n a vil\u00e1gegyetem egyszer\u0171 \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6vei, hanem egyben tov\u00e1bbi, j\u00f6v\u0151beli megnyilv\u00e1nul\u00e1si form\u00e1k lehet\u0151s\u00e9gei is.<\/p>\n

Ha az emberek nem ismerik ezt a rendet, akkor k\u00eds\u00e9rletez\u00e9si \u00e9s kutat\u00e1si v\u00e1gyuk k\u00f6vetkezt\u00e9ben hajlamosak mesters\u00e9ges atomhas\u00edt\u00e1sba kezdeni, s\u0151t m\u00e9g az atomi r\u00e9szecsk\u00e9ket is felbontani. Mindennek sajn\u00e1latos hat\u00e1sai a j\u00f6v\u0151beli lehet\u0151s\u00e9gek negat\u00edv ir\u00e1nyaiban mutatkoznak meg. Csak rem\u00e9lhetj\u00fck, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k felismerik majd e tev\u00e9kenys\u00e9gek k\u00e1ros hat\u00e1sait, \u00e9s v\u00e9get vetnek az ilyenfajta kutat\u00e1soknak. Ennek els\u0151 l\u00e9p\u00e9sek\u00e9nt N\u00e9metorsz\u00e1g, tanulva a fukushimai katasztr\u00f3f\u00e1b\u00f3l, \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy felhagy az atomenergia haszn\u00e1lat\u00e1val.<\/p>\n

Hans-Peter D\u00fcrr kvantumfizikus, Werner Heisenberg k\u00f6zeli munkat\u00e1rsa, a modern kvantumfizika egyik \u00fatt\u00f6r\u0151je szint\u00e9n a fentiekhez hasonl\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontra jutott:<\/p>\n

\n

A nehezen meghat\u00e1rozhat\u00f3 m\u00e9lys\u00e9gekben, a legkisebb \u201edolgok\u201d vil\u00e1g\u00e1ban egy\u00e1ltal\u00e1n nincsenek \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 \u201edolgok\u201d \u2013 ez\u00e9rt van az, hogy az emberek nem k\u00e9pesek felismerni \u00e9s megragadni mindennek a forradalmi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Az anyag nem is anyagb\u00f3l, hanem puszta formak\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyekb\u0151l \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gekb\u0151l \u00e1ll, csak a forma \u00e9s alak v\u00e1ltoz\u00e1sai l\u00e9teznek.\u201d […] \u201eEz olyan, mint a szellem. Alapj\u00e1ban v\u00e9ve csak szellem l\u00e9tezik, ami pl. \u00e9pp az \u201eelmeszesed\u00e9s\u201d tulajdons\u00e1g\u00e1t \u00f6lti mag\u00e1ra, \u00e1m mi csak mag\u00e1t az anyagot, a meszet \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck.[4]<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Rudolf Steiner tov\u00e1bb boncolgatja az atomok term\u00e9szet\u00e9t, tagadv\u00e1n a szil\u00e1rds\u00e1gukat, azaz a technikailag \u00e9s fizikailag azonos tulajdons\u00e1gaikat, helyett\u00fck egy bizonyos \u201evari\u00e1ci\u00f3s tartom\u00e1nyt\u201d tulajdon\u00edtva nekik. Egy 1920. m\u00e1rcius 13-\u00e1n Stuttgartban tartott el\u0151ad\u00e1sa alkalm\u00e1val ezt mondta:<\/p>\n

\n

Ha valaki fel akarn\u00e1 jegyezni azt az \u00e1llapotot, amit az atoms\u00faly sz\u00e1ma k\u00e9pvisel, akkor egy ingamozg\u00e1st kellene le\u00edrnia \u00e9s nem egy statikus pontot. Akkor a peri\u00f3dusos rendszerre sem tekinthetn\u00e9nk \u00fagy, ahogy azt jelenleg tessz\u00fck, hanem azt egy rezg\u0151 mozg\u00e1snak kellene l\u00e1tnunk, egy bels\u0151 rezg\u00e9snek. Val\u00f3j\u00e1ban nem mondhatjuk azt, hogy az atoms\u00faly megmutatn\u00e1, hogy val\u00f3ban szil\u00e1rd elemekkel van dolgunk. A szil\u00e1rd atom elk\u00e9pzel\u00e9se [nem tarthat\u00f3 fenn]. A mozdulatlan szil\u00e1rds\u00e1g nem l\u00e9tezik azon a szinten, ahol ezek az elemek kialakulnak.<\/em><\/p>\n

\u00c9pp\u00fagy nincs hat\u00e1rozott atoms\u00faly, mint ahogy meghat\u00e1rozott m\u00e9ret\u0171 b\u00fazaszem sem. Term\u00e9szetesen a b\u00fazamagoknak van egy \u00e1tlagos m\u00e9rete, \u00edgy van ez az atoms\u00fallyal is. \u00c1m ez csak egy \u00e1tlagos, k\u00f6ztes \u00e1llapot. [5]<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Rutherford \u00e9s Bohr j\u00f3l ismert atommodellje, a mag k\u00f6r\u00fcli elektronp\u00e1ly\u00e1kkal, a maga form\u00e1j\u00e1ban term\u00e9szetesen helyt\u00e1ll\u00f3. A Nap k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 bolyg\u00f3khoz val\u00f3 hasonl\u00f3s\u00e1ga kifejezetten k\u00e9pszer\u0171 \u00e9s felismerhet\u0151. \u00c1m az atommagot olyan szil\u00e1rd anyagnak tekinteni, melynek \u201egravit\u00e1ci\u00f3ja\u201d van, zs\u00e1kutc\u00e1ba vezet\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9s. Ahogyan az \u00e9let szellemi elve a Napban nyilv\u00e1nul meg, \u00fagy az atommagot is a szellemi elv koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak kell tekinten\u00fcnk.<\/p>\n

Ez \u0151si tud\u00e1s. A Bhagavad-Git\u00e1ban a zar\u00e1ndokoknak azt tan\u00e1csolj\u00e1k, hogy \u201eszabad\u00edts\u00e1k meg magukat az anyag \u00e9s az \u00e1ltala l\u00e9trehozott vil\u00e1g ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t\u00f3l\u201d.<\/p>\n

 <\/p>\n

(folytatjuk)<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

Hivatkoz\u00e1sok:<\/p>\n

[1] A Max Planck T\u00e1rsas\u00e1g (Max-Planck-Gesellschaft) t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek arch\u00edvum\u00e1b\u00f3l<\/p>\n

[2] anthrowiki.at: GA 056<\/a>, 59.old<\/p>\n

[3] anthrowiki.at: GA 34<\/a>, 383.oldalt\u00f3l<\/p>\n

[4] anthrowiki.at H.-P. D\u00fcrr <\/a>1998<\/p>\n

[5] anthrowiki.at: GA 73a<\/a>, p. 490.old<\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":10323,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-90963","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90963","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10323"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90963"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90963"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90963"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90963"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}