Most, hogy fizikailag \u00e9s lelkileg is megk\u00fczd\u00f6tt\u00fcnk a t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s alapvet\u0151 k\u00f6vetelm\u00e9nyeivel, a V\u00edz\u00f6nt\u0151 \u00e9rt\u00e9keinek ismeret\u00e9ben fontos lenne kider\u00edten\u00fcnk, hogy a rezg\u00e9sszint n\u00f6veked\u00e9se eszmeileg milyen ir\u00e1nyba mutathat:<\/p>\n
\nMi\u00e9rt?<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n
Mert emberi kapcsolatokr\u00f3l van sz\u00f3.<\/p>\n
\nMi\u00e9rt?<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n
Mert az embert\u00e1rsak k\u00f6z\u00f6tti viszony minden f\u00f6ldi \u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9nyeges.<\/p>\n
Felmer\u00fclhetne a k\u00e9rd\u00e9s:<\/p>\n
\nVan-e hely\u00fck a \u00bbV\u00edz\u00f6nt\u0151 \u00e9rt\u00e9keknek\u00ab a f\u00f6ldi \u00e9letben?<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n
M\u00e9g nincs, l\u00e1that\u00f3lag m\u00e9g nincs, \u00e9s tal\u00e1n messzebb vagyunk t\u0151l\u00fck, mint valaha.<\/p>\n
Vegy\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul a harmincegy \u00e9ves \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3t, Jia Tolentino-t (The New Yorker). Szerinte a jelenlegi \u00e9rt\u00e9keink a t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00fcnk szempontj\u00e1b\u00f3l \u00e1rtalmasak. K\u00f6nyv\u00e9ben, melynek c\u00edme Trick Mirror (Tr\u00fckk\u00f6s T\u00fck\u00f6r) (1)<\/em> t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt azt \u00e1ll\u00edtja:<\/p>\n
\nKoroszt\u00e1lyom sz\u00e1mos tagj\u00e1hoz hasonl\u00f3an s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny, r\u00e9m\u00fclt, bizonytalan feln\u0151tt\u00e9 v\u00e1ltam, mert kiskoromt\u00f3l fogva azt l\u00e1ttam, hogy a csal\u00e1s kifizet\u0151d\u0151.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n
<\/p>\n
Felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s romantika<\/strong><\/p>\n
Mindazon\u00e1ltal sz\u00e1mos t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9g tan\u00fas\u00edtja a rezg\u00e9sn\u00f6veked\u00e9st, melynek az volt a c\u00e9lja, hogy felemelje Eur\u00f3p\u00e1t \u00e9s ez\u00e1ltal a vil\u00e1got. A tizennyolcadik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l ez a felemelked\u00e9s f\u0151leg az emberi tudatra \u00f6sszpontosult. S hogy ebben a naprendszer\u00fcnkb\u0151l j\u00f6v\u0151 Ur\u00e1nusz sug\u00e1rz\u00e1snak volt-e szerepe, vagy m\u00e1sf\u00e9le oka volt, azzal most nem foglalkozunk.<\/p>\n
Vegy\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul az 1789-et k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakot. Sz\u00e1mos megfigyel\u00e9s szerint ez az id\u0151szak kultur\u00e1lis szempontb\u00f3l a Felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s Romantika kora, mire valaki erre azonnal felki\u00e1lt, hogy ez a Felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s Romantika nem seg\u00edtette az emberis\u00e9get az egys\u00e9g, szabads\u00e1g \u00e9s szeretet fel\u00e9 vezet\u0151 \u00faton, illetve a szabads\u00e1g, egyenl\u0151s\u00e9g<\/em> \u00e9s testv\u00e9ris\u00e9g<\/em> \u00fatj\u00e1n. Idealista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00fck ellen\u00e9re mind a francia forradalom, mind pedig az amerikai f\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00fa \u00e9pp az ellenkez\u0151j\u00e9hez vezetett, \u00e9s ugyanez \u00e9rv\u00e9nyes a legut\u00f3bbi k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad felszabad\u00edt\u00e1si pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1saira is. Val\u00f3j\u00e1ban az emberi tudat rezg\u00e9sn\u00f6veked\u00e9se nagyon gyorsan a tet\u0151pontj\u00e1ra h\u00e1gott, onnan pedig a harc \u00e9s er\u0151szak durv\u00e1bb vil\u00e1gi viszonyaik\u00e9nt pattant vissza. Ez\u00e9rt sokan \u00fagy jellemzik a felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s a romantika kor\u00e1nak impulzusait, mint<\/p>\n
\nt\u00e9ves er\u0151ket a V\u00edz\u00f6nt\u0151 \u00e9rt\u00e9kek fel\u00e9 vezet\u0151 hossz\u00fa \u00faton.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n
<\/p>\n
A klasszikus m\u00e9rt\u00e9k m\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelem<\/strong><\/p>\n
Pitagor\u00e1sz \u00e9s Plat\u00f3n emelkedett elvei, a sz\u00e9p, igaz \u00e9s j\u00f3 m\u00e9rt\u00e9ke, az elvont elvek konkr\u00e9tumaik\u00e9nt a tiszta ar\u00e1nyokban, az eg\u00e9sz sz\u00e1mokban, a t\u00f6k\u00e9letes alakban \u00e9s szab\u00e1lyos testben nyilv\u00e1nult meg. Konkr\u00e9tumok, melyek megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megtestes\u00edteni az ide\u00e1lt. Andreas Kinneging \u00e9rdekes k\u00f6nyv\u00e9ben, melynek c\u00edme A l\u00e1thatatlan m\u00e9rt\u00e9k <\/em>(2), a szerz\u0151 ezekb\u0151l a klasszikus m\u00e9rt\u00e9kekb\u0151l indul ki, melyek Pitagor\u00e1szt\u00f3l, Plat\u00f3nt\u00f3l, Arisztotel\u00e9szt\u0151l \u00e9s Szent \u00c1gostont\u00f3l sz\u00e1rmaznak. Meg\u00e1llap\u00edtja, hogy a felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s a romantika messze elmarad a szinte isteni elvekt\u0151l \u2013 azokt\u00f3l az elvekt\u0151l, melyek tiszt\u00e1n \u00e9s vil\u00e1gosan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetik a j\u00f3t a gonoszt\u00f3l. A klasszikus \u00e9rt\u00e9kekt\u0151l, melyek t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 ismeretesek a sz\u00e1munkra. A felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s a romantika viszont a fogyaszt\u00e1s \u00e9s \u00f6nz\u00e9s hatalmas megn\u00f6veked\u00e9s\u00e9hez vezetett.<\/p>\n
Mindazon\u00e1ltal, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a ut\u00f3bbi n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z \u00e9v sor\u00e1n, t\u00f6bbet tanultunk az \u00fagynevezett fix \u00e9rt\u00e9kek, a \u201ej\u00f3\u201d \u00e9s a \u201erossz\u201d viszonylagoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, ami \u00e1ltal az antik kor c\u00e1folhatatlan t\u00e1vlatai is m\u00e1s f\u00e9nyben t\u0171nnek fel. A sz\u00e9p, a j\u00f3 \u00e9s az igaz, Plat\u00f3n \u00e9s Pitagorasz magasztos m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vei, viszonylagoss\u00e1 v\u00e1ltak.<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u0151sanyag interkozmikus \u00e9terei<\/strong><\/p>\n
A fent eml\u00edtett konkr\u00e9tumok k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az \u00e9ter, mint formaalkot\u00f3 er\u0151 fogalma \u00e1llt. Jan van Rijckenborgh Az elj\u00f6vend\u0151 \u00faj ember<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve (3) XV. fejezet\u00e9ben r\u00e1mutat arra, hogy az \u00e9teri felt\u00e9telek csup\u00e1n a fizikai szf\u00e9r\u00e1n \u00e9s annak visszat\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9si szf\u00e9r\u00e1j\u00e1n k\u00edv\u00fcl tiszt\u00e1k, \u00e9s enn\u00e9l fogva teljesen m\u00e1s term\u00e9szet\u0171ek, mivel ott az interkozmikus \u00e9terek k\u00f6zvetlen\u00fcl az \u0151sanyagb\u00f3l keletkeznek. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a V\u00edz\u00f6nt\u0151be val\u00f3 bel\u00e9p\u00e9s idej\u00e9n, a mi konkr\u00e9t val\u00f3s\u00e1gunkban, a j\u00f3s\u00e1g, sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s igazs\u00e1g megnyilv\u00e1nul\u00e1sait nem szabad oly m\u00f3don megk\u00f6zel\u00edten\u00fcnk, mintha azok megfeleln\u00e9nek az eredeti \u00e9rt\u00e9k\u00fcknek. Egy\u00e9ni munk\u00e1lkod\u00e1sukat illet\u0151en biztosan nem.<\/p>\n
<\/p>\n
A puszta ill\u00fazi\u00f3 hangja<\/strong><\/p>\n
Ami \u00e9rv\u00e9nyes volt az \u00f3korban, annak m\u00e9rt\u00e9kei nem tarthat\u00f3k fenn a mi korunkban. P\u00e9lda erre Pitagorasznak a hangok tiszta ar\u00e1nyair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 zenei elk\u00e9pzel\u00e9se. Eszerint az elk\u00e9pzel\u00e9s szerint mindig egy \u201epitagoreus sz\u00fcnet\u201d-et haszn\u00e1ltak arra, hogy a rezg\u00e9s, a rendszer j\u00f3 legyen. Ez a rendszer nem \u00e1llhatta meg a hely\u00e9t, mivel a tudatoss\u00e1g modul\u00e1ci\u00f3k alkalmaz\u00e1s\u00e1t tette sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 minden kulcsban: \u00edgy a hangar\u00e1nyok nem tarthattak az \u00e1ltaluk k\u00e9pviselt tiszta sz\u00e1m\u00e9rt\u00e9kig, ez\u00e9rt meg kellett \u201ekurt\u00edtani\u201d \u0151ket, azaz cs\u00f6kkenteni kellett egy kiss\u00e9, \u00edgy a hangok, az okt\u00e1vot kiv\u00e9ve, a \u201ekerek\u201d sz\u00e1mszer\u0171 ar\u00e1nyok al\u00e1 cs\u00fasznak. Ez rezg\u00e9si ar\u00e1nyaikat tekintve lebeg\u0151kk\u00e9 tette \u0151ket, az egyik ar\u00e1ny rosszabb, mint a m\u00e1sik. A tizenhetedik sz\u00e1zadban Simon Stevin kital\u00e1lt valamit ezzel kapcsolatban: mivel a lebeg\u0151 hangol\u00e1s \u00e1tlagoss\u00e1 v\u00e1lt, \u00fagy hogy egy hozz\u00e1 hasonl\u00f3 lebeg\u0151 hangz\u00e1s sz\u00fcletett, egy szinte alig hallhat\u00f3 fals temper\u00e1l\u00e1st lehetett csin\u00e1lni: \u00edgy sz\u00fcletett meg a j\u00f3l hangolt zongora. M\u00e1r csak egy olyan nagy komponist\u00e1ra v\u00e1rt, amilyen Bach volt, aki egy sor munk\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl k\u00e9pes volt illusztr\u00e1lni a maxim\u00e1lis modul\u00e1ci\u00f3k univerzum\u00e1t.<\/p>\n
Egy m\u00e1sik p\u00e9lda, amit Kepler hozott be a k\u00f6ztudatba, a nap k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 bolyg\u00f3k p\u00e1ly\u00e1ja, ami Plat\u00f3n elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9vel szemben, nem k\u00f6r, hanem ellipszis alak\u00fa. De m\u00e9g az olyan l\u00e9nyeges ar\u00e1nyok, mint a pi \u00e9s a phi (aranymetsz\u00e9s) sem tiszta sz\u00e1mokon alapulnak egy\u00e1ltal\u00e1n, \u00e9s a mi \u00e9letter\u00fclet\u00fcnket alkot\u00f3 \u00e9terek korl\u00e1tozott val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban a sz\u00e9ps\u00e9g csup\u00e1n hazugs\u00e1g. Egy csod\u00e1latos francia falu sz\u00e9pnek \u00e9s romantikusnak t\u0171nik a messzi t\u00e1volb\u00f3l, de ha k\u00f6zelebb megy\u00fcnk, megl\u00e1tjuk a val\u00f3s\u00e1got, a b\u0171z\u00f6s ist\u00e1ll\u00f3kat \u00e9s a j\u00e1rhatatlan utakat, ahogy J. van Rijckenborgh is azt \u00edrja a K\u00ednai Gn\u00f3zis magyar\u00e1zat\u00e1ban (4), hogy<\/p>\n
\na cs\u00fanyas\u00e1g csak a sz\u00e9ps\u00e9g jelenl\u00e9t\u00e9nek a bizony\u00edt\u00e9ka.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n
Ugyan\u00fagy a rossz is annak a bizony\u00edt\u00e9ka, hogy a j\u00f3 val\u00f3j\u00e1ban nem j\u00f3.<\/p>\n
\nNo \u00e9s az igazs\u00e1g, miv\u00e9 lett az elm\u00falt sz\u00e1zadokban?<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n
Egyre vil\u00e1gosabb\u00e1 v\u00e1lt, hogy az igazs\u00e1g csak azokb\u00f3l az elfogadott felfog\u00e1sokb\u00f3l \u00e1ll, melyek a polg\u00e1ri \u201eciviliz\u00e1ci\u00f3\u201d fenntart\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9gesek. Ahogy Nietzsche mondja:<\/p>\n
\nAz igazs\u00e1gok olyan ill\u00fazi\u00f3k, melyeknek ill\u00fazi\u00f3 volt\u00e1t elfeledt\u00e9k, elcs\u00e9pelt metafor\u00e1k, melyek sz\u00f3 szerint elvesztett\u00e9k erej\u00fcket.<\/em> (5)<\/p>\n<\/blockquote>\n
<\/p>\n
Az egys\u00e9g, szabads\u00e1g \u00e9s szeretet egym\u00e1ssal kapcsolatban \u00e1ll<\/strong><\/p>\n
A V\u00edz\u00f6nt\u0151 \u00fatj\u00e1n halad\u00f3 rezg\u00e9sn\u00f6veked\u00e9s nem t\u0171ri el az \u00f3kori m\u00e9rt\u00e9keket. Olyan ez, mint az \u00d3testamentum, aminek meg kellett volna \u00fajulnia benn\u00fcnk, de nem tud, mert a boroshord\u00f3k r\u00e9giek. Az \u00faj igazs\u00e1g nem adhat\u00f3 meg puszta defin\u00edci\u00f3k\u00e9nt, megingathatatlan, szil\u00e1rd formulak\u00e9nt. A V\u00edz\u00f6nt\u0151 id\u0151szak sz\u00e1m\u00e1ra az igazs\u00e1g egy szerves egys\u00e9g, ami mindennel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll. Az egys\u00e9g, szabads\u00e1g \u00e9s szeretet egyenl\u0151 oldal\u00fa h\u00e1romsz\u00f6ge (Pitagorasznak h\u00e1la!). De \u00fcgyelj\u00fcnk az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre: mert nincs egys\u00e9g szabads\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl, sem szeretet egys\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9s szabads\u00e1g sincs szeretet n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n
<\/p>\n
A rezg\u00e9sn\u00f6veked\u00e9s egybecseng a \u201ef\u00e9rfias n\u0151vel\u201d<\/strong><\/p>\n
A jelenlegi rezg\u00e9sn\u00f6veked\u00e9s tudatos cselekv\u00e9st eredm\u00e9nyez. Olyan l\u00e9t\u00e1llapotot \u00e9s cselekv\u00e9si \u00e1llapotot, aminek mindenk\u00e9ppen k\u00f6ze van az emberekhez. Ez olyan l\u00e9t\u00e1llapot, melyet a t\u0171z\u00e9ter l\u00e1t el energi\u00e1val, az els\u0151 \u00e9ter, amit kivontak a megsz\u00e1llott dialektikus term\u00e9szetb\u0151l. Az emberi fajokat azonban a kett\u0151ss\u00e9g fogalma ir\u00e1ny\u00edtja: az ember messze nem egy\u00e9rtelm\u0171 \u00e9s ez a kett\u0151ss\u00e9g fogalm\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkezik, ami p\u00e9ld\u00e1ul a nemek elv\u00e1lasztotts\u00e1g\u00e1ban jut hat\u00e1rozott kifejez\u00e9sre.<\/p>\n
Vajon ez lenne a helyzet minden\u00fctt az interkozmikus \u00e9tert\u00e9rben a bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 dialektik\u00e1n k\u00edv\u00fcl? A t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9smentes tisztas\u00e1g birodalmaiban \u00e9pp\u00fagy l\u00e9tezne a nemek elv\u00e1lasztotts\u00e1ga, mint ahogy azt mi itt a f\u00f6ld\u00f6n ismerj\u00fck? K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ami az emberi \u00e9lethull\u00e1mot illeti, ami mindennek ellen\u00e9re m\u00e1s kozmikus val\u00f3s\u00e1gokban is l\u00e9tezik? \u00dagy t\u0171nik nem ez a helyzet, legal\u00e1bbis Jacob Boehme szerint. Boehme androg\u00fcn, k\u00e9tnem\u0171 \u00e9gi emberr\u0151l besz\u00e9l, a \u201ef\u00e9rfias n\u0151r\u0151l\u201d (6). A V\u00edz\u00f6nt\u0151 ez\u00e9rt arra k\u00e9r minket, hogy v\u00e1ljunk transzfigur\u00e1lt emberr\u00e9, amilyenek eredetileg voltunk, akiben mind a k\u00e9t nem, a f\u00e9rfi \u00e9s a n\u0151 egyar\u00e1nt jelen van. Ebben seg\u00edt nek\u00fcnk az ember \u00e9s a f\u00f6ld rezg\u00e9sn\u00f6veked\u00e9se, ami m\u00e1r folyamatban van, de meg kell tanulnunk egys\u00e9gb\u0151l \u00e9lni, ami elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a szabads\u00e1ggal \u00e9s a szeretettel.<\/p>\n
<\/p>\n
A t\u0171z \u00fajj\u00e1alak\u00edtja a term\u00e9szetet<\/strong><\/p>\n
A V\u00edz\u00f6nt\u0151 val\u00f3j\u00e1ban nem egy ember, hanem emberi l\u00e9ny. Eg\u00e9ssz\u00e9 v\u00e1lt ember, akiben a n\u0151 \u00e9s a f\u00e9rfi k\u00e9miailag egyes\u00fclt a t\u0171z\u00e9ter \u00e1ltal. A prof\u00e1n asztrol\u00f3gi\u00e1ban Aquarius (ami r\u00e9v\u00e9szt, v\u00edzhord\u00f3t jelent) a legn\u0151iesebb f\u00e9rfi \u00e9s a legf\u00e9rfiasabb n\u0151. \u201eA birodalom v\u00f6lgy\u00e9ben\u201d \u00e9l, amir\u0151l a Tao Te King besz\u00e9l:<\/p>\n
\nAki ismeri f\u00e9rfias erej\u00e9t, mik\u00f6zben megtartja n\u0151ies finoms\u00e1g\u00e1t, az a birodalom v\u00f6lgy\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik.<\/em> (7)<\/p>\n<\/blockquote>\n
Az eredeti (f\u00e9rfi-n\u0151) egys\u00e9ghez val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s azonban nem gyerekj\u00e1t\u00e9k, olyannyira nem, hogy az ezoterikus alk\u00edmia t\u00fczes folyamatk\u00e9nt besz\u00e9l r\u00f3la, melynek sor\u00e1n a test, l\u00e9lek \u00e9s szellem egy \u00fajfajta egys\u00e9get k\u00e9pez. A kereszt\u00e9ny kinyilatkoztat\u00e1sban ez a t\u00fczes folyamat egy szellemi er\u0151t\u0151l f\u00fcgg (\u0151 az, aki a kett\u0151t eggy\u00e9 teszi) \u00e9s ez a szellemi er\u0151 a szabads\u00e1ghoz kapcsol\u00f3dik (ahol az \u00dar szelleme van, ott van a szabads\u00e1g). Ennek ok\u00e1\u00e9rt nem annyira az eredeti egys\u00e9ghez val\u00f3 \u201evisszat\u00e9r\u00e9sr\u0151l\u201d, ink\u00e1bb egy \u00faj egys\u00e9gbe val\u00f3 \u201eel\u0151rehalad\u00e1sr\u00f3l\u201d van sz\u00f3. Ami az \u201e\u00dar szellem\u00e9nek\u201d erej\u00e9ben (rem\u00e9lhet\u0151leg mihamarabb) k\u00f6zeled\u0151 egyes\u00edt\u0151 folyamat \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n
<\/p>\n