{"id":90873,"date":"2020-08-09T14:55:49","date_gmt":"2020-08-09T14:55:49","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/a-lelek-birodalma-szabad-2-resz\/"},"modified":"2020-08-09T14:55:49","modified_gmt":"2020-08-09T14:55:49","slug":"a-lelek-birodalma-szabad-2-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-lelek-birodalma-szabad-2-resz\/","title":{"rendered":"\u201eA l\u00e9lek birodalma szabad\u201d  2. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"<p><a href=\"https:\/\/www.logon.media\/hu\/lelek-birodalma-szabad-1-resz\">1<\/a>. r\u00e9sz<\/p>\n<p>Az osztr\u00e1k k\u00f6lt\u0151, Rainer Maria Rilke (1875-1926) nagyon k\u00f6zel \u00e1llt Etty sz\u00edv\u00e9hez. \u00c1llad\u00f3, \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 \u00fatit\u00e1rs\u00e1nak tartotta, aki mindig vigaszt ny\u00fajtott. Egyik bar\u00e1tja sz\u00e1m\u00e1ra, aki kezdte elvesz\u00edteni lelkesed\u00e9s\u00e9t a k\u00f6lt\u0151 ir\u00e1nt, \u00edgy tette vil\u00e1goss\u00e1 \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t:<\/p>\n<blockquote>\n<p><em>Nem ford\u00edthatsz h\u00e1tat Rilk\u00e9nek, ha val\u00f3ban \u00e9rted, amit \u00edr. Ha nem z\u00e1rod a sz\u00edvedbe eg\u00e9sz \u00e9letedre, akkor nincs is \u00e9rtelme olvasnod \u0151t.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p>Etty itt tal\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 Rilke-id\u00e9zetre is gondolt:<\/p>\n<blockquote>\n<p><em>Az \u00e9letben nincs olyan, hogy kezd\u0151 szint,<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<blockquote>\n<p><em>mindig az a legnehezebb l\u00e9p\u00e9s, amit \u00e9pp meg kell tenned.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p>Id\u00e9z a<em> Levelek egy fiatal k\u00f6lt\u0151h\u00f6z<\/em> (Briefe an einem jungen Dichter) c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l is. (1) (Rilke ezeket a leveleket eredetileg egy Franz Xaver Kappus nev\u0171 fiatal k\u00f6lt\u0151nek \u00edrta, aki tan\u00e1cs\u00e9rt fordult hozz\u00e1.)<\/p>\n<blockquote>\n<p><em>Minden \u00e9rz\u00e9s tiszta, amely \u00f6sszefogja erej\u00e9t \u00e9s felemeli \u00d6nt; tiszt\u00e1talan az az \u00e9rz\u00e9s, amely l\u00e9ny\u00e9nek csak egyik oldal\u00e1t ragadja meg, \u00e9s ez\u00e1ltal eltorz\u00edtja azt. \u2026Helyes mindaz, ami t\u00f6bb\u00e9 teszi \u00d6nt, mint ami legjobb pillanataiban volt. Minden elm\u00e9lked\u00e9s j\u00f3, ha eg\u00e9sz v\u00e9r\u00e9ben jelen van, ha nem m\u00e1mor, nem zavaross\u00e1g, hanem \u00f6r\u00f6m, amelynek a m\u00e9ly\u00e9re lehet l\u00e1tni. \u00c9rti, mire gondolok?<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p>A k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9szlet val\u00f3sz\u00edn\u0171leg szint\u00e9n \u00f3ri\u00e1si hat\u00e1st gyakorolt Ettyre:<\/p>\n<blockquote>\n<p><em>Legyen t\u00fcrelemmel sz\u00edv\u00e9nek minden megoldatlan k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel szemben \u00e9s k\u00eds\u00e9relje meg magukat a k\u00e9rd\u00e9seket szeretni, mintha elz\u00e1rt szob\u00e1k, vagy idegen nyelven \u00edrt k\u00f6nyvek lenn\u00e9nek. Ne kutasson most a feleletek ut\u00e1n, melyek nem adatnak meg \u00d6nnek, hisz nem tudn\u00e1 \u0151ket \u00e1t\u00e9lni. <\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<blockquote>\n<p><em>Err\u0151l van sz\u00f3: \u00e1t\u00e9lni mindent. <\/em><\/p>\n<p><em>\u00c9ljen most a k\u00e9rd\u00e9sekben. <\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<blockquote>\n<p><em>Tal\u00e1n lassank\u00e9nt, \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl, egy t\u00e1voli napon \u00e9lete \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl belen\u0151 majd a feleletbe.\u201d<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p><strong>Szembet\u0171n\u0151 p\u00e1rhuzam Etty Hillesum \u00e9s Rilke k\u00f6z\u00f6tt<\/strong>, hogy mindketten Oroszorsz\u00e1got tekintett\u00e9k m\u00e1sodik haz\u00e1juknak. Etty eset\u00e9ben ez nem meglep\u0151. Anyai \u00e1g\u00fa orosz-zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1sa, valamint leideni \u00e9s amszterdami szl\u00e1v tanulm\u00e1nyai miatt k\u00fcl\u00f6nleges kapcsolata volt az orosz irodalommal. Otthonr\u00f3l n\u00e9mi nyelvtud\u00e1st is hozott mag\u00e1val, di\u00e1kt\u00e1rsai pedig \u201etipikus orosz n\u0151k\u00e9nt\u201d tekintettek r\u00e1, aki n\u00e9ha t\u00fal\u00e1rad\u00f3, m\u00e1skor probl\u00e9m\u00e1s; n\u00e9ha bar\u00e1ts\u00e1gos, m\u00e1skor z\u00e1rk\u00f3zott; id\u0151nk\u00e9nt elsz\u00e1nt \u00e9s koncentr\u00e1lt, m\u00e1skor viszont nagyon sz\u00e9tsz\u00f3rt volt.<\/p>\n<p>Etty orosz kult\u00fara ir\u00e1nti szeretet\u00e9nek sz\u00e1lai egy kev\u00e9sb\u00e9 ismert filoz\u00f3fushoz, Walter Schubart-hoz (1897-1941) is elvezetnek. Schubart <em>Eur\u00f3pa \u00e9s a keleti l\u00e9lek<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban (Europa und die Seele des Ostens, Luzern, 1938) kritikusan szeml\u00e9li az eur\u00f3pai fejl\u0151d\u00e9st, \u00f6sszehasonl\u00edtva az oroszorsz\u00e1gi helyzettel. N\u00e9zete szerint a tipikus eur\u00f3pai t\u00fals\u00e1gosan \u00fczletemberr\u00e9 v\u00e1lt, az orosz ink\u00e1bb l\u00e9lekember. Az eur\u00f3paiakat a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdekek, az oroszokat az embers\u00e9g kapcsolja \u00f6ssze. A nyugati \u201eProm\u00e9theusz kult\u00fara\u201d t\u00f6bbre \u00e9rt\u00e9keli az anyagi dolgokat a l\u00e9lekn\u00e9l. Eur\u00f3pa a professzionalizmus helye, m\u00edg Oroszorsz\u00e1g a l\u00e9lek haz\u00e1ja \u2013 csak hogy n\u00e9h\u00e1ny kulcs-elemet kiemelj\u00fcnk Schubart gondolatmenet\u00e9b\u0151l.<\/p>\n<p>Etty-n\u00e9l is felbukkannak hasonl\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok:<\/p>\n<blockquote>\n<p><em>Az isteni \u00edt\u00e9letn\u00e9l is sz\u00f6rny\u0171bb az az \u00edt\u00e9let, amihez az Istent\u0151l elszakadt emberis\u00e9g ragaszkodik.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p>\u00dagy t\u0171nik, Schubart \u00edr\u00e1sain kereszt\u00fcl Etty arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy a Nyugat elvesztette Istennel val\u00f3 kapcsolat\u00e1t, s ez\u00e9rt materializmusba \u00e9s egoizmusba zuhan, elvesz\u00edtve a t\u00e1rsadalom k\u00f6t\u0151erej\u00e9t is. Ezzel sz\u00f6ges ellent\u00e9tben, az orosz l\u00e9lek mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 kapcsolatban \u00e1ll Istennel.<\/p>\n<p>\u00c9rdemes megeml\u00edteni, hogy Schubart e k\u00f6nyv\u00e9t Jan van Rijckenborgh, az Arany R\u00f3zsakereszt Nemzetk\u00f6zi Iskol\u00e1j\u00e1nak egyik alap\u00edt\u00f3ja is alaposan ismerte. Az a p\u00e9ld\u00e1ny, ami k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1b\u00f3l a kez\u00fcnkbe ker\u00fclt, tele van al\u00e1h\u00faz\u00e1sokkal, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a nyugati \u201eProm\u00e9theusz ember\u201d-r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 bekezd\u00e9sekn\u00e9l. K\u00f6nnyen elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy Schubart \u201eelj\u00f6vend\u0151 eur\u00f3pai embere\u201d ihlette a szellemi iskola egyik alapm\u0171ve, <em>Az elj\u00f6vend\u0151 \u00faj ember<\/em> c\u00edm\u00e9t. (2)<\/p>\n<p>Etty nagyon szerette az orosztan\u00e1rait. Alaposan feld\u00falta, amikor nagyra becs\u00fclt szl\u00e1v nyelvi professzora, Nicolaas van Wijk v\u00e1ratlanul meghalt. Az \u0151 orosz ortodox b\u00facs\u00faztat\u00f3 szertart\u00e1sa volt az egyetlen templomi esem\u00e9ny, amin Etty valaha is r\u00e9szt vett. Nagy hat\u00e1ssal volt r\u00e1 a szertart\u00e1s, m\u00e9gis meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt benne az az \u00e9rz\u00e9s, hogy neki mindenf\u00e9le csoportt\u00f3l vagy felekezett\u0151l mentes, saj\u00e1t, egy\u00e9ni \u00fatj\u00e1t kell j\u00e1rnia.<\/p>\n<p>K\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl vigaszt tal\u00e1lt Rilke szavaiban:<\/p>\n<blockquote>\n<p><em>S ha ism\u00e9t a mag\u00e1nyoss\u00e1gra t\u00e9r\u00fcnk: egyre vil\u00e1gosabb, hogy az l\u00e9nyeg\u00e9ben egy\u00e1ltal\u00e1n nem v\u00e1laszthat\u00f3 vagy elutas\u00edthat\u00f3. Mag\u00e1nyosak vagyunk, menthetetlen\u00fcl. Csalhatjuk magunkat; tehet\u00fcnk \u00fagy, mintha nem voln\u00e1nk azok. \u2026Mennyivel helyesebb azonban bel\u00e1tni, hogy azok vagyunk&#8230;<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p><strong>A l\u00e9lek birodalma nem ismer hat\u00e1rokat!<\/strong> Etty Hillesum k\u00f6nnyed\u00e9n elvezeti oda olvas\u00f3it. Term\u00e9szetesen nem csup\u00e1n elm\u00e9lked\u00e9sr\u0151l, im\u00e1r\u00f3l, szellemi napoz\u00e1sr\u00f3l vagy medit\u00e1l\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3. Vil\u00e1goss\u00e1 teszi, hogy minden csak a cselekv\u00e9s \u00fatj\u00e1n nyer \u00e9rt\u00e9ket, amit gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en fejez ki a h\u00e9ber <em>dabar<\/em> sz\u00f3, egyar\u00e1nt jelentve sz\u00f3t \u00e9s tettet.<\/p>\n<blockquote>\n<p><em>Ha ezek a felismer\u00e9sek, amelyeket az \u00edr\u00f3asztalomn\u00e1l a legnemesebb lelkekkel val\u00f3 kapcsolatom sor\u00e1n gy\u0171jt\u00f6k \u00f6ssze, nem hatolnak \u00e1t a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let legapr\u00f3bb mozzanataiba, ha az emberi \u00e9rt\u00e9kek \u00f3ri\u00e1si tud\u00e1s\u00e1b\u00f3l a tetteket semmi sem hatja \u00e1t, akkor ennek a szellemi \u00e9letnek a legcsek\u00e9lyebb \u00e9rtelme sincs.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p>Etty Hillesum f\u00e1radhatatlan istenkeres\u0151 volt. \u00c1m ahhoz, hogy a keres\u00e9s tal\u00e1latt\u00e1 v\u00e1ljon, meg\u00e9rtette, hogy Isten csak akkor engedi mag\u00e1t felfedezni, ha tiszta \u00e9let \u00e9s vil\u00e1gos tett vezet hozz\u00e1. Egyik legszebb id\u00e9zete is err\u0151l tan\u00faskodik:<\/p>\n<blockquote>\n<p><em>Istenem, Te magad semmit sem tehetsz. A mi dolgunk, hogy kezeket \u00e9s l\u00e1bakat adjunk neked, \u00e9s ezek \u00e1ltal cselekedj\u00fcnk.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p>Mindez nagyon k\u00f6zel \u00e1ll a zsid\u00f3 gondolkod\u00f3, Martin Buber (1878-1965) kiv\u00e9teles soraihoz:<\/p>\n<blockquote>\n<p><em>Isten nem azt akarja, hogy higgy\u00fcnk benne.<\/em><\/p>\n<p><em>Nem akarja, hogy vitatkozzunk vele,<\/em><\/p>\n<p><em>sem azt, hogy megv\u00e9dj\u00fck &#8211;<\/em><\/p>\n<p><em>\u0150 csak meg akar val\u00f3sulni \u00e1ltalunk.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>1. Rainer Maria Rilke: Levelek egy fiatal k\u00f6lt\u0151h\u00f6z, Egyetemi Nyomda, Budapest 1947<\/p>\n<p>2. J. van Rijckenborgh: Az elj\u00f6vend\u0151 \u00faj ember, Arany R\u00f3zsakereszt K\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge, 1989<\/p>\n<p>K\u00e9p forr\u00e1sa: Michael Dziedzic, Unsplash<\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":9955,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-90873","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90873","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/9955"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90873"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90873"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90873"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90873"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}