Amikor \u00e9let\u00fcnk megreked \u00e9s az ember nem tudja t\u00f6bb\u00e9, mit csin\u00e1ljon, felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy tanulhatunk-e ebb\u0151l \u00e9s mit tanulhatunk? Mi a tanul\u00e1s \u00e9s mit v\u00e1r t\u0151l\u00fcnk \u00e9ppen most?<\/p>\n
<\/p>\n
Mi a tanul\u00e1s?<\/strong><\/p>\n Mi a tanul\u00e1s? Hogyan \u00e9s mikor tanul az ember? Az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre azt v\u00e1laszolhatn\u00e1nk, hogy a tanul\u00e1s tud\u00e1sszerz\u00e9s. Sok ember foglalkozik ezzel (szakmailag) p\u00e9ld\u00e1ul iskol\u00e1kban, egyetemeken, szakmai k\u00e9pz\u00e9seken \u00e9s egy\u00e9b m\u00f3don. A szakmailag k\u00e9pzettek tal\u00e1n jobban kisz\u00e9les\u00edten\u00e9k a tanul\u00e1s fogalm\u00e1t azzal, hogy \u201eismeret, szak\u00e9rtelem \u00e9s magatart\u00e1s, valamint bizonyos (szakmai) hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa, ami (az illet\u0151 vagy a k\u00fclvil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra) k\u00edv\u00e1natos\u201d. Ez a tud\u00e1s, szakk\u00e9pzetts\u00e9g, illetve magatart\u00e1s, amit valaki meg k\u00edv\u00e1n szerezni, \u00e1ltal\u00e1ban valamilyen c\u00e9lt szolg\u00e1l.<\/p>\n Vajon tanulhat-e az ember szellemileg is \u00e9s hogyan? Vajon a tanul\u00e1s szellemi \u00fatj\u00e1nak is van vil\u00e1gos c\u00e9lja? S ha igen, ki az, aki ilyen c\u00e9llal rendelkezik? Van-e az embernek c\u00e9lja a szellemi tanul\u00e1ssal? Vagy a l\u00e9leknek van-e c\u00e9lja, amit el akar \u00e9rni?<\/em><\/p>\n <\/p>\n A tanul\u00e1s kezdete<\/strong><\/p>\n Sz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl az volt a szok\u00e1s, hogy egy fi\u00fanak \u201etanonck\u00e9nt\u201d el kellett szeg\u0151dnie egy mesterhez \u2013 mert az apja ugyanazt a foglalkoz\u00e1st \u0171zte, vagy mert a sz\u00f3ban forg\u00f3 szakma kedvelt volt a csal\u00e1dja sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 bizonyos szakmai tud\u00e1s, illetve k\u00e9pess\u00e9g megszerz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Az embereknek azonban m\u00e1r az oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek keletkez\u00e9se el\u0151tt is tudatos elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fck volt arr\u00f3l, hogyan jussanak ismeretekhez. A felvil\u00e1gosod\u00e1s alatt k\u00e9t \u00e1ramlat volt n\u00e9pszer\u0171, az empirizmus, vagyis a tapasztalat \u00e1ltal szerzett tud\u00e1s, \u00e9s a racionalizmus, ami azt felt\u00e9telezi, hogy az ember egy megb\u00edzhat\u00f3bb forr\u00e1sb\u00f3l, azaz az okfejt\u00e9s \u00e9s a gondolkod\u00e1s \u00e1ltal jut ismerethez. Az egyetemeken term\u00e9szetesen maga a tanul\u00e1s volt a c\u00e9l \u00e9s a gazdagok \u00e9let\u00fck nagy r\u00e9sz\u00e9t t\u00f6lthett\u00e9k el ezzel. Az volt a c\u00e9ljuk, hogy minden tudom\u00e1ny ter\u00e9n ismereteket szerezzenek, hogy ez\u00e1ltal jobb emberr\u00e9 v\u00e1ljanak, legal\u00e1bbis ezt gondolt\u00e1k.<\/p>\n A m\u00falt sz\u00e1zadban a tanul\u00e1s ir\u00e1nti v\u00e1gy tov\u00e1bb n\u00f6vekedett. A tanul\u00e1s egy bizonyos c\u00e9lt szolg\u00e1l, \u00e1ll\u00e1shoz jut\u00e1st, vagy ak\u00e1r karrier, p\u00e9nz, illetve tekint\u00e9ly megszerz\u00e9s\u00e9t. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tanul\u00e1si st\u00edlusok l\u00e9teznek, \u00e9s ha az ember elkezdi a tanul\u00e1st, gyakran t\u00f6bbf\u00e9le tanul\u00e1sm\u00f3ddal, illetve a tanul\u00e1s t\u00f6bb fajt\u00e1j\u00e1val tal\u00e1lkozik. Ily m\u00f3don kezdhetj\u00fck a konkr\u00e9t tapasztalattal (empirizmus), az ember saj\u00e1t tetteinek megfigyel\u00e9s\u00e9vel, elvont gondolkod\u00e1ssal (racionalizmus) vagy akt\u00edv k\u00eds\u00e9rletez\u00e9ssel. Ha ezt n\u00e9zz\u00fck, az ember a tanul\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e1zisain megy kereszt\u00fcl. Mondhatn\u00e1nk azt is, hogy a tanul\u00e1s = mozg\u00e1s. S az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben \u00fagy t\u0171nik, hogy a tanul\u00e1s egyre ink\u00e1bb \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lik, mivel a vil\u00e1g \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sa folyamatosan \u00faj ismereteket, k\u00e9pzetts\u00e9get \u00e9s magatart\u00e1st ig\u00e9nyel, ez\u00e9rt mindig folytatnunk kell (kell?) a tanul\u00e1st.<\/p>\n Hol kezd\u0151dik a szellemi tanul\u00e1s folyamata? Lehets\u00e9ges kezdete az, amikor az ember nyugv\u00f3pontra ker\u00fcl a tapasztalatszerz\u00e9s v\u00e9gtelen \u00e1ramlat\u00e1ban, melynek sor\u00e1n a lelke ide-oda h\u00e1nykol\u00f3dik. Ennek a le\u00e1ll\u00e1snak sor\u00e1n mindenf\u00e9le dolog keletkezhet: nyugtalans\u00e1g, er\u0151tlens\u00e9g, zavarodotts\u00e1g, csal\u00f3dotts\u00e1g vagy lehet, hogy csup\u00e1n lemond\u00e1s. A l\u00e9lek sz\u00e1m\u00e1ra viszont tal\u00e1n ez a kezdete annak, hogy hallhat\u00f3v\u00e1 tegye mag\u00e1t a felmer\u00fclt csendben. Vagy a kezdet lehet annak a nyilv\u00e1nval\u00f3 felismer\u00e9se vagy \u00e9rz\u00e9se, hogy noha az \u00e9let kedvez\u0151 volt az ember sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00e9gis e m\u00f6g\u00f6tt a mozg\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt lennie kell valami m\u00e1snak is. Hogy lehet az, hogy minden tud\u00e1s \u00e9s az elm\u00falt sz\u00e1zadok hatalmas terveinek ellen\u00e9re az ember m\u00e9g mindig nem tal\u00e1lta meg a b\u00e9k\u00e9t, hogy a dolgok, minden er\u0151fesz\u00edt\u00e9s ellen\u00e9re, m\u00e9g mindig igazs\u00e1gtalanul megosztottak a vil\u00e1gban. Azt\u00e1n vannak t\u00f6rt\u00e9netek olyan emberekr\u0151l, akik k\u00e9pesek voltak megtal\u00e1lni a minden \u00e9lettel val\u00f3 egys\u00e9get egy pillanatra (vagy tov\u00e1bb). Vagy egyszer\u0171en egy gyerekkort\u00f3l megl\u00e9v\u0151 tud\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3 \u00e9s a l\u00e9lekre val\u00f3 tudatos vagy tudattalan figyel\u00e9sr\u0151l?<\/em><\/p>\n <\/p>\n Egy \u00e9leten \u00e1t val\u00f3 tanul\u00e1s<\/strong><\/p>\n Az ember \u00e9lete sor\u00e1n mi sem term\u00e9szetesebb, mint a tanul\u00e1s. Ez a gyerekkel sincs m\u00e1sk\u00e9pp. V\u00e9g\u00fcl is az els\u0151 \u00e9vekben tanulja meg, hogyan szerezze meg kedvenc \u00e9tel\u00e9t \u00e9s a csal\u00e1don bel\u00fcli szeretetet, megtanul l\u00e9pegetni \u00e9s j\u00e1rni, szavakat ism\u00e9telni \u00e9s besz\u00e9lni. S mik\u00f6zben a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 emberekkel kommunik\u00e1l, megtapasztalja a forr\u00f3s\u00e1got, leesik a biciklir\u0151l \u00e9s gyorsan tanul. Teljesen ny\u00edltan viselkedik az eg\u00e9sz k\u00f6rnyezettel szemben. Kezdetben a tanul\u00e1s teljesen \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l, sz\u00e1nd\u00e9k vagy k\u00fcls\u0151 \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl zajlik. Ezt nevezz\u00fck fejl\u0151d\u00e9snek. A csecsem\u0151, \u00fagy t\u0171nik, tapasztalatokkal teli puttony n\u00e9lk\u00fcl, teljesen \u00fcres lappal kezdi. Gyakran azonban m\u00e1r megvan a saj\u00e1t szem\u00e9lyis\u00e9ge, bels\u0151 tud\u00e1sa \u00e9s ind\u00edttat\u00e1sa, ami m\u00e1sra enged k\u00f6vetkeztetni. A gyermek \u00f6ntudatlanul t\u00f6lti meg tapasztalatt\u00e1r\u00e1t minden nap, kezdve a nyelvtanul\u00e1ssal \u00e9s gondolkod\u00e1si m\u00f3dja kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n Egy fiatal feln\u0151tt sz\u00e1m\u00e1ra pedig, aki m\u00e9g mindig gyakran tapasztal meg \u00faj dolgokat, a tanul\u00e1s alapja az a r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s v\u00e1gy lehet, hogy \u00faj dolgokat csin\u00e1lhasson, hacsak nem sz\u00fcnteti meg ezt a v\u00e1gy\u00e1t a tanul\u00e1si rendszer\u00fcnk, vagy a tanul\u00f3t\u00e1rsaihoz val\u00f3 (n\u00e9ha kem\u00e9ny) alkalmazkod\u00e1s. A tapasztaltabb feln\u0151ttek m\u00e1r l\u00e1tj\u00e1k a s\u00e9m\u00e1kat \u00e9s az ism\u00e9tl\u0151d\u00e9seket. Meglehet, hogy a nagy tapasztalattal rendelkez\u0151 feln\u0151tt m\u00e1r nem is azt veszi \u00e9szre, ami t\u00f6rt\u00e9nik, hanem aminek a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s\u00e9t felt\u00e9telezi; a ny\u00edlts\u00e1g ez\u00e1ltal lassank\u00e9nt merevs\u00e9gg\u00e9 v\u00e1ltozik. A tapasztalatok t\u00e1r\u00e1nak szerkezete k\u0151be v\u00e9s\u0151dik \u00e9s a mozg\u00e1s (vagyis a tanul\u00e1s) lelassul. Ha azonban a szerkezet t\u00fals\u00e1gosan megkrist\u00e1lyosodik, akkor nincs t\u00f6bb r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s nincs t\u00f6bb tanul\u00e1s.<\/p>\n Mi a helyzet a l\u00e9lek tanul\u00e1s\u00e1val? M\u00edg kezdetben a tanul\u00e1s intuit\u00edvnek t\u0171nik, szinte automatikus folyamat az ember sz\u00e1m\u00e1ra (a gyermek minden nap tapasztalat \u00e1ltal \u00e9s szinte sz\u00e1nd\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl tanul), az \u00e9let sor\u00e1n egyre sz\u00e1nd\u00e9kosabb\u00e1 v\u00e1lik. S a l\u00e9lek sz\u00e1m\u00e1ra? A l\u00e9lek szempontj\u00e1b\u00f3l nem ink\u00e1bb kibontakoz\u00e1sr\u00f3l kellene besz\u00e9ln\u00fcnk tanul\u00e1s helyett? Ahelyett, hogy tudatos l\u00e9p\u00e9seket tenne \u00e9s ismereteket vagy k\u00e9pess\u00e9geket szerezne (ahogy az ember teszi, vagy pr\u00f3b\u00e1lja), a l\u00e9lek sz\u00e1m\u00e1ra tal\u00e1n sokkal fontosabb, hogy megszabaduljon, hogy elt\u00e1vol\u00edtsa a fed\u0151ket, melyek fogva tartj\u00e1k. B\u00e1rmivel kezd\u0151dj\u00f6n is a l\u00e9lek fejl\u0151d\u00e9se, az egy teljesen m\u00e1s tanul\u00e1si \u00fat, nem egy tudatosan v\u00e1lasztott c\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben v\u00e9gzett sz\u00e1nd\u00e9kos tanul\u00e1s.<\/em><\/p>\n K\u00e9pzelj\u00fck el ezt \u00fagy, mint egy felfedez\u0151 utat. Noha a l\u00e9lek, \u00e9s a szem\u00e9lyis\u00e9g is, aki hallgat r\u00e1 tudja, hogy egy eg\u00e9szem m\u00e1sfajta c\u00e9l l\u00e9tezik \u00e9s v\u00e1r r\u00e1, mi azonban nem tudjuk, hogy ez a c\u00e9l milyen term\u00e9szet\u0171. Nem csak a c\u00e9l, hanem el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek pontos m\u00f3dszere is ismeretlen, noha sok l\u00e9lek j\u00e1rt m\u00e1r el\u0151tt\u00fcnk \u00e9s minden lehets\u00e9ges m\u00f3don seg\u00edteni szeretne nek\u00fcnk.<\/em><\/p>\n Egy val\u00f3di exped\u00edci\u00f3hoz hasonl\u00f3an, amelyik el\u0151sz\u00f6r akar v\u00e9gighaj\u00f3zni a Grand Canyonon, er\u0151s v\u00e1gy \u00e9g benn\u00fcnk a c\u00e9l ir\u00e1nt, melynek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra nincsenek szavaink. A m\u00f3dszer a l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre val\u00f3 halad\u00e1s, mivel minden egyes l\u00e9p\u00e9s ut\u00e1n \u00fajabb ismeretlen \u201et\u00e1j\u201d v\u00e1r r\u00e1nk \u00e9s a helyes ir\u00e1nyt (a c\u00e9lt) \u00fajra \u00e9s \u00fajra keresni kell. Haj\u00f3val megy\u00fcnk tov\u00e1bb vagy gyalog kell folytatnunk az utat? Elt\u00e9vedt\u00fcnk, vagy ez a v\u00e1gyott arany k\u00f6z\u00e9p\u00fat? S egy val\u00f3di exped\u00edci\u00f3hoz hasonl\u00f3an ezt a fejl\u0151d\u00e9si utat is jobb, ha csoportban v\u00e9gezz\u00fck. A csoport egy\u00fctt biztos\u00edtja a c\u00e9lra val\u00f3 helyes ir\u00e1nyul\u00e1st, \u00e9s t\u00f6bb tud\u00e1ssal, tapasztalattal \u00e9s bel\u00e1t\u00e1ssal rendelkezik. Egy\u00fctt m\u00e9g jobb k\u00e9pet alkothatunk a c\u00e9lr\u00f3l. A csoport er\u0151ss\u00e9 tesz minket.<\/em><\/p>\n Mindeddig \u00fagy besz\u00e9lt\u00fcnk a tanul\u00e1sr\u00f3l, mint pozit\u00edv folyamatr\u00f3l. De nem v\u00e9letlen\u00fcl j\u00e1rja az a mond\u00e1s, hogy legt\u00f6bbsz\u00f6r a hib\u00e1inkb\u00f3l tanulunk. Ha \u00edgy van, akkor az lenne az ide\u00e1lis, ha gyorsan hib\u00e1zn\u00e1nk, hogy gyorsan tanuljunk, jobban cselekedj\u00fcnk \u00e9s ism\u00e9t hib\u00e1zzunk. A gyerek \u00fagy tanul meg j\u00e1rni, hogy gyakran elesik, felkel \u00e9s keresi az egyens\u00faly\u00e1t. \u00c1m valahol az \u00e9let\u00fcnk sor\u00e1n elvesztett\u00fck a b\u00e1tors\u00e1gunkat, nem mer\u00fcnk hib\u00e1t elk\u00f6vetni, mert a hib\u00e1z\u00e1s rontja az \u00f6nmagunkr\u00f3l kialak\u00edtott k\u00e9p\u00fcnket \u00e9s ezzel az \u00f6nbizalmunkat. Az \u00fajdons\u00e1g ir\u00e1nti spont\u00e1n ny\u00edlts\u00e1g h\u00e1tt\u00e9rbe szorul, mert egy ismeretlen helyzetben nem tudjuk, hogy az ismert elj\u00e1r\u00e1sok az elv\u00e1rt eredm\u00e9nyre vezetnek-e. Ez\u00e9rt van az, hogy az id\u0151sebbek egyre ink\u00e1bb az ismert elj\u00e1r\u00e1sokra hagyatkoznak, ami tal\u00e1n konzervat\u00edvabb \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 nyitott az \u00faj felismer\u00e9sek ir\u00e1nt.<\/p>\n Ha az ember id\u0151sebb \u00e9s m\u00e1r sok mindent l\u00e1tott, akkor szellemileg nem fejl\u0151dhet tov\u00e1bb? Tal\u00e1n amikor az ember id\u0151sebb\u00e9 v\u00e1lik, egy kicsit t\u00f6bb er\u0151fesz\u00edt\u00e9st ig\u00e9nyel az, hogy elkezdje elhagyni a cselekv\u00e9si szok\u00e1sokat \u00e9s bizonyoss\u00e1gokat. \u00c1m ez\u00e1ltal tal\u00e1n nagyobb lehet\u0151s\u00e9ge van arra, hogy b\u00e9kess\u00e9g t\u00f6ltse el \u00e9s bels\u0151 l\u00e9nye cs\u00f6ndj\u00e9t keresse?<\/em><\/p>\n Az exped\u00edci\u00f3ra, amit eml\u00edtett\u00fcnk, szint\u00e9n a bizonyoss\u00e1g hi\u00e1nya jellemz\u0151. Rossz ir\u00e1nyban haladhat, vagy nem a megfelel\u0151 kanyonba haj\u00f3zik be, vagy vesz\u00e9lybe ker\u00fcl, mivel nem sz\u00e1mol a zuhatagokkal. Ugyanakkor a pontos m\u00f3dszer ismeretlen, teh\u00e1t fel kell fedezni, l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre, \u201ehib\u00e1kat\u201d ejtve, \u201emegcs\u00faszva\u201d, azt\u00e1n \u00fajra a helyes ir\u00e1nyban folytatva. Ha az ember elengedi a hib\u00e1kt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelm\u00e9t \u00e9s al\u00e1veti mag\u00e1t a fejl\u0151d\u0151 l\u00e9lek ir\u00e1nymutat\u00e1s\u00e1nak, val\u00f3j\u00e1ban akkor kezd\u0151dik el az exped\u00edci\u00f3, a felfedez\u00e9s, a v\u00e1gyakoz\u00e1s \u00e9s a bizalom nyom\u00e1n.<\/em><\/p>\n <\/p>\n Tanul\u00e1s a jelenben<\/strong><\/p>\n T\u00e1rsadalmunk \u00e9s \u00e9let\u00fcnk k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei r\u00f6vid id\u0151 alatt v\u00e1ratlan v\u00e1ltoz\u00e1son mentek \u00e1t. Ez nem csup\u00e1n egy orsz\u00e1gra korl\u00e1toz\u00f3dik, hanem a v\u00e1ltoz\u00e1s hull\u00e1m\u00e1t sokkhat\u00e1sszer\u0171en l\u00e1tjuk vil\u00e1gszerte folyamatosan. Amit eddig annyira norm\u00e1lisnak tartottunk, az \u00fcdv\u00f6zl\u0151 k\u00e9zfog\u00e1st, a fizikai tal\u00e1lkoz\u00e1st kapcsolataink fenntart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben, a fizikai vil\u00e1gban val\u00f3 munk\u00e1t \u00e9s utaz\u00e1st, mindez hirtelen ker\u00fclend\u0151v\u00e9 v\u00e1lt. Ebben az \u00faj val\u00f3s\u00e1gban val\u00f3 \u00e9let folyamatos \u00e9bers\u00e9get k\u00edv\u00e1n. V\u00e9g\u00fcl is alkalmazkodnunk kell \u00e9s vissza kell fognunk magunkat (\u00e1tmenetileg?) a v\u00e1gyainkat illet\u0151en. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben, az antropol\u00f3gus Jitske Kramer \u00e9rvel\u00e9se szerint \u00fagy n\u00e9z ki, hogy egy kollekt\u00edv, vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 kultur\u00e1lis sokkot \u00e9l\u00fcnk \u00e1t. Az \u00e9rtetlens\u00e9g, elfogad\u00e1s (vagy elutas\u00edt\u00e1s) szakasz\u00e1ban vagyok-e, vagy a lehet\u0151s\u00e9gek, illetve lehetetlens\u00e9gek megl\u00e1t\u00e1s\u00e1nak szakasz\u00e1ban? S hol van a besz\u00e9lget\u0151t\u00e1rsam?<\/p>\n Mindenki m\u00e1sk\u00e9ppen reag\u00e1l erre a \u201ev\u00e1ls\u00e1gra\u201d, illetve \u201e\u00fajfajta val\u00f3s\u00e1gra\u201d. Egy v\u00e1ratlan \u00e9s \u00faj helyzetben kell magunkat megismern\u00fcnk, amit mindenki a saj\u00e1t sz\u00e1ja \u00edze szerint \u00e9rtelmez, mindenkinek megvan a saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nete. Mindenkit\u0151l azt k\u00e9rik, mi t\u00f6bb azt v\u00e1rj\u00e1k el, hogy rugalmas legyen. S ennek a k\u00f6telez\u0151 rugalmass\u00e1gnak a sor\u00e1n sokat tanulunk a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 vil\u00e1gr\u00f3l \u00e9pp\u00fagy, mint \u00f6nmagunkr\u00f3l.<\/p>\n Azonban m\u00e9g enn\u00e9l is fontosabb az, hogy ez a helyzet mindenki sz\u00e1m\u00e1ra egy lehet\u0151s\u00e9g arra, hogy elgondolkodjon az \u00e9letr\u0151l. Mi mozgat, mit kell megtanulnom? Most, ebben a korban, amikor valami m\u00e1st v\u00e1rnak el t\u0151lem, mi teszi \u00e9rt\u00e9kess\u00e9 az \u00e9letemet? Bizonytalan vagyok abban, hogyan fog v\u00e1ltozni az \u00e9letem, hogyan fogom \u00e1t\u00e9lni ezt? K\u00e9pes leszek tov\u00e1bbhaladni \u00e9s tanulni a bizonytalans\u00e1g, s\u0151t tal\u00e1n a f\u00e9lelem k\u00f6zepette, hogy milyenn\u00e9 v\u00e1lik majd a t\u00e1rsadalmunk, vagy ez a helyzet megakaszt \u00e9s megdermeszt engem?<\/p>\n K\u00fcls\u0151 \u00e9let\u00fcnk eme bizonytalans\u00e1ga lehet-e egy m\u00e1sfajta \u00e9let kezdete? Tal\u00e1n ez az \u00e9let, aminek nyugv\u00f3pontra kellett jutnia, most arra sz\u00f3l\u00edthat fel minket, hogy l\u00e9pj\u00fcnk be egy bels\u0151 \u00e9letbe. Megengedj\u00fck-e, hogy a bels\u0151 l\u00e9lekfejl\u0151d\u00e9s felfedez\u00e9se \u00e1tsziv\u00e1rogjon a k\u00fcls\u0151 \u00e9let\u00fcnkbe? Tal\u00e1n abban \u00e1ll az \u00faj korszak m\u0171v\u00e9szete, hogy mindannyian \u00fajra l\u00e9t\u00fcnk alapvet\u0151 bizonytalans\u00e1g\u00e1val szembes\u00fcl\u00fcnk. Felismerj\u00fck, hogy az \u00e1ltalunk v\u00e9lt ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s ill\u00fazi\u00f3 volt csup\u00e1n. Hogy nem csak a bels\u0151 \u00e9let\u00fcnkben zajlik a felfedez\u00e9s, hanem a k\u00fcls\u0151 \u00e9let\u00fcnk is egy felfedez\u00e9s. Nem f\u00e9lelemmel, hanem bels\u0151 bizonyoss\u00e1ggal teli, az \u00e9letben megismerhet\u0151 egyetlen l\u00e9nyeges bizonyoss\u00e1ggal rendelkezik. Bizalommal telten \u00e9s kalandra v\u00e1gyva n\u00e9zz\u00fcnk szembe vele. Akkor \u00e9let\u00fcnk minden n\u00e9zete a c\u00e9lra v\u00e1gy\u00e1son alapul, tudv\u00e1n, hogy az \u00fat l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre bontakozik ki.<\/em><\/p>\n Ennek f\u00e9ny\u00e9ben, a legl\u00e9nyegesebb dolog, amit meg kell tanulnunk az \u00e9letben, az a bels\u0151 l\u00e9ny\u00fcnk ir\u00e1nti bizalom. A felfedez\u0151 \u00fatra kel\u00e9s megtanul\u00e1sa. A bizonytalans\u00e1g \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e1lland\u00f3 kih\u00edv\u00e1st jelent ezen az \u00faton, amire az \u00e9lethez val\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sunk \u00e9s rugalmass\u00e1gunk jelenti a v\u00e1laszt.<\/em><\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":9786,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110432],"tags_english_":[],"class_list":["post-90833","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-zeitgeist-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90833","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/9786"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90833"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90833"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90833"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90833"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}