L\u00e1tjuk p\u00e9ld\u00e1ul, hogy a paleolit korban senki sem k\u00e9pzelhet el kezdetleges m\u0171v\u00e9szetet vagy kezdeti tudom\u00e1nyt a vall\u00e1st\u00f3l elv\u00e1lasztott \u00e1gazatk\u00e9nt. Mindkett\u0151 szerves r\u00e9sze volt annak a m\u00e1gikus-vall\u00e1sos id\u0151szaknak, melybe a t\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151tti emberis\u00e9g mer\u00fclt. Ugyanez t\u00f6rt\u00e9nt a k\u00e9s\u0151bbi korszakokban, p\u00e9ld\u00e1ul az \u0151si Egyiptomban is, ahol az ismeret eme h\u00e1rom, minket foglalkoztat\u00f3 \u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt folytat\u00f3dott a m\u00e1r eml\u00edtett szimbi\u00f3zis.<\/p>\n
A sz\u00e1zadok sor\u00e1n azonban ez a h\u00e1rom \u00e1gazat egyre jobban elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt egym\u00e1st\u00f3l. A vall\u00e1s hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9t a metafizika, az \u00e1h\u00edtat \u00e9s a transzcendens ter\u00fclet\u00e9re korl\u00e1tozta; a m\u0171v\u00e9szet kezdett alapvet\u0151en az intuit\u00edv tud\u00e1s \u00e9s sz\u00e9ps\u00e9g fel\u00e9 hajlani; a tudom\u00e1ny pedig a megfoghat\u00f3, anyagi dolgok \u00e9s az racion\u00e1lis elemz\u00e9s fel\u00e9 fordult.<\/p>\n
Az emberi tud\u00e1s h\u00e1rom k\u00f6zpontj\u00e1nak, a racion\u00e1lis, \u00e9rzelmi \u00e9s intuit\u00edv aspektus\u00e1ban ilyesfajta sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1sa nagy fontoss\u00e1ggal b\u00edr a fajok evol\u00faci\u00f3s fejl\u0151d\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l, mivel lehet\u0151v\u00e9 teszi az ember sz\u00e1m\u00e1ra, hogy \u00e9let\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 elem\u00e9t \u00e9s c\u00e9lj\u00e1t \u2013 hogy megvizsg\u00e1lja, kik vagyunk mi emberek \u00e9s miben \u00e1ll a vil\u00e1g \u2013 nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szemsz\u00f6gekb\u0151l k\u00f6zel\u00edtse meg.<\/p>\n
Sajn\u00e1latos m\u00f3don a vall\u00e1s egy\u00e1ltal\u00e1n nem engedte meg az embernek, hogy szabadon hozz\u00e1f\u00e9rjen saj\u00e1t l\u00e9ny\u00e9nek val\u00f3s\u00e1g\u00e1hoz, valamint azokhoz a l\u00e9nyegi t\u00f6rv\u00e9nyekhez, melyek a vil\u00e1gegyetemet ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k, ehelyett megpr\u00f3b\u00e1lt oly m\u00e9rt\u00e9kben uralkodni \u00e9s gy\u00e1mkodni a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny felett, hogy hal\u00e1lra \u00fcld\u00f6z\u00f6tt minden elk\u00e9pzel\u00e9st vagy tev\u00e9kenys\u00e9get, ami nem felelt meg az el\u0151\u00edr\u00e1sainak. P\u00e9ldak\u00e9nt el\u00e9g, ha a h\u00edres arag\u00f3n doktor \u00e9s humanista, Szerv\u00e9t Mih\u00e1ly inkviz\u00edci\u00f3s \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s\u00e9re eml\u00e9kez\u00fcnk, vagy a nem kev\u00e9sb\u00e9 neves olasz fizikus, matematikus \u00e9s csillag\u00e1sz, Galileo Galileire, akit 1633-ban arra \u00edt\u00e9ltek, hogy vonja vissza \u201et\u00e9ves eszm\u00e9it\u201d.<\/p>\n
Ily m\u00f3don a r\u00f3mai egyh\u00e1z sz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl akad\u00e1lyozta a tudom\u00e1ny halad\u00e1s\u00e1t, a m\u0171v\u00e9szetet pedig eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lta dogm\u00e1i terjeszt\u00e9s\u00e9re \u00e9s megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n
A m\u0171v\u00e9szet azonban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a renesz\u00e1nsz kort\u00f3l kezdve, arra t\u00f6rekedett, hogy egyr\u00e9szt behatoljon az \u00f3kori G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g \u00fagynevezett pog\u00e1ny miszt\u00e9riumaiba (melyet az egyiptomi hermetizmus ihletett), m\u00e1sr\u00e9szt, hogy egyre jobban megk\u00f6zel\u00edtse a tudom\u00e1nyt. Legfontosabb eredm\u00e9nyei k\u00f6z\u00fcl az egyik az aranymetsz\u00e9s \u00e9s a vonalt\u00e1vlat alkalmaz\u00e1sa a fest\u00e9szetben.<\/p>\n
Az ellenreform\u00e1ci\u00f3 ism\u00e9t megnyesegette a renesz\u00e1nszban keletkezett szabad elk\u00e9pzel\u00e9seket \u00e9s gyakorlatilag a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig t\u00f6bb\u00e9 nem volt lehet\u0151s\u00e9g a vall\u00e1s vasmark\u00e1b\u00f3l val\u00f3 szabadul\u00e1sra.<\/p>\n
A 19. sz\u00e1zad sor\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ezoterikus \u00e1ramlatok (r\u00f3zsakeresztes, teoz\u00f3fikus, stb.) keletkez\u00e9s\u00e9vel, valamint a tudom\u00e1ny akt\u00edv fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel, a m\u0171v\u00e9szet vagy az \u00faj tudom\u00e1nyos elk\u00e9pzel\u00e9seket alkalmazta, vagy a keleti vall\u00e1sokb\u00f3l \u00e9s eretneks\u00e9gekb\u0151l nyert ihletet.<\/p>\n
A fentiekre tal\u00e1lunk p\u00e9ld\u00e1t a \u201epointillista\u201d m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl Seurat alkot\u00e1saiban, Chevreul sz\u00ednelm\u00e9let\u00e9ben, a m\u0171anyagokkal kapcsolatos tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9sek, elk\u00e9pzel\u00e9sek \u00e9s alkalmaz\u00e1sok hat\u00e1saiban, p\u00e9ld\u00e1ul a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szet \u00e9s a mozi eset\u00e9ben, vagy a \u201esz\u00fcrrealizmus\u201d freudi elm\u00e9leteiben. A 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n az ezoterikus hat\u00e1sok legjelent\u0151sebb p\u00e9ld\u00e1i a \u201eszimbolizmusban\u201d, illetve az olyan fest\u0151k munk\u00e1iban tal\u00e1lhat\u00f3k, mint Vaszilij Kandinszkij (az absztrakt fest\u00e9szet megalap\u00edt\u00f3ja), aki \u201eA m\u0171v\u00e9szet szellemis\u00e9ge\u201d c. munk\u00e1j\u00e1ban kifejezetten elismeri, hogy m\u0171ve a neves ezoterikus, Helena P. Blavatsky elm\u00e9leteinek nyom\u00e1n sz\u00fcletett; vagy Piet Mondri\u00e1n k\u00e9peiben, aki a teoz\u00f3fia akt\u00edv t\u00e1mogat\u00f3ja.<\/p>\n
Az eml\u00edtett szerz\u0151k\u00f6n \u00e9s mozgalmakon, valamint n\u00e9h\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nleges eseten k\u00edv\u00fcl, azt lehet mondani, hogy a 20. sz\u00e1zadi m\u0171v\u00e9szet teljesen elfordult a vall\u00e1st\u00f3l, extr\u00e9m m\u00f3don az \u201eabszol\u00fat szabads\u00e1got\u201d keresve. 1945 \u00e9s 1960 k\u00f6z\u00f6tt azt l\u00e1tjuk, a m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl Mark Rothko, Hans Hartung vagy Antoni T\u00e1pies olyan kezdetleges keleti \u00e1ramlatok fel\u00e9 fordulnak, mint a taoizmus vagy a zen filoz\u00f3fia, de ez ink\u00e1bb form\u00e1lis keres\u00e9s, mint az effajta filoz\u00f3fi\u00e1k l\u00e9nyeg\u00e9nek eleven megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n
Az audiovizu\u00e1lis m\u00e9dia, vagyis a vide\u00f3, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p, internet, illetve a virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1g terjed\u00e9s\u00e9vel sok m\u0171v\u00e9sz az ember \u00e9s g\u00e9p k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s fel\u00e9 hajlik. A virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1gon kereszt\u00fcl a m\u0171v\u00e9szek a kiberteret (a kifejez\u00e9s a \u201ekiborg\u201d sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik, amit a NASA tud\u00f3sai a 70-es \u00e9vekben alkottak az emberi test \u00e9s a technol\u00f3gia egybeolvad\u00e1s\u00e1nak megnevez\u00e9s\u00e9re) f\u0151leg az \u00f6sszetett, ny\u00edlt \u00e9s interakt\u00edv \u00e9rtelmez\u00e9s eszk\u00f6zek\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k. L\u00e1tjuk teh\u00e1t, hogy a g\u00e9p n\u00f6vekv\u0151 m\u00f3don hat mind az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sre, mind pedig mag\u00e1ra a m\u0171v\u00e9szi produkci\u00f3ra. A m\u0171v\u00e9szet ilyesfajta tapasztalatainak intu\u00edci\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a testi implant\u00e1tumok \u00e9s prot\u00e9zisek (a testhez kapcsolt elektronikus berendez\u00e9sek azzal az er\u0151teljes v\u00e1ggyal, hogy az emberi k\u00e9pess\u00e9geket fokozz\u00e1k) tudom\u00e1nyos t\u00e9nyez\u0151ivel \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ival, melyeknek vannak ugyan olyan irodalmi el\u0151deik, mint a \u201eFrankenstein\u201d vagy a \u201eSz\u00e1rnyas fejvad\u00e1sz\u201d, eddig azonban m\u00e9g soha nem l\u00e9pt\u00e9k t\u00fal az \u00e1ltaluk k\u00e9pviselt feltev\u00e9ses megform\u00e1l\u00e1st.<\/p>\n
Megpr\u00f3b\u00e1lva \u201etov\u00e1bbl\u00e9pni\u201d, n\u00e9h\u00e1ny m\u0171v\u00e9sz az \u00fagy nevezett \u201ebiol\u00f3giai m\u0171v\u00e9szetbe\u201d bonyol\u00f3dott, nevezetesen \u00e9l\u0151l\u00e9nyekkel k\u00eds\u00e9rletezve (fluoreszk\u00e1l\u00f3 nyulak, stb.) genetikai beavatkoz\u00e1sokat v\u00e9gezve, valamint virtu\u00e1lis karakterekkel val\u00f3 egy\u00fctt szerepl\u00e9ssel. A n\u00e9z\u0151 t\u00f6bb\u00e9 nem passz\u00edv szeml\u00e9l\u0151, hanem a teremt\u0151h\u00f6z hasonl\u00f3nak k\u00e9pzelheti mag\u00e1t. Ez az internet interakt\u00edv (egym\u00e1sra hat\u00f3) konvertereinek (\u00e1talak\u00edt\u00f3inak) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9rhet\u0151 el, melyek a n\u00e9z\u0151-felhaszn\u00e1l\u00f3 \u00e1ltal megadott adatokat k\u00e9p- \u00e9s hangfelismer\u0151 kamer\u00e1k sor\u00e1n kereszt\u00fcl \u00e9rtelmezik \u00e9s azut\u00e1n k\u00e9pek, gesztusok, mozdulatok, sz\u00ednek \u00e9s hangok form\u00e1j\u00e1ban adj\u00e1k vissza.<\/p>\n
A nyugati kult\u00far\u00e1ban a term\u00e9szetesnek mindeddig els\u0151bbs\u00e9ge volt a m\u0171vivel szemben. A m\u0171v\u00e9szet azonban, a val\u00f3s\u00e1g megtapasztal\u00e1s\u00e1nak \u00fajfajta m\u00f3djaival egy\u00e9rtelm\u0171en a tudom\u00e1ny fel\u00e9 ir\u00e1nyulva, teljesen szents\u00e9gtelenn\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n
A tudom\u00e1ny, a nagyon nagy (makrokozmosz) \u00e9s a nagyon kicsi (szubatomi r\u00e9szecsk\u00e9k) fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 kutat\u00e1sai \u00e1ltal paradox m\u00f3don \u00fagy \u00e9rzi, hogy term\u00e9szetfeletti jelens\u00e9geket kell felt\u00e9teleznie, mivel ez az egyetlen m\u00f3dja annak, hogy v\u00e1laszt tal\u00e1ljon azokra a k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyekre, p\u00e9ld\u00e1ul a kvantumfizika ter\u00e9n, melyek t\u00f6bb\u00e9 nem magyar\u00e1zhat\u00f3k vagy fedhet\u0151k le egyszer\u0171 logik\u00e1val.<\/p>\n
B\u00e1rhogy van is, \u00f6r\u00fcl\u00fcnk, hogy a 21. sz\u00e1zad m\u0171v\u00e9sze \u00e9s tud\u00f3sa egyar\u00e1nt keresi a megold\u00e1sokat az emberis\u00e9g leg\u00e9get\u0151bb k\u00e9rd\u00e9seire: \u201eHogyan m\u0171k\u00f6dik az elme, hol sz\u00e9kel a tudat, mi a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s hogyan \u00e9rthetj\u00fck meg azt? Ezek a k\u00e9rd\u00e9sek, r\u00f6viden megfogalmazva nem m\u00e1sok, mint arra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 k\u00eds\u00e9rletek, hogy megvizsg\u00e1ljuk a jelen szempontj\u00e1b\u00f3l az \u0151si Delphoi miszt\u00e9riumiskola m\u00e1r klasszikuss\u00e1 v\u00e1lt megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seit: kik vagyunk, honnan j\u00f6tt\u00fcnk \u00e9s hov\u00e1 tartunk?<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":9341,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110065],"tags_english_":[],"class_list":["post-90709","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-art-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90709","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/9341"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90709"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90709"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90709"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90709"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}