A h\u00e1romsz\u00f6g jelk\u00e9p mindig nagy szerepet j\u00e1tszott az emberi t\u00f6rt\u00e9nelemben. Sokan eml\u00e9kez\u00fcnk m\u00e9g Pitagorasz der\u00e9ksz\u00f6g\u0171 h\u00e1romsz\u00f6gre vonatkoz\u00f3 t\u00e9tel\u00e9re. Az \u00e1ltala le\u00edrt szab\u00e1ly gyakorlati fontoss\u00e1g\u00fa volt a r\u00e9gi kult\u00far\u00e1k mindennapjai sz\u00e1m\u00e1ra, p\u00e9ld\u00e1ul amikor sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldet jel\u00f6ltek ki. Ugyanakkor k\u00fcl\u00f6nleges ezoterikus jelent\u0151s\u00e9ggel is b\u00edrt.<\/p>\n
Hogyan alakul ki egy h\u00e1romsz\u00f6g? Term\u00e9szetesen h\u00e1rom cs\u00facspont hat\u00e1rozza meg, de mik ezek a cs\u00facspontok? Tudjuk, hogy egyszer\u0171en egym\u00e1ssal kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 pontokr\u00f3l van sz\u00f3. A geometria alaposabb ismeret\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egy pontnak a fogalma manaps\u00e1g nem ismeretlen a sz\u00e1munkra. A h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let\u00fcnkben is gyakran haszn\u00e1ljuk ezt a fogalmat, p\u00e9ld\u00e1ul amikor n\u00e9z\u0151pontr\u00f3l, kezd\u0151pontr\u00f3l, stb. besz\u00e9l\u00fcnk. No de pontosan mit jelent a pont?<\/p>\n
A pont puszt\u00e1n absztrakt fogalom, ment\u00e1lis k\u00e9pzet, ami valami olyasmit hat\u00e1roz meg, aminek nincs dimenzi\u00f3ja \u00e9s ez\u00e9rt nem is tartozik egyetlen dimenzi\u00f3hoz sem. A pont egy elk\u00e9pzel\u00e9s, valami, ami fizikailag nem l\u00e9tezik \u00e9s m\u00e9gis sz\u00e1mos jelens\u00e9g \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1hoz haszn\u00e1ljuk.<\/p>\n
Azt mondhatjuk teh\u00e1t, hogy a h\u00e1romsz\u00f6g h\u00e1rom ment\u00e1lis ide\u00e1nak a megtestes\u00edt\u0151je. Ha \u00edgy n\u00e9zz\u00fck, a h\u00e1romsz\u00f6g mindig nagyon fontosnak sz\u00e1m\u00edtott az ezoterikus tud\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tartom\u00e1nyainak megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l. P\u00e9ld\u00e1ul:<\/p>\n
A misztikus szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9gben a h\u00e1romsz\u00f6g minden konstrukci\u00f3nak az alapelve \u00e9s v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lja. Az ezoterikus gnosztikus kereszt\u00e9nys\u00e9gben a h\u00e1romsz\u00f6get Golgota hegy\u00e9nek h\u00e1rom keresztje alkotja. A r\u00f3zsakeresztesek filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ban az ego h\u00e1rom n\u00e9zet\u00e9t k\u00e9pviseli: az Isteni Szellemet, az \u00c9letszellemet \u00e9s az Emberi Szellemet. A m\u00e1gikus asztroz\u00f3fii\u00e1ban megtal\u00e1ljuk a Kos, Oroszl\u00e1n \u00e9s Nyilas jegyek alkotta t\u00fczes h\u00e1romsz\u00f6get. A gnosztikus planet\u00e1riumban pedig az Ur\u00e1nusz, Neptunusz \u00e9s Pl\u00fat\u00f3 sug\u00e1rz\u00f3 h\u00e1romsz\u00f6g\u00e9t, a h\u00e1rom er\u0151teljes jelet l\u00e1tjuk a K\u00edgy\u00f3 \u00e9s a Hatty\u00fa k\u00e9p\u00e9ben. A kozmikus h\u00e1romsz\u00f6g az Atya, Fi\u00fa \u00e9s Szent Szellem n\u00e9zetek\u00e9nt, a nagyobb kozmikus h\u00e1romsz\u00f6g pedig a Logosz h\u00e1rom n\u00e9zetek\u00e9nt ismert. [1]<\/em><\/p>\n <\/p>\n K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u00e1romsz\u00f6geket ismer\u00fcnk, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt der\u00e9ksz\u00f6g\u0171 h\u00e1romsz\u00f6get, egyenl\u0151 sz\u00e1r\u00fa h\u00e1romsz\u00f6get, egyenl\u0151 oldal\u00fa h\u00e1romsz\u00f6get \u00e9s l\u00e1thatjuk, hogy mindegyik\u00fcket az oldalaik hossza, vagyis a cs\u00facsaik k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1vols\u00e1gok hat\u00e1rozz\u00e1k meg.<\/p>\n Az egyenl\u0151 oldal\u00fa h\u00e1romsz\u00f6gnek, p\u00e9ld\u00e1ul, minden oldala azonos hossz\u00fas\u00e1g\u00fa, azt mondhatjuk teh\u00e1t, hogy a cs\u00facsai \u00e1ltal meghat\u00e1rozott eszm\u00e9k k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s egyens\u00falyban, teljes harm\u00f3ni\u00e1ban \u00e1llnak egym\u00e1ssal. Ezek az eszm\u00e9k az ember \u00e9let\u00e9nek h\u00e1rom legfontosabb t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9vel is azonos\u00edthat\u00f3k, m\u00e9g akkor is, ha ennek nem vagyunk tudat\u00e1ban. Ezek a t\u00f6rekv\u00e9sek a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/p>\n 1. Az emberi l\u00e9t legm\u00e9lyebb c\u00e9lj\u00e1ra val\u00f3 egy\u00e9rtelm\u0171, \u00e9sszer\u0171 ir\u00e1nyul\u00e1s, vagyis \u00e9rtelmes hit \u2013 a rejtett Isten, az Atya.<\/p>\n 2. Annak az \u201e\u00e9let\u00fatnak\u201d a meg\u00e9rt\u00e9se, amit k\u00f6vetn\u00fcnk kell, vagyis a sz\u00edv ismerete \u2013 Isten Fia, aki felfedi az Aty\u00e1t.<\/p>\n 3. A mer\u00e9sz \u00e9s tudatos cselekv\u00e9s k\u00e9pess\u00e9ge, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi ennek az \u00fatnak a gyakorlati bej\u00e1r\u00e1s\u00e1t, vagyis az akarat helyes alkalmaz\u00e1sa \u2013 a Szent Szellem.<\/p>\n Ennek az egyenl\u0151 oldal\u00fa h\u00e1romsz\u00f6gnek az egyens\u00falya, amit ez a h\u00e1rom t\u00f6rekv\u00e9s k\u00e9pvisel, azt felt\u00e9telezi, hogy ezek a t\u00f6rekv\u00e9sek akt\u00edvan \u00e9s teljesen harmonikus m\u00f3don m\u0171k\u00f6dnek benn\u00fcnk. Csak ebben az \u00e1llapotban lehet sz\u00f3 val\u00f3di halad\u00e1sr\u00f3l a l\u00e9t\u00fcnk c\u00e9lj\u00e1hoz vezet\u0151 \u00faton.<\/p>\n Ezek a fogalmak r\u00e9g\u00f3ta ismertek. Err\u0151l sz\u00f3l annak a H\u00e1rom Kir\u00e1lyr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 p\u00e9ldabesz\u00e9dnek a k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9szlete is, amit Marco Polo hozott mag\u00e1val perzsiai \u00fatj\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n \u201e\u2026 annak az orsz\u00e1gnak h\u00e1rom kir\u00e1lya elment, hogy h\u00f3doljon az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt pr\u00f3f\u00e9t\u00e1nak, aki a zsid\u00f3k f\u00f6ldj\u00e9n sz\u00fcletett. Ez a h\u00e1rom kir\u00e1ly h\u00e1rom adom\u00e1nyt vitt mag\u00e1val, nevezetesen aranyat, t\u00f6mj\u00e9nt \u00e9s mirh\u00e1t, hogy megtudja, a pr\u00f3f\u00e9ta Isten, f\u00f6ldi kir\u00e1ly vagy gy\u00f3gy\u00edt\u00f3-e.[2] Ennek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1hoz azt mondt\u00e1k egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, ha az aranyat v\u00e1lasztja, akkor f\u00f6ldi kir\u00e1ly, ha a t\u00f6mj\u00e9nt, akkor Isten, ha pedig a mirh\u00e1t, akkor gy\u00f3gy\u00edt\u00f3.<\/em><\/p>\n \u00cdgy is t\u00f6rt\u00e9nt \u2013 val\u00f3ban amikor a h\u00e1rom kir\u00e1ly el\u00e9rt arra a helyre, ahol a gyermek Isten megsz\u00fcletett, k\u00f6z\u00fcl\u00fck a legfiatalabb egyed\u00fcl k\u00f6zeledett ahhoz a h\u00e1zhoz, ahol a gyermek volt, \u00e9s l\u00e1tta, hogy az \u0151hozz\u00e1 hasonl\u00edt, mivel Krisztus \u00e9pp annyi id\u0151snek t\u0171nt, \u00e9s \u00e9pp olyan volt, mint \u0151 maga. Ezen t\u00e1voz\u00e1sakor nagyon elcsod\u00e1lkozott.<\/em><\/p>\n K\u00e9s\u0151bb a m\u00e1sodik kir\u00e1ly k\u00f6vette, aki k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa volt, \u00e9s az els\u0151h\u00f6z hasonl\u00f3an, \u0151 is \u00fagy l\u00e1tta, hogy a gyermek olyan kor\u00fa, mint \u0151 \u00e9s hozz\u00e1 hasonl\u00edt, \u00edgy \u0151 is csod\u00e1lkozva t\u00e1vozott.<\/em><\/p>\n V\u00e9g\u00fcl a harmadik kir\u00e1ly is bel\u00e9pett, aki m\u00e1r id\u0151skor\u00fa volt, \u00e9s vele is ugyanaz t\u00f6rt\u00e9nt, mint a m\u00e1sik kett\u0151vel, ez\u00e9rt \u0151 is m\u00e9lyen elgondolkodott a dolgon.<\/em><\/p>\n Amikor a h\u00e1rom kir\u00e1ly ism\u00e9t egy\u00fctt volt, mindegyik\u00fck elmondta a m\u00e1siknak, hogy mit l\u00e1tott \u00e9s tapasztalt, nagyon csod\u00e1lkoztak ezen \u00e9s azt mondt\u00e1k, hogy most egy\u00fctt fognak elmenni a gyermekhez. \u00cdgy azt\u00e1n egy\u00fctt j\u00e1rultak el\u00e9je \u00e9s l\u00e1tt\u00e1k, hogy angyalok veszik k\u00f6r\u00fcl \u00e9s pontosan annyi id\u0151s, mint egy \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt, tizenh\u00e1rom napos gyermek. Akkor kifejezt\u00e9k h\u00f3dolatukat \u00e9s \u00e1tadt\u00e1k az aj\u00e1nd\u00e9kaikat, az aranyat, t\u00f6mj\u00e9nt \u00e9s mirh\u00e1t. A gyermek pedig mindh\u00e1rom aj\u00e1nd\u00e9kot egy\u00fctt fogadta el.\u201d[3]<\/em><\/p>\n Itt a h\u00e1rom kir\u00e1lyt az elme, a sz\u00edv \u00e9s az akarat h\u00e1rom kor\u00e1bban eml\u00edtett t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9vel hozhatjuk \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe. A t\u00f6rt\u00e9net e szerint azt \u00fczeni nek\u00fcnk, mindent meg kell tenn\u00fcnk ahhoz, hogy mindh\u00e1rom n\u00e9zet egyidej\u0171leg \u00e9s harmonikusan fejl\u0151dj\u00f6n. Csak akkor l\u00e1thatjuk az \u00e9letutunkat olyannak, amilyen val\u00f3j\u00e1ban.<\/p>\n A szellemi iskol\u00e1k, ahogy Pitagorasz\u00e9 is, mindig ezt az utat tan\u00edtott\u00e1k. Az Arany R\u00f3zsakereszt iskol\u00e1j\u00e1nak c\u00e9lja, l\u00e9te \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9ge is ugyanezen a szellemi \u00faton alapul, amit az egyenl\u0151 oldal\u00fa h\u00e1romsz\u00f6g h\u00e1rom cs\u00facsa t\u00fckr\u00f6z.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n [1] Jan van Rijckenborgh: A R\u00f3zsakereszt szerzet\u00e9nek h\u00edv\u00e1sa<\/em>, 7. fejezet: A t\u00fczes h\u00e1romsz\u00f6g, Rozekruis Pers, 1988.<\/p>\n [2] \u00dagy t\u0171nik, itt a „physician” kifejez\u00e9s valamif\u00e9le „b\u00f6lcs gy\u00f3gy\u00edt\u00f3ra”, vagy m\u00e9g ink\u00e1bb Parakl\u00e9t\u00e1ra (gy\u00f3gy\u00edt\u00f3, vigasztal\u00f3 \u00e9s tan\u00e1csad\u00f3) utal, \u2013 legal\u00e1bbis n\u00e9h\u00e1ny nyelvi ford\u00edt\u00e1s szerint.<\/p>\n [3] A sz\u00f6veg alapja Marco Polo: Le Devisement du monde:<\/em> A vil\u00e1g \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa <\/em>c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek 31. fejezete: A h\u00e1rom m\u00e1gus Krisztus el\u00e9 j\u00e1rul h\u00f3dolatra, A.C. Moule & Paul Pelliot, George Routledge & Sons Limited, London 1938.<\/p>\n","protected":false},"author":917,"featured_media":9321,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-90703","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90703","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/917"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/9321"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90703"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90703"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90703"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90703"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}