![\"Mary\"](\"http:\/\/logon.media\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/1024px-Wurzburg_Marienkapelle_Maria_Empfangnis_20170422_004-3_0.jpg\" "\\"\\"")
<\/p>\nA n\u00e9met v\u00e1rosban, W\u00fcrzburgban l\u00e9v\u0151 M\u00e1ria templomban vagyunk. Az \u00e9szaki kapu f\u00f6l\u00f6tt figyelm\u00fcnket egy timpanon h\u00edvja fel mag\u00e1ra, ami \u201eM\u00e1ria \u00fczenetv\u00e9tel\u00e9t\u201d \u00e1br\u00e1zolja, ami \u201eAngyali \u00fcdv\u00f6zlet\u201d n\u00e9ven is ismert. A tal\u00e1nyos domborm\u0171szer\u0171 jeleneten egy t\u00f6ml\u0151t l\u00e1tunk, ami a mennyben tr\u00f3nol\u00f3 Atyaisten sz\u00e1j\u00e1t\u00f3l indul \u00e9s M\u00e1ria f\u00fcl\u00e9n\u00e9l v\u00e9gz\u0151dik. A t\u00f6ml\u0151n, ami az istenanya f\u00fcl\u00e9n\u00e9l galambb\u00e1 alakul \u00e1t, a kereszttel d\u00edsz\u00edtett, meztelen Krisztus-gyermek siklik az anyja f\u00fcle fel\u00e9. A f\u00fclet pedig egy galamb veszi k\u00f6r\u00fcl.<\/p>\n
<\/p>\n
k\u00e9p: Tillman 2007<\/a> CC BY-SA 4.0<\/a><\/p>\n A m\u0171 nem sokkal 1400 el\u0151tt keletkezett. A szokatlan kapcsolat Isten sz\u00e1ja \u00e9s M\u00e1ria f\u00fcle k\u00f6z\u00f6tt nem az ismeretlen k\u00f6z\u00e9pkori szobr\u00e1sz tal\u00e1lm\u00e1nya volt. Ellenkez\u0151leg, \u0151 azt jelen\u00edtette meg, ami szil\u00e1rd hit volt a negyedik, \u00f6t\u00f6dik sz\u00e1zadban, miszerint Isten fi\u00e1nak fogantat\u00e1sa M\u00e1ria f\u00fcl\u00e9n kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nt, ami \u00e1ltal a sz\u00fczess\u00e9ge \u00e9rintetlen maradt. Ez teljesen m\u00e1sk\u00e9ppen \u00e9rtelmezi a kar\u00e1csonyi jelenetet, mint az a hagyom\u00e1nyos t\u00f6rt\u00e9net, ami jelenleg szinte az eg\u00e9sz vil\u00e1gon ismert. \u00dagy t\u0171nik, hogy a M\u00e1ria f\u00fcl\u00e9n kereszt\u00fcl val\u00f3 fogantat\u00e1st v\u00e9gs\u0151 soron kit\u00f6r\u00f6lt\u00e9k az emberis\u00e9g kollekt\u00edv eml\u00e9kezet\u00e9b\u0151l. Szinte sehol, semmilyen forr\u00e1sban sem lehet megtal\u00e1lni. Eur\u00f3p\u00e1ban csak n\u00e9h\u00e1ny helyen, p\u00e9ld\u00e1ul Amiensben vagy Als\u00f3-Ausztri\u00e1ban tal\u00e1lunk m\u00e9g r\u00e1 r\u00e9gi nyomokat.<\/p>\n Ez m\u00e9g ink\u00e1bb figyelemre m\u00e9lt\u00f3, ha meggondoljuk, hogy az Angyali \u00fcdv\u00f6zlet kereszt\u00e9ny \u00fcnnepe \u2013 m\u00e1rcius 25-e, ami kilenc h\u00f3nappal kar\u00e1csony el\u0151tt van, \u2013 fontos \u00fcnnep, mivel az \u00d3testamentumb\u00f3l az \u00dajtestamentumba val\u00f3 \u00e1tmenetet jelk\u00e9pezi. Az angyali \u00fcdv\u00f6zlet \u00fcnnepe \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl egybeesett a firenzei \u00faj\u00e9vvel. Ennek a Gergely napt\u00e1r bevezet\u00e9se vetett v\u00e9get. A \u201eM\u00e1ria \u00fcdv\u00f6zlet\u201d \u00fcnnepe Firenz\u00e9ben mind a mai napig egy alternat\u00edv, hagyom\u00e1nyokban gazdag \u201e\u00faj\u00e9vi \u00fcnnepl\u00e9snek\u201d ad otthont m\u00e1rcius 25-\u00e9n. A f\u00fcl\u00f6n kereszt\u00fcl val\u00f3 fogantat\u00e1s (latinul concepcio per aurem<\/em>) a m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt is k\u00f6zismert volt. Korai biz\u00e1nci k\u00e9pek, egy sor olasz festm\u00e9ny a tizenharmadik sz\u00e1zadb\u00f3l, valamint az egyiptomi temetkez\u0151hely, El-Bagawat templom\u00e1nak leny\u0171g\u00f6z\u0151 festm\u00e9nyei (4. \u00e9s 5. sz\u00e1zad) is tan\u00faskodnak err\u0151l.<\/p>\n \u00c9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcnk csak n\u00f6vekszik a t\u00e9ma ir\u00e1nt, ha felfedezz\u00fck, hogy a f\u00fcl\u00f6n kereszt\u00fcl val\u00f3 fogantat\u00e1s nem kereszt\u00e9ny saj\u00e1toss\u00e1g, hanem univerz\u00e1lis jelens\u00e9g. P\u00e9ld\u00e1ul a mongol megv\u00e1lt\u00f3, Chigemouni legend\u00e1j\u00e1ban azt olvassuk, hogy Chigemouni a csodasz\u00e9p Mahaenn\u00e1t, a vil\u00e1g legt\u00f6k\u00e9letesebb sz\u0171z\u00e9t v\u00e1lasztotta, akit \u00fagy term\u00e9keny\u00edtett meg, hogy \u00e1lm\u00e1ban \u00e1tsz\u00farta a jobb f\u00fcl\u00e9t. Gustav Jung pedig egyik m\u0171v\u00e9ben azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a mongol Buddha az anyja f\u00fcl\u00e9n kereszt\u00fcl fogant.<\/p>\n A szellem \u00e1ltal val\u00f3 fogantat\u00e1snak ez a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, elfeledett \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, amit a hollandok szint\u00e9n M\u00e1ria \u00dcdv\u00f6zlet\u00e9nek neveznek, k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latot ig\u00e9nyel. Nyilv\u00e1nval\u00f3an egy rejtett igazs\u00e1g jelk\u00e9pes kifejez\u00e9s\u00e9vel van dolgunk, nem pedig egy sz\u00f3 szerinti esem\u00e9ny le\u00edr\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n Hogy lehet az, hogy oly keveset tudunk a f\u00fcl\u00f6n kereszt\u00fcl val\u00f3 fogantat\u00e1sr\u00f3l, \u00e9s gyakorlatilag mi\u00e9rt nem tal\u00e1lkozunk ezzel a jelens\u00e9ggel a szellemt\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nyainkban? Mi az \u00e9rtelme a f\u00fcl\u00f6n kereszt\u00fcl val\u00f3 fogantat\u00e1snak?<\/em><\/p>\n Az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre adott v\u00e1lasz nem meglep\u0151. A tizen\u00f6t\u00f6dik sz\u00e1zadban az uralkod\u00f3 egyh\u00e1z el\u00edt\u00e9lte ezt a k\u00e9pet, mivel s\u00e9rtette azt a dogm\u00e1t, hogy Isten ig\u00e9je testt\u00e9 v\u00e1lt egy sz\u0171zben. Att\u00f3l f\u00e9ltek, hogy a f\u00fcl\u00f6n kereszt\u00fcl val\u00f3 fogantat\u00e1s minden id\u0151k legnagyobb gnosztikus\u00e1ra Valentinusra[1] (~100-160) tereln\u00e9 a figyelmet, ez\u00e9rt b\u00fcntet\u00e9s terhe mellett megparancsolt\u00e1k, hogy minden ilyesmire utal\u00f3 k\u00e9pet semmis\u00edtsenek meg. Valentinus szerint Krisztus teljesen \u00e9rett szellem form\u00e1j\u00e1ban j\u00f6tt a f\u00f6ldre \u00e9s J\u00e9zus minden szellemember p\u00e9ld\u00e1ja \u00e9s \u0151st\u00edpusa. Egyik level\u00e9ben ezt \u00edrja err\u0151l:<\/p>\n J\u00e9zus minden k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00f6nuralmat gyakorolt. Felismerte istenis\u00e9g\u00e9t, evett \u00e9s ivott egy bizonyos m\u00f3don, de nem \u00fcr\u00edtett. Oly nagy erej\u0171 volt az \u00f6nuralma, hogy nem volt sz\u00fcks\u00e9ge em\u00e9szt\u00e9sre. Mivel nem ismerte a pusztul\u00e1st.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n Valentinus szerint J\u00e9zus f\u00f6ldi teste csak l\u00e1tsz\u00f3lagos volt. Ezt a n\u00e9zetet, ami sz\u00e9les k\u00f6rben ismert volt a korai gnosztikusok k\u00f6z\u00f6tt, doketizmusnak nevezt\u00e9k (dokein<\/em> g\u00f6r\u00f6g\u00fcl l\u00e1tsz\u00f3lagost jelent).<\/p>\n <\/p>\n Vil\u00e1gra hozni egy Istent<\/strong><\/p>\n Valentinus sz\u00e1m\u00e1ra M\u00e1ria val\u00f3j\u00e1ban nem anya, hanem csak eszk\u00f6z \u00e9s k\u00f6zvet\u00edt\u0151 volt. A bogumilok \u00e9s a kat\u00e1rok is pontosan \u00edgy l\u00e1tt\u00e1k sz\u00e1zadokkal k\u00e9s\u0151bb. A bogumilnak nem volt sz\u00fcks\u00e9ge Isten anyj\u00e1ra mik\u00f6zben Isten ig\u00e9j\u00e9t hirdette, mivel \u0151 egy theotokos<\/em>, azaz istenhordoz\u00f3 volt. A concepcio per aurem <\/em>a bogumilok \u00e9s a kat\u00e1rok vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9nek fontos r\u00e9sze volt, mivel elutas\u00edtottak mindent, ami \u201ea h\u00fas szenved\u00e9ly\u00e9b\u0151l\u201d sz\u00e1rmazik.<\/p>\n Eljutottunk teh\u00e1t a kulcsponthoz. A f\u00fcl\u00f6n kereszt\u00fcl val\u00f3 fogantat\u00e1s elvet\u00e9se egy\u00e9rtelm\u0171en vil\u00e1goss\u00e1 teszi, hogy \u201ea keleti \u00e9s nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9g mennyire becsapta a h\u00edveit\u201d az\u00e1ltal, hogy ragaszkodtak Krisztus ember volt\u00e1hoz \u00e9s beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k egy valaha l\u00e9tezett J\u00e9zus nev\u0171 ember szem\u00e9ly\u00e9be. \u201eKrisztus nem ember, nem egy irat, hanem finom eszencia, ami sz\u00e9t\u00e1rad az emberben, a bolyg\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra pedig a vil\u00e1g vil\u00e1goss\u00e1ga<\/em>[2]. Ez a finom eszencia az eg\u00e9sz univerzum sz\u00e1m\u00e1ra lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az isteni szeretet t\u00f6k\u00e9letes kifejez\u0151d\u00e9se lehessen.<\/p>\n <\/p>\n A f\u00fcl, mint \u0151si szerv<\/strong><\/p>\n A M\u00e1ria f\u00fcle \u00e1ltal val\u00f3 fogantat\u00e1s egy m\u00e9lyen szellemi kereszt\u00e9ny igazs\u00e1g modellje: \u201eA hit hall\u00e1s \u00e1ltal j\u00f6n\u201d mondja P\u00e1l. M\u00e1ri\u00e1t gyakran \u00fagy \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k, hogy nem n\u00e9z az angyalra, hanem csak a hangj\u00e1t hallja. Mivel h\u00edv\u0151k\u00e9nt hallja Isten ig\u00e9j\u00e9t, ez\u00e9rt hisz benne.<\/p>\n A f\u00fclet a fej n\u0151i r\u00e9sz\u00e9nek is nevezik. A hall\u00e1s olyan tudatoss\u00e1g, ami maxim\u00e1lis figyelemmel \u00e9s minim\u00e1lis el\u0151\u00edt\u00e9leti sz\u00e1nd\u00e9kkal rendelkezik. A f\u00fcl maga nem visz v\u00e9ghez semmit, nem teremt semmit, nem tehet semmi rosszat, csak v\u00e1laszt a felaj\u00e1nlott inform\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00fcl, \u00e9s ha valami nem a kedv\u00e9re val\u00f3, akkor meg se hallja. A f\u00fcl \u00e9s az \u0151sis\u00e9g egym\u00e1shoz k\u00f6zel\u00e1ll\u00f3 fogalmak. Hall\u00f3szerv\u00fcnk a leg\u0151sibb szerv\u00fcnk. A f\u00fcl az els\u0151 \u00e9rz\u00e9kszerv, ami a magzatban kialakul \u00e9s amikor elj\u00f6n a hal\u00e1l ideje, a hall\u00e1s az utols\u00f3 \u00e9rz\u00e9k, ami elhagy minket. A francia hall\u00e1sterapeuta \u00e9s f\u00fcl-orr-g\u00e9g\u00e9sz orvos, Alfred Tomatis[3] (1920-2001) kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1val szolg\u00e1l erre. Egy francia anya l\u00e1togatta meg a kisl\u00e1ny\u00e1val fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9g miatt. Amikor a kisl\u00e1ny nyelvtanul\u00e1sra fog\u00e9kony korban volt, csak angolul besz\u00e9lt, mik\u00f6zben a nevel\u00e9se sor\u00e1n \u00e9s a csal\u00e1dban csak franci\u00e1ul besz\u00e9ltek hozz\u00e1. Az anya behat\u00f3bb kik\u00e9rdez\u00e9se ut\u00e1n kider\u00fclt, hogy a terhess\u00e9ge els\u0151 h\u00f3napjaiban sokat dolgozott tolm\u00e1csk\u00e9nt\u2026 angol nyelvter\u00fcleten. Megvolt teh\u00e1t a rendelleness\u00e9g oka!<\/p>\n A hall\u00e1s teh\u00e1t a terhess\u00e9g korai szakasz\u00e1ban kialakul. A magzat hallja az anyja hangj\u00e1t \u00e9s m\u00e9g miel\u0151tt gondolkodna, meger\u0151s\u00f6dik benne az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, hogy valaki egy vele. Az egys\u00e9g\u00e9rz\u00e9s bizalma a szeretet.<\/p>\n Ugyanakkor kialakul annak is a lehet\u0151s\u00e9ge, hogy k\u00e9s\u0151bb megtanuljon befel\u00e9 hallgatni \u201ea csend hangj\u00e1ra\u201d vagy arra \u201eamit a szellem hirdet az \u00faj \u00e9letter\u00fcletr\u0151l\u201d. Ehhez nincs sz\u00fcks\u00e9g misztikus k\u00e9pekre.<\/p>\n Hogyan fejleszthetj\u00fck a bels\u0151 hall\u00e1st<\/em> \u00e9s l\u00e1t\u00e1st? Milyen \u00e9letszeml\u00e9lettel<\/em> kell rendelkeznie annak a szem\u00e9lynek, aki erre t\u00f6rekszik?<\/p>\n Tat a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9st teszi fel Herm\u00e9sznek: Mif\u00e9le ember az ilyen, Aty\u00e1m?<\/p>\n Olyan ember, aki keveset besz\u00e9l \u00e9s kev\u00e9s dologra hallgat. Mert aki arra ford\u00edtja az idej\u00e9t, hogy vitatkozik \u00e9s vit\u00e1kat hallgat, az \u00e1rnyakkal harcol. V\u00e9g\u00fcl is Isten, az Atya, a J\u00f3 ki nem mondhat\u00f3, sem a (k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges) f\u00fcl nem k\u00e9pes meghallani.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n Azonban csak akkor fejleszthetj\u00fck a bels\u0151 hall\u00e1sunkat, ha a k\u00fcls\u0151 hall\u00e1sunkat is t\u00f6k\u00e9letes\u00edtj\u00fck t\u00e1rsadalmi \u00e9rtelemben. A hall\u00e1s az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s kiv\u00e9teles m\u00f3dja, ezt m\u00e1r kor\u00e1bban l\u00e1ttuk. A hangokat nem lehet megv\u00e1ltoztatni sem elnyomni. A szemeinket becsukhatjuk, az orrunkat befoghatjuk, az \u00e9rint\u00e9st \u00e9s az \u00edzlel\u00e9st mell\u0151zhetj\u00fck. A f\u00fcleinket azonban nem tudjuk bez\u00e1rni. Ahogy \u201ea szem a l\u00e1b l\u00e1mp\u00e1sa\u201d, ami f\u00e9nyt vet a l\u00e1tott t\u00e1rgyakra, a f\u00fcl olyan, mint egy \u201edobol\u00f3\u201d membr\u00e1n, mint egy kagyl\u00f3, amelyben az \u00f3ce\u00e1n hangja visszhangzik. A hang \u00e1ltal m\u00e9rj\u00fck fel a t\u00e1vols\u00e1got \u00e9s m\u00e1sok k\u00f6zels\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n A hall\u00e1s egy olyan folyamat, ami \u00e1ltal a m\u00e1sikk\u00e1 v\u00e1lunk \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 tessz\u00fck a m\u00e1siknak, hogy a r\u00e9sz\u00fcnkk\u00e9 v\u00e1ljon. A val\u00f3di hallgat\u00e1s \u00f6nfeledts\u00e9get keres, nem \u00f6nkifejez\u0151d\u00e9st. Egyenl\u0151 partnerek p\u00e1rbesz\u00e9d\u00e9ben, a hallgat\u00f3 a szer\u00e9ny, befogad\u00f3 f\u00e9l helyzet\u00e9ben van. Am\u00edg a sz\u00f3 cseng, a f\u00fcl \u201eodahallgat\u201d, a m\u00e1sik rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll. Egy r\u00f6vid id\u0151re f\u00f6ladjuk saj\u00e1t magunkat, ami ut\u00e1n magunkhoz visszat\u00e9r\u00fcnk \u00e9s elfogadjuk, vagy elutas\u00edtjuk a mondottakat.<\/p>\n \u00d6nfeledts\u00e9g\u00fcnk r\u00f6pke pillanat\u00e1ban azonban valami \u00faj dolog sz\u00fcletik!<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n <\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n 1. Simone P\u00e9trement, Le Dieu s\u00e9par\u00e9 les origines du gnosticisme, (Paris 1984, 698 pages)<\/p>\n 2. Peter Huijs, Volmaakt Licht, p. 80, Almere 2007, p. 80<\/p>\n 3. A. Tomatis, Het bewuste oor, Katwijk 2006<\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":9018,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-90625","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90625","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/9018"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90625"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90625"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90625"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90625"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}\n
\n
\n