Aki kolostort \u00e9p\u00edt, sz\u00e1molnia kell azzal, hogy egy t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9ves \u00e9letm\u00f3ddal van dolga; valamint az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti hagyom\u00e1nyt sem hagyhatja figyelmen k\u00edv\u00fcl. Amikor Le Corbusier megb\u00edz\u00e1st kapott a dominik\u00e1nus rendt\u0151l, hogy kolostort \u00e9p\u00edtsen a Lyon melletti Eveux-ben, m\u00e1r kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k ismeret\u00e9vel rendelkezett. Mindazon\u00e1ltal egy \u00faj, korszer\u0171 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st v\u00e1lasztott, nem csak a felhaszn\u00e1lt anyagokat illet\u0151en \u2013 beton \u00e9s \u00fcveg uralja az \u00e9p\u00fclet megjelen\u00e9s\u00e9t \u2013 hanem az \u00f6sszes \u00e9p\u00fcletelem megtervez\u00e9s\u00e9ben is. Els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra senki sem gondoln\u00e1, hogy egy felszentelt \u00e9p\u00fclettel van dolga. Akik \u00e9szakr\u00f3l k\u00f6zelednek hozz\u00e1, el\u0151sz\u00f6r a templom szab\u00e1lytalan, beton homlokzat\u00e1t pillantj\u00e1k meg. A t\u00f6bbi oldal sem ny\u00fajt kellemesebb l\u00e1tv\u00e1nyt: a lak\u00f3helyis\u00e9gek, a munkasz\u00e1rny \u00e9s a refekt\u00f3rium, mind massz\u00edv, r\u00f6gz\u00edtett betont\u00e1bl\u00e1kb\u00f3l \u00e1llnak \u00e9s egy kisz\u00f6gell\u0151 hegyoldalon ter\u00fclnek el. Ez\u00e9rt van az, hogy a kolostornak hi\u00e1nyzik az \u00e1rk\u00e1dja, ami hagyom\u00e1nyosan a bels\u0151 udvart veszi k\u00f6r\u00fcl \u00e9s az egyes \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeket k\u00f6ti \u00f6ssze. A v\u00f6lgyb\u0151l n\u00e9zve az embernek ink\u00e1bb egy olajf\u00far\u00f3 sziget jut esz\u00e9be, mint egy kolostor.<\/p>\n
Ha bel\u00e9p\u00fcnk a templom \u00e9s a lak\u00f3sz\u00e1rny k\u00f6z\u00f6tt, a bels\u0151 udvar a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb form\u00e1k szab\u00e1lytalan \u00f6sszevisszas\u00e1g\u00e1nak t\u0171nik a sz\u00e1munkra. Mivel minden helyis\u00e9gnek, minden szob\u00e1nak saj\u00e1t jellege, arculata \u00e9s form\u00e1ja van. Semmi sem t\u0171nik olyannak, mintha egy nagyobb eg\u00e9sz r\u00e9sze lenne vagy valamif\u00e9le egys\u00e9gre t\u00f6rekedne. A \u201elak\u00f3g\u00e9p\u201d \u00e9p\u00edt\u00e9sze egy \u201e\u00e9letg\u00e9pet\u201d tervezett a dominik\u00e1nus rend sz\u00e1m\u00e1ra, melynek egyes r\u00e9szei els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra nem \u00fagy t\u0171nnek, mintha egy komplett eg\u00e9sz r\u00e9szei lenn\u00e9nek. Meglep\u0151 m\u00f3don a szerzetesek kezdett\u0151l fogva elfogadt\u00e1k az \u00e9p\u00fclet tervezet\u00e9t \u00e9s nem tettek javaslatot sem \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9sre sem kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sre. Elfogadt\u00e1k spiritu\u00e1lis munk\u00e1juk megfelel\u0151 helysz\u00ednek\u00e9nt.<\/p>\n
<\/p>\n
Nyitotts\u00e1g \u00e9s elv\u00e1lasztotts\u00e1g<\/strong><\/p>\n Mik\u00f6zben az ember lassan ismerkedik az \u00e9p\u00fclettel, az els\u0151 benyom\u00e1s tov\u00e1bb er\u0151s\u00f6dik. Nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9sz minden r\u00e9szletet gondosan megtervezett.<\/p>\n Miut\u00e1n a l\u00e1togat\u00f3 \u00e1tl\u00e9p egy jelk\u00e9pes kapun, melynek m\u00e9rete 226 x 226 cm [2], a lak\u00f3t\u00e9r \u00e9s az oktat\u00e1si sz\u00e1rny csupasz betont\u00f6mbj\u00e9nek k\u00f6zep\u00e9n tal\u00e1lja mag\u00e1t, ahol kerek, vakolt, egy\u00e9nileg kialak\u00edtott l\u00e1togat\u00f3 cell\u00e1kat l\u00e1t, melyeket bel\u00fcl p\u00e1rn\u00e1zott padok vesznek k\u00f6r\u00fcl. Kezdetben a l\u00e1togat\u00f3 nem jutott tov\u00e1bb, mivel a szerzetes koll\u00e9gium z\u00e1rva volt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n Manaps\u00e1g b\u00e1rki, f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151 egyar\u00e1nt, bel\u00e9phet az \u00e9p\u00fcletbe \u00e9s ak\u00e1r egy \u00e9jszak\u00e1t is elt\u00f6lthet ott. A mindennapi \u00e9let ter\u00fcleteinek nagy r\u00e9sze nyilv\u00e1noss\u00e1 v\u00e1lt \u2013 a szerzetesi lak\u00f3sz\u00e1rny, az oszt\u00e1lyok, a refekt\u00f3rium, az \u00e1tj\u00e1r\u00f3k, a \u201ekolostor\u201d, mely nem a szok\u00e1sos m\u00f3don a bels\u0151 udvar k\u00f6r\u00fcl ter\u00fcl el, hanem \u00e1tszeli azt. Csak a templomba \u00e9s a s\u00edrboltba nem lehet sem bel\u00e1tni sem bel\u00e9pni. S n\u00e9melyik \u00e1tj\u00e1r\u00f3 v\u00e9g\u00e9ben betonvir\u00e1gok<\/em> tal\u00e1lhat\u00f3k \u2013 az ablakokon k\u00edv\u00fcl l\u00e9v\u0151, enyh\u00e9n hajl\u00edtott beton t\u00e1bl\u00e1k blokkolj\u00e1k a l\u00e1tv\u00e1nyt \u00e9s csak kev\u00e9s f\u00e9nyt engednek \u00e1t. A szerzetesek, akik a lapos tet\u0151n s\u00e9t\u00e1lnak szint\u00e9n nem l\u00e1that\u00f3k, mivel minden tet\u0151t embermagass\u00e1g\u00fa betonfal vesz k\u00f6r\u00fcl, ami csak az \u00e9gre \u00e9s a felh\u0151kre enged kil\u00e1t\u00e1st. Ez a korl\u00e1tozott l\u00e1t\u00f3t\u00e9r arra k\u00edv\u00e1nja eml\u00e9keztetni az embert, hogy ne feledje el, milyen \u00e9p\u00fcletben j\u00e1r, mivel az \u00e9p\u00edt\u00e9sz elk\u00e9pzel\u00e9se mindig l\u00e1that\u00f3 \u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3; ebben az esetben \u00fagy t\u0171nik, arra c\u00e9loz: az\u00e9rt vagy itt, hogy elm\u00e9lkedj!<\/p>\n M\u00e9g ott is, ahol az \u00e9p\u00fclet nyitott, ha az ember kitekint a t\u00e1jra vagy az udvaron kereszt\u00fcl az \u00e9p\u00fclet t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9re, tekintet\u00e9t a homlokzat is minden\u00fctt nyomon k\u00f6veti. A beton homlokzatok ritmikus form\u00e1ja, melyet ondulatoires<\/em>-nek (hull\u00e1moknak) neveznek, finom, emberk\u00e9z alkotta harm\u00f3ni\u00e1t ad a l\u00e1tv\u00e1nynak. Ah\u00e1nyszor csak \u00e1tn\u00e9z az ember a v\u00e9kony [3] betonrudak k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 keskeny, f\u00fcgg\u0151leges \u00fcvegt\u00e1bl\u00e1kon, keresnie kell az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st ember \u00e9s term\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tt. Mivel Le Corbusier az, aki az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti s\u00e9t\u00e1t l\u00e9trehozta, valami t\u00f6rt\u00e9nik azzal az emberrel, aki az \u00e9p\u00fcleten bel\u00fcl mozog. Az embert arra k\u00e9sztetik, hogy \u00fajra \u00e9s \u00fajra \u00e9rz\u00e9kelje t\u00e9r-id\u0151belis\u00e9g\u00e9t \u00e9s hat\u00e1rozza meg a hely\u00e9t, s\u0151t tal\u00e1n arra is, hogy vegye figyelembe az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1got.<\/p>\n <\/p>\n Emberi \u00e9s m\u00e1s m\u00e9rt\u00e9kek<\/strong><\/p>\n Amikor az ember bel\u00e9p a templomba a folyos\u00f3n kereszt\u00fcl, melyet az ondulatoires<\/em> hat\u00e1rol, egy sz\u00f6gletes terembe jut, ami minden m\u00e1s teremt\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik. A bej\u00e1rat szok\u00e1s szerint egy hatalmas n\u00e9gysz\u00f6gletes ac\u00e9lajt\u00f3 ny\u00edl\u00e1sa, ami csak k\u00fcl\u00f6nleges alkalmakkor ny\u00edlik meg. A terem megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg 16 m\u00e9ter magas, s\u00f6t\u00e9t, nyers betonb\u00f3l \u00e9p\u00fclt, szinte teljesen elt\u00e9r az emberi m\u00e9rt\u00e9kekt\u0151l. A terem k\u00f6zep\u00e9n egy emelv\u00e9nyen helyezkedik el az olt\u00e1r, melyhez hat l\u00e9pcs\u0151 vezet, \u00e9s ami egy olyan helyre eml\u00e9keztet, ahol felt\u00e9telezhet\u0151en egy miszt\u00e9rium megy v\u00e9gbe. A terem keleti oldal\u00e1n, ahol a vil\u00e1giak l\u00e9pnek be a templomba, egy sz\u00e9les, f\u00fcgg\u0151leges f\u00e9nyforr\u00e1s helyezkedik el. A nyugati oldalon pedig, a szerzetesek t\u00e9rfel\u00e9n, egy keskeny, v\u00edzszintes f\u00e9nyforr\u00e1s tal\u00e1lhat\u00f3 k\u00f6zvetlen\u00fcl a lapos mennyezet alatt. Ezek egy\u00fctt egy keresztet k\u00e9peznek, a sz\u00fclet\u00e9st \u00e9s hal\u00e1lt k\u00f6tik \u00f6ssze.<\/p>\n Az eg\u00e9sz templomi t\u00e9r k\u00e9nyelmetlen \u00e9rz\u00e9st kelt az emberben. Mindazon\u00e1ltal az \u00e9p\u00edt\u00e9sz tett egy kis enyh\u00edt\u0151 gesztust az\u00e1ltal, hogy a szerzetesek padsorai m\u00f6g\u00f6tt l\u00e9v\u0151 k\u00fcls\u0151 falba tet\u0151t\u00e9ri ablakokat v\u00e1gott, melyek keretei alapsz\u00ednekre vannak festve \u00e9s f\u00e9ny\u00fckn\u00e9l a szerzetesek olvashatj\u00e1k az \u00e9nekesk\u00f6nyveiket.<\/p>\n Az \u00e9lm\u00e9ny, amivel a templomi t\u00e9r szembes\u00edti az embert, ezzel m\u00e9g nem \u00e9rt v\u00e9get. Ebben az ellenszenves, s\u00f6t\u00e9t teremben a laikusok \u00e9s a szerzetesek ellent\u00e9tes ir\u00e1nyb\u00f3l fordulnak a k\u00f6z\u00e9pen l\u00e9v\u0151 olt\u00e1r fel\u00e9. Ott a terem egy \u00e1tl\u00f3s tengelyre ny\u00edlik, amely ment\u00e9n a sekrestye \u00e9s az altemplom helyezkedik el. Ism\u00e9t egy kereszt! A sekrestye egy enyh\u00e9n hajlott v\u00f6r\u00f6s falk\u00e9nt jelenik meg. Az altemplom oldal\u00e1n f\u00e9nyek \u00e9s sz\u00ednek \u00f6mlenek a terembe \u00e9s az ember egy olyan helyet l\u00e1t, ami hatalmas kerek mennyezeti l\u00e1mp\u00e1kkal, \u00fagynevezett f\u00e9ny\u00e1gy\u00fakkal van megvil\u00e1g\u00edtva. Megint csak az alapsz\u00ednek szerepelnek, s\u00e1rga, v\u00f6r\u00f6s, k\u00e9k, s\u0151t fekete, ami egy tiszta, elvont, f\u00e9nyl\u00e1tv\u00e1nyt produk\u00e1l. Ahov\u00e1 eredetileg csak a papok l\u00e9phettek be, ott vil\u00e1goss\u00e1g van, ez egy olyan ter\u00fclet, ami minden emberi dologt\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fclni l\u00e1tszik. Az eg\u00e9sz templom\u00e9p\u00fclet egy puszta szembes\u00edt\u00e9s, ami az \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint felemel\u0151 lehet:<\/p>\n \u201eA val\u00f3di \u00e9p\u00edt\u00e9szet objektivit\u00e1sa \u00e1ltal az ember leger\u0151sebb \u0151si \u00f6szt\u00f6neit \u00e9rinti meg, az absztrakci\u00f3n kereszt\u00fcl ugyanakkor az ember legmagasabb k\u00e9pess\u00e9geihez sz\u00f3l. (\u2026) Az absztrakt \u00e9p\u00edt\u00e9szetnek az a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9s csod\u00e1latos szerepe, hogy a nyers val\u00f3s\u00e1gban gy\u00f6kerezve \u00e1tszellem\u00edti azt. A nyers val\u00f3s\u00e1g nem m\u00e1s, mint a rejtett eszme jelk\u00e9pes form\u00e1ban val\u00f3 anyagg\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa. A nyers val\u00f3s\u00e1g csak a benne megteremtett renden kereszt\u00fcl v\u00e1lik \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3v\u00e1 az eszme sz\u00e1m\u00e1ra.\u201d<\/em> [4]<\/p>\n L\u00e9tezik egy olyasfajta harm\u00f3nia, ami nem az ember tetsz\u00e9s\u00e9t akarja elnyerni, hanem kih\u00edv\u00e1sokra k\u00e9sztet. A nyers val\u00f3s\u00e1g a szellemis\u00e9g\u00fcnkh\u00f6z int\u00e9z kih\u00edv\u00e1st, ami fel\u00fcl akarja m\u00falni a nyers, vil\u00e1gtalan anyagot. \u00c9rz\u00e9keln\u00fcnk kell a \u201enyerses\u00e9get\u201d \u00e9s tudom\u00e1sul kell venn\u00fcnk hasonlatoss\u00e1gunkat hozz\u00e1. Akkor meghalad\u00e1sa lehets\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lik, mert az embert \u00e1thatja valami m\u00e1s, valami szellemi dolog, ami jelen van az emberben \u00e9pp\u00fagy, mint abban az anyagban, ami a folyamat kezd\u0151pontja. Erre a harm\u00f3ni\u00e1ra kell t\u00f6rekedni. Az \u00e9p\u00edt\u00e9sz szavai szerint ez az univerzum t\u00f6rv\u00e9nyeinek val\u00f3 megfelel\u00e9s, a vil\u00e1g rendj\u00e9hez val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s pillanata. [5]<\/p>\n Le Corbusier az ember sz\u00e1m\u00e1ra harmonikus helyeket is l\u00e9trehozott a La Tourette-ben. A szerzetesek cell\u00e1i 183 x 226 cm-es kereszt alak\u00fa m\u00e9ret\u00fckkel, ami a hat l\u00e1b m\u00e9ret\u0171 \u201eModulor<\/em>\u201d kiny\u00fajtott \u00e9s felemelt kart\u00e1vols\u00e1ga, sz\u00f3 szerint ennek a harm\u00f3ni\u00e1nak felelnek meg. A cell\u00e1k azonban \u2013 az \u00e9p\u00fclet t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9nek hatalmas m\u00e9reteihez, valamint ahhoz a felfoghatatlans\u00e1ghoz k\u00e9pest, amivel az ember a templomban tal\u00e1lkozik \u2013, m\u00e9gsem l\u00e1tszanak sz\u0171knek, ink\u00e1bb m\u00e9retre szabottak. Minden cell\u00e1nak van egy \u00e1rk\u00e1dja, ami a hegyvid\u00e9ki t\u00e1jra ny\u00edlik. Itt a szem\u00e9lyre szabott biztons\u00e1gban, valamint abban a hatalmas t\u00e1vlatban, amivel az ember szembes\u00fcl, elker\u00fclhetetlen az anyagvil\u00e1ggal val\u00f3 p\u00e1rbesz\u00e9d.<\/p>\n Ha a szerzetes a napirenden k\u00edv\u00fcl el akar vonulni im\u00e1dkozni \u00e9s medit\u00e1lni, akkor rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll az orat\u00f3rium<\/em>, egy apr\u00f3 k\u00e1polna, ami egy kereszt alak\u00fa beton t\u00e1maszt\u00e9kon helyezkedik el az udvarban \u00e9s ferde, piramis alak\u00fa teteje van. Csak k\u00e9t f\u00e9nyforr\u00e1sa van: egy v\u00f6r\u00f6s red\u0151nnyel fedett ablak \u00e9s egy tet\u0151ablak.<\/p>\n Egy kis kereszt d\u00edsz\u00edti a feh\u00e9rre meszelt falat. Ez a meghitts\u00e9g \u00e9s a csend helye, ami az emberhez sz\u00f3l.<\/p>\n Ez az \u00e9p\u00edt\u00e9szet nem egy vil\u00e1grendet k\u00e9pvisel. Ink\u00e1bb arra k\u00e9szteti az embert, hogy vele foglalkozzon \u2013 a korszellemmel \u00e9s a m\u00f6g\u00f6tte l\u00e9v\u0151 egyetemessel. K\u00fcl\u00f6nleges szem\u00fcvegk\u00e9nt szolg\u00e1l, melyen kereszt\u00fcl az ember l\u00e1thatja a vil\u00e1got. Ily m\u00f3don \u00f6sszes\u0171r\u00edti az \u00e9let \u00e9s a vil\u00e1g tapasztalatait. A folyamatos kommunik\u00e1ci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n – elragadtat\u00e1s, k\u00e9rd\u00e9s, szembes\u00fcl\u00e9s \u00e9s el\u0151\u00edr\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban \u2013 az ember tudatosabb kapcsolatot teremt a vil\u00e1ggal. Ebben az \u00e9rtelemben ez mindannak a s\u0171r\u00edtm\u00e9nye, amit az ember az\u00e1ltal tapasztal, hogy a vil\u00e1gban van, ugyanakkor szellemi seg\u00edts\u00e9g is.<\/p>\n Minden embernek vannak olyan pillanatai a mindennapi \u00e9lete sor\u00e1n, amikor a vil\u00e1got \u00e9s az \u00e9let\u00e9t az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 [6] rejt\u00e9lyek\u00e9nt \u2013 jelent\u0151s\u00e9gteljesnek, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171nek \u00e9s fens\u00e9gesnek tal\u00e1lja. M\u00e1skor azt tapasztalja, hogy a vil\u00e1g \u00e9s az \u00e9lete jelent\u00e9ktelen, k\u00e9rd\u00e9ses \u00e9s kegyetlen. Meg kell \u00e9rten\u00fcnk ezt a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9get \u00e9s meg kell tal\u00e1lnunk a bel\u0151le kivezet\u0151 utat. Semmi sem m\u0171k\u00f6dik elfogad\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u2013 minden pillanatot, minden helyzetet el kell fogadnunk. Csak ily m\u00f3don ny\u00edlik meg az a jelen a sz\u00e1munkra, melyben a f\u00f6ldi harm\u00f3ni\u00e1ban \u00e1ll az istenivel. Le Corbusier kolostora ezt a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9get testes\u00edti meg az\u00e1ltal, hogy olyan kapcsolatot teremt az ember \u00e9s a vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt, ami biztons\u00e1got, miszt\u00e9riumot \u00e9s el\u0151\u00edr\u00e1st egyar\u00e1nt tartalmaz. A folyamat sor\u00e1n l\u00e1that\u00f3, hogy mindez egyetlen forr\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmazik \u2013 ez esetben az \u00e9p\u00edt\u00e9szt\u0151l, aki a teljess\u00e9g modern k\u00e9p\u00e9t teremtette meg. S az \u00e9p\u00edt\u00e9sz alkot\u00e1sa mindannak a feladatnak jelk\u00e9pes s\u0171r\u00edtm\u00e9ny\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik, amit az \u00e9let az ember sz\u00e1m\u00e1ra tartogat.<\/p>\n <\/p>\n Az \u00e9p\u00edt\u00e9sz sz\u00e1nd\u00e9kai<\/strong><\/p>\n Le Corbusier azt vallotta, hogy a korszellemet \u00e9s a vil\u00e1grendet akarta felismerhet\u0151v\u00e9 \u00e9s \u00f6sszeegyeztethet\u0151v\u00e9 tenni. Olyan emberek sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00edtett, akik minden idej\u00fckben, bels\u0151leg \u00e9s k\u00fcls\u0151leg egyar\u00e1nt a korszellemmel k\u00edv\u00e1nnak foglalkozni, meg akarj\u00e1k ismerni \u00e9s dolgozni akarnak rajta. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet kezdetk\u00e9nt az \u00e9rz\u00e9kekhez sz\u00f3l, ez azonban lehet\u0151v\u00e9 teszi a vil\u00e1g m\u00e9lyebb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t: a form\u00e1k alkalmaz\u00e1s\u00e1val az \u00e9p\u00edt\u00e9sz egy olyan rendet val\u00f3s\u00edt meg, ami tiszt\u00e1n az \u0151 elm\u00e9j\u00e9ben sz\u00fcletett:<\/em> a form\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel intenz\u00edv m\u00f3don hat az \u00e9rz\u00e9keinkre \u00e9s fel\u00e9breszti a tervez\u00e9s ir\u00e1nti \u00e9rzelmeinket. Az \u00e1ltala l\u00e9trehozott kapcsolatok m\u00e9ly visszhangot keltenek benn\u00fcnk. Egy olyan rend m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t mutatja meg nek\u00fcnk, amit a vil\u00e1grenddel harm\u00f3ni\u00e1ban \u00e1ll\u00f3nak \u00e9rz\u00fcnk.<\/em> [7] Tov\u00e1bb\u00e1: a harm\u00f3nia ebben az \u00e9rtelemben az a pillanat, amikor az ember egyet\u00e9rt\u00e9sbe ker\u00fcl a benne nyugv\u00f3 tengellyel, azaz a vil\u00e1g rendj\u00e9hez val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9ssel az univerzum t\u00f6rv\u00e9nyeinek megfelel\u0151en.<\/em> [8] Tudat\u00e1ban lenni a jelen pillanatban l\u00e9tez\u0151 vil\u00e1gnak \u00e9s ugyanakkor kapcsol\u00f3dni annak eredeti elveihez \u2013 ez volt Le Corbusier terve.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n [1] \u201eA h\u00e1z egy olyan g\u00e9p, melyben \u00e9lni lehet<\/em>\u201d el\u0151sz\u00f6r 1921-ben, az \u00f6r\u00f6kifj\u00fa „L\u2019Esprit Nouveau<\/em>” magazin 8. sz\u00e1m\u00e1ban ker\u00fclt le\u00edr\u00e1sra. Az embernek \u201eteljesen \u00e1t kell gondolnia mindazokat a szok\u00e1sokat, melyeket az \u00e9p\u00edt\u00e9szek manaps\u00e1g tisztelnek, az eg\u00e9sz m\u00faltat \u00e9s a m\u00falt minden eml\u00e9k\u00e9t egy \u00e9sszer\u0171 megfontol\u00e1son kell \u00e1tsz\u0171rni, \u00fagy kell kezelni a probl\u00e9m\u00e1t, mint ahogy a m\u00e9rn\u00f6k\u00f6knek kellett a l\u00e9gi k\u00f6zleked\u00e9s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t megoldani, \u00e9s egy olyan g\u00e9pet kell \u00e9p\u00edteni, amelyben \u00e9lni lehet<\/em>.\u201d ezt \u00edrta az \u00e9p\u00edt\u00e9sz a \u201eLe Corbusier: A j\u00f6v\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szete<\/em>\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv 102. oldal\u00e1n, melyet Stuttgartban adtak ki 1926-ban. <\/p>\n [2] A \u201cModulor<\/em>\u201d egy hat l\u00e1b (kb. 180 cm) magas ember, aki felemelt karj\u00e1val 226 cm.<\/p>\n [3] ami kb. 5 cm k\u00f6r\u00fcli sz\u00e9less\u00e9g\u0171. Ezeknek a keskeny szelv\u00e9nyeknek a fel\u00faj\u00edt\u00e1sa nagy kih\u00edv\u00e1sokat jelentett az \u00e9p\u00fclet fel\u00faj\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n (ami 2006-ban kezd\u0151d\u00f6tt).<\/p>\n [4] Norbert Huse: Le Corbusier<\/em>, Reinbek 1976, 160. oldal<\/p>\n [5] uo. 152. oldal<\/p>\n [6] l\u00e1sd Goethe: „Minden muland\u00f3 dolog p\u00e9ld\u00e1zat csup\u00e1n.\u201d<\/p>\n [7] Le Corbusier: \u201cEgy \u00e9p\u00edtm\u00e9ny n\u00e9zete<\/em>\u201d, Berlin \/ Frankfurt am Main \/ Vienna 1963, id\u00e9zet Norbert Huse: Le Corbusier<\/em>, c. k\u00f6nyve 21. oldal\u00e1r\u00f3l, Reinbek 1976,<\/p>\n [8] uo. 21. oldal<\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":8942,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110065],"tags_english_":[],"class_list":["post-90604","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-art-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90604","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/8942"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90604"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90604"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90604"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90604"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}