{"id":90517,"date":"2020-04-30T06:54:40","date_gmt":"2020-04-30T06:54:40","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/muveszet-es-igazsag-2-resz\/"},"modified":"2020-04-30T06:54:40","modified_gmt":"2020-04-30T06:54:40","slug":"muveszet-es-igazsag-2-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/muveszet-es-igazsag-2-resz\/","title":{"rendered":"M\u0171v\u00e9szet \u00e9s igazs\u00e1g 2. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"<p><strong>Amikor a kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kek ellaposodnak<\/strong><\/p>\n<p>Goethe a term\u00e9szetben kereste a sz\u00e9ps\u00e9get \u00e9s az igazs\u00e1got. A leg\u0151sibb n\u00f6v\u00e9nyt keresve megpr\u00f3b\u00e1lta felfedezni a term\u00e9szet alapvet\u0151 mint\u00e1it. Mivel a l\u00e9lek csak azt k\u00e9pes \u00e9rz\u00e9kelni, ami megfelel a saj\u00e1t term\u00e9szet\u00e9nek, ennek a kutat\u00e1snak egyidej\u0171leg az \u0151si l\u00e9lek keres\u00e9s\u00e9hez kell vezetnie. S bizonyosan ez volt Goethe \u00e9s sok m\u00e1s m\u0171v\u00e9sz m\u0171v\u00e9szi t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9nek c\u00e9lja. H\u00f6lderlin ezt a fajta m\u0171v\u00e9szt jellemzi, amikor azt mondja: \u201eNem az\u00e9rt \u00e9l\u00fcnk, hogy t\u00fcnd\u00f6k\u00f6lj\u00fcnk, hanem az\u00e9rt, hogy j\u00f3t tegy\u00fcnk.\u201d<\/p>\n<p>Az effajta \u201ej\u00f3t\u00e9konys\u00e1g\u201d val\u00f3sz\u00edn\u0171leg annak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9vel egyenl\u0151, hogy az ember m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt olyan m\u0171alkot\u00e1st teremtsen, melyen az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 \u201eEgy\u201d ragyog\u00e1sa s\u00fct \u00e1t, vagy ami a harm\u00f3ni\u00e1ja \u00e1ltal b\u0171v\u00f6li el a szeml\u00e9l\u0151t. Az emberis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is l\u00e1thattunk olyan m\u0171v\u00e9szeket, akik ilyesfajta munk\u00e1kat alkottak a kult\u00fara minden ter\u00fclet\u00e9n. Manaps\u00e1g a gy\u0171jt\u0151k elk\u00e9pzelhetetlen \u00e1rakat fizetnek ezek\u00e9rt az alkot\u00e1sok\u00e9rt. Ily m\u00f3don a m\u0171v\u00e9szet jelent\u00e9se bizonyos szempontb\u00f3l megv\u00e1ltozott.<\/p>\n<p>Ezt a v\u00e1ltoz\u00e1st val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem annyira maguk a m\u0171v\u00e9szek kezdem\u00e9nyezt\u00e9k, mint ink\u00e1bb a korszellem. A m\u0171v\u00e9szet \u00e9rt\u00e9kcikk\u00e9 v\u00e1lt \u00e9s m\u00e1r hossz\u00fa ideje megsz\u0171nt a saj\u00e1t kedv\u00e9\u00e9rt fejl\u0151dni vagy az\u00e9rt, hogy a l\u00e9lek sz\u00e1m\u00e1ra lehet\u0151s\u00e9geket teremtsen arra, hogy eml\u00e9kezzen elfeledett gy\u00f6kereire, vagy a megjelen\u00e9se \u00e1ltal Sz\u00e9ps\u00e9get, J\u00f3s\u00e1got \u00e9s Igazs\u00e1got kifejezzen ki. A formatervez\u00e9s \u00e9s rekl\u00e1m kialakul\u00e1s\u00e1val egyfajta t\u00f6megm\u0171v\u00e9szet fejl\u0151d\u00f6tt ki, melyben az \u0151st\u00edpusok keres\u00e9se, vagy m\u00e1s sz\u00f3val az ut\u00f3pisztikus lehet\u0151s\u00e9g egyre jobban a h\u00e1tt\u00e9rbe szorult. Az ut\u00f3pisztikus lehet\u0151s\u00e9g k\u00e9pezi az eszm\u00e9k vil\u00e1g\u00e1val val\u00f3 kapcsolatot. A l\u00e9lek sz\u00e1m\u00e1ra f\u00e9lelmetes lehet, amikor ez a lehet\u0151s\u00e9g v\u00e1ratlanul, az \u00e9rtelmet meghaladva, k\u00f6zvetlen\u00fcl bel\u00e9je sug\u00e1rzik. Az effajta pillanatok a m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcl\u00f6nlegesek \u00e9s m\u00e9ly benyom\u00e1st kelt\u0151ek. A formatervez\u00e9s \u00e9s rekl\u00e1m gyorsan mozg\u00f3 vil\u00e1ga azonban nem k\u00e9pes megragadni ezt a fajta m\u0171v\u00e9szetet.<\/p>\n<p>A modern, \u00fajonnan kifejlesztett m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgyaknak teljesen m\u00e1s a c\u00e9ljuk. Ezek a l\u00e9lek figyelm\u00e9t az anyagi ter\u00fcletekre ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k. Gyakran r\u00f6vid \u00e9let\u0171 t\u00f6megcikkek. Eredeti c\u00e9ljukkal ellent\u00e9tben ezeket a m\u0171alkot\u00e1sokat ink\u00e1bb hazugs\u00e1goknak lehetne nevezni. Ezeket nem \u00e9rdekli, hogy olyan eszm\u00e9nyi elk\u00e9pzel\u00e9st teremtsenek, ami a l\u00e9lek figyelm\u00e9t az eredet\u00e9re h\u00edvja fel, hogy ez\u00e1ltal a szabads\u00e1g fel\u00e9 vezesse; ez nem az \u00f6nk\u00e9ntelen sz\u00e9ps\u00e9g m\u0171v\u00e9szete. Ink\u00e1bb arra buzd\u00edtja az embereket, hogy az anyagi jelens\u00e9gek vil\u00e1g\u00e1ban t\u00e9nykedjenek. Olyan ellaposod\u00e1shoz vezet, ami kimondottan a jelenlegi korszellemre jellemz\u0151.<\/p>\n<p>Az anyagi gondolkod\u00e1s meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel a sz\u00e9ps\u00e9g \u201emesterk\u00e9lt sz\u00e9ps\u00e9gg\u00e9\u201d, az igazs\u00e1g \u201emesterk\u00e9lt igazs\u00e1gg\u00e1\u201d, a j\u00f3s\u00e1g pedig \u201emesterk\u00e9lt j\u00f3s\u00e1gg\u00e1\u201d v\u00e1lt. Ennek kialakul\u00e1sa m\u00e1r j\u00f3val a t\u00f6megm\u0171v\u00e9szet el\u0151tt elkezd\u0151d\u00f6tt. Mivel azonban az ember, s \u00edgy a m\u0171v\u00e9sz sem, k\u00e9pes term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva megtagadni \u00f6nmag\u00e1t, hamar r\u00e1j\u00f6het arra, hogy a m\u0171v\u00e9szet hazugs\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lik, \u00e9s ez\u00e1ltal v\u00e9g\u00fcl az igazs\u00e1g ism\u00e9t l\u00e1that\u00f3 lesz. A m\u0171v\u00e9szet a sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s a sz\u00f6rnyeteg k\u00f6z\u00f6tti \u00f6r\u00f6k\u00f6s rom\u00e1nc \u2013 illetve vita \u2013 kifejez\u0151d\u00e9se.<\/p>\n<p>Az ember ezt a rom\u00e1ncot annak a k\u00e9t l\u00e9leknek a harcak\u00e9nt tapasztalja meg, ami minden emberben jelen van. \u201eA sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s a sz\u00f6rnyeteg\u201d francia t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9je azt a rem\u00e9nyt fejezi ki, hogy a sz\u00e9ps\u00e9g, az igazs\u00e1g \u00e9s a j\u00f3s\u00e1g szeretete \u00e9s odaad\u00e1sa \u00e1ltal, megv\u00e1ltja a sz\u00f6rnyetegg\u00e9 v\u00e1lt herceget.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Mi teszi k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9 a mi korszellem\u00fcnket?<\/strong><\/p>\n<p>Nem szeretn\u00e9nk befejezni ezt a cikket \u00fagy, hogy nem vet\u00fcnk egy pillant\u00e1st a j\u00f6v\u0151be. Meg\u00e1llap\u00edtottuk, hogy a m\u0171v\u00e9szet \u00e9pp\u00fagy, mint a tudom\u00e1ny, az absztrakci\u00f3 fel\u00e9 hajlott. Ugyanakkor, vagy tal\u00e1n egy kiss\u00e9 kor\u00e1bban, egy olyan fejl\u0151d\u00e9s kezd\u0151d\u00f6tt el, amit t\u00e1rcaszer\u0171s\u00e9gnek, rovatolts\u00e1gnak nevezhetn\u00e9nk. T\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem maga a m\u0171v\u00e9szi t\u00f6rekv\u00e9s a <em>c\u00e9l<\/em>, hanem a filoz\u00f3fi\u00e1r\u00f3l, tudom\u00e1nyr\u00f3l vagy m\u0171v\u00e9szetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 <em>\u00edr\u00e1s<\/em>. Ennek nyom\u00e1n sz\u00fclettek a tanulm\u00e1nyok, filmek, r\u00e1di\u00f3j\u00e1t\u00e9kok, melyek m\u00e1r nem a l\u00e9nyeges \u00e9rt\u00e9kre \u00f6sszpontos\u00edtanak, hanem f\u0151k\u00e9nt sz\u00f3rakoztat\u00e1sul szolg\u00e1lnak. Ezek a k\u00f6nnyen \u00e9rthet\u0151 t\u00e1rc\u00e1k nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendenek, s ezek \u00e1rasztj\u00e1k el a m\u00e9di\u00e1t mind a mai napig. A sz\u00e9ps\u00e9g, igazs\u00e1g \u00e9s j\u00f3s\u00e1g sz\u00e1jbar\u00e1g\u00f3ss\u00e1 \u00e9s k\u00f6nnyen em\u00e9szthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt. Meg lettek fosztva att\u00f3l az erej\u00fckt\u0151l, hogy az embert elvezess\u00e9k a saj\u00e1t m\u00e9lys\u00e9geibe. Az olvas\u00f3nak az az \u00e9rz\u00e9se, hogy \u00e9rti, mir\u0151l van sz\u00f3, \u00e9s ezzel m\u00e1r el is \u00e9rte a c\u00e9lj\u00e1t. Megkapta a semmitmond\u00f3 v\u00e1laszokat \u00e9s ez\u00e1ltal a kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kek ellaposodnak. M\u00e1s sz\u00f3val, \u00fagy t\u0171nik, nincs sz\u00fcks\u00e9g t\u00f6bb\u00e9 m\u00e9lyrehat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekre.<\/p>\n<p>\u00c9rtekez\u00e9s\u00fcnkben minden dolgok harmonikus m\u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt\u00fcnk, mint a sz\u00e9ps\u00e9g kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l. Ez az \u00e9rz\u00e9s ugyanakkor \u00e9rz\u00e9ki term\u00e9szettel is b\u00edr. A kultur\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9snek mindig voltak olyan id\u0151szakai, amikor az \u00e9rz\u00e9kek \u00e1ltal val\u00f3 tapasztalat m\u00e9rt\u00e9ke volt az \u00e9let legf\u0151bb c\u00e9lja. Most mi is \u00e9ppen egy ilyen id\u0151szakban \u00e9l\u00fcnk. Azt \u00e9lj\u00fck \u00e1t, hogy ez a viselked\u00e9s er\u0151teljesen az ellaposod\u00e1s fel\u00e9 vezet minket.<\/p>\n<p>Az \u201eEgy\u201d dics\u0151s\u00e9ge ezzel szemben t\u00falmutat az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151s\u00e9gen. A l\u00e9lek hirtelen olyan benyom\u00e1sokkal szembes\u00fcl, ami m\u00e9lyen megr\u00e9m\u00edti, mivel ezekben a pillanatokban egy m\u00e1sik val\u00f3s\u00e1g t\u00f6red\u00e9keit \u00e9szleli, ami \u00e9rz\u00e9kszervekkel nem foghat\u00f3 fel. Ez gyakran f\u00e9lelemmel \u00e9s r\u00e9m\u00fclettel hozhat\u00f3 kapcsolatba, de m\u00e9ly benyom\u00e1sokat hagy maga ut\u00e1n. A tudom\u00e1ny ilyen m\u00e9lyrehat\u00f3 tapasztalatokkal szembes\u00fclt a fizik\u00e1ban akkor, amikor a kutat\u00e1s ellentmond\u00e1sos eredm\u00e9nyekhez vezetett. Tal\u00e1n a m\u0171v\u00e9szet is m\u00e9g egy ilyesfajta fejl\u0151d\u00e9s el\u0151tt \u00e1ll, egy olyan fejl\u0151d\u00e9s el\u0151tt, melynek sor\u00e1n az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 dics\u0151s\u00e9ge a kifejezhet\u0151s\u00e9g hat\u00e1r\u00e1ig vezeti el.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Forr\u00e1sok:<\/p>\n<p>Henry Keazor: <em>\u201eA m\u0171v\u00e9szet hazugs\u00e1g, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra, hogy meg\u00e9rts\u00fck az igazs\u00e1got\u201c<\/em> <em>A m\u0171v\u00e9szet manipul\u00e1l\u00e1sa \u00e9s meghamis\u00edt\u00e1sa<\/em>, Heidelberg, 2018<\/p>\n<p>Hermann Hesse: <em>\u00dcveggy\u00f6ngyj\u00e1t\u00e9kok<\/em>, Frankfurt 2003<\/p>\n<p>Plat\u00f3n <em>\u00f6sszes m\u0171ve<\/em> e-book form\u00e1j\u00e1ban, 2016<\/p>\n<p>Leonardo da Vinci: <em>M\u0171v\u00e9szet \u00e9s az univerzum tud\u00e1sa<\/em>, Arte Doku<\/p>\n<p>Thomas Hettche<em>: A Die Zeit, 2019\/52. kiad\u00e1sa: A m\u0171v\u00e9szet szabads\u00e1ga \u00e9s a vil\u00e1g szenved\u00e9se<\/em><\/p>\n<p>Nyikolaj Bergyajev: <em>Az \u00faj k\u00f6z\u00e9pkor<\/em>, T\u00fcbingen, 1950<\/p>\n<p>Werner Heisenberg <em>\u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt m\u0171vei<\/em>, III. k\u00f6tet, Piper M\u00fcnchen 1985<\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":8668,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110065],"tags_english_":[],"class_list":["post-90517","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-art-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90517","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/8668"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90517"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90517"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90517"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90517"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}