A m\u0171v\u00e9szet a sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s a sz\u00f6rnyeteg k\u00f6z\u00f6tt zajl\u00f3 \u00f6r\u00f6k\u00f6s rom\u00e1nc. B\u00e1rki, aki felteszi a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi az igazs\u00e1g, elker\u00fclhetetlen\u00fcl a kult\u00far\u00e1n\u00e1l fog kik\u00f6tni. A kult\u00fara az igazs\u00e1g\u00e9rt foly\u00f3 harcot t\u00fckr\u00f6zi a m\u0171v\u00e9szetben, a tudom\u00e1nyban \u00e9s a vall\u00e1sban. Az a kultur\u00e1lis t\u00fck\u00f6r, melyben az igazs\u00e1g t\u00fckr\u00f6z\u0151dik, v\u00e1ltozik. N\u00e9ha tiszta \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171, minden sz\u00e9ps\u00e9g torzul\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl jelenik meg benne, n\u00e9ha viszont t\u00f6red\u00e9kes, mint egy torz\u00edt\u00f3 t\u00fck\u00f6r, felsz\u00ednes, ijeszt\u0151, unalmas \u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi a m\u00e9ly \u00e9rtelmet.<\/p>\n
<\/p>\n
Az igaz, a j\u00f3 \u00e9s a sz\u00e9p<\/strong><\/p>\n Plat\u00f3n volt az els\u0151 filoz\u00f3fus, aki l\u00e9trehozta az \u00e1llam ut\u00f3pi\u00e1j\u00e1t. Egy olyan ide\u00e1lis \u00e1llamot keresett, ami lehet\u0151v\u00e9 tenn\u00e9 az emberek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy legbels\u0151 szellemi \u00e9s ut\u00f3pisztikus k\u00e9pess\u00e9geiket fejlessz\u00e9k. A test, az elme \u00e9s a l\u00e9lek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek optim\u00e1lis felt\u00e9telei l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tenn\u00e9k az emberben l\u00e9v\u0151 igazs\u00e1got, j\u00f3s\u00e1got \u00e9s sz\u00e9ps\u00e9get. Ut\u00f3pisztikus sz\u00f6vegeiben Plat\u00f3n le\u00edrja egy eg\u00e9szs\u00e9ges emberi fejl\u0151d\u00e9s ide\u00e1lis felt\u00e9teleit.<\/p>\n A j\u00f3, az igaz \u00e9s a sz\u00e9p a mai kor kultur\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek gy\u00f6keres alap\u00e9rt\u00e9kei, ugyanakkor Plat\u00f3n szerint ezek legm\u00e9lyebb \u00e9rtelm\u00fcket illet\u0151en elk\u00e9pzel\u00e9sek. Jegyzeteiben sok helyen foglalkozik azzal a probl\u00e9m\u00e1val, hogy az ember nem k\u00e9pes k\u00f6zvetlen\u00fcl megragadni ezeket az elk\u00e9pzel\u00e9seket. Ezek tov\u00e1bbra is csak ide\u00e1lok maradnak.<\/p>\n A kult\u00far\u00e1t e h\u00e1rom plat\u00f3ni idea kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9nek is tekinthetj\u00fck. Az igazs\u00e1g a tudom\u00e1nyra f\u00f3kusz\u00e1l, a j\u00f3s\u00e1g gy\u00f6kerei, az \u201eEgyed\u00fcl J\u00f3\u201d \u00e9rtelm\u00e9ben, a filoz\u00f3fi\u00e1ban \u00e9s az etik\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3k, a sz\u00e9ps\u00e9g pedig szorosan a \u201eM\u0171v\u00e9szethez\u201d kapcsol\u00f3dik. Paracelsus, munk\u00e1ss\u00e1ga sor\u00e1n, t\u00f6bbsz\u00f6r is r\u00e1mutatott arra, hogy ebben a vil\u00e1gban semmi sem l\u00e9tezik egyoldal\u00faan. Minden hat\u00e1ssal van egym\u00e1sra. \u00cdgy a m\u0171v\u00e9szetben a legnagyobb r\u00e9szt val\u00f3ban a \u201eSz\u00e9ps\u00e9g\u201d foglalja el, de az \u201eIgazs\u00e1g\u201d \u00e9s a \u201eJ\u00f3s\u00e1g\u201d is szerepet j\u00e1tszik benne.<\/p>\n Plat\u00f3n ut\u00f3pisztikus \u00e1llama lehet\u0151v\u00e9 k\u00edv\u00e1nta tenni az ember sz\u00e1m\u00e1ra, hogy az \u00e9lete sor\u00e1n saj\u00e1t l\u00e9ny\u00e9nek m\u00e9ly\u00e9n k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9rz\u00e9kelje \u00e9s megval\u00f3s\u00edtsa ezeket az ide\u00e1kat. Plat\u00f3n a filoz\u00f3fi\u00e1r\u00f3l, ami ily m\u00f3don egy teljesen \u00fajfajta \u00e9rz\u00e9kel\u00e9shez vezet ezen a ponton, \u00edgy \u00edr: \u201eA l\u00e9lek egyfajta \u00e9jszakai napr\u00f3l val\u00f3di napra val\u00f3 megford\u00edt\u00e1s\u00e1t, azaz a l\u00e9tez\u00e9shez val\u00f3 felemelked\u00e9s\u00e9t nevezz\u00fck val\u00f3di filoz\u00f3fi\u00e1nak.\u201d Ezzel a mondattal v\u00e9g\u00fcl a m\u00e9g napjainkban is ismert barlanghasonlathoz vezet el minket. Ez a filoz\u00f3fia, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00e1lal\u00e1sban, minden kultur\u00e1lis ter\u00fclet r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi.<\/p>\n <\/p>\n Plat\u00f3n \u00e9s a Sz\u00e9ps\u00e9g<\/strong><\/p>\n A \u201esz\u00e9pm\u0171v\u00e9szet\u201d k\u00fcl\u00f6nleges szerepet j\u00e1tszik Plat\u00f3n \u00e1llam\u00e1ban. A \u201esz\u00e9ps\u00e9g\u201d l\u00e9lekform\u00e1l\u00f3 hat\u00e1ssal b\u00edr. Plat\u00f3nnak az volt az elk\u00e9pzel\u00e9se, hogy \u201eminden m\u0171v\u00e9szi dolognak a sz\u00e9ps\u00e9g szeretet\u00e9hez kell vezetnie.\u201d A sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szetnek m\u00e1sfajta hat\u00e1sa van a l\u00e9lek form\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re. Ut\u00f3pi\u00e1ban a zene volt a leger\u0151sebb eszk\u00f6z, mivel k\u00f6zvetlen hat\u00e1st gyakorol a l\u00e9lekre. A zen\u00e9ben a l\u00e9lek azt tapasztalja, hogy a mennyei \u00e9s a f\u00f6ldi vil\u00e1gok hat\u00e1rok n\u00e9lk\u00fcl \u00f6sszesz\u00f6v\u0151dnek egym\u00e1ssal. A vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s az irodalmat itt m\u00e9g v\u00e1ltozatosabb m\u00f3don hat\u00e1rozz\u00e1k meg. A renesz\u00e1nsz idej\u00e9n a m\u0171v\u00e9sz, Leonardo da Vinci azt \u00edrta napl\u00f3j\u00e1ba: \u201eA fest\u00e9szet isteni term\u00e9szete a fest\u0151 szellem\u00e9t az isteni szellem k\u00e9p\u00e9v\u00e9 alak\u00edtja \u00e1t.\u201d Ha a m\u0171 ebben a szellemben k\u00e9sz\u00fcl, mindig kifejl\u0151dik benne egy olyan hat\u00e1s, ami meghaladja az \u00e9rz\u00e9keket.<\/p>\n A \u201esz\u00e9ps\u00e9g\u201d szeml\u00e9lete azonban m\u00e1r a g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fia idej\u00e9n is egy bizonyos polariz\u00e1ci\u00f3n ment \u00e1t. M\u00edg Plat\u00f3n \u00e9s a filoz\u00f3fus Plotinusz (aki 600 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00e9lt, mint Plat\u00f3n) sz\u00e1m\u00e1ra a \u201eSz\u00e9ps\u00e9g\u201d az \u00f6r\u00f6k szellem, az \u201eEgy\u201d \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t jelentette, addig a pitagoreusok sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e9rz\u00e9kszervek \u00e1ltal felfoghat\u00f3 dolgok harmonikus m\u00e9rt\u00e9kek\u00e9nt jelent meg. Leonardo da Vinci, m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n, mindk\u00e9t szeml\u00e9let harmonikus \u00f6sszj\u00e1t\u00e9k\u00e1t kereste.<\/p>\n A sz\u00e9ps\u00e9get teh\u00e1t, ahogy Plat\u00f3n \u00e9rtelmezte, sohasem lehet k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9rz\u00e9kelni sem \u00e9sszel felfogni. A sz\u00e9ps\u00e9g egy ide\u00e1l, egyfajta sug\u00e1rz\u00e1s, amit a l\u00e9lek \u00e9rz\u00e9kel. Ezt pedig nem lehet t\u00f6bb\u00e9 egyed\u00fcl a m\u0171v\u00e9szetnek tulajdon\u00edtani. Ez a l\u00e9lek k\u00f6zvetlen felismer\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re vonatkozik. A term\u00e9szettud\u00f3s a sz\u00e9ps\u00e9get a matematika vagy geometria alapvet\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seiben l\u00e1tja. A m\u0171v\u00e9sz a sz\u00ednekben, a f\u00e9nyben, a nyelvben \u00e9s a zen\u00e9ben.<\/p>\n Ha a l\u00e9lek fel akarja fogni az Abszol\u00fat ragyog\u00e1s\u00e1t, akkor el\u0151sz\u00f6r mag\u00e1\u00e9v\u00e1 kell tennie az Abszol\u00fat l\u00e9nyeg\u00e9t. Csak az foghatja f\u00f6l a szellemet, aki maga is hozz\u00e1 hasonl\u00f3. A l\u00e9lek egy teljesen \u00e9p t\u00fck\u00f6r, melyben az ide\u00e1k vil\u00e1ga torz\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl megmutatkozik. Ha most azt k\u00e9rdezz\u00fck, hogy mi jellemzi azt az embert, aki ilyen l\u00e9lekkel rendelkezik, akkor egy mondatban v\u00e1laszolhatunk: Az egyszer\u0171s\u00e9g az igazs\u00e1g pecs\u00e9tje. Egyszer\u0171s\u00e9gre kell t\u00f6rekedni, amit el is kell \u00e9rni.<\/p>\n <\/p>\n Elvont m\u0171v\u00e9szet<\/strong><\/p>\n Ha k\u00f6zelebbr\u0151l megn\u00e9zz\u00fck az elm\u00falt m\u00e1sf\u00e9l sz\u00e1zad kultur\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, olyan id\u0151szaknak nevezhetj\u00fck, melyben az absztrakci\u00f3, az elvont uralkodik a tudom\u00e1nyban \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetben egyar\u00e1nt. A biol\u00f3gia felismerte az aminosavat minden \u00e9let \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6vek\u00e9nt. A fizika pedig megtal\u00e1lta a legkisebb szubatomi r\u00e9szecsk\u00e9ket, melyek korl\u00e1tlan szerkezeti fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fck alapj\u00e1n hull\u00e1mk\u00e9nt \u00e9s r\u00e9szecskek\u00e9nt is megjelenhetnek. A m\u0171v\u00e9szetben a form\u00e1k sz\u00ednfoltokk\u00e1 old\u00f3dhatnak f\u00f6l, mint az impresszionizmusban, vagy geometriai szerkezeteket \u00f6lthetnek, mint a kubizmusban. M\u00e9g Plat\u00f3n sz\u00e1m\u00e1ra sem volt ismeretlen az \u201eegyszer\u0171s\u00e9g\u201d elvont m\u00f3don val\u00f3 keres\u00e9se. A geometriai testeket, melyeket ma plat\u00f3ni testekk\u00e9nt ismer\u00fcnk, a kozmosz alapvet\u0151 \u00e9p\u00edt\u0151kock\u00e1ik\u00e9nt hat\u00e1rozta meg. \u00dagy t\u0171nik, ez is azt bizony\u00edtja, hogy az igazs\u00e1g pecs\u00e9tje az egyszer\u0171s\u00e9g.<\/p>\n A technol\u00f3gia ter\u00e9n jelenleg azt tapasztaljuk, hogy az emberek egyre ink\u00e1bb digitaliz\u00e1lj\u00e1k az \u00e9let\u00fcket olyan technika haszn\u00e1lat\u00e1val, ami az elvont matematika magas szintjeir\u0151l sz\u00e1rmazik. Nagyon kev\u00e9s felhaszn\u00e1l\u00f3 k\u00e9pes meg\u00e9rteni ennek a technol\u00f3gi\u00e1nak az alapjait ez\u00e9rt csak a haszn\u00e1lat\u00e1ra korl\u00e1toz\u00f3dik. Ebben az \u00e9rtelemben a l\u00e9lek egy s\u00f6t\u00e9t t\u00fckr\u00f6t haszn\u00e1l, melyben nem mindent \u00e9rt meg, amit l\u00e1t, de amit n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben igyekszik megtanulni haszn\u00e1lni az \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\n Itt most fel kell tenn\u00fcnk a k\u00e9rd\u00e9st magunknak, hogy az, amit a l\u00e9lek l\u00e1t, egy torz t\u00fck\u00f6rben megjelen\u0151 \u201esz\u00e9ps\u00e9g\u201d-e, vagy a \u201ecs\u00fafs\u00e1g\u201d mutatkozik meg valami f\u00fcggetlen\u00fcl l\u00e9tez\u0151, val\u00f3di dologk\u00e9nt. Ennek r\u00e9szletez\u00e9se meghaladn\u00e1 ennek a cikknek a kereteit. De tal\u00e1n megkock\u00e1ztathatjuk azt a kijelent\u00e9st, hogy a \u201ecs\u00fafs\u00e1g\u201d a n\u00f6vekv\u0151 elvonts\u00e1g vagy egyszer\u0171s\u00edt\u00e9s \u00e1ltal lassan felold\u00f3dik az id\u0151ben \u00e9s a \u201esz\u00e9ps\u00e9g\u201d v\u00e1ltozatak\u00e9nt jelenik meg. V\u00e9g\u00fcl is a Sz\u00e9ps\u00e9g az a h\u00e1z, melyben minden kifejl\u0151dhet: az Igaz \u00e9pp\u00fagy, mint a J\u00f3. Plat\u00f3n szerint a j\u00f3s\u00e1g teszi az igazs\u00e1got l\u00e1that\u00f3v\u00e1.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n (folytatjuk)<\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":8648,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110065],"tags_english_":[],"class_list":["post-90511","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-art-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90511","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/8648"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90511"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90511"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90511"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90511"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}