{"id":90286,"date":"2020-02-15T20:40:20","date_gmt":"2020-02-15T20:40:20","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/minden-rezgesben-van-2-resz\/"},"modified":"2020-02-15T20:40:20","modified_gmt":"2020-02-15T20:40:20","slug":"minden-rezgesben-van-2-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/minden-rezgesben-van-2-resz\/","title":{"rendered":"Minden rezg\u00e9sben van 2. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

Cikk\u00fcnk els\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben a rezg\u00e9sek t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t az ezot\u00e9ria szempontj\u00e1b\u00f3l vizsg\u00e1ltuk. Mit mond err\u0151l a modern tudom\u00e1ny?<\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

Az energiamez\u0151k fontoss\u00e1ga<\/strong><\/p>\n

A rezg\u00e9st\u00f6rv\u00e9nyeket mindeddig pozit\u00edvnak tal\u00e1ltuk. Mi err\u0151l a modern tudom\u00e1ny v\u00e9lem\u00e9nye?<\/p>\n

Mintegy 75 \u00e9vvel ezel\u0151tt a kvantumfizikusok meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy l\u00e9nyeg\u00e9ben az eg\u00e9sz vil\u00e1gegyetem energi\u00e1b\u00f3l \u00e1ll. Modern eszk\u00f6z\u00f6kkel megm\u00e9rhet\u0151 az univerzumban l\u00e9v\u0151 dolgok egyedi rezg\u00e9smint\u00e1inak az elektrom\u00e1gnesess\u00e9ge. A m\u00e9r\u00e9sek azt mutatj\u00e1k, hogy mindegyik\u00fcnknek megvan a maga egyedi rezg\u00e9smint\u00e1ja \u00e9s a rezg\u00e9smint\u00e1nk kapcsolatban \u00e1ll \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcnk term\u00e9szet\u00e9vel.<\/p>\n

A modern tudom\u00e1ny szerint az energia \u00e9s az energiamez\u0151k sokkal alapvet\u0151bbek, mint az anyag. A korl\u00e1tlan mez\u0151ket egy energi\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151 univerzum alapelemeinek tartj\u00e1k. Az anyag \u00e9s az energia az energia rezg\u00e9sfrekvenci\u00e1j\u00e1nak k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpusa csup\u00e1n. David Bohm(1) az anyagot \u00f6sszes\u0171r\u0171s\u00f6d\u00f6tt tudatnak nevezi a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9plet szerint:<\/p>\n

\n

t\u00f6meg = energia = tudat<\/p>\n<\/blockquote>\n

A harmonikus rezonancia elv\u00e9nek alapj\u00e1n logikus, hogy koherens k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s \u00e1ll fenn p\u00e9ld\u00e1ul a test sejtjei k\u00f6z\u00f6tt, ami azt jelenti, hogy val\u00f3j\u00e1ban sokkal t\u00f6bbf\u00e9le szervezet j\u00f6het l\u00e9tre, mint ahogy eddig gondoltuk.<\/p>\n

Gondoljanak p\u00e9ld\u00e1ul a mez\u0151k \u201ekollekt\u00edv mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1ra\u201d a bonyolults\u00e1g minden szintj\u00e9n, amit Rupert Sheldrake(2) morfogenetikus mez\u0151knek nevezett a leny\u0171g\u00f6z\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1ban. Az inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1tvihet\u0151 az egyik szervezetr\u0151l a m\u00e1sikra helyt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl. A madarak, halak, eml\u0151s\u00f6k ismerik az \u00fatjukat a f\u00f6ld\u00f6n, a test\u00fckben l\u00e9v\u0151 sejtek tudj\u00e1k, hogy mit kell tenni\u00fck. Most m\u00e1r tudjuk, hogy ez hogyan lehets\u00e9ges. Ez mind rezg\u00e9s \u00fatj\u00e1n terjed\u0151 inform\u00e1ci\u00f3.<\/p>\n

Carl Jung(3) szint\u00e9n eml\u00edt\u00e9st tesz a kollekt\u00edv tudatalattir\u00f3l, az agykutat\u00f3 Karl Pribram(4) pedig meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy az eml\u00e9kek a val\u00f3s\u00e1gnak egy olyan szintj\u00e9n t\u00e1rol\u00f3dnak, ami nem tartozik a t\u00e9r \u00e9s id\u0151 vil\u00e1g\u00e1hoz. Ez val\u00f3ban egy teljesen \u00faj paradigma.<\/p>\n

Milyen hat\u00e1ssal vannak az energiamez\u0151k a testi \u00e9let\u00fcnkre? A sejtbiol\u00f3gus Bruce Lipton(5) szerint az energiamez\u0151knek messzemen\u0151 szab\u00e1lyoz\u00f3 hat\u00e1suk van a fizikai test\u00fcnkre. Fizikai test\u00fcnk sejth\u00e1l\u00f3zata val\u00f3j\u00e1ban egy bonyolult energia-interferencia rendszer, amit szervez\u0151 energiamez\u0151k hatnak \u00e1t \u00e9s vesznek k\u00f6r\u00fcl. Ily m\u00f3don a rezg\u00e9sfrekvenci\u00e1k megv\u00e1ltoztathatj\u00e1k a molekul\u00e1k fizikai tulajdons\u00e1gait. P\u00e9ld\u00e1ul a gondolati energia aktiv\u00e1lhatja vagy blokkolhatja a feh\u00e9rjetermel\u00e9s sejtm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t az \u00e9p\u00edt\u0151 vagy rombol\u00f3 interferencia m\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e1ltal.<\/p>\n

A sejtbiol\u00f3gusok meg tudj\u00e1k m\u00e9rni a szerves anyagok egyedi molekul\u00e1ris frekvenci\u00e1j\u00e1t, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a DNS-t alkot\u00f3 n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aminosav\u00e9t. Vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy az eg\u00e9szs\u00e9ges sejtek, sz\u00f6vetek \u00e9s szervek frekvencia sk\u00e1l\u00e1ja m\u00e1s, mint ugyanazon sejtek\u00e9, sz\u00f6vetek\u00e9 \u00e9s szervek\u00e9 betegs\u00e9g eset\u00e9n.<\/p>\n

Teh\u00e1t minden embernek megvan a saj\u00e1t, egyedi rezg\u00e9smint\u00e1ja. Minden rezg\u00e9s, minden egyes frekvencia \u00e9s hull\u00e1mmagass\u00e1g (amplit\u00fad\u00f3) egyedi form\u00e1kat \u00e9s mint\u00e1kat hoz l\u00e9tre. Ahogy a frekvencia \u00e9s az amplit\u00fad\u00f3 v\u00e1ltozik, \u00faj mint\u00e1k keletkeznek \u2013 el\u0151sz\u00f6r k\u00e1oszt l\u00e1tunk, amit azt\u00e1n egy \u00faj, l\u00e1tsz\u00f3lag stabil \u00e9s bonyolultabb szerkezeti forma k\u00f6vet.<\/p>\n

A tal\u00e1lkoz\u00f3 hull\u00e1mok kiolthatj\u00e1k egym\u00e1st, amit destrukt\u00edv interferenci\u00e1nak nevez\u00fcnk, de meg is er\u0151s\u00edthetik egym\u00e1st, ami konstrukt\u00edv interferenci\u00e1t jelent. Csak ez ut\u00f3bbi k\u00e9pes fennmaradni, megtartani a form\u00e1j\u00e1t \u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rulni a t\u00fal\u00e9l\u00e9shez.<\/p>\n

\u00c9vtizedek \u00f3ta m\u00e9rik az emberi test elektrom\u00e1gneses mez\u0151j\u00e9t. Az ELF extremely low frequencies<\/em> (rendk\u00edv\u00fcl alacsony frekvenci\u00e1k, 0-250 Hz) a biol\u00f3giai folyamatokban vesznek r\u00e9szt \u00e9s eg\u00e9szen stabilnak t\u0171nnek minden embern\u00e9l, de az EHF extremely high frequencies <\/em>(rendk\u00edv\u00fcl magas frekvenci\u00e1k, 200 kHz-ig) nagyon elt\u00e9r\u0151ek. Ez az ember szem\u00e9lyes jegye \u00e9s a nagys\u00e1ga \u00f6sszef\u00fcgg az illet\u0151 tudat\u00e1llapot\u00e1val \u2013 ez vil\u00e1gosan kider\u00fcl a kutat\u00e1sokb\u00f3l.<\/p>\n

A magasabb frekvenci\u00e1k olyan \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si k\u00e9pess\u00e9gnek l\u00e1tszanak megfelelni, ami \u00e1ltal m\u00e1s val\u00f3s\u00e1gszintek, p\u00e9ld\u00e1ul a misztika, figyelhet\u0151k meg. Ha megv\u00e1ltoztatjuk a figyelm\u00fcnk f\u00f3kusz\u00e1t, akkor megv\u00e1ltozik a frekvenciamint\u00e1nk is.<\/p>\n

Az egy\u00e9n tudat\u00e1llapota meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3 az illet\u0151 energiamez\u0151j\u00e9nek rezg\u00e9s-frekvenci\u00e1ib\u00f3l. Min\u00e9l magasabb a rezg\u00e9ssz\u00e1m, ann\u00e1l sz\u00e9lesebb az illet\u0151 felfog\u00f3k\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se. Ha egy ilyen szem\u00e9ly olyan inform\u00e1ci\u00f3hoz jut, ami \u0151sr\u00e9gi b\u00f6lcsess\u00e9get, nagy igazs\u00e1gokat \u00e9s szellemi tud\u00e1st tartalmaz, akkor az illet\u0151 rezg\u00e9se a legmagasabb rezg\u00e9sek szintj\u00e9vel ker\u00fcl kapcsolatba.<\/p>\n

\u00dagy t\u0171nik kapcsolat \u00e1ll fenn az aur\u00e1nk frekvenci\u00e1ja, valamint az agyhull\u00e1maink, a tudatunk \u00e9s az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcnk frekvenci\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt. Egyre t\u00f6bb kutat\u00e1s mutat r\u00e1 arra, hogy mindezt a sz\u00edv\u00fcnk hangolja \u00f6ssze. A sz\u00edv er\u0151tere szinkroniz\u00e1l\u00f3, \u00f6sszehangol\u00f3 jelet ad az eg\u00e9sz test sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

A m\u00e9r\u00e9sek nyom\u00e1n az is kider\u00fcl, hogy az olyan \u00e9rzelmek rezg\u00e9se, mint a harag, frusztr\u00e1lts\u00e1g, f\u00e9lelem \u00e9s bizonytalans\u00e1g nem f\u00e9rnek \u00f6ssze a sz\u00edv rezg\u00e9sfrekvenci\u00e1j\u00e1nak a mint\u00e1j\u00e1val. Ilyen \u00e9rzelmek eset\u00e9n a sz\u00edv \u00e1ltal kibocs\u00e1tott jelek kaotikuss\u00e1 v\u00e1lnak \u00e9s bizonyos agytev\u00e9kenys\u00e9geket blokkolnak. Az \u00f6sszef\u00e9rhetetlen hull\u00e1mok nincsenek f\u00e1zisban, teh\u00e1t ilyenkor destrukt\u00edv interferenci\u00e1t tapasztalunk \u00e9s elgyeng\u00fcl\u00fcnk. Ennek fizikai hat\u00e1sa is lehet r\u00e1nk.<\/p>\n

 <\/p>\n

Szeretet sk\u00e1la?<\/strong><\/p>\n

Teh\u00e1t ebb\u0151l az eg\u00e9szb\u0151l legfontosabb tanuls\u00e1gk\u00e9nt a k\u00f6vetkez\u0151ket vonhatjuk le:<\/p>\n

A szeretet \u00e9s egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s legmagasabb frekvenciak\u00e9nt k\u00e9pes \u00e1talak\u00edtani p\u00e9ld\u00e1ul a f\u00e9lelemmel \u00e9s a haraggal j\u00e1r\u00f3 alacsonyabb frekvenci\u00e1kat. Ha ez az inform\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6s bel\u00e1t\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lik, ha min\u00e9l t\u00f6bb ember ismeri fel ezt \u00e9s vonja le a k\u00f6vetkeztet\u00e9seket bel\u0151le, akkor ez hatalmas v\u00e1ltoz\u00e1sokat hoz l\u00e9tre.<\/p>\n

A pszichi\u00e1ter \u00e9s misztikus David Hawkins(6) egy 0-t\u00f3l 1000-ig terjed\u0151 tudatsk\u00e1l\u00e1t tervezett. Ez olyan m\u00e9rhet\u0151 rezg\u00e9sfrekvenci\u00e1kat tartalmaz, ami izomteszteken, valamint az emberi tudat szintjeinek m\u00e9r\u00e9s\u00e9n alapul, ami megfelel azoknak az emberi viselked\u00e9seknek, amiket sok ezer embern\u00e9l m\u00e9rt.<\/p>\n

\"consciouss-schale\"<\/p>\n

Az \u00e1bra megtal\u00e1lhat\u00f3 az interneten \u201eScale of Consciousness\u201d n\u00e9ven.<\/p>\n

Az \u00e1bra legalj\u00e1n a sz\u00e9gyen \u00e1ll 20-as \u00e9rt\u00e9kkel, a b\u0171ntudat 30, \u00e9s \u00edgy halad felfel\u00e9 a f\u00e1sults\u00e1gon \u00e9s a b\u00e1naton kereszt\u00fcl a f\u00e9lelemig, aminek az \u00e9rt\u00e9ke 100. Azut\u00e1n \u00e1tmegy a haragon \u00e9s a b\u00fcszkes\u00e9gen 200-ig, ami a b\u00e1tors\u00e1got jel\u00f6li. (\u00c9rt\u00e9kei a Celsius fokokhoz hasonl\u00f3an tetsz\u0151legesek, k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokra vonatkoznak).<\/p>\n

200-n\u00e1l van az els\u0151 fordul\u00f3pont, ahol a destrukt\u00edv \u00e9s k\u00e1rt\u00e9kony viselked\u00e9s konstrukt\u00edvv\u00e1 \u00e9s j\u00f3akarat\u00fav\u00e1 v\u00e1lik. A m\u00e1sodik fordul\u00f3pont az 500-as \u00e9rt\u00e9kn\u00e9l, a szeretetrezg\u00e9sn\u00e9l van. A 200 alatti rezg\u00e9sek gyeng\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00faak, a felette \u00e1ll\u00f3k pedig er\u0151s\u00edt\u0151 hat\u00e1ssal b\u00edrnak.<\/p>\n

 <\/p>\n

A szeretet gy\u0151z<\/strong><\/p>\n

Jelenleg az a helyzet, hogy a f\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 emberek tudat\u00e1nak rezg\u00e9se ugyan \u00e1tlagosan 200 alatt van (2009-ben ez az emberek 78%-\u00e1t jelentette), az emberis\u00e9g kollekt\u00edv tudata m\u00e9gis 200 f\u00f6l\u00f6tt van! Hogy lehets\u00e9ges ez? Hawkins szerint ez a marad\u00e9k 22%-nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, mert ha egy ember a szeretet szintj\u00e9n (500-as szinten) rezeg, az 100 ezer olyan embert ellens\u00falyoz, aki a 200-as szint alatt van.<\/p>\n

A sk\u00e1la logaritmikusan emelkedik, ami azt jelenti, hogy minden \u00fajabb szint er\u0151 szempontj\u00e1b\u00f3l \u00f3ri\u00e1si ugr\u00e1st jelent. Egy megvil\u00e1gosult ember, aki el\u00e9ri a 600-as vagy 700-as \u00e9rt\u00e9ket, 10 milli\u00f3, illetve 70 milli\u00f3 embert ellens\u00falyoz! Teh\u00e1t itt hatalmas kollekt\u00edv \u00e9rdekr\u0151l van sz\u00f3 minden egyes ember spiritu\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l, \u00e1ll\u00edtja Hawkins, mert ha a destrukt\u00edv viselked\u00e9s elkezd nyer\u00e9sre \u00e1llni, akkor az emberis\u00e9gnek v\u00e9ge.<\/p>\n

Gyakran mondj\u00e1k, hogy az emberis\u00e9g egy tudati kvantumugr\u00e1s hat\u00e1r\u00e1n \u00e1ll, az \u00e9nk\u00f6zpont\u00fa tudatt\u00f3l az emberk\u00f6zpont\u00fa tudat fel\u00e9 halad, melyet az Egyetemes Vil\u00e1goss\u00e1g ir\u00e1ny\u00edt \u00e9s kivitelez. Mivel minden \u00f6sszef\u00fcgg mindennel, az emberis\u00e9g val\u00f3ban egys\u00e9get k\u00e9pez \u2013 csak ezt eddig m\u00e9g nem val\u00f3s\u00edtotta meg.<\/p>\n

Te magad is hozz\u00e1j\u00e1rulhatsz a rezg\u00e9ssz\u00e1m emel\u00e9s\u00e9hez \u00e9s ezzel a Szeretet T\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez. Keress kapcsolatokat! V\u00e1ltoztasd meg a figyelmed f\u00f3kusz\u00e1t. Id\u0151nk\u00e9nt fordulj a bels\u0151 \u00e9nedhez, engedd, hogy a sz\u00edved \u00fagy vezessen, hogy a fej k\u00e9nytelen legyen k\u00f6vetni. Az Egys\u00e9g ereje gn\u00f3zishoz, bels\u0151 tud\u00e1shoz vezet. Tudatod akkor mindens\u00e9gtudatt\u00e1 alakul \u00e1t, ami minden \u00e9s mindenki ir\u00e1nt szeretetet \u00e9rez.<\/p>\n

Akkor visszat\u00e9rsz abba az Egys\u00e9gbe, amir\u0151l ennek a cikknek az elej\u00e9n besz\u00e9lt\u00fcnk, a Szahara csillagos ege al\u00e1, de most m\u00e1sk\u00e9ppen fogod l\u00e1tni. A teremt\u00e9s \u00e9s az emberis\u00e9g egy \u00e9s ugyanaz, igen, mintegy 7 milli\u00e1rd csillag \u2013 belesz\u00e1m\u00edtva azokat is, amelyek csak pislognak \u00e9s n\u00e9ha annyira elgyeng\u00fcl a f\u00e9ny\u00fck, hogy kihunyni l\u00e1tszanak. \u00c1m hamarosan valamennyien a Szeretet legmagasabb frekvenci\u00e1j\u00e1n fognak ragyogni \u00e9s rezegni.<\/p>\n

 <\/p>\n

1. David Bohm: Teljess\u00e9g \u00e9s a Kevered\u00e9s rendje, Routledge, 1980<\/p>\n

2. Rupert Sheldrake: A m\u00falt jelenl\u00e9te: Morfikus rezonancia \u00e9s a term\u00e9szeti jelens\u00e9gek, Icon Books Ltd, 2011<\/p>\n

3. Carl G. Jung: A t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9k szellemi jelens\u00e9geinek tana. Az \u0151st\u00edpusok \u00e9s a kollekt\u00edv tudatalatti, 9 (1. r\u00e9sz), 207-254 old., 1948<\/p>\n

4. Karl H. Pribram: Agy \u00e9s \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s: Holon\u00f3mia \u00e9s strukt\u00fara az alaki feldolgoz\u00e1sban, Hillsdale, N.J: Lawrence Erlbaum Associates, 1991<\/p>\n

5. Bruce H. Lipton: A hit biol\u00f3gi\u00e1ja, Hay House Inc, 2016<\/p>\n

6. David R. Hawkins: Energia kontra er\u0151: Az emberi viselked\u00e9s rejtett mozgat\u00f3rug\u00f3i, Hay House Inc., 2014<\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":7995,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-90286","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90286","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/7995"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90286"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90286"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90286"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90286"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}