{"id":90278,"date":"2020-02-15T20:27:23","date_gmt":"2020-02-15T20:27:23","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/minden-rezgesben-van-1-resz\/"},"modified":"2020-02-15T20:27:23","modified_gmt":"2020-02-15T20:27:23","slug":"minden-rezgesben-van-1-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/minden-rezgesben-van-1-resz\/","title":{"rendered":"Minden rezg\u00e9sben van 1. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"<p>A modern tudom\u00e1ny igazolja azt, amit a r\u00e9giek mindig tudtak: minden rezg\u00e9sben van. A b\u00f6lcs az embert a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 j\u00e1rm\u0171veivel egy\u00fctt a rezg\u00e9sek bonyolult \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak tekinti. A tudom\u00e1ny manaps\u00e1g k\u00e9pes megm\u00e9rni az ember k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elme\u00e1llapot\u00e1nak a \u201erezg\u00e9ssz\u00e1m\u00e1t\u201d, valamint annak a k\u00f6rnyezetre, illetve v\u00e9gs\u0151 soron az eg\u00e9sz vil\u00e1gra terjed\u0151 hat\u00e1sait. Ez a cikk azt az elk\u00e9pzel\u00e9st k\u00f6veti, hogy minden ember sz\u00e1m\u00edt \u00e9s fontos a magasabb rezg\u00e9sekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 egy\u00fctt-rezg\u00e9snek abban a folyamat\u00e1ban, ami az \u00e9let magasabb rend\u0171 tudati \u00e1talakul\u00e1sa fel\u00e9 halad a F\u00f6ld nev\u0171 bolyg\u00f3n.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>V\u00e9letlen?<\/strong><\/p>\n<p>Vannak tud\u00f3sok, akik azt mondj\u00e1k, hogy a kisebb-nagyobb csod\u00e1k csak a v\u00e9letlen m\u0171vei. Egyszerre csak j\u00f6tt a Nagy Bumm, \u00e9s v\u00e9letlenszer\u0171en kialakult a fejl\u0151d\u00e9s. Az \u00e9let c\u00e9ltalan, a fejl\u0151d\u00e9s c\u00e9lja csup\u00e1n a leg\u00e9letk\u00e9pesebb t\u00fal\u00e9l\u00e9se \u00e9s az \u00e9let tov\u00e1bbad\u00e1sa. Hogy mi\u00e9rt? Kit tudja?<\/p>\n<p>E szerint a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s szerint az \u00e9letben nincs helye csod\u00e1nak, az univerzum \u00e9rtelmes ir\u00e1nyad\u00f3 erej\u00e9nek, melynek az emberek a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 neveket adtak. Egy er\u0151nek, amit mindig tiszteltek \u00e9s im\u00e1dtak mindenf\u00e9le form\u00e1ban. Mindaddig, am\u00edg n\u00e9gy \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt meg nem v\u00e1ltozott minden.<\/p>\n<p>A tudom\u00e1ny jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1son ment kereszt\u00fcl az 1600-as \u00e9vek t\u00e1j\u00e1n \u00e9s a mikroszk\u00f3p \u00e9s a t\u00e1vcs\u0151 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00faj vil\u00e1gokat fedeztek fel. A csalfa csod\u00e1t leleplezt\u00e9k: az emberek fokozatosan megtal\u00e1lt\u00e1k a v\u00e1laszokat a val\u00f3s\u00e1gra. T\u00f6bb\u00e9 nem hittek a papoknak \u00e9s v\u00e9g\u00fcl ki\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k a gyereket a f\u00fcrd\u0151v\u00edzzel egy\u00fctt. Nem volt t\u00f6bb csoda, \u00e9s isteni er\u0151re sem volt sz\u00fcks\u00e9g t\u00f6bb\u00e9. Csak az anyag l\u00e9tezett. Az ember az elektronmikroszk\u00f3pokkal egyre m\u00e9lyebbre hatolt az anyagba, eg\u00e9szen az atom belsej\u00e9ig. S meg volt gy\u0151z\u0151dve r\u00f3la, hogy amit mindeddig nem tudott, azt most meg fogja tal\u00e1lni. Ez a fajta hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s messzire vitte a tudom\u00e1nyt, de mindemellett az ember lelke \u00f6sszeh\u00faz\u00f3dott, mivel nem r\u00e9szes\u00fclt szellemi t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kban, \u00e9s szomjazik a val\u00f3di b\u00f6lcsess\u00e9gre.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Ellent\u00e9tek<\/strong><\/p>\n<p>Ebben a vil\u00e1gban viszont az a t\u00f6rv\u00e9ny uralkodik, hogy minden \u00e1tfordul az ellent\u00e9t\u00e9be. Elk\u00f6vetkezett az a pillanat, amikor a tudom\u00e1ny t\u00f6bb\u00e9 nem volt k\u00e9pes tartani azt a te\u00f3ri\u00e1t, hogy csak az anyag l\u00e9tezik. Nem bizony, mivel az anyag val\u00f3j\u00e1ban energia, teh\u00e1t minden magasabb vagy alacsonyabb frekvenci\u00e1n rezeg. A rezg\u00e9s pedig inform\u00e1ci\u00f3, vagyis adatk\u00f6zl\u00e9s. Az embernek m\u00e9g az az elk\u00e9pzel\u00e9se is megd\u0151lt, hogy a f\u00e9ny sebess\u00e9ge a lehet\u0151 legmagasabb.<\/p>\n<p>Ez paradigmav\u00e1lt\u00e1s volt, egy \u00fajfajta gondolkod\u00e1s, \u00e9ppoly drasztikus, mint 400 \u00e9vvel ezel\u0151tt, amikor megsz\u00fcletett az az elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy nem a F\u00f6ld, hanem a Nap a naprendszer k\u00f6z\u00e9ppontja. Ennek az elk\u00e9pzel\u00e9snek az \u00fatt\u00f6r\u0151it m\u00e1gly\u00e1n \u00e9gett\u00e9k meg. Az \u00faj paradigmav\u00e1lt\u00e1s \u00fatt\u00f6r\u0151inek most sincs k\u00f6nny\u0171 helyzet\u00fck az anyag h\u00edv\u0151ivel szemben. Gondoljunk csak arra, hogy milyen ellen\u00e1ll\u00e1sba \u00fctk\u00f6z\u00f6tt a homeop\u00e1tia, az a fajta gy\u00f3gym\u00f3d, ami inform\u00e1ci\u00f3n, azaz rezg\u00e9sen alapul.<\/p>\n<p>Vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy l\u00e9nyeg\u00e9ben minden lehets\u00e9ges. Hogy az energia mik\u00e9nt alakul anyagg\u00e1, hull\u00e1mm\u00e1 vagy r\u00e9szecsk\u00e9v\u00e9, az a n\u00e9z\u0151pont k\u00e9rd\u00e9se. Ez a Heisenberg-f\u00e9le bizonytalans\u00e1gi t\u00e9nyez\u0151. Ez forradalmi v\u00e1ltoz\u00e1st jelent a tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1sban, de tudjuk, hogy sok tud\u00f3s m\u00e9g mindig nem akarja ezt elfogadni. Sz\u00e1mos tud\u00f3s, k\u00f6zt\u00fck L\u00e1szl\u00f3 Ervin, Ken Wilber, Peter Russell, Fred Alan Wolf, Masuru Emoto \u00e9s Bruce Lipton, aki a keleti b\u00f6lcsess\u00e9gr\u0151l is \u00edrt egy tanulm\u00e1nyt, arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy amit a tudom\u00e1ny f\u00f6lfedezett, az m\u00e1r \u00e9vezredekkel ezel\u0151tt ismert volt. Minden rezg\u00e9sben van, mert minden energia \u00e9s az energia mindig mozg\u00e1sban van.<\/p>\n<p>A rezg\u00e9sek sokf\u00e9lek\u00e9ppen jelennek meg, ami sz\u00e1mtalan bonyolult rezg\u00e9si mint\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Amikor a mozg\u00e1s megsz\u0171nik, a megnyilv\u00e1nul\u00e1sok visszat\u00e9rnek az Egys\u00e9gbe, az eredeti, nyugalmi \u00e1llapotba. A teremt\u00e9s, a vil\u00e1gegyetem egy v\u00e9gtelen frekvencia sz\u00ednk\u00e9pnek tekinthet\u0151. Ezen bel\u00fcl a val\u00f3s\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintjeinek rezg\u00e9se frekvenciasz\u00e1mban vagy energias\u0171r\u0171s\u00e9gben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n<p>A Megismerhetetlen Egys\u00e9g a legmagasabb rezg\u00e9sfrekvencia, egy v\u00e9gtelen\u00fcl gyors, nagy finoms\u00e1g\u00fa energia. Az anyag a leglass\u00fabb rezg\u00e9sfrekvencia, az energia legs\u0171r\u0171bb form\u00e1ja. Egy fizikai t\u00e1rgy, illetve szervezet sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, harmonikusan egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 rezg\u00e9sfrekvencia halmaza. Mi \u00e1ltal\u00e1ban csak a legalacsonyabb frekvenci\u00e1kat, az anyagot vessz\u00fck \u00e9szre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az anyagn\u00e1l magasabb frekvenci\u00e1k nem l\u00e9teznek.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Harmonikus rezonanci\u00e1k<\/strong><\/p>\n<p>Nos, azzal a t\u00e9nnyel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, hogy minden rezg\u00e9sben van, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyek l\u00e9teznek. A rezg\u00e9s 1. t\u00f6rv\u00e9nye azt mondja, hogy folyamatos \u00e1that\u00e1s van a val\u00f3s\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintjei k\u00f6z\u00f6tt, amit a Harmonikus Rezonancia Elv\u00e9nek neveznek. A szinte azonos rezg\u00e9smint\u00e1k, illetve strukt\u00far\u00e1k hajlamosak egy\u00fctt rezegni.<\/p>\n<p>A m\u00e1sodik elv az energia folyamatos \u00e1talakul\u00e1sa. A magasabb rezg\u00e9sek k\u00e9pesek \u00e1talak\u00edtani az alacsonyabb rezg\u00e9seket, viszont nagyon l\u00e9nyeges, hogy ford\u00edtva, az alacsonyabb rezg\u00e9sek sohasem v\u00e1ltoztathatj\u00e1k meg a magasabb rezg\u00e9seket. Ennek az egyir\u00e1ny\u00fa t\u00f6rv\u00e9nynek a k\u00f6vetkezt\u00e9ben a fejl\u0151d\u00e9s mindig a magasabb rezg\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba halad. Ez a Szeretet t\u00f6rv\u00e9nyek\u00e9nt ismert, mivel az egyetemes Vil\u00e1goss\u00e1gnak \u00e9s Szeretetnek van a legmagasabb rezg\u00e9ssz\u00e1ma.<\/p>\n<p>A harmadik rezg\u00e9st\u00f6rv\u00e9ny szerint mindenen \u00e1llad\u00f3an finom \u00e9letenergia \u00e1ramlik \u00e1t. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt minden \u00e9l \u00e9s kapcsolatban \u00e1ll egym\u00e1ssal. Ezt h\u00edvj\u00e1k qi-nek, chi-nek vagy pr\u00e1n\u00e1nak, ta\u00f3nak, isteni energi\u00e1nak, illetve szellemnek. Ez \u00e9ltet minden \u00e9l\u0151l\u00e9nyt.<\/p>\n<p>Az els\u0151 tiszta rezg\u00e9s, amivel a vil\u00e1gegyetemet teremtett\u00e9k, megtal\u00e1lhat\u00f3 a Bibli\u00e1ban \u201eKezdetben volt az Ige\u201d form\u00e1ban. Ez a rezg\u00e9s teremt\u0151er\u0151k\u00e9nt jelenik meg a tiszta lehet\u0151s\u00e9gek \u0151s\u00f3ce\u00e1nj\u00e1ban. M\u00e1s n\u00e9pek teremt\u00e9st\u00f6rt\u00e9neteiben is tal\u00e1lhat\u00f3 eml\u00edt\u00e9s hasonl\u00f3 kezdeti rezg\u00e9sr\u0151l, illetve szent hangr\u00f3l (szanszkrit\u00fcl: Nada Brahma, a vil\u00e1g zeng).<\/p>\n<p>A Szeretetnek \u00e9s a b\u00f6lcsess\u00e9gnek ebb\u0151l a legmagasabb rezg\u00e9s\u00e9b\u0151l, ami inform\u00e1ci\u00f3, illetve F\u00e9ny, emelkedik ki az eg\u00e9sz vil\u00e1gegyetem, a legfinomabb, legmagasabb frekvenci\u00e1kt\u00f3l kezdve a legs\u0171r\u0171bb mint\u00e1kig, v\u00e9g\u00fcl megjelenik a fizikai vil\u00e1g: a csillagok, a bolyg\u00f3k \u00e9s az \u00e9let \u00f6sszes form\u00e1ja. S mindez l\u00e9nyeg\u00e9ben nem m\u00e1s, mint rezg\u00e9s. Azt mondhatjuk teh\u00e1t, hogy minden l\u00e9tez\u0151nek a l\u00e9nyege a F\u00e9ny. F\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl nem l\u00e9tezik \u00e9let.<\/p>\n<p>Itt harmonikus rezg\u00e9sekr\u0151l van sz\u00f3. Minden t\u00f3nus egy rezg\u00e9sfrekvencia \u00e9s mindaddig, am\u00edg \u00e9ltetik, rezeg \u00e9s harmonikusan v\u00e9gzi a munk\u00e1j\u00e1t. Az emberi f\u00fcl ezeknek a harmonikus rezg\u00e9seknek, illetve t\u00f3nusoknak csak egy korl\u00e1tozott sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t k\u00e9pes felfogni. K\u00f6zvetett form\u00e1ban a szem\u00fcnkkel is l\u00e1thatjuk. P\u00e9ld\u00e1ul aranymetsz\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban l\u00e1tjuk a harm\u00f3ni\u00e1t a n\u00f6v\u00e9nyekben vagy az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben.<\/p>\n<p>Pithagorasz is besz\u00e9lt ezekr\u0151l a rezg\u00e9sekr\u0151l, mint a \u201eszf\u00e9r\u00e1k harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1r\u00f3l\u201d, p\u00e9ld\u00e1ul amikor a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bolyg\u00f3k rezg\u00e9sfrekvenci\u00e1inak az ar\u00e1ny\u00e1t eml\u00edti. Az asztrol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l tudjuk, hogy minden bolyg\u00f3 rezg\u00e9sfrekvenci\u00e1ja \u00e9s azok kombin\u00e1ci\u00f3ja hat\u00e1ssal van minden emberre.<\/p>\n<p>A rezonancia elve azt jelenti, hogy az azonos vagy majdnem azonos mint\u00e1k, illetve szervezetek \u00f6sszhangban vannak egym\u00e1ssal. Erre egyszer\u0171 p\u00e9lda k\u00e9t heged\u0171 esete. Ha az egyik heged\u0171 valamelyik h\u00farj\u00e1t megpend\u00edtj\u00fck, ugyanez a h\u00far a m\u00e1sik heged\u0171n is rezegni fog. S mivel ennek a h\u00farnak a frekvenci\u00e1ja, b\u00e1rmely fizikai testhez vagy szervezethez hasonl\u00f3an, val\u00f3j\u00e1ban sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rezg\u00e9sfrekvencia halmaza, a hozz\u00e1tartoz\u00f3 magasabb frekvenci\u00e1k, az \u00fagynevezett felhangok is elkezdenek rezegni, rezon\u00e1lni.<\/p>\n<p>Minden rezg\u00e9sben van, teh\u00e1t minden kapcsolatban \u00e1ll egym\u00e1ssal a vil\u00e1gegyetemben: a fizikai testek, a gondolatok, az \u00e9rz\u00e9sek, a lelki jelens\u00e9gek, a term\u00e9szetfeletti val\u00f3s\u00e1g szintjei, mind kapcsolatban \u00e1llnak a harmonikus rezonancia elv\u00e9nek alapj\u00e1n.<\/p>\n<p>S ha b\u00e1rmi elt\u00e9r valamik\u00e9ppen az eredeti rezg\u00e9smint\u00e1t\u00f3l, tov\u00e1bbra is rezegni fog a harmonikus rezonancia elve alapj\u00e1n, ami azt jelenti, hogy a rezg\u00e9sek ism\u00e9t f\u00e1zisba ker\u00fclnek egym\u00e1ssal, illetve \u00fajb\u00f3l meger\u0151s\u00edtik egym\u00e1st.<\/p>\n<p>Az ember egy bonyolult, sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rezg\u00e9sfrekvenci\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 rezg\u00e9srendszer, minden embernek megvan a saj\u00e1t, egy\u00e9ni rezg\u00e9smint\u00e1ja. Az \u00e1ttetsz\u0151s\u00e9g fokozatosan emelked\u0151 szintj\u00e9t figyelhet\u00fcnk meg: fizikai test, \u00e9tertest, asztr\u00e1l test \u00e9s ment\u00e1lis test. Minden alacsonyabb rezg\u00e9sfrekvenci\u00e1j\u00fa testet magasabb frekvenci\u00e1j\u00fa finom-anyagi testek hatnak \u00e1t. Ily m\u00f3don a gondolataink \u00e9s az \u00e9rzelmeink teljesen \u00e1thatj\u00e1k a fizikai test\u00fcnket. A finom-anyagi \u00e9letenergia, \u00e9leter\u0151 is folyamatos \u00e1raml\u00e1sban van benn\u00fcnk, \u00e9s min\u00e9l ink\u00e1bb harm\u00f3ni\u00e1ban \u00e1llnak egym\u00e1ssal a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 testeink, ann\u00e1l jobban \u00e9rezz\u00fck magunkat, ann\u00e1l eg\u00e9szs\u00e9gesebbek maradunk \u00e9s ann\u00e1l jobban \u00e9rezz\u00fck \u00f6nmagunkkal \u00e9s minden m\u00e1ssal val\u00f3 kapcsolatunkat.<\/p>\n<p>Kor\u00e1bban eml\u00edtett\u00fck a Szeretet T\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t, vagyis azt, hogy a magasabb rezg\u00e9sek k\u00e9pesek \u00e1talak\u00edtani az alacsonyabb rezg\u00e9seket. A szeretet magasabb frekvenci\u00e1ja \u00e1talak\u00edtja a f\u00e9lelem alacsonyabb frekvenci\u00e1j\u00e1t. \u201eA szeretet mindent legy\u0151z\u201d kifejez\u00e9s a teremt\u00e9s egyik legnagyobb miszt\u00e9riuma, de a Rezg\u00e9st\u00f6rv\u00e9ny f\u00e9ny\u00e9ben teljesen logikus.<\/p>\n<p>Ha a lelk\u00fcnk a legmagasabb frekvenci\u00e1n lenne k\u00e9pes rezegni \u00e9s k\u00e9pes lenne ily m\u00f3don \u00e1thatni a t\u00f6bbi test\u00fcnket is, akkor k\u00e9pes lenne kapcsolatba l\u00e9pni az egyetemes Szeretettel \u00e9s az egyetemes b\u00f6lcsess\u00e9ggel. Ez\u00e9rt tartja sz\u00e1mos misztikus a lelket az Igazs\u00e1g kulcs\u00e1nak.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>(folytatjuk)<\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":7973,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-90278","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90278","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/7973"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90278"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90278"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90278"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90278"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}