![\"Leonardo](\"http:\/\/logon.media\/wp-content\/uploads\/2020\/02\/vintage-3892435__340.jpg\" "\\"\\"")
<\/p>\nLeonardo da Vinci hal\u00e1l\u00e1nak 500. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l 2019-ben ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ny\u00edlt „Leonardo da Vinci \u2013 egy g\u00e9niusz 500 \u00e9ve” c\u00edmmel. Ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak leg\u00e1tfog\u00f3bb \u00e9s legr\u00e9szletesebb bemutat\u00f3ja. K\u00f6rbej\u00e1rta a vil\u00e1got, megj\u00e1rta Almatyt, Ath\u00e9nt, Denvert, Firenz\u00e9t, Ottaw\u00e1t, Richmondot, Sz\u00f6ult, Sao Paul\u00f3t \u00e9s Tel Avivot. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6bb, mint a hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok: a l\u00e1togat\u00f3 egy olyan f\u00e9nyekkel, sz\u00ednekkel \u00e9s hangokkal teli k\u00f6rnyezetbe mer\u00fcl, ami minden \u00e9rz\u00e9kszervre hat.<\/p>\n
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e9rben da Vinci hihetetlen m\u0171vei k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk magunkat. A l\u00e1togat\u00f3, aki k\u00e9sz megny\u00edlni az ismeretlen sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s \u00f6sszekapcsol\u00f3dik bels\u0151 l\u00e9ny\u00e9vel, felfedezi da Vinci munk\u00e1inak \u00f6r\u00f6k \u00e9rv\u00e9ny\u0171 \u00e9s id\u0151tlen volt\u00e1t.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/strong>A jelk\u00e9pek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek h\u00e1romf\u00e9le m\u00f3dja<\/strong><\/p>\n A jelk\u00e9pek \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t tekintve, a korai kereszt\u00e9nys\u00e9g egyik nagy filoz\u00f3fusa, Origen\u00e9sz (185-254), h\u00e1romf\u00e9le lehet\u0151s\u00e9get eml\u00edt: \u201etesti\u201d, \u201elelki\u201d \u00e9s \u201eszellemi\u201d \u00e9rtelmez\u00e9st.<\/p>\n A \u201etesti\u201d \u00e9rtelmez\u00e9s csak t\u00f6rt\u00e9neti szempontb\u00f3l \u00e9rv\u00e9nyes.<\/p>\n A \u201elelki\u201d \u00e9rtelmez\u00e9s hiten alapul. A t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamatok, a megv\u00e1lt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek \u00e9rtelm\u00e9ben, az ember lelki sz\u00fcks\u00e9gleteit el\u00e9g\u00edtik ki, mint p\u00e9ld\u00e1ul a biztons\u00e1g, v\u00e9delem \u00e9s szeretet ir\u00e1nti ig\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n A \u201eszellemi\u201d \u00e9rtelmez\u00e9s az a szempont, ahol \u00f6r\u00f6k szellemi t\u00f6rv\u00e9nyek nyilv\u00e1nulnak meg t\u00f6rt\u00e9nelmi, val\u00f3s vagy l\u00e1tsz\u00f3lagos m\u00f3don, melyeket mindenki \u00e1t\u00e9lhet a jelenben. Ez egy olyan \u00fat, melynek az a c\u00e9lja, hogy bels\u0151leg \u00e9rz\u00e9kenny\u00e9 tegyen minket a f\u00e9nyre \u00e9s a szellemi \u00e9terre, valamint arra, hogy megnyissuk magunkat a legbens\u0151s\u00e9gesebb \u00e9rz\u00e9snek, az \u00e9let \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g miszt\u00e9rium\u00e1nak.<\/p>\n Az istenis\u00e9g sokf\u00e9le jellel k\u00f6zeledik az emberhez ily m\u00f3don \u00e9p\u00edtve fel a tud\u00e1s h\u00eddj\u00e1t.<\/p>\n <\/p>\n Minden ember m\u0171v\u00e9sz<\/strong><\/p>\n Manaps\u00e1g a V\u00edz\u00f6nt\u0151 kor befoly\u00e1sai er\u0151teljesen hatnak a tudatra. Hasonl\u00f3 er\u0151k hatottak k\u00f6zel 600 \u00e9vvel ezel\u0151tt a Renesz\u00e1nsz korban is, amikor a m\u0171v\u00e9szet ter\u00e9n is szak\u00edtottak a hagyom\u00e1nyos megjelen\u00edt\u00e9si form\u00e1kkal \u00e9s a merev gondolkod\u00e1ssal. P\u00e9lda erre a t\u00e9r \u00fajfajta \u00e9rtelmez\u00e9se a t\u00e1vlat haszn\u00e1lata \u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa \u00e1ltal a fest\u00e9szet ter\u00e9n. Ennek a m\u0171v\u00e9szi felfog\u00e1snak k\u00f6vetkezt\u00e9ben jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt a tudatban is, ami sokakban f\u00e9lelmet \u00e9s elutas\u00edt\u00e1st keltett, ahogy Jean Gebser eml\u00edteti Az \u00f6r\u00f6kk\u00e9 jelenl\u00e9v\u0151 kezdet<\/em>[1] c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben, ami err\u0151l a tudati ugr\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l \u00e9s amit A m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyege[2] <\/em>c\u00edm\u0171 m\u0171 is id\u00e9z.<\/p>\n A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a t\u00e9rid\u0151 ism\u00e9t vizsg\u00e1lat t\u00e1rgya lett egy eg\u00e9szen \u00fajfajta \u00e9rtelemben. A t\u00e9r \u00e9s az id\u0151 mind a m\u0171v\u00e9szetben, mind a tudom\u00e1nyban viszonylagoss\u00e1 v\u00e1lt. Picasso k\u00e9peinek t\u00e9rbeli elrendez\u00e9s\u00e9vel megteremtette a kubizmust. Einstein ugyanakkor kidolgozta a Relativit\u00e1s elm\u00e9let\u00e9t (1905-1907 k\u00f6r\u00fcl), melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tudom\u00e1nyosan bizony\u00edtotta az id\u0151 viszonylagoss\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n A h\u00e1romdimenzi\u00f3s gondolkod\u00e1s idej\u00e9tm\u00faltt\u00e1 v\u00e1lt. Az id\u0151 \u00e9s a t\u00e9r viszonylagoss\u00e1g\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben egy \u00fajfajta megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s jelenik meg. Egy \u00faj dimenzi\u00f3 k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n \u00e1llunk. Az egyetemes tud\u00e1s \u00e9s er\u0151 a kiteljesed\u00e9s fel\u00e9 hajt minket. Mi jellemzi ezt az \u00faj dimenzi\u00f3t? Meg\u00e9rt\u00e9s. Az a bels\u0151 tapasztal\u00e1s, hogy a tudom\u00e1ny, vall\u00e1s \u00e9s m\u0171v\u00e9szet egys\u00e9get k\u00e9pez, t\u00falmutat a m\u0171v\u00e9szet hagyom\u00e1nyos, id\u0151h\u00f6z k\u00f6t\u00f6tt felfog\u00e1s\u00e1n \u00e9s \u00faj fogalmat alkot, ami minden elk\u00e9pzel\u00e9st\u0151l \u00e9s elfogults\u00e1gt\u00f3l mentes: \u201eMinden ember m\u0171v\u00e9sz\u201d jelentette ki Jan van Rijckenborgh a M\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyege<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben.<\/p>\n Ez azt jelenti, hogy minden ember \u00f6nmag\u00e1ban rendelkezik azzal az alkot\u00f3k\u00e9pess\u00e9ggel \u00e9s er\u0151vel, hogy megv\u00e1ltoztassa ezt a val\u00f3s\u00e1got. Az \u00faj dimenzi\u00f3, ami m\u00e1r minden\u00fctt jelen van, a renesz\u00e1nsz \u201et\u00e1vlatak\u00e9nt\u201d ny\u00edlik meg a sz\u00e1munkra[3].<\/p>\n A \u201erenesz\u00e1nsz\u201d el\u0151sz\u00f6r is azt jelenti, hogy \u201e\u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u201d. M\u00e1sodszor kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi kifejez\u00e9s, ami a kult\u00fara \u00e9s m\u0171v\u00e9szet vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1ra utal \u00e9s els\u0151sorban a r\u00e9gi kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kek felfriss\u00fcl\u00e9s\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az el\u0151z\u0151 korokt\u00f3l. Harmadszor, 1855 \u00f3ta ezzel a n\u00e9vvel illetik azt a kultur\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti korszakot, ami a 15. sz\u00e1zadban kezd\u0151d\u00f6tt It\u00e1li\u00e1ban. A r\u00e9gi g\u00f6r\u00f6g kult\u00fara er\u0151teljes hat\u00e1sa nyom\u00e1n, amire az egy\u00e9n egyenjog\u00fas\u00e1ga, valamint sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos \u00e9s eszt\u00e9tikus \u00e9rt\u00e9k elvil\u00e1giasod\u00e1sa jellemz\u0151.<\/p>\n Ez volt az a kor, amit a vall\u00e1sok, a m\u0171v\u00e9szetek \u00e9s a tudom\u00e1ny eredet\u00e9nek a kutat\u00e1sa jellemez. A kult\u00fara nem csak az \u00e9let k\u00fcls\u0151 fel\u00e9t \u00e9rinti, hanem ennek a mozgalomnak az el\u0151fut\u00e1rak\u00e9nt az ember meg\u00fajul\u00e1s\u00e1t, \u00f6nmaga \u00e9s a vil\u00e1g megismer\u00e9s\u00e9t, amelyben \u00e9l, – azaz egy bels\u0151 meg\u00fajul\u00e1si folyamatot is jelent.<\/p>\n <\/strong><\/p>\n Visszat\u00e9r\u00e9s a forr\u00e1sokhoz<\/strong><\/p>\n A renesz\u00e1nsz legjelent\u0151sebb ihletforr\u00e1sa Plat\u00f3n \u00e9s Arisztotel\u00e9sz volt. Tucatnyi m\u0171v\u00e9sz \u00e9s \u00edr\u00f3 pr\u00f3b\u00e1lta Plat\u00f3n elk\u00e9pzel\u00e9seit \u00fajfajta m\u00f3don kifejezni \u00e9s ez a hat\u00e1s a t\u00e1rsadalom minden szintj\u00e9n l\u00e1that\u00f3 volt.<\/p>\n Az eur\u00f3pai kult\u00fara k\u00f6zpontja \u00e9s a renesz\u00e1nsz b\u00f6lcs\u0151je Firenze volt, ahol a Medici csal\u00e1d \u00e9s azon bel\u00fcl Cosimo de Medici volt a r\u00e9gi g\u00f6r\u00f6g sz\u00f6vegek legnagyobb n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151je. Marsilio Ficino nagy szerepet j\u00e1tszott a g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fusok \u00fajra felfedez\u00e9s\u00e9ben. \u0150 volt a kor \u00faj gondolkod\u00e1s\u00e1nak legf\u0151bb terjeszt\u0151je az\u00e1ltal, hogy megalap\u00edtotta az \u00daj-platonikus Akad\u00e9mi\u00e1t, ami teljes m\u00e9rt\u00e9kben Isten, kozmosz \u00e9s ember (mint mikrokozmosz) kapcsolat\u00e1nak kutat\u00e1s\u00e1val foglalkozott.<\/p>\n Cosimo de Medici k\u00e9r\u00e9s\u00e9re Ficino sz\u00e1mos m\u0171vet leford\u00edtott, k\u00f6zt\u00fck Herm\u00e9sz Triszmegisztosz, Pitagorasz, Orfeusz \u00e9s Zoroaszter munk\u00e1it. S abban a pillanatban, amikor ezeknek a m\u0171veknek a tartalma ismertt\u00e9 v\u00e1lt, sz\u00e1mos addigi dogma tarthatatlannak bizonyult, mivel ezek a m\u0171vek megvil\u00e1gos\u00edtott\u00e1k az emberek tudat\u00e1t.<\/p>\n Buzg\u00f3n t\u00f6rekedtek a szellemi \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9sre, az eredeti, szellemi ember helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, akit az anyagba s\u00fcllyed\u00e9s vesz\u00e9lye fenyegetett. Az \u00fajj\u00e1\u00e9ledt antik m\u0171v\u00e9szet \u00e9s filoz\u00f3fia ezt a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9gre val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9st szolg\u00e1lta. A kor jelszava \u201eAd Fontes\u201d volt \u2013 azaz vissza a forr\u00e1shoz.<\/p>\n Leonardo Da Vinci \u00e9s az egyetemes ember<\/strong><\/p>\n A renesz\u00e1nsz egyik f\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9se az univerz\u00e1lis, sokoldal\u00fa ember volt. Leonardo da Vinci pedig ezt a renesz\u00e1nsz embert\u00edpust szem\u00e9lyes\u00edtette meg, mivel fest\u0151, szobr\u00e1sz, \u00e9p\u00edt\u00e9sz, m\u00e9rn\u00f6k, tud\u00f3s \u00e9s zen\u00e9sz volt egy szem\u00e9lyben.<\/p>\n Da Vinci sok dologgal gazdag\u00edtotta a m\u0171v\u00e9szeteket. A fest\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik legismertebb festm\u00e9nye a La Gioconda, azaz a Mona Lisa. Ugyanakkor sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9gzett, k\u00f6zt\u00fck m\u00e9rn\u00f6ki tal\u00e1lm\u00e1nyokkal, melyek elk\u00e9pesztett\u00e9k, s\u0151t meg is r\u00e9m\u00edtett\u00e9k a kor ember\u00e9t, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9letment\u0151 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k, bicikli, ejt\u0151erny\u0151, nem is besz\u00e9lve a helikopterr\u0151l.<\/p>\n A rajzol\u00e1s ter\u00e9n a t\u00e1vlatok mestere volt: rajzai olyan megd\u00f6bbent\u0151 hat\u00e1st keltenek, ami \u201ebelehelyezi\u201d a n\u00e9z\u0151t a k\u00e9pen megjelen\u0151 t\u00e9rbe kor\u00e1bbi munk\u00e1ival ellent\u00e9tben, ahol Isten minden\u00fctt jelenval\u00f3s\u00e1g\u00e1nak az elk\u00e9pzel\u00e9se volt a f\u0151 szeml\u00e9letm\u00f3d.<\/p>\n Leonardo sz\u00e1m\u00e1ra az emberi test egy kifinomult \u00e9s bonyolult g\u00e9pezet volt, ami nagyon sokf\u00e9le mozg\u00e1sra k\u00e9pes. Tanulm\u00e1nyozta, hogy mik\u00e9nt hat\u00e1rozz\u00e1k meg a form\u00e1k az emberek \u00e9s \u00e1llatok fizikai viselked\u00e9s\u00e9t, valamint hogy az emberek hogyan fejezik ki az \u00e9rzelmeiket. Mindenek felett pedig az a k\u00e9rd\u00e9s foglalkoztatta, hogy mif\u00e9le rejtett mechanizmusok ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k mag\u00e1t az \u00e9letet?<\/p>\n Leonardo Vitruvius-tanulm\u00e1nya az emberi test m\u00e9retar\u00e1nyainak eloszt\u00e1s\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja, az i. e. els\u0151 sz\u00e1zadban \u00e9lt r\u00f3mai \u00e9p\u00edt\u00e9sz, Vitruvio \u00e1ltal kisz\u00e1m\u00edtott aranymetsz\u00e9s szab\u00e1lyai alapj\u00e1n. A Vitruvius-tanulm\u00e1ny az aranymetsz\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az emberi test t\u00f6k\u00e9letes ar\u00e1nyait mutatja be.<\/p>\n Az aranymetsz\u00e9s az elemek harmonikus kapcsolata, ami a term\u00e9szetben minden\u00fctt megtal\u00e1lhat\u00f3. A renesz\u00e1nsz gondolkod\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra ezek az ar\u00e1nyok matematikailag \u00e9s eszt\u00e9tikailag tetszet\u0151sek voltak, a vil\u00e1gegyetem szerkezete sz\u00e1m\u00e1ra pedig alapvet\u0151ek. Ezeknek az ar\u00e1nyoknak teh\u00e1t az ide\u00e1lis emberi test m\u00e9reteiben is t\u00fckr\u00f6z\u0151dni\u00fck kell.<\/p>\n A Vitruvius-tanulm\u00e1ny az emberi testet k\u00e9tf\u00e9le helyzetben \u00e1br\u00e1zolja: az egyik egy k\u00f6rbe, a m\u00e1sik egy n\u00e9gyzetbe illik bele. Az \u00faj ember arany pentagrammak\u00e9nt helyezkedik el az \u00e1br\u00e1ban; meg\u00fajult test\u00e9nek t\u00f6k\u00e9letes k\u00f6r\u00e9ben sz\u00e1rnyas l\u00e9nyk\u00e9nt jelenik meg.<\/p>\n A pentagramma a mikrokozmikus embert jelen\u00edti meg. A pentada (az \u00f6t\u00f6s sz\u00e1m) az \u00e9terhez kapcsol\u00f3dik, az \u00f6t\u00f6dik elemhez, ami mivel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a t\u00f6bbi n\u00e9gyt\u0151l \u00e9s egyedi, sohasem v\u00e1ltozik. A r\u00e9gi alkimist\u00e1k az \u00f6t\u00f6dik elemet kvintesszenci\u00e1nak nevezt\u00e9k, vagy m\u00e1s n\u00e9ven \u00e9ternek, illetve l\u00e9leknek.<\/p>\n Az \u00f6tsz\u00f6g geometriai \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa a rejt\u00e9lyes pitagoraszi pentagramm\u00e1b\u00f3l, a pentalf\u00e1b\u00f3l \u00e1ll. Ez a geometrikus ezoterika alapvet\u0151 jelk\u00e9pes \u00e1br\u00e1ja volt. Igen eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 volt a hat\u00e1sa a filoz\u00f3fi\u00e1ban \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetekben. Plat\u00f3non \u00e9s Vitruviuson kereszt\u00fcl jut el hozz\u00e1nk. A renesz\u00e1nsz nagyjai k\u00f6z\u00fcl sokan, k\u00f6zt\u00fck Leonardo da Vinci is, mer\u00edtettek az ezoterikus geometria tudom\u00e1ny\u00e1nak forr\u00e1s\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n Az aranymetsz\u00e9s, m\u00e1s n\u00e9ven isteni ar\u00e1ny, – az arany sz\u00e1m \u2013 amit a g\u00f6r\u00f6g Phi bet\u0171 k\u00e9pvisel, egy irracion\u00e1lis sz\u00e1m, ami az \u00f6tsz\u00f6g oldala \u00e9s \u00e1tl\u00f3ja k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatb\u00f3l ered. Az \u00f3kori G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban az aranymetsz\u00e9s az elk\u00e9pzelhet\u0151 legszebb \u00e9s legharmonikusabb ar\u00e1ny megtestes\u00edt\u0151je volt.<\/p>\n Plat\u00f3n sz\u00e1m\u00e1ra a geometria valamif\u00e9le k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerepet j\u00e1tszik az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 \u00e9s az \u00e9rz\u00e9kek sz\u00e1mra megfoghatatlan dolgok k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s ez\u00e9rt olyan m\u00f3dszer, ami a lelket az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 l\u00e9ny fel\u00e9 ford\u00edtja: a tudom\u00e1nyos szellem sz\u00e1m\u00e1ra pedig olyan el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 iskola, ami a l\u00e9lek tev\u00e9kenys\u00e9geit az emberfeletti dolgok fel\u00e9 vezetheti. Plat\u00f3n szerint a geometria el\u0151seg\u00edti a filozofikus gondolkod\u00e1st, mert arra k\u00e9nyszer\u00edti a lelket, hogy a V\u00e1ltozhatatlan fel\u00e9 forduljon.<\/p>\n A szent geometria az isteni terv fizikai vil\u00e1gban val\u00f3 megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1nak a kifejez\u00e9sek\u00e9nt sz\u00fcletett, vagyis b\u00e1rmely megnyilv\u00e1nult form\u00e1nak a metafizikai mint\u00e1ja, illetve eredetek\u00e9nt, mivel minden term\u00e9szeti n\u00f6veked\u00e9smint\u00e1zat m\u00f6g\u00f6tt egy geometriai strukt\u00fara fedezhet\u0151 fel. A szent geometria egyik alapelve a \u201emint fent, \u00fagy lent\u201d hermetikus b\u00f6lcsess\u00e9g. Ez az elv annak az elk\u00e9pzel\u00e9snek felel meg, hogy \u201ea mikrokozmosz a makrokozmoszt t\u00fckr\u00f6zi\u201d, ami sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen azt is jelenti, hogy a megnyilv\u00e1nult vil\u00e1gegyetem a t\u00f6rv\u00e9nyeivel \u00e9s a szerkezet\u00e9vel mag\u00e1ban az emberi l\u00e9ny fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben is t\u00fckr\u00f6z\u0151dik. Ily m\u00f3don k\u00e9zzelfoghat\u00f3 kapcsolat alakult ki a vil\u00e1gegyetem teremt\u00e9se \u00e9s az ember teremt\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt, aminek term\u00e9szetfeletti jelent\u00e9se lehet, vagyis egyfajta szent \u00e9rtelmet nyer. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a geometria t\u00f6bb\u00e9 nem puszt\u00e1n gyakorlati tudom\u00e1ny, hanem szellemi tapasztalatt\u00e1 v\u00e1lik, ahogy Jesus Zat\u00f3n \u00edrja a Szent geometria<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1nak[4] 54. oldal\u00e1n.<\/p>\n A m\u0171v\u00e9szet, tudom\u00e1ny \u00e9s vall\u00e1s egys\u00e9get k\u00e9pez, a megszabad\u00edt\u00f3 vil\u00e1goss\u00e1g eme h\u00e1rom impulzus\u00e1nak megval\u00f3sul\u00e1sa a val\u00f3di M\u0171v\u00e9szet felemelked\u00e9s\u00e9hez vezet:<\/p>\n – eszm\u00e9nyi ihlethez,<\/p>\n – egyetemes tud\u00e1shoz, az alapvet\u0151 v\u00e1gyhoz,<\/p>\n – egyetemes energi\u00e1hoz, vagyis az egyetemes m\u0171v\u00e9szet megval\u00f3s\u00edt\u00f3 impulzus\u00e1hoz.<\/p>\n A m\u0171v\u00e9sz, – azaz minden ember, akit ez a h\u00e1rom impulzus vezet, \u00e9s ez\u00e1ltal tan\u00faja a val\u00f3di f\u00e9ny birodalm\u00e1nak, ak\u00e1r forma, ak\u00e1r sz\u00edn vagy hang \u00e1ltal, – az eredeti \u00e9letb\u0151l megval\u00f3s\u00edt valamit a vil\u00e1gban, s ez\u00e1ltal hidat k\u00e9pez k\u00f6z\u00f6tt\u00fck.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n [1] Jean Gebser: A mindig jelenl\u00e9v\u0151 Eredet<\/em> (Ursprung und Gegenwart), Ohio University Press, 1991<\/p>\n [2] A m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyege<\/em>. Pentagram cikk, megjelent a 34. \u00e9vf. 2014\/1 sz\u00e1m\u00e1ban, 22-37. oldal<\/p>\n [3] A humanizmus n\u00e9gy \u00e9vsz\u00e1zados \u00e1lma<\/em>, Pentagram cikk, megjelent a 23. \u00e9vf. 2001\/3. sz\u00e1m\u00e1ban, 12-15. oldal<\/p>\n [4] Jesus Zaton: Geometria Sagrada (Szent geometria),<\/em> S\u00e3o Paulo: Publica\u00e7\u00f5es Civitas Solis, 2017.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":7923,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110065],"tags_english_":[],"class_list":["post-90256","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-art-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90256","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/7923"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90256"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90256"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90256"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90256"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"Golden](\"http:\/\/logon.media\/wp-content\/uploads\/2020\/02\/leonardo-da-vinci-1125056_640.jpg\" "\\"\\"")
<\/p>\n