{"id":90216,"date":"2020-01-29T17:11:44","date_gmt":"2020-01-29T17:11:44","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/europa-gondolatbeli-kalandozas\/"},"modified":"2022-09-26T18:15:26","modified_gmt":"2022-09-26T18:15:26","slug":"europa-gondolatbeli-kalandozas","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/europa-gondolatbeli-kalandozas\/","title":{"rendered":"Eur\u00f3pa \u2013 gondolatbeli kalandoz\u00e1s"},"content":{"rendered":"<p>Eur\u00f3pa \u00e1llamok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek a helye. Enn\u00e9l azonban sokkal t\u00f6bb. Az eur\u00f3pai himnusz egy olyan embert juttat az esz\u00fcnkbe, aki a \u201ecsillagos \u00e9gbolton\u201d s\u00e9t\u00e1l, mik\u00f6zben az isteni szem\u00e9lyis\u00e9ge ut\u00e1ni v\u00e1gy\u00e1val szembes\u00fcl. V\u00e1gyakoz\u00e1s\u00e1val a fel\u00e9 a forr\u00e1s fel\u00e9 igyekszik, ami a csillagos \u00e9gboltr\u00f3l kihord mindent. A himnusz alapj\u00e1n egy ilyen alk\u00edmiai-herm\u00e9szi emberalakot k\u00e9pzelni az eur\u00f3pai \u00e1llamk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6zep\u00e9be, izgalmas kaland.<\/p>\n<p>Ezt a szem\u00e9lyt Friedrich Schiller \u00e1br\u00e1zolta az <em>\u201e\u00d3da az \u00f6r\u00f6mh\u00f6z\u201d <\/em>c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben. Ennek a versnek egy r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9s\u0151bb Ludwig van Beethoven <em>9. szimf\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak<\/em> utols\u00f3 t\u00e9tele seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel zen\u00e9s\u00edtett\u00e9k meg. Ennek a t\u00e9telnek a f\u0151 dallammot\u00edvuma v\u00e1lt az eur\u00f3pai himnussz\u00e1 1972-ben. A himnusz az ember dics\u0151\u00edt\u0151 \u00e9neke. Az eur\u00f3pai himnuszban maga az ember v\u00e1lik h\u0151ss\u00e9. K\u00e9pzelj\u00e9k csak el, hogy n\u00e9zne ki egy ilyen h\u0151s\u00f6kkel teli Eur\u00f3pa. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kimozd\u00edtan\u00e1k hely\u00e9b\u0151l azt a vil\u00e1got, ami azon a t\u00e9nyen nyugszik, hogy val\u00f3s\u00e1g \u00e9s eszmeis\u00e9g nem l\u00e9tezhet egy\u00fctt egyidej\u0171leg. Sz\u00e1mtalan kultur\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s foglalkozik az emberi fejl\u0151d\u00e9s eme kih\u00edv\u00e1s\u00e1val. Az egyik az alk\u00edmia. Noha m\u00e1ra szinte feled\u00e9sbe mer\u00fclt, sok ezer \u00e9ven \u00e1t k\u00eds\u00e9rte az emberis\u00e9get a maga egyetemes b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n<p>Azok, akik t\u00f6bbet tudnak az alk\u00edmi\u00e1r\u00f3l \u00e9s ismerik a hermetikus hagyom\u00e1ny gondolkod\u00e1s\u00e1t, amelyen alapul, r\u00e1 fognak j\u00f6nni, hogy az alk\u00edmi\u00e1ban egy er\u0151s szellemi \u00e1ramlat rejt\u0151zik, ami az eur\u00f3pai kultur\u00e1lis hagyom\u00e1ny r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A mai \u00e9sszer\u0171en \u00e9s n\u00e9ha felsz\u00ednesen gondolkod\u00f3 ember sz\u00e1m\u00e1ra egy alk\u00edmiai t\u00f6rt\u00e9net val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00edgy kezd\u0151dne:<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Az alk\u00edmia \u00e9s az aranycsin\u00e1l\u00e1s<\/strong><\/p>\n<p>Az alkimista egy s\u00f6t\u00e9t h\u00e1zban lakott az utca v\u00e9g\u00e9n. Senki sem ismerte igaz\u00e1n \u00e9s ritk\u00e1n lehetett tal\u00e1lkozni vele. Gyakran \u00e9jszaka j\u00e1rt kint, hogy n\u00f6v\u00e9nyeket vagy kavicsokat gy\u0171jts\u00f6n telihold idej\u00e9n. Azt mondj\u00e1k, hogy a kir\u00e1lynak dolgozott. A laborat\u00f3rium \u00e9s a h\u00e1z a palota r\u00e9sze volt. Az emberek \u00fagy tartj\u00e1k, hogy arany k\u00e9sz\u00fclt ott a kir\u00e1ly sz\u00e1m\u00e1ra. Egyesek r\u00e1mosolyogtak, m\u00e1sok vizsla szemekkel \u00f3l\u00e1lkodtak a h\u00e1za k\u00f6r\u00fcl.<\/p>\n<p>M\u00e9g ma is sokan mosolyognak, amikor meghallj\u00e1k az alk\u00edmia sz\u00f3t. A k\u00f6z\u00e9pkorban \u00e9s a renesz\u00e1nsz idej\u00e9n id\u0151nk\u00e9nt sok olyan ember akadt, aki \u201earanycsin\u00e1l\u00f3\u201d akart lenni \u00e9s l\u00e1zasan kereste a filoz\u00f3fusok k\u00f6v\u00e9t, hogy meggazdagodjon.<\/p>\n<p>Manaps\u00e1g hatalmas vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 p\u00e9nz\u00fcgyi rendszereink vannak, az arany \u00e1r\u00e1t naponta k\u00f6zli a r\u00e1di\u00f3. Az aranytartal\u00e9kok kulcsfontoss\u00e1g\u00fa szerepet j\u00e1tszanak a modern \u201earanycsin\u00e1l\u00e1s\u201d eme rendszer\u00e9ben. Ez a p\u00e9nz\u00fcgyi rendszer Eur\u00f3pa sz\u00edv\u00e9nek a r\u00e9sze. Vajon a racion\u00e1lis, tudom\u00e1nyosan gondolkod\u00f3 emberek t\u00faljutottak az arany ir\u00e1nti kapzsis\u00e1gukon?<\/p>\n<p>A modern p\u00e9nz\u00fcgyi rendszerek \u00e9s azok botr\u00e1nyai azt mutatj\u00e1k, hogy az arany ir\u00e1nti moh\u00f3s\u00e1g manaps\u00e1g csup\u00e1n egy m\u00e1sik ruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Sokkal t\u00f6bb ember foglalkozik az \u201ealacsonyabb form\u00e1j\u00fa arany gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1val\u201d, a p\u00e9nzcsin\u00e1l\u00e1ssal, mint valaha b\u00e1rmikor. Sokan jobban hasonl\u00edtanak a r\u00e9gi id\u0151k alkimista sarlat\u00e1njaihoz, mint ahogy azt hajland\u00f3ak lenn\u00e9nek elismerni.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>A szellemi esszencia<\/strong><\/p>\n<p>A komoly, hermetikusan gondolkod\u00f3 alkimista \u00e1tkozta az fizikai aranycsin\u00e1l\u00e1s pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t, mivel az hiteltelenn\u00e9 tette volna az egyetemes tud\u00e1st. A herm\u00e9szi gondolkod\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st teremtett az asztrol\u00f3gia, a csillag\u00e1szat, a m\u0171v\u00e9szet, a term\u00e9szet-tudom\u00e1ny, a filoz\u00f3fia \u00e9s a vall\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. A \u201efiloz\u00f3fusok k\u00f6v\u00e9t\u201d egy olyan l\u00e9lek\u00e1llapotnak tartotta, amelyben a szellemi arany l\u00e9trehozhat\u00f3. A m\u00falt sz\u00e1zadban C.G. Jung k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hangs\u00falyt helyezett az alk\u00edmia szellemi n\u00e9zet\u00e9re. R\u00e1mutatott, hogy az alkimista \u00edr\u00e1sok tele vannak k\u00e9pekkel \u00e9s jelk\u00e9pekkel.<\/p>\n<p>\u201eFogd a s\u00e1rk\u00e1nyt \u00e9s hagyd, hogy felfalja a napot \u00e9s a holdat.\u201d &#8211; B\u00e1rki, aki ez olvassa egy r\u00e9gi alkimista iratban, el\u0151sz\u00f6r mag\u00e1t a k\u00e9pet l\u00e1tja \u00e9s azut\u00e1n d\u00f6nti el, hogy k\u00e9miai vagy szellemi megold\u00e1st keressen-e hozz\u00e1. A s\u00e1rk\u00e1ny alatt tal\u00e1n egy olyan savat kell \u00e9rtenie, ami feloldja az aranyat \u00e9s az ez\u00fcst\u00f6t, vagy a s\u00e1rk\u00e1nyt ink\u00e1bb egy er\u0151s lelk\u0171 embernek kell tekinteni? M\u00e1sodlagos \u00e9rtelemben a s\u00e1rk\u00e1ny jelk\u00e9pezheti mind a materialista ember aranyra \u00e9hes lelk\u00e9t, a s\u00f6t\u00e9t, gonosz s\u00e1rk\u00e1nyt, ami felfalja az aranyat \u00e9s az ez\u00fcst\u00f6t, mind pedig az \u00e1talakult aranys\u00e1rk\u00e1nyt, ami megrengeti ezt a vil\u00e1got az\u00e1ltal, hogy felfalja a napot \u00e9s a holdat.<\/p>\n<p>El\u0151sz\u00f6r l\u00e1tjuk a bukott gonosz s\u00e1rk\u00e1nyt, azut\u00e1n pedig az \u00e1talakult aranys\u00e1rk\u00e1nyt. Ez ut\u00f3bbi annak az embernek a jelk\u00e9pe, aki b\u00e9k\u00e9be mer\u00fcl. Bel\u00e9p abba a mennyei szent\u00e9lybe, ami meg\u00f3vja az eg\u00e9sz vil\u00e1got a s\u00f6t\u00e9t \u00e9s gonosz s\u00e1rk\u00e1nyt\u00f3l. Ily m\u00f3don a s\u00e1rk\u00e1ny mind a f\u00f6ldi, mind a mennyei ember jelk\u00e9pe. A mennyei emberrel Beethoven <em>9. szimf\u00f3ni\u00e1j\u00e1ban<\/em>, valamint Friedrich Schiller <em>\u00d3da az \u00f6r\u00f6mh\u00f6z<\/em> c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben, is tal\u00e1lkozhatunk. P\u00e9nz\u00fcgyi rendszereinkben napjaink alkimist\u00e1j\u00e1nak f\u00f6ldi vagy materialista n\u00e9zet\u00e9vel tal\u00e1lkozunk. Az emberben azonban, aki kett\u0151s term\u00e9szet\u0171, mindkett\u0151 egyidej\u0171leg megtal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Az alk\u00edmia l\u00e9nyege<\/strong><\/p>\n<p>Az alk\u00edmia l\u00e9nyege is kett\u0151s term\u00e9szet\u0171, ak\u00e1r csak az emberi l\u00e9lek, amit a k\u00e9t s\u00e1rk\u00e1ny jelk\u00e9pez. A k\u00e9tf\u00e9le l\u00e9lekter\u00fclet k\u00e9tf\u00e9le \u00e9rz\u00e9kel\u00e9snek felel meg. A mennyei ember m\u00e1sf\u00e9lek\u00e9ppen l\u00e1tja a vil\u00e1got:<\/p>\n<p><em>\u201eA vil\u00e1g egyetlen \u0151si anyagb\u00f3l \u00e1ll, ami k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szinteken rezeg. Ezek a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le rezg\u00e9sek alkotj\u00e1k minden l\u00e1that\u00f3 \u00e9s l\u00e1thatatlan form\u00e1nak az alapj\u00e1t.\u201d<\/em><\/p>\n<p>A teoz\u00f3fus Dr. Franz Hartmann ezzel a r\u00f6vid meg\u00e1llap\u00edt\u00e1ssal \u00f6sszegzi az alk\u00edmia l\u00e9nyeg\u00e9t. Ebben a tekintetben az alk\u00edmia nem csak egy tudom\u00e1ny, egy eszk\u00f6z ami \u00e1ltal a nyers f\u00e9mekb\u0151l aranyat lehet k\u00e9sz\u00edteni. Az alk\u00edmia mindenek felett egy bizonyos \u00e9letszeml\u00e9let \u00e9s vil\u00e1gn\u00e9zet, amelyben az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g a form\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik. Ez a fajta alk\u00edmia lehet\u0151s\u00e9get teremt az embernek arra, hogy megragadja azt, \u201eami a vil\u00e1got \u00f6sszetartja.\u201d Jelk\u00e9pesen ez az az Aranys\u00e1rk\u00e1ny, ami a s\u00f6t\u00e9t s\u00e1rk\u00e1nyt sakkban tartja. Az Aranys\u00e1rk\u00e1ny az, amelyik az embert \u00e1talak\u00edtja \u00e9s elvezeti a mennyei szent\u00e9lybe.<\/p>\n<p>Ez a kett\u0151s alkimista szeml\u00e9letm\u00f3d a hermetikus gondolkod\u00e1sban gy\u00f6kerezik. Az els\u0151 alkimista, az alkimist\u00e1k atyja, Herm\u00e9sz Triszmegisztosz, a \u201eH\u00e1romszor Nagy Herm\u00e9sz\u201d. A modern kutat\u00e1s \u00fagy gondolja, hogy ez egy olyan fed\u0151n\u00e9v, ami mindazon filoz\u00f3fusok gener\u00e1ci\u00f3it takarja, akik k\u00f6zz\u00e9tett\u00e9k a gondolataikat.<\/p>\n<p>Az alk\u00edmia legf\u0151bb c\u00e9lja a b\u00f6lcsek k\u00f6v\u00e9nek a l\u00e9trehoz\u00e1sa. A filoz\u00f3fusok k\u00f6ve az ember legbels\u0151 l\u00e9ny\u00e9ben j\u00f6n l\u00e9tre \u00e9s a mennyei ember legmagasabb b\u00f6lcsess\u00e9ge koncentr\u00e1l\u00f3dik benne. Az alk\u00edmia h\u00edd k\u00e9t vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. A b\u00f6lcsek k\u00f6ve teszi a mennyei ember erej\u00e9t vil\u00e1gunkban el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 gondolatk\u00e9nt, sz\u00f3k\u00e9nt \u00e9s jelk\u00e9pk\u00e9nt. A filoz\u00f3fusok k\u00f6v\u00e9vel kezd\u0151dik az ember f\u00f6ldi l\u00e9ny\u00e9nek \u00e1talakul\u00e1sa, melynek sor\u00e1n a \u201ev\u00edzszintes\u201d gondolkod\u00e1s mellett megjelenik a \u201ef\u00fcgg\u0151leges\u201d gondolkod\u00e1s. Az ember jelenleg egy olyan k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1ll, ahol t\u00f6bb\u00e9 nem ker\u00fclheti ki a l\u00e9t\u00e9vel kapcsolatos alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>A f\u00fcgg\u0151leges \u00e9s a v\u00edzszintes gondolkod\u00e1s<\/strong><\/p>\n<p>Mennyr\u0151l \u00e9s f\u00f6ldr\u0151l val\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9ben a magyar \u00edr\u00f3, M\u00e1rai S\u00e1ndor \u00edgy \u00e1br\u00e1zolja az ember kett\u0151s l\u00e9ny\u00e9t:<\/p>\n<p><em>\u201eAz \u00e1tlagember, aki korl\u00e1tolt \u00e9s k\u00e9nyelmes gondolkod\u00e1s\u00fa, a vil\u00e1got v\u00edzszintesen l\u00e1tja \u00e9s \u00e9rz\u00e9keli. Az a szem\u00e9ly, akinek van el\u00e9g b\u00e1tors\u00e1ga ahhoz, hogy meg\u00e9rtse a val\u00f3s\u00e1got, f\u00fcgg\u0151legesen l\u00e1tja a kicsi \u00e9s a nagy vil\u00e1got. A k\u00e9tfajta n\u00e9zet sohasem f\u00e9r \u00f6ssze, de valahol \u00f6ssze\u00e9rnek egyetlen tal\u00e1lkoz\u00e1si pontban. Ez a tal\u00e1lkoz\u00e1si pont n\u00e9ha a kereszt, n\u00e9ha pedig a m\u00e1glya.\u201d <\/em>&nbsp;(M\u00e1rai S\u00e1ndor, <em>\u00c9g \u00e9s F\u00f6ld<\/em>)<\/p>\n<p>Az az alkimista, aki az anyagi aranyat hajszolja, nagyban hasonl\u00edt a v\u00edzszintesen gondolkod\u00f3 emberhez. Csak abban hisz, amit meg tud ragadni az \u00e9rz\u00e9keivel. Minden m\u00e1st r\u00f6gt\u00f6n nevets\u00e9g t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 tesz. Az ilyen ember elismer\u00e9s, hatalom, h\u00edrn\u00e9v, gazdags\u00e1g \u00e9s gondtalan \u00e9let ut\u00e1n v\u00e1gyik. A f\u00fcgg\u0151legesen gondolkod\u00f3 embert az \u00e9let alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9sei foglalkoztatj\u00e1k. Nem csak az anyag l\u00e1that\u00f3 form\u00e1j\u00e1t vizsg\u00e1lja, ahogy korunk term\u00e9szettudom\u00e1nya teszi, hanem az \u00e1ltalunk \u00e9letnek nevezett \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek min\u0151s\u00e9ge \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1ga is \u00e9rdekli.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Eur\u00f3pa modern arca<\/strong><\/p>\n<p>A f\u00fcgg\u0151leges gondolkod\u00e1s\u00fa alkimista nem j\u00e1tszik jelent\u0151s szerepet napjaink Eur\u00f3p\u00e1j\u00e1ban. Eur\u00f3pa sz\u00edve egym\u00e1ssal verseng\u0151 gazdas\u00e1gi \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi rendszerekb\u0151l \u00e1ll. Ezt a sz\u00edvet olyan technikai kifejez\u00e9sek jellemzik, mint a kereskedelmi h\u00e1bor\u00fa, ellens\u00e9ges hatalom\u00e1tv\u00e9tel, stb. A p\u00e9nz, illetve arany ut\u00e1ni hajsza, az alacsonyabb szint\u0171 \u201earanycsin\u00e1l\u00e1s\u201d uralja a gondolkod\u00e1st, ami a val\u00f3s\u00e1g materialista n\u00e9zet\u00e9nek a k\u00f6vetkezm\u00e9nye.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Az eur\u00f3pai himnusz \u00e9s a szellemi alk\u00edmia<\/strong><\/p>\n<p>Ez azonban nem az egyetlen szeml\u00e9letm\u00f3d. Paracelsus szerint az alkimista laborat\u00f3rium\u00e1ban l\u00e9tezik egy alacsonyabb szint\u0171 alk\u00edmia \u00e9s \u2013 a hermetikus filoz\u00f3fia alapj\u00e1n \u2013 egy magasabb szint\u0171 alk\u00edmia. Egyik sem lehets\u00e9ges a m\u00e1sik n\u00e9lk\u00fcl.<strong>&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;<\/strong><\/p>\n<p>\u201eGy\u00falj ki, \u00e9gi szikra l\u00e1ngja,<br \/>\nszent \u00f6r\u00f6m, te dr\u00e1ga, sz\u00e9p!<br \/>\nB\u0171vk\u00f6r\u00f6dbe, \u00e9g le\u00e1nya,<br \/>\nittas sz\u00edv\u00fcnk v\u00e1gyva l\u00e9p.<br \/>\n\u00dajra fonjuk szent k\u00f6t\u00e9sed,<br \/>\nmit szok\u00e1sunk sz\u00e9tszabott,<br \/>\negy-testv\u00e9r lesz minden ember,<br \/>\nhol te sz\u00e1rnyad nyugtatod.\u201d<\/p>\n<p>Ily m\u00f3don Eur\u00f3pa a p\u00e9nz\u00fcgyi rendszereivel \u00e9s a mindennapi t\u00e1rsadalmi \u00e9let\u00e9vel az alacsonyabb alk\u00edmi\u00e1t j\u00f3l ismeri. Annak az alkimista, szabadk\u0151m\u0171ves embernek a k\u00e9p\u00e9ben viszont, aki az eur\u00f3pai himnuszban szerepel, a magasabb alk\u00edmia ker\u00fcl el\u0151t\u00e9rbe. Az eur\u00f3pai himnusz a hangs\u00falyt a t\u00e1rsadalom emberi n\u00e9zet\u00e9re helyezi.<\/p>\n<p>Schiller az <em>\u00d3da az \u00f6r\u00f6mh\u00f6z<\/em> c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben mind az ember kis vil\u00e1g\u00e1t, ami mennyb\u0151l \u00e9s f\u00f6ldb\u0151l \u00e1ll \u00e9s a v\u00edzszintes gondolkod\u00e1s jellemzi, mind pedig annak a csillagos \u00e9gboltnak a vil\u00e1g\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja, ami \u201ea l\u00e1that\u00f3 \u00e9gbolton t\u00fal van\u201d. A f\u00fcgg\u0151legesen gondolkod\u00f3 ember c\u00e9lja ennek a l\u00e1that\u00f3 \u00e9gbolton t\u00fali \u00e9gnek a megpillant\u00e1sa. \u00c9gi v\u00e1ndork\u00e9nt \u00e1tszak\u00edtja az \u00e9gboltot, hogy egy m\u00e1sik vil\u00e1gban \u00e9bredjen fel \u00e9s v\u00e1ljon tudatoss\u00e1.<\/p>\n<p>Mennyi id\u0151 kell egy embernek ahhoz, hogy megny\u00edljon a f\u00fcgg\u0151leges gondolkod\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra? Mi t\u00f6rt\u00e9nik, amikor a f\u00fcgg\u0151leges gondolkod\u00e1s megingatja a l\u00e9tez\u00e9s v\u00edzszintes szerkezet\u00e9t? Az eur\u00f3pai, modern t\u00e1rsadalomban \u00e9l\u0151 ember sz\u00e1m\u00e1ra, aki szembes\u00fcl a himnusz mennyei ember\u00e9nek a k\u00e9p\u00e9vel, minden nap k\u00e9t ajt\u00f3 \u00e1ll nyitva. \u0150 maga az \u00e9rintkez\u00e9si pont e k\u00f6z\u00f6tt a k\u00e9t vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s ily m\u00f3don \u00e9lete sor\u00e1n \u00fajra \u00e9s \u00fajra a kereszt el\u0151tt \u00e1ll, ami felemeli \u0151t a mennybe, n\u00e9ha pedig a m\u00e1glya el\u0151tt, amelyen minden el\u00e9g, ami nem f\u00e9r \u00f6ssze a val\u00f3di ember l\u00e9ny\u00e9vel.<\/p>\n","protected":false},"author":922,"featured_media":7792,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110432],"tags_english_":[],"class_list":["post-90216","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-zeitgeist-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90216","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/922"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/7792"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90216"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90216"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90216"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90216"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}