Cikksorozatunk els\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben a kereszt\u00e9ny jelk\u00e9pekkel foglalkoztunk \u00e9s azzal, hogy ezek a jelk\u00e9pek hogyan kapcsol\u00f3dnak a kar\u00e1csonyi \u00fcnnepekhez \u00e9s az alk\u00edmia szakaszaihoz.<\/p>\n
Folytat\u00e1sk\u00e9nt p\u00e1rhuzamot vonunk a kereszt\u00e9ny tan\u00edt\u00e1sok \u00e9s azok egyik f\u0151 forr\u00e1sa, az egyiptomi hagyom\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tt. Mivel a kereszt\u00e9nys\u00e9g, ami a h\u00e9ber n\u00e9pt\u0151l ered, mag\u00e1ba foglalja azt is, amit a h\u00e9berek az egyiptomiakt\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6ltek \u00e9s azt\u00e1n maguk\u00e9v\u00e1 tettek. S ez az \u00f6r\u00f6ks\u00e9g nem csak a k\u00fcls\u0151 elemekre korl\u00e1toz\u00f3dik, hanem az egyiptomiak b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9nek bels\u0151 elemeit is tartalmazza.<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s n\u00e9gy szakasza az egyiptomi \u00e9s a kereszt\u00e9ny b\u00f6lcsess\u00e9g szerint<\/strong><\/p>\n A kereszt\u00e9ny evang\u00e9liumok t\u00f6rt\u00e9neteiben n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos szerepl\u0151 van: Her\u00f3des, Keresztel\u0151 J\u00e1nos, J\u00e9zus \u00e9s Krisztus. Ezek a szerepl\u0151k ugyanannak a tudatnak, ugyanannak az \u00e9letnek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9zetei. Azaz, az emberi tudat megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e1zisai. S a tudat\u00e1llapot megval\u00f3sul\u00e1sa nyom\u00e1n egy \u00e9let\u00e1llapot keletkezik.<\/p>\n Ennek a n\u00e9gy jelk\u00e9pnek az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa Egyiptom legfens\u00e9gesebb helyeinek egyik\u00e9n, Abu Simbel templom\u00e1ban is l\u00e1that\u00f3. A templom legh\u00e1ts\u00f3 fal\u00e1n\u00e1l, vagyis a legbels\u0151 n\u00e9zetben, ami az ember legm\u00e9lyebb \u0151st\u00edpus\u00e1t jelen\u00edti meg, a k\u00f6vetkez\u0151 n\u00e9gy alak \u00fcl egym\u00e1s mellett:<\/p>\n – Ptah: a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g istene,<\/p>\n – Ramszesz: az \u00faj tudat, ami megsz\u00fclet\u0151ben van az emberben,<\/p>\n – Ramszesz: az egyiptomi isten, Ozirisz form\u00e1j\u00e1ban: az emberi tudat m\u00e1r egyes\u00fclt az egyetemes elvvel. Jelk\u00e9pesen: a bels\u0151 istens\u00e9ggel.<\/p>\n – H\u00f3rusz, a s\u00f3lyom-isten: a megnyilv\u00e1nult szellem az emberi tudatban.<\/p>\n Ennek a n\u00e9gy egyiptomi alaknak \u00e9s a n\u00e9gy kor\u00e1bban eml\u00edtett evang\u00e9liumi szerepl\u0151nek a p\u00e1rhuzama \u00e1ltal l\u00e1tjuk, hogy az egyiptomi b\u00f6lcsess\u00e9gben is besz\u00e9lhet\u00fcnk a n\u00e9gy alk\u00edmiai folyamatr\u00f3l (nigredo, albedo, p\u00e1vafarok \u00e9s rubedo). Itt is megtal\u00e1lhatjuk a kar\u00e1csony, h\u00fasv\u00e9t, p\u00fcnk\u00f6sd \u00e9s manisola jelent\u00e9s\u00e9t. S v\u00e9g\u00fcl annak a folyamatnak az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t is, ami a mag sz\u00fclet\u00e9s\u00e9vel kezd\u0151dik a tudatban, majd a cs\u00edr\u00e1z\u00e1s \u00e9s n\u00f6veked\u00e9s \u00e1ltal kibontakozik, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t terem.<\/p>\n A term\u00e9szet \u00e9s az egyetemes b\u00f6lcsess\u00e9g egyar\u00e1nt az ember legbels\u0151 val\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l tan\u00faskodik.<\/p>\n <\/p>\n Her\u00f3des \u00e9s Ptah: Az \u00e9bred\u0151 tudat<\/strong><\/p>\n Hogyan hat\u00e1rozn\u00e1nk meg \u00f6nmagunkat?<\/p>\n Amit mi \u00e9nnek nevez\u00fcnk, meghat\u00e1rozhatatlan, mert sem a nev\u00fcnkkel, sem a hellyel, ahol sz\u00fclett\u00fcnk, sem a foglalkoz\u00e1sunkkal, sem pedig az egy\u00e9ni \u00edzl\u00e9s\u00fcnkkel nem azonos. Vagyis, mindaz, amivel \u00e1ltal\u00e1ban megpr\u00f3b\u00e1ljuk azonos\u00edtani magunkat, val\u00f3j\u00e1ban nem \u00e1rulja el azt, hogy kik vagyunk. Az \u00f6nval\u00f3 az a tudat, ami mindig l\u00e9tezett, id\u0151r\u0151l id\u0151re megnyilv\u00e1nul \u00e9s nem lehet meghat\u00e1rozni. Az a tudat\u00e1llapot, amiben most vagyunk, legink\u00e1bb Her\u00f3des\u00e9hez hasonl\u00edt, Ptah-\u00e9hoz, mert amikor az ember azt hiszi mag\u00e1r\u00f3l, hogy az \u00e9nj\u00e9vel, azaz a gondolataival, \u00e9rz\u00e9seivel, v\u00e1gyaival, neveltet\u00e9s\u00e9vel \u00e9s egy\u00e9b dolgaival azonos, akkor t\u00e9ves elk\u00e9pzel\u00e9st alkot \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l: ezekbe a leplekbe burkol\u00f3zva \u00e9l.<\/p>\n Pedig e m\u00f6g\u00f6tt az illuz\u00f3rikus azonoss\u00e1g m\u00f6g\u00f6tt egy m\u00e9lyebb elv l\u00e9tezik, ami mindannyiunkban jelen van: ez az \u00f6ntudat esszenci\u00e1ja, egy mag, ami m\u00e9lyen alszik tudatunk tel\u00e9ben, \u00e9s ezt a magot meg kell \u00e9rinteni, hogy fel\u00e9bredjen.<\/p>\n Amikor az \u00e9rint\u00e9s megt\u00f6rt\u00e9nik, akkor egy hangot hallunk, egyfajta h\u00edv\u00e1st, mintha egy elektrom\u00e1gneses er\u0151 \u00e9rinten\u00e9 meg a tudatunk ir\u00e1nyt\u0171j\u00e9t, ami eddig j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, mutatva az \u00e9szak-d\u00e9l ir\u00e1nyt, a vonz\u00f3 \u00e9s tasz\u00edt\u00f3 dolgokat, most viszont \u00f6ssze-vissza forog. Jelk\u00e9pesen sz\u00f3lva Her\u00f3des, aki ennek a term\u00e9szetnek az \u00f6nz\u0151 kir\u00e1lya, egyszer csak valami m\u00e1sfajta elemet fedez fel \u00f6nmag\u00e1ban. Az evang\u00e9liumok nyelv\u00e9n egy gyermek sz\u00fclet\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9rtes\u00fcl, akit Her\u00f3des k\u00e9ts\u00e9gbeesetten keres, hogy megtudja, honnan j\u00f6tt. Ez az\u00e9rt van, mert amikor ez a mag fel\u00e9bred, az \u00e9n\u00fcnk els\u0151 reakci\u00f3ja az, hogy szeretne hatalmat gyakorolni felette: megmondani, hogy szerinte mi helyes \u00e9s mi helytelen, mi logikus \u00e9s mi nem az. \u00c1m, ahogy a cikk\u00fcnk els\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben eml\u00edtett\u00fck, amint a vil\u00e1goss\u00e1g magja fel\u00e9bred, az \u00e9n logik\u00e1ja m\u00e1r sohasem lesz ugyanolyan, mint volt, \u00e9s az ember sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen keres\u0151v\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n Itt Her\u00f3des \u00e9s Ptah k\u00f6z\u00f6tt kell p\u00e1rhuzamot vonnunk. Ptah a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g istene, nem negat\u00edv \u00e9rtelemben, hanem ez egy olyan tudat\u00e1llapotot jelent, melyet a vil\u00e1goss\u00e1g m\u00e9g nem tud k\u00f6zvetlen\u00fcl megvil\u00e1g\u00edtani. Jelen van ugyan benne egy \u00e9bred\u0151 vil\u00e1goss\u00e1gelem, de m\u00e9g l\u00e1thatatlan. Ez\u00e9rt van az p\u00e9ld\u00e1ul, hogy Abu Simbel templom\u00e1ban a negyedik szobrot, Ptah-\u00e9t sohasem \u00e9ri a nap, m\u00e9g a napfordul\u00f3k alkalm\u00e1val sem, holott a m\u00e1sik h\u00e1rmat igen, \u00e9s ez nem v\u00e9letlen\u00fcl van \u00edgy.<\/p>\n <\/p>\n Keresztel\u0151 J\u00e1nos \u00e9s a korl\u00e1tozott emberi tudat<\/strong><\/p>\n A tudat \u00e9bred\u00e9se jelenti az els\u0151 \u00e1llom\u00e1st, s ha a tudat val\u00f3ban hallgat a bels\u0151 hangra \u00e9s t\u00f6bb\u00e9 nem \u00e1ll ellent neki az \u00f6nz\u0151 logik\u00e1j\u00e1val, akkor egy keres\u0151 \u00fatra l\u00e9p, ami az els\u0151 \u00e1talakul\u00e1shoz vezet. Ekkor egy \u00fajfajta tudat sz\u00fcletik, ami m\u00e9g nem szellemi tudat, nevezhetj\u00fck \u201eteljes m\u00e9rt\u00e9k\u0171 emberi tudatnak\u201d. Ugyanakkor a mag kics\u00edr\u00e1zik \u00e9s ennek a tudat\u00e1llapot\u00fa \u00e9letnek a f\u0151 motorj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\n A kereszt\u00e9nys\u00e9g bels\u0151 szimbolik\u00e1j\u00e1ban ezt a m\u00e1sodik \u00e1llom\u00e1st ez\u00e9rt Keresztel\u0151 J\u00e1nos alakja k\u00e9pviseli. J\u00e1nos az emberi tudat, \u00e9s az\u00e9rt keresztel\u0151, mert valami elj\u00f6vend\u0151r\u0151l tan\u00faskodik, vil\u00e1gosan kijelentve:<\/p>\n Nem \u00e9n vagyok az, hanem az, aki majd ut\u00e1nam j\u00f6n.<\/em><\/p>\n J\u00e1nos bels\u0151leg tudja, hogy semmik\u00e9ppen sem a saj\u00e1t kezdeti tudat\u00e1llapot-v\u00e1ltoz\u00e1sa a c\u00e9l, \u00e9s ez\u00e9rt kijelenti, hogy valami nagyobbnak kell megnyilv\u00e1nulnia benne. S ez az \u00e1talakul\u00e1s vezeti el az embert a hat\u00e1rhoz.<\/p>\n A kereszt\u00e9nyek ezt a hat\u00e1rt a Jord\u00e1n foly\u00f3val hozt\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe, ami \u00e9szakr\u00f3l d\u00e9l fel\u00e9 folyik. J\u00e1nos a nyugati parton \u00e1llt \u00e9s a keleti part fel\u00e9 n\u00e9zett, ahol a nap felkel, \u00e9s ahonnan a napf\u00e9ny, illetve jelk\u00e9pes m\u00f3don az emberben megjelen\u0151 \u00faj f\u00e9ny j\u00f6n.<\/p>\n A m\u00faltban a tudatnak ezt a hat\u00e1r\u00e1t Egyiptomban a N\u00edlus vize jelentette, a h\u00e9bereknek a V\u00f6r\u00f6s tenger, a k\u00f6z\u00e9pkorban pedig az Atlanti \u00f3ce\u00e1n. Az emberek az\u00e9rt zar\u00e1ndokoltak el Santiago de Compostel\u00e1ba, hogy eljussanak Finisterr\u00e1ra (a f\u00f6ld v\u00e9g\u00e9re, a vil\u00e1g v\u00e9g\u00e9re). S az amerikai aranyl\u00e1zat, ha azt vessz\u00fck figyelembe, hogy k\u00f6zben \u00e1tszelt\u00e9k a kontinenst \u00e9s eljutottak a Csendes \u00f3ce\u00e1nhoz, t\u00e1gabb \u00e9rtelemben szint\u00e9n ezzel a hat\u00e1rral hozhatjuk \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe.<\/p>\n Teh\u00e1t az \u00faj tudatnak (ami m\u00e9g emberi tudat, de amiben az egyetemes elv magja m\u00e1r kics\u00edr\u00e1zott \u00e9s elkezdte a nagy v\u00e1ltoz\u00e1st) el kell jutnia a hat\u00e1rhoz.<\/p>\n S amikor eljut a hat\u00e1rra, mivel tal\u00e1lkozik ott?<\/p>\n \u00d6nmag\u00e1val.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n Hivatkoz\u00e1s: Aki t\u00f6bbet szeretne megtudni az amerikai kontinensen val\u00f3 \u00e1tkel\u00e9sr\u0151l \u00e9s a Nagy V\u00edz keres\u00e9s\u00e9r\u0151l, olvassa el a Peabiru: A v\u00e9gtelenhez vezet\u0151 \u00fat<\/em> c\u00edm\u0171 cikk\u00fcnket.<\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":7223,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110104],"tags_english_":[],"class_list":["post-90008","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-spiritsoul-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/90008","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/7223"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=90008"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=90008"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=90008"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=90008"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}