{"id":89907,"date":"2019-11-09T12:30:52","date_gmt":"2019-11-09T12:30:52","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/a-masik-johann-valentin-andreae\/"},"modified":"2019-11-09T12:30:52","modified_gmt":"2019-11-09T12:30:52","slug":"a-masik-johann-valentin-andreae","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-masik-johann-valentin-andreae\/","title":{"rendered":"A \u2018m\u00e1sik\u2019 Johann Valentin Andreae"},"content":{"rendered":"
\n

Egy igazi nevel\u0151nek kiegyens\u00falyozottnak kell lennie \u00e9s n\u00e9gy kiv\u00e1l\u00f3 er\u00e9nnyel kell rendelkeznie: m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal, \u0151szintes\u00e9ggel, szorgalommal \u00e9s nagylelk\u0171s\u00e9ggel. B\u00e1rki k\u00e9pes munk\u00e1ra biztatni, szab\u00e1lyokat \u00e9s el\u0151\u00edr\u00e1sokat szabni, parancsokat osztogatni, illetve \u00edr\u00e1sba adni. Hi\u00e1nyzik azonban a l\u00e9nyeg felismer\u00e9se, az er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek t\u00e1mogat\u00e1sa \u00e9s a szorgalom megteremt\u00e9se, valamint a forr\u00e1sok megfelel\u0151 haszn\u00e1lat\u00e1nak megmutat\u00e1sa, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl az, hogy mindezt \u00f6sszhangba hozzuk Krisztussal. Ez olyan kereszt\u00e9nyi munka, amit a vil\u00e1g minden kincs\u00e9vel sem lehet megfizetni.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Ez egyike azon pedag\u00f3giai el\u0151\u00edr\u00e1soknak, amit Johann Valentin Andreae egy szebb j\u00f6v\u0151 t\u00e1vlatak\u00e9nt \u00e1ll\u00edtott kora ifj\u00fas\u00e1ga el\u00e9.<\/p>\n

K\u00f6zismert t\u00e9ny, hogy Andreae (Herrenberg 1586 \u2013 Stuttgart 1654) a R\u00f3zsakeresztesek Ki\u00e1ltv\u00e1nya<\/em> (Fama) \u00e9s Hitvall\u00e1sa<\/em>, valamint az Alk\u00edmiai menyegz\u0151<\/em> szerz\u0151jek\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9. A r\u00f3zsakeresztes ki\u00e1ltv\u00e1nyok szerep\u00e9r\u0151l foly\u00f3 vita azonban m\u00e1r r\u00e9gen elhom\u00e1lyos\u00edtotta azt a t\u00e9nyt, hogy ez a kiv\u00e9teles tehets\u00e9g\u0171 n\u00e9met teol\u00f3gus, k\u00f6lt\u0151, dr\u00e1ma\u00edr\u00f3 \u00e9s lelk\u00e9sz egyben az oktat\u00e1si \u00e9s t\u00e1rsadalmi reformok \u00fatt\u00f6r\u0151je is volt. Gyakran t\u00fals\u00e1gosan szer\u00e9ny volt ahhoz, hogy az elk\u00e9pzel\u00e9seit nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozza. Pedag\u00f3giai ind\u00edtv\u00e1nyainak sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 terjeszt\u00e9s\u00e9t ink\u00e1bb egy fiatalabb rokonl\u00e9lekre, Comeniusra hagyta, akivel levelez\u00e9sben \u00e1llt.<\/p>\n

Andreae eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben arra t\u00f6rekedett, hogy a fiataloknak \u201ehamis\u00edtatlanul adja \u00e1t Isten szav\u00e1t\u201d, \u00e9s hogy l\u00e9trehozzon egy \u201eKrisztusban val\u00f3 testv\u00e9ris\u00e9get\u201d, ami el\u0151seg\u00edten\u00e9 az emberis\u00e9g boldogul\u00e1s\u00e1t. \u00c9vtizedekig azzal a l\u00e1tom\u00e1ssal \u00e9lt, hogy l\u00e9trehoz egy testv\u00e9ris\u00e9get N\u00e9metorsz\u00e1g-szerte \u00e9l\u0151 tanult bar\u00e1taib\u00f3l, akik kicser\u00e9ln\u00e9k a gondolataikat \u00e9s elk\u00e9pzel\u00e9seiket annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy az eg\u00e9sz emberis\u00e9g j\u00f3l\u00e9t\u00e9t egy magasabb, szellemi szintre emelj\u00e9k. Ez volt minden tett\u00e9nek \u00e9s publik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak mozgat\u00f3rug\u00f3ja. \u00c9lete v\u00e9g\u00e9n sajn\u00e1lattal kellett meg\u00e1llap\u00edtania, hogy ez az elk\u00e9pzel\u00e9s sohasem tal\u00e1lt term\u00e9keny talajra.<\/p>\n

 <\/p>\n

H\u00e9t \u00e9ves kort\u00f3l val\u00f3 oktat\u00e1s<\/strong><\/p>\n

Andreae rettegett t\u00e1rsadalomkritikus volt, aki \u00e9les toll\u00e1val t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt harcolt, hogy a gyermekek oktat\u00e1s\u00e1t h\u00e9t \u00e9ves korukban kellene elkezdeni. Megtervezte a matematika tan\u00edt\u00e1s l\u00e1tv\u00e1nyos m\u00f3dj\u00e1t, f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal megel\u0151zve ezzel Comeniust. Andreae sok ihletet kapott egy amszterdami \u00fatt\u00f6r\u0151 csoportt\u00f3l, az \u00fagynevezett \u201eVir\u00e1gz\u00f3 szeretet testv\u00e9reit\u0151l\u201d (\u2018Broeders in Liefde Bloeyende\u2019). A kartogr\u00e1fus Gerard Mercator \u00e9s Ortelius, a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Van Meteren \u00e9s a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 jogtud\u00f3s Hugo de Groot munk\u00e1it tanulm\u00e1nyozta. Ut\u00f3bbi munk\u00e1it le is ford\u00edtotta, ahogy a leideni filoz\u00f3fus Justus Lipsius-\u00e9t is. Nagyra \u00e9rt\u00e9kelte Jacobus Arminiust, a tiltakoz\u00f3k alap\u00edt\u00f3j\u00e1t is, akit \u201ea kereszt\u00e9nys\u00e9g atl\u00e9t\u00e1j\u00e1nak\u201d nevezett.<\/p>\n

1605-ben bar\u00e1tkozott \u00f6ssze egy holland k\u00f6nyv\u00e1russal \u00e9s tud\u00f3ssal, Johannes van der Lind\u00e9vel, aki T\u00fcbingenben lakott. Van der Linde k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt neki egy k\u00f6nyvet, amihez N\u00e9metorsz\u00e1gban nagyon nehezen lehetett hozz\u00e1f\u00e9rni. Andreae-t annyira lelkes\u00edtett\u00e9k a holland fejl\u0151d\u00e9sek, hogy Anspach m\u00e1rki javaslata nyom\u00e1n elhat\u00e1rozta, hogy Hollandi\u00e1ban fog letelepedni. A n\u00e9metorsz\u00e1gi Vaihingenben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 lelk\u00e9szi kinevez\u00e9se azonban ezt nem tette lehet\u0151v\u00e9.<\/p>\n

Andreae oktat\u00e1si c\u00e9ljai nem els\u0151sorban a t\u00e1rsadalmi nevel\u00e9sre \u00f6sszpontosultak. Szeme el\u0151tt mindig az lebegett, ami a sz\u00e1m\u00e1ra a legfontosabb volt: a bels\u0151 kir\u00e1lys\u00e1g, az emberben l\u00e9v\u0151 Isten vagy a Fama szavaival \u00e9lve: az Aranykor.<\/p>\n

Andreae, aki az emberi jogok aktivist\u00e1ja volt m\u00e9g miel\u0151tt azokat \u00edr\u00e1sba foglalt\u00e1k volna, a l\u00e1nyok \u00e9s asszonyok egyenjog\u00fas\u00e1ga \u00e9rdek\u00e9ben is sz\u00f3t emelt:<\/p>\n

\n

Nem \u00e9rtem, hogy a n\u0151i nemet, mely term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva \u00e9ppoly fog\u00e9kony, korunkban mi\u00e9rt fosztj\u00e1k meg a tanul\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l<\/em>.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Az eszm\u00e9nyi, ut\u00f3pisztikus kereszt\u00e9ny \u00e1llamr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9se szerint, melyre a Kriszti\u00e1nopolisz (1619) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben utal, a n\u0151k is bet\u00f6lthetnek minden hivatalt.<\/p>\n

Andreae szerint egy ilyen kereszt\u00e9ny t\u00e1rsadalomban az embernek v\u00e9g\u00fcl siker\u00fcl h\u00e1trahagynia minden f\u00f6ldi dolgot. Csak ezut\u00e1n k\u00e9rdezheti meg \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l, hogy val\u00f3ban meg\u00e9rti-e a J\u00f3, Igaz \u00e9s Sz\u00e9p val\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Azok, akik ezt \u00f6nmagukon k\u00edv\u00fcl keresik, csal\u00f3dni fognak, mert \u00e9ppen a vil\u00e1gi l\u00e9t\u00fck az, ami a tiszta \u00e9szlel\u00e9s \u00fatj\u00e1ban \u00e1ll.<\/p>\n

\n

Aki elhagyja a term\u00e9szetet \u00e9s al\u00e1veti mag\u00e1t a szellemnek, mely szabad, az az egyetlen, val\u00f3di \u00e9s j\u00f3s\u00e1gos Istenben biztons\u00e1gra tal\u00e1l. Le\u00edrhatatlan \u00f6r\u00f6mmel fogja l\u00e1tni \u00e9s tapasztalni, nem egy felh\u0151s vagy sz\u00ednezett \u00e9gbolton kereszt\u00fcl, hanem krist\u00e1lytiszt\u00e1n, hogy az eg\u00e9sz vil\u00e1g a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1n nyugszik. S ily m\u00f3don, \u00e9rz\u00e9kei p\u00e1ratlan \u00f6r\u00f6mk\u00e9nt fedezik majd fel a m\u0171v\u00e9szet kezd\u0151 vonalait, a dolgok els\u0151dleges kiindul\u00f3pontj\u00e1t.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

S ez a kiindul\u00f3pont Andreae sz\u00e1m\u00e1ra a szeretet, – a teremt\u00e9s \u00e9s az ember, aki a teremt\u00e9s csod\u00e1ja, valamint a bels\u0151 Krisztus ir\u00e1nt val\u00f3 mindent \u00e1tfog\u00f3 szeretet.<\/p>\n

 <\/p>\n

Sz\u0151rsz\u00e1lhasogat\u00e1s<\/strong><\/p>\n

Johann Valentin Andreae kiemelked\u0151 jelens\u00e9g volt a d\u00e9l-n\u00e9met di\u00e1kv\u00e1rosban, T\u00fcbingenben. Ez a csodagyerek h\u00fasz \u00e9ves kor\u00e1ban \u201eextremissimo doctus\u201d (kimagasl\u00f3 tud\u00e1s\u00fa) fokon v\u00e9gzett. Elege lett azonban az egyetemi k\u00f6rnyezetb\u0151l. Csupa kicsinyes embert l\u00e1tott, akik alantas tr\u00e9f\u00e1kat s\u00fct\u00f6ttek el egym\u00e1s rov\u00e1s\u00e1ra. A fiatal Andreae sz\u00edve nagyobb t\u00e1vlatok ut\u00e1n v\u00e1gyott:<\/p>\n

\n

Ink\u00e1bb az \u00fagy nevezett eretnek valdensek p\u00e1rtj\u00e1n \u00e1llok, akik az \u00e9letet a tannal hangolj\u00e1k \u00f6ssze, mint azokkal, akik \u00fagynevezett igaz-h\u00edv\u0151knek tartj\u00e1k magukat itt. Az ut\u00f3bbiak azt hiszik, hogy val\u00f3di hittel rendelkeznek, de k\u00f6zben nem veszik \u00e9szre, hogy teljesen figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyj\u00e1k a szeretetteljes \u00e9let egyszer\u0171 szab\u00e1ly\u00e1t.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Andreae az egyetemen k\u00edv\u00fcli k\u00f6r\u00f6kben keresett bar\u00e1tokat, \u00edgy ismerkedett meg Tobias Hess-el 1607-ben.<\/p>\n

Hess rendk\u00edv\u00fcl m\u0171velt ember volt: zseni\u00e1lis bibliaismer\u0151, alkimista \u00e9s Paracelsusi n\u00e9zeteket vall\u00f3 orvos. Egy m\u00e1sik bar\u00e1tja Wilhelm von Wense lett, egy l\u00fcneburg-i nemes, aki mindig kitart\u00f3an t\u00e1mogatta Andreae-t p\u00e9nz\u00fcgyileg is \u00e9s arra biztatta, hogy folytassa a vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 testv\u00e9ris\u00e9g l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 munk\u00e1j\u00e1t. Von Wense hozta \u00f6ssze Andreae-t Christoph Besold-dal, a kiv\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00f3val \u00e9s jog\u00e1sszal. Besold-ot Andreae-hoz hasonl\u00f3an gyakran felh\u00e1bor\u00edtotta az erk\u00f6lcsi roml\u00e1s, a tiszta bels\u0151 vall\u00e1s fokozatos elveszt\u00e9se \u00e9s a tudom\u00e1ny, valamint a korm\u00e1ny hazugs\u00e1gai. \u0150k n\u00e9gyen alkott\u00e1k, n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s bar\u00e1tjukkal egy\u00fctt, a \u201eT\u00fcbingeni k\u00f6rt\u201d.<\/p>\n

 <\/p>\n

Ki\u00e1ltv\u00e1nyok<\/strong><\/p>\n

A t\u00fcbingeni k\u00f6r tagjai \u00faj m\u00f3don, nyitott elm\u00e9vel akart\u00e1k a tudom\u00e1nyt fejleszteni. Felismert\u00e9k azonban a tudom\u00e1ny t\u00falzott materialista fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek a vesz\u00e9ly\u00e9t is. A t\u00fcbingeni szellemis\u00e9gek szabadon \u00e9s korl\u00e1tlanul gondolkodtak, de soha sem feledkeztek meg Krisztusr\u00f3l. Az akkor n\u00e9pszer\u0171 \u201eAz igaz kereszt\u00e9nys\u00e9g n\u00e9gy k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l\u201d (80 kiad\u00e1st \u00e9rt meg!) nyertek ihletet, melynek szerz\u0151je Johannes Arndt lelk\u00e9sz volt, akivel Andreae hossz\u00fa ideig levelezett. A n\u00e9gy k\u00f6nyv c\u00edme: A tudatoss\u00e1g k\u00f6nyve, Az \u00e9let k\u00f6nyve: Krisztus, A bels\u0151 ember k\u00f6nyve \u00e9s A Term\u00e9szet k\u00f6nyve. Paracelsus tan\u00edt\u00e1sai, melyek Arndt negyedik k\u00f6nyve nyom\u00e1n sz\u00fclettek, szint\u00e9n nagyon n\u00e9pszer\u0171ek volt a t\u00fcbingeni bar\u00e1tok k\u00f6r\u00e9ben.<\/p>\n

Ez volt az a l\u00e9gk\u00f6r, melyben a r\u00f3zsakeresztes ki\u00e1ltv\u00e1nyok sz\u00fclettek. A Fama Fraternitatis<\/em>-t \u00e9s a Confessio Fraternitatis<\/em>-t Andreae tudom\u00e1sunk szerint 1608-ban illetve 1609-ben \u00edrta. \u00d6n\u00e9letrajz\u00e1ban, melynek c\u00edme Vita ab Ipso Conscripta<\/em>, Andreae azt \u00edrta, hogy az Alk\u00edmiai menyegz\u0151t<\/em> is \u0151 \u00edrta 1605-ben, teh\u00e1t m\u00e9g meglehet\u0151sen ifj\u00fa fejjel (Tizenkilenc \u00e9vesen! A ford. megj.).<\/p>\n

 <\/p>\n

Calw<\/strong><\/p>\n

Eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 Andreae kapcsolata a fest\u0151i d\u00e9l-n\u00e9met v\u00e1rossal, Calw-val (23 ezer lakos\u00fa kisv\u00e1ros a Baden-W\u00fcrttemberg tartom\u00e1nyban), melynek ezer\u00e9ves szellemi m\u00faltja van. M\u00e1r a tizenegyedik sz\u00e1zadban felh\u00edvta mag\u00e1ra a figyelmet, mivel a Calw-ban l\u00e9v\u0151 Hirsau kolostor egy a szerzetesrendekre vonatkoz\u00f3 hat\u00e9kony \u00fatt\u00f6r\u0151 reformnak volt a k\u00f6zpontja, aminek a szerzetesi eszm\u00e9ny gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa volt a c\u00e9lja.<\/p>\n

1620 \u00e9s 1638 k\u00f6z\u00f6tt, a harminc\u00e9ves h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n, Andreae \u00e9ppen ebben a v\u00e1rosban, Calwban volt f\u0151p\u00e1sztor\u2026 \u00e9s munk\u00e1ja nyomot hagyott a v\u00e1ros \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\n

Andreae l\u00e9trehozott egy j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi alap\u00edtv\u00e1nyt kiemelked\u0151 adom\u00e1nyoz\u00e1sokkal, ami eg\u00e9szen 1979-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ennek a kezdem\u00e9nyez\u00e9snek h\u00e1la Calw mindig viszonylag gyorsan talpra tudott \u00e1llni a h\u00e1bor\u00fas k\u00e1rokb\u00f3l, melyeknek \u00e1ldozatul esett. Calw-ban van egy Andreae h\u00e1z, ami az evang\u00e9likus egyh\u00e1z tulajdona. Andreae c\u00edmere l\u00e1that\u00f3 a Mikl\u00f3s k\u00e1poln\u00e1ban, ami a Nagold foly\u00f3 h\u00eddj\u00e1n van, valamint t\u00f6bb m\u00e1s helyen is a v\u00e1rosban. A k\u00f6zeli Bad Teinach templom\u00e1ban van egy barokk olt\u00e1r: Die Kabbalistische Lehrtafel der Prinzessin Antonia (Antonia hercegn\u0151 kabalisztikus tant\u00e1bl\u00e1ja). Az egyik t\u00e1bla az egyetemes tan\u00edt\u00e1sokat \u00e1br\u00e1zolja kabbalista jelekkel \u00e9s r\u00f3zsakeresztes jelk\u00e9pekkel. Andreae \u2013 aki szint\u00e9n szerepel a k\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 szorosan egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt ennek a t\u00e1bl\u00e1nak a l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s buzg\u00f3n b\u00e1tor\u00edtotta a hercegn\u0151t ennek a m\u0171v\u00e9szi munk\u00e1nak a folytat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Az Andreae csal\u00e1dnak m\u00e9g \u201edemogr\u00e1fiai\u201d hat\u00e1sa is van Calwban. K\u00e9t l\u00e1nya a v\u00e1ros el\u0151kel\u0151s\u00e9geihez ment f\u00e9rjhez \u00e9s ezek a kapcsolatok kezdtek gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151ek lenni. Nyolcvan \u00e9vvel ezel\u0151tt egy felm\u00e9r\u00e9s sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s tanul\u00f3k mintegy 10 %-\u00e1nak felmen\u0151i k\u00f6z\u00f6tt megtal\u00e1lhat\u00f3ak Andreae \u0151sei.<\/p>\n

S azt\u00e1n ott van Wimberg kiemelked\u0151 szerepe! Azt mondj\u00e1k, hogy Andreae felment erre a hegyre n\u00e9h\u00e1ny h\u00edv\u0151 emberrel, amikor Calw nagy megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokkal n\u00e9zett szembe a harminc\u00e9ves h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n. Andreae ott im\u00e1dkozott Istenhez, hogy mentse meg a v\u00e1rost a tov\u00e1bbi csap\u00e1sokt\u00f3l. Ugyanezen a helyen, a Wimberg hegyen tal\u00e1lhat\u00f3 ma a modern r\u00f3zsakereszt, a Lectorium Rosicrucianum konferenciahelye.<\/p>\n

 <\/p>\n

F\u00e9nyes \u00fat<\/strong><\/p>\n

Johann Valentin Andreae bizonyosan gyakran \u00e9rezte mag\u00e1nyosnak mag\u00e1t \u00fatt\u00f6r\u0151 \u00e9lete sor\u00e1n az \u00e9rtetlens\u00e9g miatt. Sz\u00edve \u00e9s feje sokszor \u00f6nmag\u00e1n\u00e1l sokkal messzebb j\u00e1rt. Nem t\u00f6bb mint n\u00e9gysz\u00e1z \u00e9vvel a hal\u00e1la ut\u00e1n der\u00fclt ki \u2013 ut\u00f3lag \u2013, hogy a j\u00f6v\u0151 v\u00e1lt Andreae legjobb bar\u00e1tj\u00e1v\u00e1. Az a f\u00e9nyes \u00fat, melyet Andreae l\u00e9trehozott, noha gyakran g\u00fanyolt\u00e1k ez\u00e9rt, m\u00e9gis sok ember sz\u00e1m\u00e1ra jelent ma is nagy \u00fcdv\u00f6ss\u00e9get.<\/p>\n

 <\/p>\n

\n

\u00d6r\u00f6mmel akarok \u00e9nekelni<\/strong><\/p>\n

\u00d6r\u00f6mmel akarok \u00e9nekelni ma reggel,<\/p>\n

a sz\u00edvem kit\u00e1rul az isteni szeretetben.<\/p>\n

Isten minden aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1t \u00f6r\u00f6mmel megk\u00f6sz\u00f6n\u00f6m,<\/p>\n

el akarom csendes\u00edteni a gondolatokat, Istenben megvan mindenem.<\/p>\n

 <\/p>\n

\u00d6r\u00f6mmel akarok Isten terv\u00e9n \u00e9s m\u0171v\u00e9n dolgozni,<\/p>\n

er\u0151s\u00edteni a gyenge karokat, hogy ne rettenjenek meg a meredek hegyt\u0151l.<\/p>\n

\u00d6r\u00f6mmel halok meg, hogy elnyerjem a boldogs\u00e1got,<\/p>\n

a mennybe jut\u00e1s a c\u00e9lom!<\/p>\n

(Johann Valentin Andreae verse ut\u00e1n szabadon)<\/p>\n<\/blockquote>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

—————<\/p>\n

 <\/p>\n

Forr\u00e1sok:<\/p>\n

Jan Peter Burger: Coornhert \u2013 F\u00e9ny Eur\u00f3p\u00e1ban, Rozekruis Pers, Haarlem 2019 (3. kiad\u00e1s).<\/p>\n

Ernst Harnischfeger: Barokk misztika a teinach-i tant\u00e1bla vil\u00e1gk\u00e9pe, Stuttgart 1980. Szeretn\u00e9k \u0151szinte k\u00f6sz\u00f6netet mondani a herrenbergi Hofscheuer kultur\u00e1lis k\u00f6zpontban l\u00e9v\u0151 v\u00e1rosi k\u00f6nyvt\u00e1r dolgoz\u00f3inak.<\/p>\n

Govert Snoek: A holland r\u00f3zsakeresztesek, f\u0151leg a tizenhetedik sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben, Rozekruis Pers, Haarlem 2006.<\/p>\n

\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n<\/blockquote>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":6913,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-89907","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89907","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6913"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89907"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89907"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89907"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89907"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}