Henri Corbin francia tud\u00f3s, sz\u00e1mos publik\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban az iszl\u00e1m miszticizmust tanulm\u00e1nyozta. Az egyik legjelent\u0151sebb m\u0171ve L\u2019imagination cr\u00e9atrice dans le soufism d\u2019Ibn \u2019Arabi (Teremt\u0151 k\u00e9pzelet Ibn \u2018Arabi sz\u00fafizmus\u00e1ban)[1] r\u00e1mutat arra, hogy hogyan pr\u00f3b\u00e1lja meg\u00e9rteni, \u00fagymond bel\u00fclr\u0151l kifel\u00e9, Ibn \u2018Arabi (1165-1240, a sz\u00fafizmus egyik legjelent\u0151sebb tan\u00edt\u00f3ja) gondolatait. \u201eAz egyetlen m\u00f3dja annak, hogy meg\u00e9rts\u00fck \u0151t az, ha egy pillanatra a tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1v\u00e1 v\u00e1lunk \u00e9s \u00fagy k\u00f6zeled\u00fcnk hozz\u00e1, ahogy \u0151 maga k\u00f6zeledett a sz\u00fafizmus sz\u00e1mos mester\u00e9hez. Megpr\u00f3b\u00e1ltuk egy percre vele egy\u00fctt \u00e1t\u00e9lni az \u0151 szellemis\u00e9g\u00e9t.\u201d[2]<\/p>\n
Ez az \u00e1ttekint\u00e9s nagy vonalakban megpr\u00f3b\u00e1l kiragadni n\u00e9h\u00e1ny szempontot Corbin k\u00f6nyv\u00e9nek tartalm\u00e1b\u00f3l. Egy tudati k\u00e9pess\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3, ami arra v\u00e1r, hogy kibontakoztassuk. Ibn \u2018Arabi, aki nagy hat\u00e1st gyakorolt az iszl\u00e1m miszticizmusra, manaps\u00e1g kezd jelent\u0151s szerepet kapni a vall\u00e1s hat\u00e1rain t\u00fal. A munk\u00e1ja az Igazs\u00e1g felismer\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l.<\/p>\n
A dolgok k\u00fcls\u0151 \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se \u00e9s a megvizsg\u00e1l\u00e1sukra ir\u00e1nyul\u00f3 igyekezet a term\u00e9szettud\u00f3sok vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez vezetett. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen az \u00e9let bels\u0151 vil\u00e1gainak felfog\u00e1sa \u00e9s kutat\u00e1sa azoknak az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez vezethetne, akik a lelki dimenzi\u00f3kat kutatj\u00e1k. Corbin k\u00f6nyve l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u00e9lys\u00e9g\u0171 \u00e9s nagys\u00e1g\u00fa bels\u0151 t\u00e1vlatokat nyit.<\/p>\n
A teremt\u0151 k\u00e9pzelet nem \u00fajdons\u00e1g. Az ut\u00f3bbi sz\u00e1zadokban azonban valahogy h\u00e1tt\u00e9rbe szorult, feled\u00e9sbe mer\u00fclt \u00e9s elt\u00f6rp\u00fclt az anyagi vil\u00e1g megfejt\u00e9s\u00e9re val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s mellett. A renesz\u00e1nsz idej\u00e9n a teremt\u0151 k\u00e9pzelet Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban is k\u00f6zismert volt. Corbin Jakob B\u00f6hme-re, J.G. Gichtel-re, Valentin Weigelre, Swedenborgra \u00e9s m\u00e1sokra eml\u00e9keztet minket kijelentve, hogy Ibn \u2018Arabi k\u00f6vet\u0151i j\u00f3l beleillettek volna Johann Valentin Andreae k\u00f6r\u00e9be (ahol a r\u00f3zsakeresztes ki\u00e1ltv\u00e1nyok gondolatai 1614-1616 t\u00e1j\u00e1n megsz\u00fclettek).[3] A 20. sz\u00e1zadban a teremt\u0151 k\u00e9pzelet ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s fel\u00e9l\u00e9nk\u00fclt.[4]<\/p>\n
<\/p>\n
A val\u00f3s\u00e1g szerkezet\u00e9r\u0151l<\/strong><\/p>\n Az \u00e9szlel\u00e9s a val\u00f3s\u00e1gban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel, \u00e9s amit \u00e9szlel\u00fcnk, az mindig a mi szem\u00e9lyes val\u00f3s\u00e1gunk. A vall\u00e1sok bels\u0151 tan\u00edt\u00e1saival egyet\u00e9rt\u00e9sben Ibn \u2018Arabi a val\u00f3s\u00e1g h\u00e1rom tiszt\u00e1n megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 r\u00e9teg\u00e9re mutat r\u00e1 (melynek, az igazat megvallva, csak a legfels\u0151bb r\u00e9teg\u00e9t nevezhetj\u00fck \u00e1lland\u00f3 val\u00f3s\u00e1gnak).<\/p>\n Ismerj\u00fck a l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1got, ami az \u00e9rz\u00e9keink \u00e9s az \u00e1ltalunk k\u00e9sz\u00edtett tudom\u00e1nyos eszk\u00f6z\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151. Ezen t\u00fal l\u00e9tezik m\u00e9g a tiszta ide\u00e1k isteni-szellemi vil\u00e1ga, ahonnan a teremt\u0151 impulzusok ki\u00e1radnak. V\u00e9g\u00fcl a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt van a l\u00e9lek vil\u00e1ga. Ez egy finomanyagi vil\u00e1g, ami az isteni ide\u00e1k k\u00e9peit \u0151st\u00edpusok form\u00e1j\u00e1ban jelen\u00edti meg. Ezt a vil\u00e1got sz\u00e1mtalan l\u00e9ny n\u00e9pes\u00edti be, melyek szint\u00e9n teremt\u0151ek: \u0151k alak\u00edtj\u00e1k formailag a vil\u00e1gunkat \u00e9s impulzusokkal l\u00e1tj\u00e1k el (\u201einform\u00e1lj\u00e1k\u201d) az ily m\u00f3don kialak\u00edtott form\u00e1kat.<\/p>\n A teremt\u0151 k\u00e9pzelet a val\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9teg\u00e9re ir\u00e1nyul. Bel\u0151le alakultak ki az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges szervek is. Az emberben mindh\u00e1rom r\u00e9teg jelen van \u2013 de csak az egyik fejl\u0151d\u00f6tt ki teljesen. A teremt\u0151 k\u00e9pzelethez sz\u00fcks\u00e9ges \u201eszem megny\u00edl\u00e1sa\u201d m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vet jelent: a val\u00f3s\u00e1g egy \u00fajabb szf\u00e9r\u00e1ja ny\u00edlik meg \u00e1ltala. Ugyanakkor az \u00e9let \u00e9rtelme mondhatni k\u00f6zelebb ker\u00fcl hozz\u00e1nk. Mert ahogy Ibn \u2018Arabi \u00e9s sokan m\u00e1sok is meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, a mi vil\u00e1gunk a bels\u0151 vil\u00e1gok term\u00e9ke.[5] Ibn \u2018Arabi vil\u00e1gunkat \u201eegy Mennyekb\u0151l al\u00e1ereszkedett k\u00f6nyv\u201d-h\u00f6z hasonl\u00edtja.[6] Ezt a k\u00f6nyvet pedig csak onnan lehet megfejteni.<\/p>\n <\/p>\n A teremt\u0151 k\u00e9pess\u00e9gr\u0151l<\/strong><\/p>\n A teremt\u0151 k\u00e9pzelet az egyszer\u0171 \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e9s az eml\u00e9kez\u00e9s m\u00f6g\u00e9 hatol. \u201eTeremt\u0151\u201d abban az \u00e9rtelemben, hogy a bels\u0151 vil\u00e1gokat impulzusokkal l\u00e1tja el, \u00e9letre kelti \u00e9s megterm\u00e9keny\u00edti. \u00c9rz\u00e9kel\u0151 \u00e9s \u00e9rz\u00e9kelt \u00e1thatja egym\u00e1st \u00e9s \u00e1talak\u00edtja egyik a m\u00e1sikat. Az \u00e9rz\u00e9kel\u0151 egy \u00faj, lelki form\u00e1t kap, melyhez a k\u00e9pzelet \u00faj \u00e9rz\u00e9kszervei kapcsol\u00f3dnak. [7]<\/p>\n Ibn \u2018Arabi szerint a Teremt\u00e9s egy soha-v\u00e9get-nem-\u00e9r\u0151 folyamat.[8] Az isteni k\u00e9pess\u00e9g minden pillanatban ki\u00e1rad a val\u00f3s\u00e1g legmagasabb szintj\u00e9r\u0151l \u2013 a k\u00e9pzelet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, vagyis az elgondol\u00e1s isteni erej\u00e9vel. A legmagasabb szint isteni \u201enevekb\u0151l\u201d \u00e1ll, azaz isteni tulajdons\u00e1gokb\u00f3l \u00e9s isteni ide\u00e1kb\u00f3l. Ezek az Istens\u00e9g \u00e9l\u0151 n\u00e9zetei, melyek arra t\u00f6rekednek, hogy felfedj\u00e9k magukat, hogy fizikai form\u00e1ban megmutatkozzanak. \u00cdgy a finomanyagi, lelki birodalmakban testes\u00fclnek meg halhatatlan l\u00e9nyekk\u00e9nt. Ibn \u2018Arabi ezeket a k\u00f6ztes birodalmakat \u201efelh\u0151\u201d-nek (\u2018ama) nevezi.[9]<\/p>\n Ez a folyamat halhatatlan \u201eabszol\u00fat\u201d l\u00e9nyeket[10] sz\u00fcl, akik viszont saj\u00e1t maguk is k\u00e9peket teremtenek, mivel a k\u00e9pzel\u0151er\u0151 m\u00e1r a sz\u00fclet\u00e9s\u00fckt\u0151l fogva a term\u00e9szet\u00fckben van. Ennek nyom\u00e1n megnyilv\u00e1nul\u00e1sok j\u00f6nnek l\u00e9tre abban az \u00f6sszes\u0171r\u0171s\u00f6d\u00f6tt, megkrist\u00e1lyosodott vil\u00e1gban, melyben \u00e9l\u00fcnk. Minden egyes n\u00f6v\u00e9nyi \u00e9s \u00e1llati faj, ahogy minden egyes ember is, halhatatlan egy\u00e9nis\u00e9gek k\u00e9pe, ami viszont egy isteni n\u00e9v k\u00e9pe. Ez azt jelenti, hogy minden egyes emberi l\u00e9ny f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali m\u00e9lys\u00e9geknek van birtok\u00e1ban, melyek a l\u00e9lekbirodalmakba ny\u00falnak \u2013 \u00e9s (m\u00e1sodik l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt) azon is t\u00falra, az isteni-szellemi birodalomba. Ibn \u2019Arabi szerint minden ember m\u00e9lyen \u00f6nmag\u00e1ban hordja a saj\u00e1t \u201eszent szellem\u00e9t\u201d, a saj\u00e1t \u201eszem\u00e9lyes Isten\u00e9t\u201d, a saj\u00e1t k\u00f6zvetlen kapcsolat\u00e1t az isteni-szellemivel[11], a saj\u00e1t \u201etud\u00e1s\u00e1nak \u00e9s kinyilatkoztat\u00e1s\u00e1nak angyal\u00e1t\u201d[12].<\/p>\n Az emberis\u00e9g minden igyekezete, hogy bel\u00e1t\u00e1shoz jusson, ezen az emberben l\u00e9v\u0151 rejtett dimenzi\u00f3n, ezen a \u201ebels\u0151 Mennyorsz\u00e1gon\u201d alapul. Az egy\u00e9n transzcendens n\u00e9zete belevet\u00fcl a haland\u00f3 emberbe, hogy az az \u00f6nmag\u00e1ban rejl\u0151 t\u00f6k\u00e9letess\u00e9get keresse. S mivel sz\u00e1mtalan isteni n\u00e9v \u00e9s tulajdons\u00e1g l\u00e9tezik, \u00edgy az emberek egy\u00e9ni, szem\u00e9lyes megjelen\u00e9s\u00e9ben is sz\u00e1mtalan k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van. S ezek az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e1ltal m\u00e9g tov\u00e1bb sokszoroz\u00f3dnak eg\u00e9szen a v\u00e9gtelens\u00e9gig.<\/p>\n A term\u00e9szet teremtm\u00e9nyeit (\u00e9s \u00f6nmagunkat is) csup\u00e1n egyszer\u0171 term\u00e9szeti l\u00e9nyeknek tartjuk, akik nincsenek tudat\u00e1ban l\u00e9t\u00fck (l\u00e9t\u00fcnk) f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali dimenzi\u00f3j\u00e1nak. A k\u00fcls\u0151 form\u00e1t tartjuk l\u00e9t\u00fck egyetlen n\u00e9zet\u00e9nek, a bels\u0151, lelki vil\u00e1guk viszont elfedve marad a sz\u00e1munkra. Corbin szavai szerint az ember ilyenform\u00e1n a b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00e1s csapd\u00e1j\u00e1ba esett.[13] Ez\u00e9rt azt\u00e1n a k\u00e9pzeletet puszta fant\u00e1zi\u00e1nak tartjuk, \u00f6sszekeverve a k\u00e9pzeletbelit a k\u00e9pzel\u0151d\u00e9ssel, vagyis azzal, ami egyszer\u0171en val\u00f3tlans\u00e1g.[14]<\/p>\n Aki viszont engedi, hogy a teremt\u0151 k\u00e9pzelete megnyilv\u00e1nuljon, az egy lelki sz\u00fclet\u00e9si folyamatba l\u00e9p, ahol minden, amit \u00e9rz\u00e9kel, felfedi a bels\u0151 oldal\u00e1t. Egyidej\u0171leg a k\u00e9pzelet eredete is felt\u00e1rul. Ami lefel\u00e9, a \u201edurva-\u201d \u00e9s a \u201efinomanyagi\u201d birodalmakba ir\u00e1nyul, az mind isteni, teremt\u0151 k\u00e9pzeleten alapul. Ez visszhangot kelthet (ahogy ez sz\u00e1nd\u00e9ka is) az emberi gondolkod\u00e1son bel\u00fcl. S az isteni leereszked\u00e9sre a \u201emegfelel\u0151\u201d v\u00e1lasz a bels\u0151 felemelked\u00e9s \u2013 ami viszont ugyanazon er\u0151 \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nik, mint ami \u00e1ltal az isteni leereszkedett.[15]<\/p>\n A teremt\u0151 k\u00e9pzeletet el\u0151mozd\u00edt\u00f3 teremt\u0151 energi\u00e1k a sz\u00edvben koncentr\u00e1l\u00f3dnak. M\u00e1s sz\u00f3val a sz\u00edv lelki szemeket fejleszt, ami a meg\u00e9rt\u00e9s \u00e9s a szeretet k\u00f6z\u00f6tti kapcsolathoz vezet.[16]<\/p>\n <\/p>\n A jelk\u00e9pess\u00e9gr\u0151l<\/strong><\/p>\n Teh\u00e1t a mi vil\u00e1gunk \u201etiszta \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u201d-k\u00e9nt, jelk\u00e9pk\u00e9nt jelenik meg. Ez a f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali eredet\u00e9re utal \u00e9s \u201ef\u00e9nnyel teli \u00e1rny\u00e9kok\u201d t\u00e1rh\u00e1z\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, melyek az \u0151ket megteremt\u0151 f\u00e9nyr\u0151l tan\u00faskodnak.[17] A teremt\u0151 k\u00e9pzelet \u00e1ltal minden \u00e9l\u0151 dolog a k\u00fcls\u0151 szem sz\u00e1m\u00e1ra leny\u0171g\u00f6z\u0151 csod\u00e1v\u00e1, jelk\u00e9pp\u00e9 alakul \u00e1t.[18]<\/p>\n Ez az emberre is vonatkozik. A leghat\u00e1rozottabb titok, amit a teremt\u0151 k\u00e9pzelet az ember sz\u00e1m\u00e1ra felfed, az a benne l\u00e9v\u0151 \u201eisteni m\u00e1sik\u201d-nak, a bels\u0151 \u00darnak az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se.[19] Ez az ember haland\u00f3 l\u00e9t\u00e9nek az ellenp\u00e1rja. Corbin \u00fajra \u00e9s \u00fajra Ibn \u2018Arabi n\u00e9zet\u00e9t id\u00e9zi, miszerint ez a \u201ekieg\u00e9sz\u00edt\u0151 ellent\u00e9t\u201d sohasem \u201einkarn\u00e1l\u00f3dik\u201d. Sohasem vesz fel \u201eh\u00fas-v\u00e9r\u201d fizikai form\u00e1t, mindig csak el\u0151k\u00e9p marad, melynek az a sz\u00e1nd\u00e9ka, hogy \u00f6nmaga lehet\u0151 legjobb k\u00e9p\u00e9t h\u00edvja \u00e9letre. Ez az el\u0151k\u00e9p az ember k\u00e9p\u00e9t az \u201e\u00e9gi\u201d birodalmakba val\u00f3 f\u00f6lemelked\u00e9sre sz\u00f3l\u00edtja fel.[20] A k\u00e9tsark\u00fas\u00e1g azonban ott is megmarad. Az isteni n\u00e9v most a lelki birodalomban alak\u00edt ki k\u00e9pet mag\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n Ibn \u2018Arabi elmondja, az ember hogyan tal\u00e1lja meg a beteljes\u00fcl\u00e9s\u00e9t a bels\u0151 Ura \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben \u00e9s felismer\u00e9s\u00e9ben \u00e9s az\u00e1ltal, hogy bel\u00e9p a \u201eParadicsom\u00e1ba\u201d.[21] R\u00e1mutat, hogy az \u00faj szemek, a teremt\u0151 k\u00e9pzelet szervei, val\u00f3j\u00e1ban a bels\u0151 isten szemei.[22]<\/p>\n Henri Corbin k\u00f6nyve nem k\u00f6nny\u0171 olvasm\u00e1ny. Ha azonban az ember megpr\u00f3b\u00e1lja megragadni Ibn \u2018Arabi gondolatait, m\u00e1r az is egy bels\u0151 folyamatot ind\u00edt \u00fatj\u00e1ra. Az \u00e9sszer\u0171 gondolkod\u00e1s egyed\u00fcl nem k\u00e9pes igazolni Ibn \u2018Arabi \u00e1ll\u00edt\u00e1sait. Ehhez valami m\u00e9lyebb dolognak kell fel\u00e9brednie. Corbin, Ibn \u2018Arabi \u00fatj\u00e1t k\u00f6vetve, tanul\u00f3 marad. Vil\u00e1gos, \u00e9rthet\u0151 nyelven v\u00e1zolja fel a t\u00f6bbdimenzi\u00f3s val\u00f3s\u00e1g k\u00f6rvonalait. K\u00f6nyve b\u00e1tor\u00edt\u00e1sk\u00e9nt szolg\u00e1l a szellemi \u00faton val\u00f3 felel\u0151ss\u00e9gteljes elindul\u00e1shoz a mi jelenlegi, modern vil\u00e1gunk k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n <\/p>\n ——————-<\/p>\n <\/p>\n [1] P\u00e1rizs, 1958; angol v\u00e1ltozat: Princeton, 1969<\/p>\n [2] Henri Corbin: Teremt\u0151 k\u00e9pzelet Ibn \u2019Arabi sz\u00fafizmus\u00e1ban, 5. old.<\/p>\n [3] u.o. 92. \u00e9s 181. old., hivatkoz\u00e1ssal a r\u00f3zsakeresztesekre: 15. old.<\/p>\n [4] Rudolf Steiner, Jan van Rijckenborgh, C.G. Jung \u00e9s m\u00e1sok utaltak a t\u00e9m\u00e1ra. L\u00e1sd m\u00e9g Gary Lachman: A k\u00e9pzelet elveszett tud\u00e1sa, Edinburgh 2017<\/p>\n [5] u.o. 180. o.<\/p>\n [6] u.o. 28. o.<\/p>\n [7] u.o. 182. o.<\/p>\n [8] u.o. 91. o.<\/p>\n [9] u.o. 185. o.<\/p>\n [10] u.o. 12. o.<\/p>\n [11] u.o. 18. o.<\/p>\n [12] u.o. 21., 34., 54-62. oldalak<\/p>\n [13] u.o. 187. o.<\/p>\n [14] u.o. 194. o.<\/p>\n [15] u.o. 189. o.<\/p>\n [16] u.o. 98. o.<\/p>\n [17] u.o. 191. o.<\/p>\n [18] u.o. 80. o.<\/p>\n [19] u.o. 81. o.<\/p>\n [20] u.o. 84. o.<\/p>\n [21] u.o. 132. o.<\/p>\n [22] u.o. 151. o.<\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":6897,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110432],"tags_english_":[],"class_list":["post-89899","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-zeitgeist-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89899","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6897"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89899"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89899"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89899"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89899"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}