{"id":89866,"date":"2019-10-15T14:33:41","date_gmt":"2019-10-15T14:33:41","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/boldogsag\/"},"modified":"2019-10-15T14:33:41","modified_gmt":"2019-10-15T14:33:41","slug":"boldogsag","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/boldogsag\/","title":{"rendered":"Boldogs\u00e1g"},"content":{"rendered":"<p>A boldogs\u00e1g kalkul\u00e1ci\u00f3 egy k\u00f6zgazdas\u00e1gi m\u00f3dszer, hogy meghat\u00e1rozzuk azt az ide\u00e1lis j\u00f6vedelmet, ami egy embernek sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy boldog legyen. Ebben az a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s sz\u00e1m\u00edt \u00faj\u00edt\u00e1snak, hogy a t\u00f6bb p\u00e9nz nem vezet sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen nagyobb boldogs\u00e1ghoz. Az ide\u00e1lis j\u00f6vedelem v\u00e9g\u00fcl is att\u00f3l f\u00fcgg, hogy az ember hol \u00e9l \u00e9s milyen szem\u00e9lyis\u00e9ggel rendelkezik. Term\u00e9szetesen az olyan t\u00e9nyez\u0151k, mint a k\u00e9nyelem \u00e9s a biztons\u00e1g nem elhanyagolhat\u00f3k, de ezek v\u00e1ltozhatnak aszerint, hogy milyen jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edtunk nekik \u2013 amit az ember k\u00f6rnyezet\u00e9ben l\u00e9v\u0151 dolgok \u00e9rt\u00e9ke is befoly\u00e1sol.<\/p>\n<p>Ha p\u00e9ld\u00e1ul az \u201eanyagi\u201d \u00e9s a \u201espiritu\u00e1lis\u201d dolgok m\u00e1r klasszikuss\u00e1 v\u00e1lt kett\u0151ss\u00e9g\u00e9t n\u00e9zz\u00fck (ez a kett\u0151ss\u00e9g ink\u00e1bb elm\u00e9leti, mint val\u00f3s\u00e1gos), az biztos, hogy spiritu\u00e1lis szempontb\u00f3l a boldogs\u00e1g nem lehet k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekt\u0151l f\u00fcgg\u0151 dolog. Nem valamif\u00e9le \u00e9letben el\u00e9rt eredm\u00e9ny k\u00e9rd\u00e9se, mint p\u00e9ld\u00e1ul egy j\u00f3 \u00e1ll\u00e1s\u00e9, szeret\u0151 csal\u00e1d\u00e9, biztos t\u00e1rsadalmi poz\u00edci\u00f3\u00e9, eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9 \u00e9s hasonl\u00f3 dolgok\u00e9, hanem ink\u00e1bb annak a felfedez\u00e9se, hogy mi marad, ha mindezt elvesz\u00edtj\u00fck.<\/p>\n<p>Azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik egy szellemi \u00faton j\u00e1rnak, \u00fagy t\u0171nik nincs m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1suk, mint hogy ebb\u0151l a szempontb\u00f3l vegy\u00e9k figyelembe a dolgokat. Azok az emberek azonban, akik nem t\u00f6r\u0151dnek a szellemi dolgokkal, joggal tekintik a j\u00f3l\u00e9tet vagy \u201ea min\u0151s\u00e9gi \u00e9letet\u201d boldogs\u00e1gnak. Mindazon\u00e1ltal nagyon kev\u00e9s haszna van annak, ha \u00edgy gondolj\u00e1k, mivel a boldogs\u00e1g alapvet\u0151 tulajdons\u00e1ga, hogy aki rendelkezik vele, az nem vesz\u00edtheti el: a boldogs\u00e1gnak teljes m\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e9s \u00e1lland\u00f3 birtoknak kell lennie.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>N\u00e9h\u00e1ny filoz\u00f3fus elk\u00e9pzel\u00e9se a boldogs\u00e1gr\u00f3l<\/strong><\/p>\n<p>A t\u00f6rt\u00e9nelem kiemelked\u0151 filoz\u00f3fusai (m\u00e9g azok is, akiket gyakorlatiasnak vagy misztikaellenesnek tartanak) megegyeznek abban, hogy a boldogs\u00e1g egy teljes \u00e1llapot. \u00cdgy van ezzel Arisztotel\u00e9sz, az i. e. 4. sz\u00e1zad filoz\u00f3fusa is. Nichomachean Ethics (Nichomachus* Etik\u00e1ja) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben azt \u00e1ll\u00edtja, hogy val\u00f3j\u00e1ban az embernek sok dologra van sz\u00fcks\u00e9ge ahhoz, hogy boldog legyen (sz\u00e9p j\u00f6vedelemre, j\u00f3 bar\u00e1tokra, kit\u0171n\u0151 h\u00edrn\u00e9vre, stb.), de azt is meg\u00e1llap\u00edtja, hogy ezek a dolgok csak akkor j\u00e1rulnak hozz\u00e1 az ember boldogs\u00e1g\u00e1hoz, ha az illet\u0151 erk\u00f6lcsi tisztas\u00e1ggal \u00e9s tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1ssal rendelkezik, amit az ember gyakorlat (tapasztalat) sor\u00e1n szerez. Ez\u00e9rt a fiatalok nem lehetnek boldogok vagy er\u00e9nyesek, mivel nincs tapasztalatuk \u00e9s \u00e9rzelmek f\u0171tik \u0151ket. A szeg\u00e9nyek sem lehetnek boldogok, vagy er\u00e9nyesek, mivel a meg\u00e9lhet\u00e9s\u00fck miatt kell agg\u00f3dniuk. Vagyis Arisztotel\u00e9sz szerint nem minden ember lehet boldog. A r\u00e9gi g\u00f6r\u00f6g\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra ez a gondolkod\u00e1sm\u00f3d teljesen term\u00e9szetes volt.<\/p>\n<p>\u00c1m Arisztotel\u00e9sz azzal is \u00e9rvel, hogy a boldogs\u00e1g, m\u00e9g ha anyagi dolgokt\u00f3l f\u00fcgg is, nem olyasmi, amit el lehet veszteni, mivel ahhoz, hogy valaki elvesz\u00edtse, az illet\u0151nek hib\u00e1t kell elk\u00f6vetnie. Viszont ha az ember boldog, az az\u00e9rt van, mert er\u00e9nyes \u00e9s bel\u00e1t\u00e1ssal rendelkezik. Aki pedig er\u00e9nyes \u00e9s bel\u00e1t\u00f3, az nem k\u00f6vet el hib\u00e1kat.<\/p>\n<p>A boldogs\u00e1g arisztotel\u00e9szi szeml\u00e9lete ellent\u00e9tben \u00e1ll a kereszt\u00e9ny gondolkod\u00e1ssal, ami az embert bukott l\u00e9nynek tartja, aki term\u00e9szete szerint hajlik a gonoszra: az ember nem k\u00e9pes a saj\u00e1t erej\u00e9b\u0151l er\u00e9nyes lenni, ez\u00e9rt teljesen Istent\u0151l f\u00fcgg. Ez a helyzet csak akkor v\u00e1ltozhatna meg, ha az ember v\u00e1laszolna az isteni h\u00edv\u00e1sra, \u00e9s Isten felfoghatatlan m\u00f3don elt\u00f6lten\u00e9 azokat, akik \u0151t k\u00f6vetik.<\/p>\n<p>Az i. sz. 5. sz\u00e1zad filoz\u00f3fusa \u00e9s teol\u00f3gusa, Szent \u00c1goston azt mondta, hogy Isten kegyelme ellen\u00e1llhatatlan. Ez azt jelenti, hogy bizonyos szempontb\u00f3l nem az a helyzet, hogy a h\u00edv\u0151 \u201eIstent akarja szolg\u00e1lni\u201d, hanem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy nem tehet m\u00e1sk\u00e9nt. Ez ugyanakkor teljes boldogs\u00e1g is lehetne, hiszen Istent\u0151l val\u00f3, \u00e1m ebben az esetben a boldogs\u00e1g teljesen f\u00fcggetlen lenne a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekt\u0151l.<\/p>\n<p>A n\u00e9met filoz\u00f3fus, Gottfried Leibniz (1646-1716) azt \u00edrta <em>Metaphysical Discourse<\/em> (Metafizikai \u00e9rtekez\u00e9s) c\u00edm\u0171 m\u0171ve 14. pontj\u00e1ban, hogy ha az eg\u00e9sz vil\u00e1g hirtelen \u00f6sszeomlana, bele\u00e9rtve a fizikai form\u00e1j\u00e1t is, \u00e9s csak a lelke \u00e9s Isten maradna fenn, a l\u00e9lek Istennel val\u00f3 kapcsolata akkor is \u00e9rintetlen maradna.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Boldogs\u00e1g \u00e9s spiritualit\u00e1s<\/strong><\/p>\n<p>Azok, akik szellemi beteljesed\u00e9sre v\u00e1gynak, elismerik, hogy h\u00edj\u00e1n vannak a boldogs\u00e1gnak, de ha az embernek bizonytalannak kellene maradnia a keres\u00e9s sor\u00e1n an\u00e9lk\u00fcl, hogy b\u00e1rmif\u00e9le jel\u00e9t l\u00e1tn\u00e1 annak, hogy j\u00f3 \u00faton j\u00e1r, az t\u00fal nagy k\u00e9r\u00e9s lenne egy ember sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<p>J\u00e9zus Nikod\u00e9musznak azt mondja J\u00e1nos evang\u00e9lium\u00e1ban:<\/p>\n<blockquote>\n<p><em>A sz\u00e9l arra f\u00faj, amerre akar, az ember hallja a hangj\u00e1t, noha nem tudja, hogy honnan j\u00f6n \u00e9s hov\u00e1 megy. \u00cdgy van ez a Szellemben megsz\u00fcletettekkel is. (J\u00e1nos 3:8)<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p>A korai kereszt\u00e9nys\u00e9g hihetetlen p\u00e9ld\u00e1kkal szolg\u00e1l arra, hogy a megmagyar\u00e1zhatatlan dolgok hogyan hatnak az emberre. Gondoljuk csak el, a kereszt\u00e9nyek milyen messzire voltak k\u00e9pesek eljutni a hit\u00fckben: megvert\u00e9k \u00e9s beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k \u0151ket, mindv\u00e9gig kapt\u00e1k a h\u00edreket a legut\u00f3bb meg\u00f6lt apostolr\u00f3l. A szeg\u00e9nys\u00e9g volt a legkisebb probl\u00e9ma. Ez emberi m\u00e9rt\u00e9k szerint felfoghatatlan viselked\u00e9s, mivel az \u00e1ltal\u00e1nos szab\u00e1ly az \u00f6r\u00f6m keres\u00e9se \u00e9s a f\u00e1jdalom elker\u00fcl\u00e9se volt. Tal\u00e1n valamennyien \u0151r\u00fcltek \u00e9s fanatikusok voltak, de ha ez volt a helyzet, akkor nem lettek volna k\u00e9pesek besz\u00e1molni annak az \u00fatnak az \u00e1llom\u00e1sair\u00f3l, amit oly eredm\u00e9nyesen j\u00e1rtak, amint azt az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g levelei, valamint az 1945-ben Nag Hammadiban tal\u00e1lt dokumentumok is bizony\u00edtj\u00e1k.<\/p>\n<p>A Bhagavad Git\u00e1ban Krishna (aki k\u00e9s\u0151bb felfedte Arjun\u00e1nak isteni sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1t) m\u00e9g pontosabban besz\u00e9l a spiritualit\u00e1s gy\u00fcm\u00f6lcseir\u0151l. Felsorolja, hogy egy igazi j\u00f3gi milyen tulajdons\u00e1gokkal rendelkezik \u00e9s hogyan gondolkodik:<\/p>\n<blockquote>\n<p><em>Aki a j\u00f3ga szerint lemondott a cselekv\u00e9sr\u0151l \u00e9s a tud\u00e1s \u00e1ltal megsz\u00fcntette a k\u00e9ts\u00e9geit, azt nem ejtik foglyul a tettei. (BG 4:41 )<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<p>A k\u00e9rd\u00e9ses \u201e\u00f6nval\u00f3\u201d az indiai szellemi hagyom\u00e1nyban az Atman ir\u00e1nti t\u00f6rekv\u00e9s. A legv\u00e9gs\u0151 l\u00e9t\u00e1llapot, az Atman az az isteni elv, ami mindenben jelen van, \u00e9s amit igazi \u00f6nval\u00f3nak is neveznek, a hamis \u00f6nval\u00f3val szemben, ami az ember alv\u00f3 \u00e1llapotban l\u00e9v\u0151 \u00f6nz\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t alkotja. Az \u00f6nval\u00f3 el\u00e9r\u00e9se azt jelenti, hogy az embernek fel\u00fcl kell emelkednie a hamis \u00f6nval\u00f3 r\u00e9szleges term\u00e9szet\u00e9n \u00e9s be kell l\u00e9pnie az igazi \u00f6nval\u00f3 egyetemes tudat\u00e1llapot\u00e1ba, &#8211; vagyis el\u00e9rni az Atman \u00e1llapotot.<\/p>\n<p>Az egy\u00e9n cselekedetei ezen a szinten eg\u00e9szen m\u00e1sfajt\u00e1k lesznek: nem a saj\u00e1t haszn\u00e1t keresi, hanem spont\u00e1n, \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl cselekszik, sz\u00e1m\u00edt\u00e1s \u00e9s aggodalom n\u00e9lk\u00fcl, az Atmanban l\u00e9v\u0151 tudata szerint. Ez a \u201enem cselekv\u00e9s\u201d kiszabad\u00edtja az embert a karm\u00e1b\u00f3l \u2013 az okok \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyek l\u00e1ncolat\u00e1nak fogs\u00e1g\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n<p>V\u00e9g\u00fcl, mivel az \u00faj tudatb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 tud\u00e1s a dolgokat a l\u00e9nyeg\u00fck \u00e9s nem csup\u00e1n a megnyilv\u00e1nul\u00e1suk szerint ismeri fel, olyan ez, mint egy kard, ami elv\u00e1gja az emberre jellemz\u0151 k\u00e9ts\u00e9geket \u00e9s bizonytalans\u00e1gokat. A szellemileg beteljesedett ember nem firtatja t\u00f6bb\u00e9, hogy honnan j\u00f6n \u00e9s hov\u00e1 tart, hogy mi az \u00e9let \u00e9rtelme \u00e9s az ehhez hasonl\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket. Ezek a keres\u0151 ember k\u00e9rd\u00e9sei \u00e9s nem azok\u00e9, akik a tapasztalataik alapj\u00e1n m\u00e1r elk\u00f6telezt\u00e9k magukat.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>A boldogs\u00e1g el\u00e9rhet\u0151<\/strong><\/p>\n<p>Mindezeket figyelembe v\u00e9ve az ember k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl egyet\u00e9rt abban, hogy a boldogs\u00e1g val\u00f3ban k\u00edv\u00e1natos \u00e9s m\u00e9lt\u00f3 arra, hogy az \u00e9let legv\u00e9gs\u0151 \u00e1llapot\u00e1nak tekints\u00fck. Azonban mindig akadtak k\u00e9telked\u0151k, akik ezt el\u00e9rhetetlennek tartott\u00e1k.<\/p>\n<p>Ezek a k\u00e9telyek azonban, az emberi szem\u00e9lyis\u00e9gre jellemz\u0151 m\u00f3don, pontosan az \u00e9nb\u0151l fakadnak, amelyik k\u00e9telked\u00e9ssel reag\u00e1l a teljess\u00e9g rem\u00e9ny\u00e9re, mivel ezt a rem\u00e9nyt, ami a r\u00e9szlegess\u00e9g felold\u00f3d\u00e1s\u00e1val j\u00e1r, fenyeget\u00e9snek tartja. Az \u00e9n t\u00e9ved\u00e9se abban \u00e1ll, hogy azonos\u00edtja mag\u00e1t ezzel a r\u00e9szlegess\u00e9ggel. Ez\u00e9rt igyekszik \u201ekisz\u00e1m\u00edtani\u201d a boldogs\u00e1got, hogy elhallgattassa a teljess\u00e9g ut\u00e1ni term\u00e9szetes v\u00e1gy\u00e1t, mik\u00f6zben kez\u00e9ben tartja az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st.<\/p>\n<p>A boldogs\u00e1g azonnal lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik, ha az \u00e9n nem tal\u00e1lja t\u00f6bb\u00e9 fenyeget\u00e9snek a teljess\u00e9get. S val\u00f3ra v\u00e1lik, amint az \u00e9n felismeri a val\u00f3di kil\u00e9t\u00e9t \u00e9s belemer\u00fcl annak teljess\u00e9g\u00e9be.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>* Nichomachus Arisztotel\u00e9sz fia volt&nbsp;<\/p>\n<p class=\"text-align-justify\">\n&nbsp;<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":6804,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110104],"tags_english_":[],"class_list":["post-89866","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-spiritsoul-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89866","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6804"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89866"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89866"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89866"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89866"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}