A francia filoz\u00f3fus \u00e9s misztikus eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben a szellemi v\u00e1laszt kereste a vil\u00e1g \u00e1llapota felett \u00e9rzett k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n
Filoz\u00f3fiai tanulm\u00e1nyai \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 tan\u00e1ri karrierje ut\u00e1n politikailag elk\u00f6telezte mag\u00e1t, \u00e9s bel\u00e9pett a szakszervezetbe. Egy jobban m\u0171k\u00f6d\u0151 vil\u00e1g\u00e9rt k\u00fczd\u00f6tt, amelyben az emberek nem csak dolgoz\u00f3 robotok; egy olyan vil\u00e1g\u00e9rt, amelyben az emberit a m\u0171v\u00e9szetek \u00e9s tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9sek t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k. E c\u00e9lb\u00f3l ingyenes tanfolyamokat \u00e9s esti besz\u00e9lget\u00e9seket tartott a gy\u00e1ri munk\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra, megpr\u00f3b\u00e1lva \u00f6sszeegyeztetni a szellemi \u00e9s fizikai munk\u00e1t egym\u00e1ssal.<\/p>\n
Ez id\u0151 alatt egy \u00e9v fizet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli szabads\u00e1got vett ki, hogy megismerje az ipari munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket. Er\u0151fesz\u00edt\u00e9sei azonban meghaladt\u00e1k fizikai \u00e9s szellemi erej\u00e9t, ez\u00e9rt felhagyott ezzel a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1ssal.<\/p>\n
A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa esem\u00e9nyei \u00e1ltal fenyegetve egyre ink\u00e1bb saj\u00e1t szellemi otthon\u00e1t kereste. \u00cdgy a szanszkrit nyelv tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ba kezdett, Pitagorasz, Plat\u00f3n, a manicheusok tan\u00edt\u00e1saihoz \u00e9s mindenekel\u0151tt a kat\u00e1rok szellemi mozgalma fel\u00e9 fordult. A kat\u00e1rok vil\u00e1gn\u00e9zete illeszkedett a saj\u00e1t gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1hoz.<\/em> V\u00e9lem\u00e9nye szerint a kat\u00e1rok voltak Plat\u00f3n gondolkod\u00e1s\u00e1nak, az ezoterikus doktr\u00edna \u00e9s az eredeti miszt\u00e9riumok \u00f6r\u00f6k\u00f6sei. A Kat\u00e1r Egyh\u00e1z volt a Tiszt\u00e1k Egyh\u00e1za, amely elutas\u00edtott mindent, amelynek b\u00e1rmi k\u00f6ze is volt az er\u0151szakhoz. Simone Weil vonzalmat \u00e9rzett a kat\u00e1rok aszk\u00e9tizmusa ir\u00e1nt, mivel \u0151 maga is elutas\u00edtotta a materi\u00e1lis \u00e9letet.<\/p>\n A kat\u00e1rok a k\u00f6z\u00e9pkorban \u00e9ltek Franciaorsz\u00e1g d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, Languedocban, \u00e9s az id\u0151 t\u00e1jt \u201ebonnes hommes\u201d -nak h\u00edvt\u00e1k \u0151ket, j\u00f3 embereknek. Aki e k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagja lett, feladta mag\u00e1ntulajdon\u00e1t. Testv\u00e9reiket \u00e9s embert\u00e1rsaikat munk\u00e1val \u00e9s \u00e1pol\u00e1ssal szolg\u00e1lt\u00e1k, visszavonult szellemi \u00e9letet \u00e9ltek, \u00e9s szellemileg azokr\u00f3l is gondoskodtak, akik kapcsolatba ker\u00fcltek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel. J\u00e1nos Evang\u00e9liuma \u00e1llt szellemi ir\u00e1nyul\u00e1suk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban.<\/p>\n Simone Weil ezt \u00edrja 1939-es, a Languedoc kult\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 filoz\u00f3fiai tanulm\u00e1ny\u00e1ban, melyet \u0151 \u201eGenius Occitanic”-nak, \u201eLe G\u00e9nie d’Oc”-nak h\u00edv:<\/p>\n \u201eA Krisztus ut\u00e1ni sz\u00e1zadokban csak egyetlen alkalommal l\u00e9tezett egy mediterr\u00e1n kult\u00fara, amely ha es\u00e9lyt kapott volna, tal\u00e1n annyi szabads\u00e1got \u00e9s szellemi kreativit\u00e1st val\u00f3s\u00edthatott volna meg, mint az \u00f3kori G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g: ez a Kat\u00e1rok Languedoc-ja.”<\/p>\n A kat\u00e1rok felszabad\u00edt\u00f3 mozgalm\u00e1t a XIII. sz\u00e1zadban a p\u00e1pa \u00e9s a francia kir\u00e1ly koal\u00edci\u00f3ja s\u00f6p\u00f6rte el \u00fcld\u00f6z\u00e9ssel \u00e9s n\u00e9pirt\u00e1ssal. A szerz\u0151 nyers szavakkal \u00edt\u00e9lte el a t\u00f6rt\u00e9nteket. <\/p>\n <\/p>\n \u201eSz\u00fcks\u00e9g a gy\u00f6kerekre” \u2013 az emberi l\u00e9lek sz\u00fcks\u00e9glete<\/strong><\/p>\n Nagyon szomor\u00fa, hogy Simone Weilnek 1942 m\u00e1jus\u00e1ban el kellett hagynia Franciaorsz\u00e1got \u00fcld\u00f6z\u00f6tt zsid\u00f3k\u00e9nt a h\u00e1bor\u00fas esem\u00e9nyek miatt. El\u0151sz\u00f6r sz\u00fcleivel egy\u00fctt Amerik\u00e1ba utaztak. De 1942 november\u00e9ben visszat\u00e9rt Eur\u00f3p\u00e1ba, \u00e9s Londonban telepedett le.<\/p>\n Ott megpr\u00f3b\u00e1lt akt\u00edv szerepet v\u00e1llalni az Ellen\u00e1ll\u00e1sban, de ez nem siker\u00fclt a tervei szerint. Kiadta a \u201eBegy\u00f6kerezetts\u00e9g\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171vet, amelyben kidolgozta a t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi magatart\u00e1s ir\u00e1nyelveit. Az \u00edr\u00e1sban a hangs\u00faly az emberi l\u00e9lek figyelembev\u00e9tel\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9n volt. Munk\u00e1j\u00e1ban ezeket a spiritu\u00e1lis ig\u00e9nyeket olyan \u00e9rt\u00e9kekkel magyar\u00e1zta, mint a rend, szabads\u00e1g, engedelmess\u00e9g, felel\u0151ss\u00e9g, egyenl\u0151s\u00e9g, biztons\u00e1g \u00e9s igazs\u00e1g.<\/p>\n Gondolatai nagyon k\u00fcl\u00f6nlegesek \u00e9s szokatlanok voltak, \u00e9s messze megel\u0151zt\u00e9k kor\u00e1t. N\u00e9h\u00e1ny jelent\u0151s pszichol\u00f3giai \u00e1ll\u00edt\u00e1st tartalmaztak, \u00e9s nagy pontoss\u00e1ggal lettek megfogalmazva. Sokan Simone Weilt tartj\u00e1k a modern t\u00e1rsadalmi-politikai gondolkod\u00e1s \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9nek \u00e9les esz\u0171 elemz\u00e9sei \u00e9s nonkonformista n\u00e9zetei miatt.<\/p>\n Weil a \u201efelel\u0151ss\u00e9g\u201d-r\u0151l \u00e9s a \u201eszabads\u00e1g\u201d-r\u00f3l<\/strong><\/p>\n Sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g \u00e9s felel\u0151ss\u00e9g, az \u00e9rz\u00e9s, hogy valaki hasznos, hogy n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen, ezek az emberi l\u00e9lek \u00e9let\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gletei. Ebben a tekintetben teljes kifoszt\u00e1snak lehet\u00fcnk tan\u00fai p\u00e9ld\u00e1ul munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g eset\u00e9n; m\u00e9g akkor is, ha a munkan\u00e9lk\u00fcli megkapja a sz\u00fcks\u00e9ges seg\u00e9lyt. Minden embernek meg kell \u00e9rtenie l\u00e9t\u00e9nek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t \u00e9s hasznoss\u00e1g\u00e1t annak a tudat\u00e1val, hogy munk\u00e1j\u00e1val hozz\u00e1j\u00e1rul a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez.<\/p>\n Simone Weil szerint a \u201eszabads\u00e1g” kifejez\u00e9s mag\u00e1ban foglalja a v\u00e1laszt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A lehet\u0151s\u00e9get az adott val\u00f3s\u00e1gon bel\u00fcl. Az emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben \u00e9l\u00e9s k\u00f6z\u00f6s el\u0151nyei korl\u00e1tozz\u00e1k ezt a v\u00e1laszt\u00e1st. A mindennapi \u00e9letben a szabads\u00e1g \u00edgy mindig korl\u00e1tozott. A tudatban a szabads\u00e1g teljes \u00e9s korl\u00e1tlan lehet.<\/p>\n Az \u00edr\u00e1s a plat\u00f3ni ide\u00e1k elm\u00e9let\u00e9n alapszik, amellyel Plat\u00f3n megpr\u00f3b\u00e1lta hihet\u0151en megk\u00f6zel\u00edteni a l\u00e9lek halhatatlans\u00e1g\u00e1t. Azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st vonta le, hogy az ember rendelkezik azzal a velesz\u00fcletett k\u00e9pess\u00e9ggel, hogy eml\u00e9kezzen isteni eredet\u00e9re. Plat\u00f3n azzal is \u00e9rvelt, hogy az \u00e1llam feladata, hogy lehet\u0151v\u00e9 tegye a polg\u00e1roknak a filoz\u00f3fiai oktat\u00e1si programokban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telt, hogy felismerj\u00e9k val\u00f3di sorsukat, \u00e9s \u00edgy megtal\u00e1lj\u00e1k az ir\u00e1nyokat \u00e9let\u00fck k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9seiben.<\/p>\n Miut\u00e1n a h\u00e1bor\u00fa a gy\u00f6kereikt\u0151l megfosztotta \u0151ket, Simone Weil szerint az embereknek ism\u00e9telten kapcsol\u00f3dniuk kell olyan \u00e9rt\u00e9kekhez, mint a sz\u00fcl\u0151haza, nyelv, kult\u00fara, foglalkoz\u00e1s, lak\u00f3hely. Az ilyen k\u00f6tel\u00e9kek hi\u00e1nya a gondolkod\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nye szerint a „gy\u00f6k\u00e9rtelens\u00e9g vagy hontalans\u00e1g” betegs\u00e9g\u00e9hez vezet. Weil a \u201eBegy\u00f6kerezetts\u00e9g\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9ben a \u201ehontalann\u00e1 v\u00e1l\u00e1sr\u00f3l\u201d \u00edr: a hontalans\u00e1ggal ellent\u00e9tben az ember gy\u00f6kerei val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az emberi l\u00e9lek legfontosabb \u00e9s legink\u00e1bb al\u00e1becs\u00fclt sz\u00fcks\u00e9glete.<\/p>\n Mert az embernek gy\u00f6kere van a val\u00f3di, akt\u00edv \u00e9s term\u00e9szetes r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9n kereszt\u00fcl egy olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, amely \u00e9letben tartja <\/em>a m\u00falt egyes kincseit \u00e9s a j\u00f6v\u0151 bizonyos c\u00e9ljait. Ezt a r\u00e9szv\u00e9telt a hely, a sz\u00fclet\u00e9s, a foglalkoz\u00e1s \u00e9s az ismer\u0151s k\u00f6rnyezet jellemzi. Minden embernek az ilyen gy\u00f6kerek sokas\u00e1g\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9ge.<\/p>\n A kat\u00e1rok modellje<\/strong><\/p>\n Kutat\u00e1sa sor\u00e1n a kat\u00e1rok \u00e9lete \u00e9s tettei inspir\u00e1lt\u00e1k Weilt, amik t\u00e1rsadalmi \u00e9s szellemi p\u00e9ldak\u00e9peiv\u00e9 v\u00e1ltak. \u0150 maga is \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy az er\u0151szakmentess\u00e9g \u00e9s a m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9g elveinek megfelel\u0151en \u00e9l egy magasabb rend t\u00e1gabb \u00e9rtelm\u00e9ben, ami engedelmess\u00e9get jelent az \u00f6r\u00f6k t\u00f6rv\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra, melyek a legbels\u0151 l\u00e9ny\u00fcnkben rejt\u0151znek. A szellemi \u00e9rtelemben vett szabads\u00e1got, ahogyan a kat\u00e1rok l\u00e1tt\u00e1k \u00e9s meg\u00e9lt\u00e9k, a szellemi tudat meg\u0151rizte, \u00e9s az isteni er\u0151kb\u0151l sz\u00fcletik. Ez egy olyan \u00e1llapot, amely akkor nyilv\u00e1nulhat meg, amikor a szellemi tudat \u00e1tveszi az uralmat az anyag felett.<\/p>\n Weil szabads\u00e1gfogalm\u00e1t most felv\u00e1ltotta az engedelmess\u00e9g fogalma. Sz\u00e1m\u00e1ra ez a fajta szabads\u00e1g v\u00e9g\u00fcl egyens\u00falyt teremt, \u00e9s ez az egyetlen hatalom adatik annak, aki meg\u00e9li.<\/p>\n V\u00e9g\u00fcl r\u00e1j\u00f6tt, hogy sem politikai, sem forradalmi tev\u00e9kenys\u00e9g nem adja meg a keresett v\u00e1laszt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00e9rt, mert \u0151t mag\u00e1t teljesen \u00e1thatotta az er\u0151szakmentess\u00e9g gondolata.<\/p>\n Simone Weil 34 \u00e9vesen, 1943. augusztus 24-\u00e9n halt meg Londonban, az \u00e9hez\u00e9s \u00e9s a tuberkul\u00f3zis k\u00f6vetkezt\u00e9ben fell\u00e9p\u0151 sz\u00edvel\u00e9gtelens\u00e9gben. Sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli munk\u00e1t hagyott h\u00e1tra. A legt\u00f6bb \u00edr\u00e1sa csak hal\u00e1la ut\u00e1n jelent meg. Gondolatokat \u00e9s sz\u00f6vegeket tartalmaznak filoz\u00f3fi\u00e1r\u00f3l \u00e9s kult\u00farfiloz\u00f3fi\u00e1r\u00f3l, teol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l \u00e9s miszticizmusr\u00f3l, valamint t\u00e1rsadalmi reformokr\u00f3l \u00e9s szoci\u00e1lpolitikai k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9seket is.<\/p>\n <\/p>\n Id\u00e9zetek Simone Weilt\u0151l:<\/strong><\/p>\n \u201eNem az egy\u00e9ni ember szereti a felebar\u00e1tj\u00e1t, hanem benne l\u00e9v\u0151 Isten szereti a felebar\u00e1tot.\u201d<\/p>\n \u201eM\u00e9g a vil\u00e1g sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek szeretete is csak az isteni szeretet ut\u00e1nzata, mely megteremtette a vil\u00e1gegyetemet.\u201d<\/p>\n <\/p>\n Hivatkoz\u00e1sok<\/em><\/strong>:<\/em><\/strong><\/p>\n Simone Weil: Begy\u00f6kerezetts\u00e9g \u2013 El\u0151hang az emberi l\u00e9nnyel szembeni k\u00f6teless\u00e9gek nyilatkozat\u00e1hoz<\/em><\/p>\n (L’Enracinement \u2013 Pr\u00e9lude \u00e0 une d\u00e9claration des devoirs envers l’\u00eatre humain, <\/em>1943)<\/em><\/p>\n Angelica Krogmann: Simone Weil<\/em>, Reinbek 1970<\/p>\n Ulrike Voigt: Misztikusn\u0151k: A spiritu\u00e1lis n\u0151k ereje<\/em>, Stuttgart 2017<\/p>\n (Mystikerinnen: Die Kraft spiritueller Frauen)<\/em><\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":6694,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110104],"tags_english_":[],"class_list":["post-89826","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-spiritsoul-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89826","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6694"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89826"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89826"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89826"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89826"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}