{"id":89809,"date":"2019-09-03T17:31:13","date_gmt":"2019-09-03T17:31:13","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/a-kereszteny-kor-noi-beavatottjai-madame-blavatsky-a-mesterek-hirnoke\/"},"modified":"2019-09-03T17:31:13","modified_gmt":"2019-09-03T17:31:13","slug":"a-kereszteny-kor-noi-beavatottjai-madame-blavatsky-a-mesterek-hirnoke","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-kereszteny-kor-noi-beavatottjai-madame-blavatsky-a-mesterek-hirnoke\/","title":{"rendered":"A kereszt\u00e9ny kor n\u0151i beavatottjai: Madame Blavatsky, a mesterek h\u00edrn\u00f6ke"},"content":{"rendered":"

Lehet, hogy sohasem hallottak Helena Petrovna Blavatsky-r\u00f3l, de meg kell jegyezn\u00fcnk, hogy a vil\u00e1gr\u00f3l alkotott k\u00e9p\u00fcnk tal\u00e1n eg\u00e9szen m\u00e1s lenne ennek az orosz asszonynak az \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl, aki egy nemesi csal\u00e1dban sz\u00fcletett 1831-ben. Blavatsky elm\u00e9ket \u00e9s sz\u00edveket nyitott meg, t\u00f6bbsz\u00e1z \u00e9ves dogm\u00e1k megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9vel emberek ezreinek a hit\u00e9t szabad\u00edtotta fel, a tizenkilencedik sz\u00e1zad egyik legkiemelked\u0151bb alakjak\u00e9nt \u00e9s beavatottk\u00e9nt olyasmire mutatott r\u00e1, amit szinte senki sem l\u00e1thatott. Nagy hat\u00e1ssal volt a m\u0171v\u00e9szekre, p\u00e9ld\u00e1ul a portug\u00e1l k\u00f6lt\u0151re, Fernando Pesso\u00e1ra, aki az egyik b\u00f6lcsess\u00e9gsz\u00f6veget, amit Blavatsky nyugatra hozott (A csend hangj\u00e1t), portug\u00e1lra ford\u00edtotta, valamint t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt olyan szellemi k\u00e9pess\u00e9g\u0171 emberekre, mint Gandhi, Mondriaan, Bernard Shaw \u00e9s Aldous Huxley.<\/p>\n

Egy olyan korban, amikor a n\u0151knek h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u00fck volt a t\u00e1rsadalomban \u00e9s nem \u00e9lhett\u00e9k szabadon az \u00e9let\u00fcket, Blavatsky megel\u0151zte a kor\u00e1t. Fiatal n\u0151k\u00e9nt felbontott egy t\u00e9ves h\u00e1zass\u00e1got \u00e9s beutazta a vil\u00e1got az igazs\u00e1got keresve, bele\u00e1sva mag\u00e1t a tudom\u00e1nyokba \u00e9s a spiritualit\u00e1s \u00e1pol\u00e1s\u00e1ba.<\/p>\n

Madame Blavatsky (ezen a n\u00e9ven v\u00e1lt ismertt\u00e9) kiv\u00e9teles intelligenci\u00e1val rendelkez\u0151 kultur\u00e1lt, tanult n\u0151 volt. Azt mondj\u00e1k, hogy olyan lelki er\u0151vel rendelkezett, ami ritk\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 meg egyetlen emberben. Tibetben, ahov\u00e1 egyik \u00fatja vezetett, betekint\u00e9st nyert a titkos tan\u00edt\u00e1sokba a beavatottak \u00e9s a mesterek \u00e1ltal, akik r\u00e1b\u00edzt\u00e1k azt a k\u00fcldet\u00e9st, hogy szabadd\u00e1 tegye a tiszta spiritualit\u00e1st egy olyan vil\u00e1gban, ami egyre jobban elanyagiasult. Blavatsky sz\u00e1m\u00e1ra lehets\u00e9ges volt, hogy \u00fajra fel\u00e9lessze az \u0151si szellemi hagyom\u00e1nyokat.<\/p>\n

Ehhez a kezd\u0151 l\u00e9p\u00e9s akkor t\u00f6rt\u00e9nt meg, amikor k\u00f6zz\u00e9 tette A leleplezett \u00cdzisz: kulcs az \u0151si \u00e9s modern tudom\u00e1ny \u00e9s teol\u00f3gia miszt\u00e9riumaihoz<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t, amit New Yorkban adtak ki 1877-ben. Els\u0151 munk\u00e1ja sz\u00e1mos tanult embert megd\u00f6bbentett abban az id\u0151ben, k\u00f6zt\u00fck vall\u00e1si vezet\u0151ket, keletkutat\u00f3kat \u00e9s tud\u00f3sokat. Ebben a m\u0171v\u00e9ben Blavatsky meggy\u0151z\u0151 bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t ny\u00fajtotta annak, hogy m\u00e9lyrehat\u00f3 ismeretekkel rendelkezik az emberis\u00e9g szellemi hagyom\u00e1nyait illet\u0151en, olyan ezoterikus tan\u00edt\u00e1sokra vil\u00e1g\u00edtva r\u00e1, amelyek minden szellemi hagyom\u00e1nynak az alapj\u00e1ul szolg\u00e1lnak. A leleplezett \u00cdzisszel felfedte \u00e9s a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 t\u00e1rta a l\u00e1thatatlan vil\u00e1got.<\/p>\n

\"Blavatsky\"<\/p>\n

Feladata folytat\u00e1sak\u00e9nt 1888-ban kiadta a Titkos tan\u00edt\u00e1sok: A tudom\u00e1ny, vall\u00e1s \u00e9s filoz\u00f3fia szint\u00e9zise<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t, amit mesterm\u0171v\u00e9nek tartanak \u00e9s ami az ezoterika klasszikus m\u0171v\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. El\u0151tte a keletr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 ezoterikus tan\u00edt\u00e1sokat nyugaton csak sz\u0171kebb k\u00f6r\u00f6k ismert\u00e9k. S a tud\u00e1s szintje, mondhatni, m\u00e9g ezekben a k\u00f6r\u00f6kben is korl\u00e1tozott volt. Blavatksy k\u00f6nyvei, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00e9t fentebb eml\u00edtett m\u0171, kem\u00e9ny csap\u00e1st m\u00e9rtek a kor megkrist\u00e1lyosodott elk\u00e9pzel\u00e9seire, \u00e9s megt\u00e1madt\u00e1k a vall\u00e1si dogm\u00e1kat \u00e9s babon\u00e1kat \u00e9pp\u00fagy, mint a materializmuson h\u00edz\u00f3 tudom\u00e1nyt.<\/p>\n

Ily m\u00f3don Blavatsky \u00f3ri\u00e1si szellemi forradalmat id\u00e9zett el\u0151 a vil\u00e1gban. Szabadd\u00e1 tette a gn\u00f3zis val\u00f3di \u00e9rtelm\u00e9t az\u00e1ltal, hogy a tov\u00e1bbiakban meg\u00edrta az \u00e1ltala \u201evesztesek t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek\u201d nevezett m\u0171v\u00e9t, vil\u00e1gosan utalva ezzel arra a t\u00e9nyre, hogy a hivatalos egyh\u00e1z \u00fcld\u00f6zte a kereszt\u00e9nys\u00e9g hajnala \u00f3ta l\u00e9tez\u0151 gnosztikus szekt\u00e1kat, \u00e9s elpuszt\u00edtotta a k\u00f6vet\u0151iket.<\/p>\n

Blavatsky saj\u00e1t keres\u00e9s\u00e9nek k\u00f6vetkezt\u00e9ben eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t a bels\u0151 munka terjeszt\u00e9s\u00e9nek szentelte.<\/p>\n

Blavatsky az Egyetemes Igazs\u00e1g beavatottjainak az ismertet\u0151jegyeit viseli \u00e9s t\u00f6bb, mint egy \u00e9vsz\u00e1zaddal a hal\u00e1la ut\u00e1n, ami 1891-ben k\u00f6vetkezett be, viszonylag k\u00f6nny\u0171 \u00f6sszegezni a legf\u0151bb teljes\u00edtm\u00e9nyeit.<\/p>\n

Hogy felkeltse az emberek \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t a term\u00e9szet sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 megismer\u00e9s\u00e9re, Blavatsky el\u0151sz\u00f6r pszichikai erej\u00e9nek megmutat\u00e1s\u00e1val h\u00edvta fel mag\u00e1ra a figyelm\u00fcket. Mintha azt mondta volna, \u201eN\u00e9zz\u00e9tek, \u00e9n t\u00f6bbet tudok mondani nektek err\u0151l.\u201d Mindig el\u00e9rhet\u0151, l\u00e9nyegre t\u00f6r\u0151 \u00e9s vil\u00e1gos volt. Megmutatta mag\u00e1t \u00e9s azut\u00e1n \u00e9rthet\u0151v\u00e9 tette mag\u00e1t. S \u00f6nmaga \u00e9rthet\u0151v\u00e9 t\u00e9tel\u00e9vel a vil\u00e1gegyetemet \u00e9s az igazs\u00e1got tette \u00e9rthet\u0151v\u00e9.<\/p>\n

K\u00e9s\u0151bb eml\u00e9keztette a vil\u00e1got arra az \u00fczenetre, hogy a csend hangja mindegyik\u00fcnkben l\u00e9tezik, tekintet n\u00e9lk\u00fcl arra, hogy kik vagy mik vagyunk. Mindenki k\u00e9pes meghallani a bels\u0151 hangj\u00e1t \u00e9s egyedis\u00e9ge, illetve ellentmond\u00e1soss\u00e1ga ellen\u00e9re is \u00e9s k\u00e9pes hallgatni r\u00e1. A benyom\u00e1s, akarat \u00e9s odaad\u00e1s csup\u00e1n hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se.<\/p>\n

Ami azonban az Egyetemes Igazs\u00e1g egyik nagy beavatottj\u00e1v\u00e1 koron\u00e1zza, az k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl az a t\u00e9ny, hogy hozz\u00e1j\u00e1rult az Egyetemes Szerzet egy \u00fajabb l\u00e1ncszem\u00e9nek a l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez.<\/p>\n

Blavatsky seg\u00edtett elterjeszteni a H\u00e9t B\u00f6lcs \u0151si, keleti tan\u00edt\u00e1sainak, a hinduizmusnak \u00e9s a buddhizmusnak a val\u00f3di szellemi \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t. Valamint \u00fajra felkeltette az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st a hermetikus-gnosztikus miszt\u00e9riumok \u00e9s b\u00f6lcsess\u00e9g ir\u00e1nt, megnyitva az utat sz\u00e1mos ezoterikus mozgalom \u00e9s gnosztikus iskola l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez, melyeknek egyike az Arany R\u00f3zsakereszt Szellemi Iskol\u00e1ja.<\/p>\n

Helena Blavatsky n\u0151i mivolt\u00e1ban egy olyan szellemi hull\u00e1mot ind\u00edtott el, ami a vil\u00e1got felk\u00e9sz\u00edtette a V\u00edz\u00f6nt\u0151 korszakra, melynek ereje arra sz\u00f3l\u00edtja fel az embert, hogy t\u00e9rjen vissza az eredeti \u00e1llapot\u00e1hoz.<\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

Forr\u00e1sok:<\/p>\n

 <\/p>\n

Helena P. Blavatsky \u2013 A leleplezett \u00cdzisz –<\/em> Kulcs az \u0151si \u00e9s modern tudom\u00e1ny \u00e9s teol\u00f3gia miszt\u00e9riumaihoz<\/em> \u2013 1. k\u00f6tet, 1995<\/p>\n

Daniel Caldwell – Madame Blavatsky ezoterikus vil\u00e1ga<\/em> \u2013 Egy modern szfinx \u00e9lt\u00e9nek jelenetei<\/em>, 2003<\/p>\n

Peter Huijs \u2013 A vil\u00e1g sz\u00edv\u00e9nek h\u00edv\u00e1sa<\/em>, 2015.<\/p>\n

„A Gn\u00f3zis \u00fajb\u00f3li felfedez\u00e9se III”<\/em>, Pentagram Magazin, 2015\/3. sz\u00e1m<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":6655,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078],"tags_english_":[],"class_list":["post-89809","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89809","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6655"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89809"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89809"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89809"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89809"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}