{"id":89742,"date":"2019-07-21T18:04:44","date_gmt":"2019-07-21T18:04:44","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/a-beteg-sziv-2-resz\/"},"modified":"2019-07-21T18:04:44","modified_gmt":"2019-07-21T18:04:44","slug":"a-beteg-sziv-2-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/a-beteg-sziv-2-resz\/","title":{"rendered":"A beteg sz\u00edv 2. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

Sz\u00edv\u00fcnk szinkronban \u00e1ll a kozmosszal<\/strong><\/p>\n

Rudolf Steiner sz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt a sz\u00edvet \u201ebels\u0151, szellemileg \u00e9rz\u00e9keny szervnek\u201d nevezte. Megfigyelte a sz\u00edv \u00e9s a l\u00e9gz\u00e9s fiziol\u00f3giai ritmusa \u00e9s a kozmikus peri\u00f3dusoss\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot \u00e9s tal\u00e1lt n\u00e9h\u00e1ny egybees\u00e9st. A \u201eplat\u00f3ni vil\u00e1g\u00e9v\u201d 25.920 \u00e9vig tart. Egy eg\u00e9szs\u00e9ges ember kb. 18-szor l\u00e9legzik percenk\u00e9nt, amikor nyugalomban van. 24 \u00f3ra alatt kb. 25.920 alkalommal vesz leveg\u0151t. Ha az ember el\u00e9ri a \u201ebiblikus\u201d 71 \u00e9ves kort, akkor \u00f6sszesen 25.915 napot \u00e9lt. L\u00e1tjuk, hogy a mikro-ritmus \u00e9s a makro-ritmus szorosan \u00f6sszef\u00fcgg egym\u00e1ssal. Ez a fejl\u0151d\u00e9s tiszt\u00e1n gazdas\u00e1gos haszna.<\/p>\n

Steiner a sz\u00edv \u00e9s az \u00e9rrendszer fiziol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t a saj\u00e1t ihlete \u00e9s meg\u00e9rz\u00e9se alapj\u00e1n szerzett tapasztalataival hozta mindenre kiterjed\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe. 1920-ban az orvostanhallgat\u00f3knak azt magyar\u00e1zta, hogy a v\u00e9r\u00e1ram mozgatja a sz\u00edvet \u00e9s id\u00e9zi el\u0151 a sz\u00edvver\u00e9st. Szerinte nem a sz\u00edvizom \u00fagynevezett pump\u00e1l\u00f3 hat\u00e1sa az, ami a v\u00e9rt kering\u00e9sre k\u00e9szteti \u2013 ahogy azt a materialista sz\u00edvkutat\u00e1s 400 \u00e9ve felt\u00e9telezi.<\/p>\n

Steiner ennek a k\u00fcl\u00f6nleges szervnek egy \u00e1tfog\u00f3 n\u00e9zete fel\u00e9 nyitotta meg a kapukat, amikor azt mondta: \u201eAz eg\u00e9sz vil\u00e1gi folyamat, a vil\u00e1goss\u00e1g \u00e9s a f\u00f6ldi neh\u00e9zked\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti harc, a sz\u00edvben t\u00fckr\u00f6z\u0151dik.\u201d<\/p>\n

Paracelsus szint\u00e9n l\u00e1tta a fent \u00e9s lent ilyesfajta szinkronban \u00e1ll\u00e1s\u00e1t, amikor azt mondta: \u201eAmilyen m\u00e9rt\u00e9kben hat a nap a f\u00f6ldre, olyan m\u00e9rt\u00e9kben hat a sz\u00edv a testre.\u201d<\/p>\n

Az arany, a Nap f\u00e9me, k\u00f6zvetlen anal\u00f3gi\u00e1ban \u00e1ll a sz\u00edvvel, mivel ugyan\u00fagy mag\u00e1ban hordozza a f\u00e9nyt \u00e9s a neh\u00e9zked\u00e9st. \u00c9rthet\u0151, hogy az arany finom\u00edtott form\u00e1ban csod\u00e1latos gy\u00f3gyhat\u00e1st fejt ki a beteg sz\u00edvre Paracelsus \u00e1tfog\u00f3 gy\u00f3gy\u00e1szat\u00e1ban \u00e9s az \u00f6sszes ezt k\u00f6vet\u0151 gy\u00f3gy\u00edt\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sban.<\/p>\n

Steiner azt magyar\u00e1zta a tan\u00edtv\u00e1nyainak, hogy az emberi szervezetben h\u00e1rom bels\u0151 p\u00f3lus van. Fent az \u00e9rz\u00e9kek \u00e9s idegek rendszere, ami szab\u00e1lyoz, lent az anyagcsere \u00e9s a v\u00e9gtagok rendszere, ami a fiziol\u00f3gi\u00e1t ir\u00e1ny\u00edtja, \u00e9s k\u00f6z\u00e9pen van a sz\u00edv \u00e9s a l\u00e9gz\u00e9s ritmusos rendszere. A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 az, ami kiegyenl\u00edt \u00e9s k\u00f6zvet\u00edt ily m\u00f3don tartva fenn az egyens\u00falyt.<\/p>\n

Ez\u00e9rt a sz\u00edv l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa, mint a fent \u00e9s a lent k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll\u00f3 harm\u00f3nia eszk\u00f6ze.<\/p>\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen az ember als\u00f3bb r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban keletkez\u0151 anyagcsere rendelleness\u00e9gek, amelyek abb\u00f3l ad\u00f3dnak, hogy a felvett t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot nem tudjuk feldolgozni vagy valamit m\u00e1sf\u00e9lek\u00e9ppen nem tudunk \u201emegem\u00e9szteni\u201d, ezt az inform\u00e1ci\u00f3t \u201ekisug\u00e1rozz\u00e1k\u201d a k\u00f6zpontnak \u00e9s ily m\u00f3don ritmuszavarok keletkeznek, aminek nyom\u00e1n a sz\u00edv, a k\u00f6zpontunk, megpr\u00f3b\u00e1lja helyre\u00e1ll\u00edtani a harm\u00f3ni\u00e1t.<\/p>\n

Mindny\u00e1jan ismerj\u00fck azokat a t\u00fcneteket, amikor valamilyen \u00e9tellel szemben \u00e9rz\u00e9kenyek vagyunk, a sz\u00edvritmusunk megemelkedik nem sokkal az ut\u00e1n hogy ett\u00fcnk, vagy sz\u00edvdobban\u00e1s kihagy\u00e1sokat tapasztalunk amikor g\u00e1zok keletkeznek a v\u00e9konyb\u00e9lben.<\/p>\n

A taoista gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s m\u0171v\u00e9szet\u00e9b\u0151l, a klasszikus akupunkt\u00far\u00e1b\u00f3l ismerj\u00fck a sz\u00edv \u00e9s a v\u00e9konyb\u00e9l k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll\u00f3 kapcsolatot. A v\u00e9konyb\u00e9l mesteri \u00e9s nagyon differenci\u00e1lt em\u00e9szt\u0151szerv. A jin t\u00edpus\u00fa sz\u00edv jang megfelel\u0151je. Az \u201eanya-fi\u00fa\u201d kapcsolat ahhoz a t\u00e9nyhez vezet, hogy az \u201eanya\u201d, a \u201eval\u00f3 \u00e9lethez\u201d hasonl\u00f3an, megpr\u00f3b\u00e1lja harmoniz\u00e1lni a \u201efi\u00e1val\u201d kapcsolatos neh\u00e9zs\u00e9geket.<\/p>\n

Amikor a \u201efi\u00fa\u201d gyenges\u00e9ge nagyon egy\u00e9rtelm\u0171, akkor t\u00f6bb g\u00e1z keletkezik, ami megemeli a rekeszizmot, ami azt\u00e1n nem csak sz\u00edvritmus zavarhoz, hanem sz\u00edvszorong\u00e1shoz is vezethet (\u201eR\u00f6mheld hat\u00e1s\u201d).<\/p>\n

Steiner \u00e1tfog\u00f3 n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t a m\u00falt sz\u00e1zad n\u00e9h\u00e1ny kutat\u00f3ja is osztotta (pl. Prof. Mendelsohn Berlinb\u0151l, Dr. Nieper Hannoverb\u0151l, Wilfried Hacheney m\u00e9rn\u00f6k Detmoldb\u00f3l\u2026), akik arra az eredm\u00e9nyre jutottak, hogy a sz\u00edv nem csak motork\u00e9nt, hanem nagyon finom szab\u00e1lyoz\u00f3szervk\u00e9nt is m\u0171k\u00f6dik.<\/p>\n

 <\/p>\n

A sz\u00edv, mint a szervezet\u00fcnk kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zpontja<\/strong><\/p>\n

1996-ban publik\u00e1lt\u00e1k az egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli Paul Pearsell kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeit, aki k\u00eds\u00e9rletek alapj\u00e1n kimutatta, hogy a sz\u00edv az eg\u00e9sz szervezet kulcsfontoss\u00e1g\u00fa kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zpontja. A t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3 eredm\u00e9nyeket kardio-energetika n\u00e9ven hozt\u00e1k nyilv\u00e1noss\u00e1gra. Ezek az eredm\u00e9nyek igazolj\u00e1k Steiner holisztikus n\u00e9zet\u00e9t, de a materialista ortodox kardiol\u00f3gi\u00e1ban t\u00e9nylegesen nem tal\u00e1ltak visszhangra. Pearsell kutat\u00e1sa sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy a sz\u00edv a legnagyobb elektrom\u00e1gneses energiatermel\u0151 az emberi testben. A sz\u00edv azonnal \u00e9s teljesen \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u00f3don reag\u00e1l a k\u00f6rnyezet elektrom\u00e1gneses impulzusaira, nem csak az agy parancs\u00e1ra, hanem az agy \u201etudt\u00e1n k\u00edv\u00fcl\u201d is.<\/p>\n

Ki lehetne mutatni egy finom energi\u00e1t, ami csak a sz\u00edvb\u0151l sug\u00e1rzik, amit csak a sz\u00edv vesz fel \u00e9s tov\u00e1bb\u00edt. Mivel a sz\u00edv test\u00fcnk sejtjeinek az energiakezel\u0151je, a testi sejtek jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t id\u00e9zheti el\u0151, amit info-energetikai sejtmem\u00f3riak\u00e9nt \u00e1llap\u00edthatunk meg.<\/p>\n

A test minden sejtje \u2013 \u00e9s kb. 75 billi\u00f3 l\u00e9tezik \u2013 a sz\u00edv energi\u00e1j\u00e1ban \u201ef\u00fcrdik\u201d. A sz\u00edv minden l\u00fcktet\u0151 sejtje \u2013 \u00e9s sz\u00e1muk t\u00f6bb milli\u00f3ra tehet\u0151 \u2013 saj\u00e1t alapvet\u0151 ritmussal rendelkezik. A sz\u00edv minden rezg\u0151 sejtj\u00e9nek alapt\u00f3nusa k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9s egyedi. \u00c9s minden sejt p\u00e1rbesz\u00e9dben \u00e1ll a t\u00f6bbivel, folytonos finom-anyagi szint\u0171 kommunik\u00e1ci\u00f3t folytatnak. Ebb\u0151l a pulz\u00e1l\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sb\u0151l egy egys\u00e9ges t\u00f3nus keletkezik, az egyedi, tapinthat\u00f3 sz\u00edvdobog\u00e1s. Olyan ez, mint egy zenekar, ami zen\u00e9szek milli\u00f3ib\u00f3l \u00e1ll, akik egy elk\u00e9pzelhetetlen\u00fcl ritmusos egys\u00e9g szimf\u00f3ni\u00e1j\u00e1t j\u00e1tssz\u00e1k, melyen kereszt\u00fcl az egy\u00e9ni l\u00e9t miszt\u00e9riuma hallhat\u00f3v\u00e1 \u00e9s tapinthat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\n

Ily m\u00f3don minden sz\u00edvdobban\u00e1s sokkal t\u00f6bb, mint csup\u00e1n l\u00fcktet\u0151 mozg\u00e1s. Egy energia-rejt\u00e9ly a fizikai szinten, egy finom energia-minta a l\u00e9lek szintj\u00e9n \u00e9s egy szinte megfoghatatlan energia-miszt\u00e9rium, ami a szellemi f\u00e9ny csod\u00e1it sz\u00f6vi bel\u00e9nk.<\/p>\n

Sz\u00edv\u00fcnk az energia \u00e9s a f\u00e9ny egyedi, l\u00fcktet\u0151 csod\u00e1ja.<\/p>\n

Elektrom\u00e1gneses sug\u00e1rz\u00e1sa 5000-szer er\u0151sebb, mint az agyunk\u00e9.<\/p>\n

 <\/p>\n

A sz\u00edv egy f\u00e9nyszerv<\/strong><\/p>\n

Sz\u00edv\u00fcnk legfinomabb n\u00e9zet\u00e9t illet\u0151en egy f\u00e9nyszerv \u00e9s enn\u00e9l fogva reag\u00e1l az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 szellemt\u00e9rb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 f\u00e9nyimpulzusokra.<\/p>\n

Ez az egyetemes f\u00e9ny minden sz\u00edvdobban\u00e1ssal \u201ebekopog\u201d a legbens\u0151bb l\u00e9ny\u00fcnk ajtaj\u00e1n, hogy befogadjuk \u00e9s fejl\u0151dhessen benn\u00fcnk. A sz\u00edv\u00fcnk kb. 100.000-et dobban naponta \u00e9s 40 milli\u00f3t egy \u00e9vben. 70 \u00e9v az kb. 3 billi\u00f3 sz\u00edvdobban\u00e1ssal egyenl\u0151. Lehets\u00e9ges, hogy az ember annyira megkem\u00e9ny\u00edtette a sz\u00edv\u00e9t, hogy nem hallja a szellem csendes kopogtat\u00e1s\u00e1t a sz\u00edv\u00e9nek ajtaj\u00e1n?<\/p>\n

A testb\u0151l j\u00f6v\u0151 v\u00e9r felv\u00e9tele \u00e9s a testbe t\u00f6rt\u00e9n\u0151 visszapump\u00e1l\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt van egy pillanatnyi sz\u00fcnet a sz\u00edvben, egy beteljes\u00fclt \u00e9s rem\u00e9nyteli v\u00e1rakoz\u00e1s, egyfajta k\u00fcl\u00f6n\u00f6s csend. Ezek azok a legkegyesebb pillanatok, amikor a kozmikus f\u00e9nyimpulzusok \u00e9rint\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik, ha megnyitjuk sz\u00edv\u00fcnket erre a jelen csendj\u00e9ben val\u00f3 szents\u00e9ges tal\u00e1lkoz\u00e1sra.<\/p>\n

Ha nem ragadjuk meg ezt a kegyelmet, amit a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre bocs\u00e1tanak, ha elnyomjuk azt a feladatot, hogy megnyilv\u00e1n\u00edtsuk az \u00f6r\u00f6k f\u00e9nyt a haland\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnkben, akkor a fizikai sz\u00edv \u00fagy reag\u00e1l, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1kat jelen\u00edt meg a fizikai s\u00edkon az\u00e9rt, hogy felismerj\u00fck a jelenlegi \u00e9let\u00e1llapotunkat, \u00e9s a gondolatainkat, \u00e9rz\u00e9seinket \u00e9s akaratimpulzusainkat egy m\u00e1sfajta cselekv\u00e9si alapra helyezz\u00fck, aminek nyom\u00e1n gy\u00f3gyul\u00e1s veheti kezdet\u00e9t.<\/p>\n

Sz\u00edv\u00fcnk e csod\u00e1latos ritmustev\u00e9kenys\u00e9ge teremti meg egy\u00e9nis\u00e9g\u00fcnk \u00e9letvitel\u00e9nek egyedi volt\u00e1t.<\/p>\n

\u00c9ppen ez\u00e9rt \u00e9rthet\u0151, hogy ennek a k\u00fcl\u00f6nleges szervnek az \u00e1thelyez\u00e9se egy m\u00e1sik emberbe, akinek m\u00e1s a tudat\u00e1llapota, \u00f6sszef\u00e9rhet\u0151s\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1t fog okozni. Ez\u00e9rt azok az emberek, akik egy m\u00e1sik ember sz\u00edv\u00e9vel \u00e9lnek, gyakran \u201eelidegened\u00e9st\u201d tapasztalnak. M\u00e1sfajta \u00e9letst\u00edlust, viselked\u00e9st alak\u00edtanak ki, ismeretlen hajlamokat \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st tapasztalnak \u00e9s sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck nem \u00e9rzik magukat azonosnak a kor\u00e1bbi \u00e9nj\u00fckkel, olyannyira, hogy m\u00e9ly depresszi\u00f3ba esnek. Teh\u00e1t meg\u00e9rtj\u00fck, hogy szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnk egyedis\u00e9ge \u00e9s annak megnyilv\u00e1nul\u00e1sa k\u00fcl\u00f6nleges m\u00f3don a sz\u00edv\u00fcnkbe van bev\u00e9sve.<\/p>\n

 <\/p>\n

(folytatjuk)<\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":6461,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-89742","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89742","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6461"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89742"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89742"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89742"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89742"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}