{"id":89687,"date":"2019-06-29T03:52:16","date_gmt":"2019-06-29T03:52:16","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/alkimia-a-bennunk-levo-aranyhoz-vezeto-ut-elso-resz\/"},"modified":"2019-06-29T03:52:16","modified_gmt":"2019-06-29T03:52:16","slug":"alkimia-a-bennunk-levo-aranyhoz-vezeto-ut-elso-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/alkimia-a-bennunk-levo-aranyhoz-vezeto-ut-elso-resz\/","title":{"rendered":"Alk\u00edmia \u2013 a benn\u00fcnk l\u00e9v\u0151 aranyhoz vezet\u0151 \u00fat Els\u0151 r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

Az alk\u00edmi\u00e1t a term\u00e9szetfiloz\u00f3fia egyik korai \u00e1g\u00e1nak tartj\u00e1k, ami az i.sz. els\u0151 sz\u00e1zadokban az alexandriai iskola hat\u00e1sa nyom\u00e1n \u00f6lt\u00f6tt alakot. Noha a r\u00e9gi \u00e9s az \u00faj elk\u00e9pzel\u00e9seket ott egyes\u00edtett\u00e9k egyedi szint\u00e9ziss\u00e9, ezt a tudom\u00e1nyt m\u00e9gsem \u0151k hozt\u00e1k l\u00e9tre. A Corpus Hermeticum sz\u00f6vegeit, ami az alk\u00edmi\u00e1nak valamif\u00e9le szellemi \u00e9s filoz\u00f3fiai identit\u00e1st adott, \u0151k ink\u00e1bb csak \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k \u00e9s rendszerezt\u00e9k. Tov\u00e1bb\u00e1 az alkimist\u00e1k egyik l\u00e9nyeges elk\u00e9pzel\u00e9se m\u00e1r Arisztotel\u00e9sz kor\u00e1bbi munk\u00e1iban is megtal\u00e1lhat\u00f3, ez az \u201e\u0151sanyag<\/em>\u201d, amib\u0151l a n\u00e9gy alapelem \u2013 a t\u0171z, a leveg\u0151, a v\u00edz \u00e9s a f\u00f6ld \u2013 sz\u00e1rmazik, melyeknek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ar\u00e1nya az \u00e1ltalunk ismert dolgokat alkotja.<\/p>\n

Tal\u00e1n nincs m\u00e9g egy olyan t\u00e9ma, ami m\u00e1r oly sok spekul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9s t\u00e1rgya lett volna, de bizton kijelenthetj\u00fck, hogy az alk\u00edmia egy \u0151si mitol\u00f3gia folytat\u00e1sa, amelyben a legend\u00e1s karakterek jelk\u00e9pes tartalm\u00e1t \u00e9s l\u00e9lekmin\u0151s\u00e9g\u00e9t a k\u00e9miai elemek valamivel egyetemesebb fogalm\u00e1val helyettes\u00edtik. Carl Jung kifejezetten hangs\u00falyozza az alk\u00edmia id\u0151tlen aktualit\u00e1s\u00e1t: \u201e[\u2026] az alk\u00edmiai jelk\u00e9pek vil\u00e1ga hat\u00e1rozottan nem a m\u00falt szem\u00e9tdombj\u00e1hoz tartozik, hanem nagyon is val\u00f3s \u00e9s \u00e9l\u0151 kapcsolatban \u00e1ll a tudatalatti l\u00e9lektan ter\u00fclet\u00e9n el\u00e9rt legut\u00f3bbi felfedez\u00e9seinkkel. [\u2026] Ezek nem \u201emetafizikai\u201d spekul\u00e1ci\u00f3k, hanem, elk\u00e9pzel\u00e9seink szerint, a homo sapiens egys\u00e9gess\u00e9g\u00e9nek az ismertet\u0151jegyei.\u201d[i]<\/em><\/p>\n

Az alk\u00edmiai folyamatok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9si m\u00f3djait az azonos nev\u0171 tudom\u00e1nyban \u00f6sszegezt\u00e9k, amivel az arabok az alk\u00edmia egyiptomi eredet\u00e9re utaltak. S noha Egyiptom r\u00e9gi neve Khem volt, ha egy kiss\u00e9 jobban ut\u00e1nan\u00e9z\u00fcnk, megtudhatjuk, hogy a Khem n\u00e9v abb\u00f3l a sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik, amit a koptok a N\u00edlus delt\u00e1j\u00e1nak s\u00f6t\u00e9t homokj\u00e1ra haszn\u00e1ltak. Ha tov\u00e1bb vizsg\u00e1l\u00f3dunk, r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk, hogy a koptok ugyanezt a sz\u00f3t haszn\u00e1lt\u00e1k az \u201e\u0151sanyag\u201d megnevez\u00e9s\u00e9re is.<\/p>\n

L\u00e1ssuk a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szint\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9seket, m\u00e9g miel\u0151tt elkezden\u00e9nk vizsg\u00e1lni az alk\u00edmia tulajdonk\u00e9ppeni m\u0171v\u00e9szet\u00e9t. Manaps\u00e1g joggal nevezhetj\u00fck m\u0171v\u00e9szetnek, mivel a k\u00e9s\u0151i k\u00f6z\u00e9pkorban a vegy\u00e9szet tudom\u00e1nya elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt az alk\u00edmi\u00e1t\u00f3l. Noha ezt a \u201ekir\u00e1lyi m\u0171v\u00e9szetet\u201d nagyr\u00e9szt mitologiz\u00e1lt\u00e1k, m\u00e9gis jelent\u0151s gyakorlati hasznot hozott a vil\u00e1gnak, p\u00e9ld\u00e1ul az arab alkimist\u00e1k gy\u00f3gy\u00e1szat\u00e1t a 12-13. sz\u00e1zadban, valamint a hagyom\u00e1nyos orvosl\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1t. Az egyik legkiemelked\u0151bb alkimista Paracelsus volt, a tudom\u00e1nyos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s atyja, aki egy\u00e9rtelm\u0171en kijelenti: \u201eSokan azt mondj\u00e1k az alk\u00edmi\u00e1r\u00f3l, hogy az arany- \u00e9s ez\u00fcst csin\u00e1l\u00e1sra val\u00f3. Nekem nem ez a c\u00e9lom, hanem az, hogy meg\u00e1llap\u00edtsam mif\u00e9le \u00e9rt\u00e9k \u00e9s er\u0151 leledzik az orvoss\u00e1gokban.\u201d<\/em><\/p>\n

Az alk\u00edmi\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9sek \u00e9s gyakorlati elgondol\u00e1sok ellen\u00e9re azonban ennek a tudom\u00e1nynak a val\u00f3di c\u00e9lja mindig az \u00fagy nevezett \u201ek\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges f\u00e9mek nemesf\u00e9mm\u00e9 val\u00f3 \u00e1talak\u00edt\u00e1sa<\/em>\u201d volt, tov\u00e1bb\u00e1 egy csom\u00f3 m\u00e1s k\u00fcl\u00f6nleges anyag, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00c9letelix\u00edr<\/em>, a B\u00f6lcsek k\u00f6ve<\/em>, a Panacea<\/em> \u00e9s az Alcahest<\/em> (egyetemes old\u00f3szer) keres\u00e9se. Tal\u00e1n itt \u00e9rdemes megeml\u00edteni, hogy a modern fizikusok m\u00e1r k\u00e9pesek bizonyos f\u00e9meket aranny\u00e1 alak\u00edtani p\u00e9ld\u00e1ul a higany 197 radioakt\u00edv b\u00e9ta sugar\u00fa bont\u00e1s\u00e1val. Ez a folyamat nem hoz ugyan hasznot, de legal\u00e1bb siker\u00fcl sejtetnie, hogy az alk\u00edmia c\u00e9lja, legal\u00e1bbis a val\u00f3di alkimist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra, nem a fizikai arany l\u00e9trehoz\u00e1sa, hanem valami m\u00e1s.<\/p>\n

Eml\u00edtett\u00fck m\u00e1r Paracelsust, mint az egyik legkiemelked\u0151bb alkimist\u00e1t. Ha ehhez m\u00e9g hozz\u00e1tessz\u00fck Nagy Albert, Isaac Newton \u00e9s Roger Bacon nev\u00e9t, akkor m\u00e1r meg sem lep\u0151d\u00fcnk azon, hogy mind olyan szem\u00e9lyek voltak, akik kiv\u00e9teles t\u00e1rsadalmi poz\u00edci\u00f3val rendelkeztek, nagyr\u00e9szt az elismert \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 intellektusuknak, \u00e9s nem utols\u00f3sorban m\u00e9lyen vall\u00e1sos mivoltuknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Nemcsak a korabeli l\u00e9lekelemz\u00e9s, de a teol\u00f3gia is m\u00e1r l\u00e9tez\u00e9se kezdeti szakasz\u00e1t\u00f3l tudta, hogy az arany, nemess\u00e9g\u00e9n\u00e9l, tisztas\u00e1g\u00e1n\u00e1l \u00e9s maradand\u00f3s\u00e1g\u00e1n\u00e1l fogva mindig a szellem jelk\u00e9pe volt. Ez\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet meg Paracelsus alacsonyabb \u00e9s magasabb \u00e9rtelm\u0171 alk\u00edmi\u00e1t. Ebben a cikkben teh\u00e1t megpr\u00f3b\u00e1ljuk r\u00f6viden \u00e9s v\u00e1zlatosan tiszt\u00e1zni a lef\u00e1tyolozott, jelk\u00e9pes fogalmak t\u00e9nyleges l\u00e9lektani tartalm\u00e1t, ahogy azt az alkimist\u00e1k \u00e9rtelmezt\u00e9k, valamint azokat a folyamatokat, amelyeket v\u00e9grehajtottak, illetve legal\u00e1bbis megk\u00eds\u00e9reltek v\u00e9grehajtani.<\/p>\n

N\u00e9melyek sz\u00e1m\u00e1ra tal\u00e1n meglep\u0151 lesz, m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra viszont eg\u00e9szen logikus, ha sejtetj\u00fck, hogy az a k\u00fcl\u00f6nleges laborat\u00f3rium, ahol ezek az alk\u00edmiai k\u00eds\u00e9rletek v\u00e9gbemennek nem m\u00e1s, mint az ember a maga teljes val\u00f3j\u00e1ban, a laborat\u00f3riumi eszk\u00f6z\u00f6k pedig a test, bizonyos szervek \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9lektulajdons\u00e1g.<\/p>\n

Nem v\u00e9letlen\u00fcl nevezik az alk\u00edmi\u00e1t, amennyiben tudatosan v\u00e9gzik, kir\u00e1lyi m\u0171v\u00e9szetnek<\/em>, illetve mesterm\u0171nek<\/em> (Magnum opus<\/em>-nak). Manaps\u00e1g a Magnum opus<\/em> kifejez\u00e9st p\u00e9ld\u00e1ul egy m\u0171v\u00e9sz \u00e9lete legnagyobb mesterm\u0171v\u00e9nek megnevez\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lj\u00e1k. Az alk\u00edmia szempontj\u00e1b\u00f3l a mesterm\u0171 <\/em>a h\u00e1rom f\u0151 f\u00e1zis (a korai sz\u00e1zadokban \u2013 n\u00e9gy) v\u00e9grehajt\u00e1sa, melyeket a sz\u00ednbeli tulajdons\u00e1gaikkal neveznek meg: nigredo<\/em> (feket\u00edt\u00e9s), albedo<\/em> (feh\u00e9r\u00edt\u00e9s), rubedo<\/em> (v\u00f6r\u00f6s\u00edt\u00e9s). A negyedik \u00e9s egyben v\u00e9gs\u0151 f\u00e1zisban a b\u00f6lcsek k\u00f6ve<\/em>, ami mindent aranny\u00e1 v\u00e1ltoztat, felfedez\u00e9sre ker\u00fcl. Ez a h\u00e1rom f\u00e1zis \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban az emberi l\u00e9lek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re vonatkozik, ami el\u0151sz\u00f6r a saj\u00e1t s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g\u00e9nek a felismer\u00e9s\u00e9n \u00e9s annak elfogad\u00e1s\u00e1n megy kereszt\u00fcl (nigredo); m\u00e1sodszor al\u00e1zattal megtiszt\u00edtja, \u00e9s alkalmass\u00e1 teszi mag\u00e1t a Vil\u00e1goss\u00e1g fogad\u00e1s\u00e1ra (albedo); v\u00e9gs\u0151 eredm\u00e9nyk\u00e9ppen a Vil\u00e1goss\u00e1g behatol az alkimista v\u00e9r\u00e9be (rubedo) \u00e9s \u00e1talak\u00edtja azt egy olyan \u00e9letm\u00f3dot teremtve, ami Isten \u00e9s az ember szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1ll. Az alk\u00edmiai \u00e1talakul\u00e1s f\u00e1zisainak effajta sz\u00ednbeli megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se megfelel\u0151en jelk\u00e9pes m\u00f3don abban az els\u0151, teljesen alk\u00edmiai sz\u00f6vegben jelenik meg, melyet a gnosztikus Zosim \u00edrt (\u0151 g\u00f6r\u00f6g elnevez\u00e9seket haszn\u00e1l, melanosis, leukosis, iosis<\/em>). A sz\u00f6veg a 3-4. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmazik, de els\u0151 sz\u00e1zadbeli esem\u00e9nyeket taglal.<\/p>\n

Az ezt k\u00f6vet\u0151 alk\u00edmiai fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s annak az ember egyre bonyolultabb gondolkod\u00e1si folyamataihoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1sa, a sz\u00ednf\u00e1zisokat tov\u00e1bb bontotta, \u00e1ltal\u00e1ban a 7-es sz\u00e1m egyetemess\u00e9g\u00e9hez igazodva. Ily m\u00f3don ezek bizonyos bolyg\u00f3hat\u00e1sokhoz, valamint tudvalev\u0151leg bizonyos f\u00e9mek tulajdons\u00e1gaihoz kapcsol\u00f3dnak. Ahogy maga Paracelsus is utal r\u00e1: a f\u00e9mek szellemi min\u0151s\u00e9geknek felelnek meg.<\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen v\u00e1zolhatn\u00e1nk ezeket a kapcsolatokat:<\/p>\n

a Merk\u00far s\u00e1rga (vagy barna) sz\u00edn\u00e9t a higany jelk\u00e9pezi \u00e9s \u00fajfajta gondolkod\u00e1sra utal;<\/p>\n

a V\u00e9nusz a z\u00f6ld sz\u00edn, melyet a r\u00e9z k\u00e9pvisel \u00e9s \u00fajfajta \u00e9rz\u00e9st jelk\u00e9pez;<\/p>\n

a Mars a v\u00f6r\u00f6s sz\u00edn, melynek alkot\u00f3eleme a vas \u00e9s \u00fajfajta akaratra utal;<\/p>\n

a Jupiter a k\u00e9k sz\u00edn, jelk\u00e9pe az \u00f3n, az \u00f6ntelts\u00e9g \u00e9s a kritika elhagy\u00e1s\u00e1t jelk\u00e9pezi;<\/p>\n

az Ur\u00e1nusz sz\u00edne az indig\u00f3, f\u00e9me a cink, minden ellen\u00e1ll\u00e1s felad\u00e1s\u00e1nak jelk\u00e9pe \u00e9s ez\u00e1ltal megvil\u00e1g\u00edt mindent, ami eddig val\u00f3tlannak t\u0171nt;<\/p>\n

a Neptunusz sz\u00edne az ibolyasz\u00edn, f\u00e9me a kobalt, ami az emberi fogalmak megsz\u0171n\u00e9s\u00e9t \u00e9s a Szellemmel val\u00f3 k\u00f6zvetlen kapcsolatot jelk\u00e9pezi.<\/p>\n

Mivel az alk\u00edmia egyben egy folyamatos keres\u00e9si folyamat, ez\u00e9rt ennek a h\u00e9tdimenzi\u00f3s v\u00e1zlatnak vannak olyan v\u00e1ltozatai, amelyek a sz\u00fcrke Szaturnuszt, melynek f\u00e9me az \u00f3lom, a fekete Pl\u00fat\u00f3t, melynek f\u00e9me a bizmut \u00e9s term\u00e9szetesen a L\u00e9lek \u00e9s a Szellem alapvet\u0151 szimb\u00f3lum\u00e1t – az ez\u00fcst Holdat \u00e9s az arany Napot is magukban foglalj\u00e1k.<\/p>\n

Emellett n\u00e9h\u00e1ny alkimista \u00fagy gondolta, hogy minden f\u00e9m (l\u00e9lekmin\u0151s\u00e9g) a higany, k\u00e9n \u00e9s s\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ar\u00e1nyaib\u00f3l tev\u0151dik \u00f6ssze, \u00e9s az \u201earany\u201d ezeknek az anyagoknak a megfelel\u0151 kever\u00e9ke. A higany \u00e9s a k\u00e9n itt a dialektikus vil\u00e1g ellent\u00e9teit k\u00e9pviseli, a s\u00f3 pedig az az elem, ami \u00f6sszehangolja \u00e9s egyes\u00edti ezeket.<\/p>\n

 <\/p>\n

(folytatjuk 2. r\u00e9sz<\/a>)<\/p>\n

————–<\/p>\n

[i] C.G. Jung: Mysterium Coniunctionis, (Az \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1sok miszt\u00e9riuma) Princeton Egyetemi Nyomda, 2. kiad\u00e1s, 1970, 15-16. oldal<\/p>\n","protected":false},"author":917,"featured_media":6293,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110104],"tags_english_":[],"class_list":["post-89687","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-spiritsoul-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89687","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/917"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6293"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89687"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89687"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89687"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89687"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}