M\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta nem tal\u00e1lom kiel\u00e9g\u00edt\u0151nek az \u00e9letemet, noha alapj\u00e1ban v\u00e9ve megvan mindenem, amire az ember csak v\u00e1gyhat, ez\u00e9rt elhat\u00e1roztam, hogy feljebb l\u00e9pek egy magasabb szintre. Kell, hogy legyen valami jobb, valami emelkedettebb szint, gondoltam \u00e9s ebben a pillanatban megakadt a szemem egy hirdet\u00e9sen. \u00bbEmelkedj \u00f6nmagad f\u00f6l\u00e9\u00ab ez \u00e1llt benne, amit valami olyasmi k\u00f6vetett, hogy a Magasan Sz\u00e1ll\u00f3k T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1n\u00e1l az embernek lehet\u0151s\u00e9ge van arra, hogy sz\u00e1rnyakat k\u00e9sz\u00edtsen mag\u00e1nak. Ahhoz, hogy a lehet\u0151 legmagasabbra rep\u00fclhessen, egy magasabb szinten m\u00e9g jobb sz\u00e1rnyakat k\u00e9sz\u00edthet, amivel m\u00e9g magasabbra juthat eg\u00e9szen fel a legmagasabb mennyekig! Az embernek csak teljesen oda kell adnia mag\u00e1t az \u00fcgynek \u00e9s akkor minden seg\u00edts\u00e9get megkap, amire csak sz\u00fcks\u00e9ge lehet.<\/p>\n
Ez \u00e9ppen nekem val\u00f3 volt ez\u00e9rt halad\u00e9ktalanul megkerestem a t\u00e1rsas\u00e1got. Sz\u00edvesen l\u00e1tnak a k\u00f6vetkez\u0151 nap reggel, mondt\u00e1k. A telephely\u00fck egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt messze \u00edgy kor\u00e1n \u00e9rkeztem. A sz\u00edvem nagyot dobbant \u00f6r\u00f6m\u00e9ben att\u00f3l, amit ott l\u00e1ttam. F\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k tests\u00falyt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl repkedtek k\u00f6rbe k\u00e9t p\u00e1r, valamif\u00e9le k\u00f6nny\u0171 l\u00e9cekb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt sz\u00e1rnyakon, a l\u00e9cek k\u00f6z\u00e9 pedig finom g\u00e9z volt kifesz\u00edtve. Nevetg\u00e9ltek \u00e9s egy csom\u00f3 kis gyereket buzd\u00edtottak, akik megpr\u00f3b\u00e1ltak f\u00f6lemelkedni a saj\u00e1t, kartonb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, gyakorl\u00f3 sz\u00e1rnyaikkal. \u201eGyorsabban szaladj \u00e9s ugyanakkor csapkodj a sz\u00e1rnyaiddal\u201d, \u201eIgen! M\u00e1r majdnem rep\u00fclsz!\u201d, ilyesmiket kiab\u00e1ltak lelkesen. A gyerekek ugr\u00e1ltak \u00e9s k\u00f6rbe szaladg\u00e1ltak, nem mindegyik\u00fck vette komolyan a dolgot, de az l\u00e1tszott, hogy nagyon \u00e9lvezik.<\/p>\n
T\u0151lem jobbra volt egy fedett m\u0171hely, ahol az emberek szorgalmasan dolgoztak, sz\u00e1rnyakat k\u00e9sz\u00edtettek \u00e9s jav\u00edtottak. Fel\u00e9m intettek \u00e9s melegen \u00fcdv\u00f6z\u00f6ltek, \u00e9n pedig oda akartam menni hozz\u00e1juk, amikor megl\u00e1ttam egy kisfi\u00fat, olyan t\u00edz \u00e9v k\u00f6r\u00fclit, aki egy kicsit m\u00e1s volt, mint a t\u00f6bbiek. Csendesen \u00fcld\u00f6g\u00e9lt egy f\u00e9lrees\u0151 k\u00f6v\u00f6n a kez\u00e9ben egy \u00e1ggal. Nem volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben figyelemre m\u00e9lt\u00f3, barna, t\u00fcsk\u00e9s haj\u00fa, sov\u00e1ny, \u00e1tlagos arc\u00fa fi\u00facska volt. \u0150 volt az egyetlen, aki nem csin\u00e1lt semmit. Amikor elmentem mellette, egy fejb\u00f3lint\u00e1ssal k\u00f6sz\u00f6nt nekem. Z\u00f6ld szeme \u00e9s vizsg\u00e1l\u00f3d\u00f3 tekintete volt, de nem besz\u00e9lt\u00fcnk egym\u00e1ssal \u00e9s \u00e9n tov\u00e1bbmentem.<\/p>\n
A m\u0171helyben nagyon sz\u00edv\u00e9lyesen fogadtak! F\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k dolgoztak egym\u00e1s mellett. A legnehezebb munka a fa meghajl\u00edt\u00e1sa volt. Vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt a sz\u00e1momra, hogy nem csak egyszer\u0171 r\u00f6pk\u00f6d\u00e9s, hanem komoly munka folyik itt. K\u00e9t lelkes f\u00e9rfi fel\u00fcgyelet\u00e9vel megismerkedtem a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fafajt\u00e1kkal \u00e9s a tulajdons\u00e1gaikkal, a fa \u00e1ztat\u00e1s\u00e1val \u00e9s nagyon \u00f3vatos hajl\u00edt\u00e1s\u00e1val, hogy el ne pattanjon. A sz\u00e1rnyak, \u00fagy vettem \u00e9szre, el\u00e9g nehezek voltak \u00e9s azon csod\u00e1lkoztam, hogy vajon hogy tud az ember f\u00f6lemelkedni vel\u00fck.<\/p>\n
H\u00e1rom h\u00f3napon kereszt\u00fcl minden napot a m\u0171helyben t\u00f6lt\u00f6ttem. \u00c9jszaka s\u00e1trakban aludtunk, ahol igen sokat hallottam arr\u00f3l, hogy mi van \u201eodaf\u00f6nt\u201d. M\u00e1r alig v\u00e1rtam, hogy megl\u00e1ssam. Azut\u00e1n elj\u00f6tt a nagy nap: az indul\u00e1si helyen \u00e1lltam, egy magas torony tetej\u00e9n \u00e9s elkezdtem \u00f3vatosan csapkodni, hogy kipr\u00f3b\u00e1ljam az \u00e1ltalam k\u00e9sz\u00edtett sz\u00e1rnyakat. Szerencs\u00e9re egyben maradtak, \u00edgy azt\u00e1n egyre gyorsabban csapkodtam vel\u00fck \u00e9s h\u00e1romig sz\u00e1moltam. H\u00e1romra hat\u00e1rozottan elrugaszkodtam \u00e9s siker\u00fclt n\u00e9h\u00e1ny percig a leveg\u0151ben maradnom. Ez olyan sok \u00f6sszpontos\u00edt\u00e1st ig\u00e9nyelt, hogy nem is tudtam k\u00f6r\u00fcln\u00e9zni magam k\u00f6r\u00fcl.<\/p>\n
A bar\u00e1taim megveregett\u00e9k a v\u00e1llamat \u00e9s biztattak, hogy csak \u00edgy tov\u00e1bb. N\u00e9h\u00e1ny h\u00e9tbe telt mire t\u00e9nyleg rep\u00fclni tudtam egy darabig \u00e9s nagyon sokat gyakoroltam, mivel az a v\u00e1gyam, hogy feljebb jussak, nagyon er\u0151s volt. Sok rep\u00fcl\u0151 sz\u00fcl\u0151t megzavartam a gyerekes sz\u00e1rnycsap\u00e1saimmal (\u0151k rep\u00fcltek a legalacsonyabban), de eln\u00e9zt\u00e9k nekem. Most m\u00e1r k\u00f6r\u00fcl tudtam n\u00e9zni \u00e9s lefel\u00e9 is a gyerekekre a mulats\u00e1gos sz\u00e1rnyaikkal. Jobban szerettem azonban felfel\u00e9 tekinteni, mert itt minden ismer\u0151s volt nekem.<\/p>\n
Er\u0151sebben csapkodtam a sz\u00e1rnyaimmal \u00e9s egy sor csod\u00e1latos kanyart tettem, majd feljebb sz\u00e1lltam \u00e9s \u00e9szrevettem, hogy ott nagyobb a csend. Ez azonban egy kis csal\u00f3d\u00e1st okozott. Ugyanis nem l\u00e1ttam semmi rendk\u00edv\u00fclit. Ahhoz magasabbra kellene sz\u00e1llnom, de ez meghaladta a jelenlegi k\u00e9pess\u00e9geimet. \u00c9jjel a s\u00e1torban megk\u00e9rdeztem err\u0151l a t\u00f6bbieket, de \u00fagy t\u0171nt, \u0151k a maguk r\u00e9sz\u00e9r\u0151l meg vannak el\u00e9gedve a jelenlegi szintemmel \u00e9s nem \u00e9rtett\u00e9k, hogy mir\u0151l besz\u00e9lek. M\u00e1snap reggel a z\u00f6ldszem\u0171 fi\u00fa hirtelen megsz\u00f3l\u00edtott, amikor elmentem mellette: – Szeretn\u00e9l magasabbra jutni? – k\u00e9rdezte. – Akkor fel kell m\u00e1sznod arra a fenns\u00edkra, amit megl\u00e1tsz, amikor a lehet\u0151 legmagasabban rep\u00fclsz. Ott m\u00e1sfajta sz\u00e1rnyakat k\u00e9sz\u00edtenek.<\/p>\n
\u00d3? Honnan tudta, hogy mit akarok? Nem k\u00e9rdeztem semmit, hanem r\u00f6gt\u00f6n fogtam a sz\u00e1rnyaimat \u00e9s csak rep\u00fcltem \u00e9s rep\u00fcltem reggeli n\u00e9lk\u00fcl a lehet\u0151 legmagasabbra. Nagy er\u0151fesz\u00edt\u00e9st ig\u00e9nyelt, de v\u00e9g\u00fcl megl\u00e1ttam \u00e9szakon valamif\u00e9le fenns\u00edkot \u00e9s siker\u00fclt felm\u00e1sznom r\u00e1. Nem l\u00e1ttam senkit, de volt ott egy kis m\u0171hely \u00e9s a falon egy el\u0151\u00edr\u00e1s, hogy hogyan k\u00e9sz\u00edts\u00fcnk sz\u00e1rnyakat. Egy k\u00f6teg bambusz \u00e1llt az egyik sarokban, a padl\u00f3n pedig finom g\u00e9ztekercsek sorakoztak. Volt ott egy \u00e1gy, egy szekr\u00e9ny \u00e9s \u00e9lelem is. Valamint egy felsz\u00e1ll\u00e1si hely. T\u00fcst\u00e9nt munk\u00e1hoz l\u00e1ttam \u00e9s a f\u00f6lfel\u00e9 t\u00f6rekv\u00e9sem eredm\u00e9nyek\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny napon bel\u00fcl elk\u00e9sz\u00fcltem a sz\u00e1rnyaimmal. Most hogy egy kicsit hozz\u00e1szoktam a helyhez, l\u00e1ttam embereket rep\u00fclni arra \u00e9s id\u0151nk\u00e9t az egyik\u00fck le is sz\u00e1llt, kezet r\u00e1zott velem \u00e9s sok szerencs\u00e9t k\u00edv\u00e1nt. Szimpatikusak voltak.<\/p>\n
Ez\u00fattal kevesebb gondot okozott, hogy megtanuljam a sz\u00e1rnyakat kezelni, de el\u0151sz\u00f6r nem mer\u00e9szkedtem nagyon magasra. Besz\u00e9lgettem a rep\u00fcl\u0151 t\u00e1rsaimmal \u00e9s vizsg\u00e1ltam a k\u00f6rnyezetet. L\u00e1ttam sz\u00e9p, h\u00f3val bor\u00edtott hegycs\u00facsokat \u00e9s rendszerint a felh\u0151kben rep\u00fcltem. Nagyszer\u0171 volt! M\u00e9gis, egy id\u0151 ut\u00e1n elf\u00e1radtam, meguntam ezt a szintet is \u00e9s m\u00e9g feljebb v\u00e1gytam.<\/p>\n
Eg\u00e9szen addig, am\u00edg t\u00e9nyleg k\u00e9pes voltam magasan rep\u00fclni \u00e9s m\u00e1r k\u00f6nnyed\u00e9n lebegtem alv\u00e1s k\u00f6zben, felfedeztem egy fenns\u00edkot. Kev\u00e9sb\u00e9 volt felt\u0171n\u0151, mint az el\u0151z\u0151 \u00e9s keskenyebbnek t\u0171nt. Erre is siker\u00fclt felm\u00e1sznom \u00e9s itt is tal\u00e1ltam egy kis m\u0171helyt \u00e9s kell\u00e9keket. Hozz\u00e1fogtam a v\u00e9kony ac\u00e9lp\u00e1ntokhoz \u00e9s a m\u00e9g finomabb g\u00e9zhez. Az \u00fatmutat\u00e1s r\u00f6vid volt, de m\u00e9gis siker\u00fclt a munk\u00e1m \u00e9s nagyon b\u00fcszke voltam. A felsz\u00e1ll\u00f3hely azonban magasan volt \u00e9s hirtelen felmer\u00fclt bennem annak a kock\u00e1zata, hogy leesek. Azzal a gondolattal nyugtattam meg magam, hogy a sz\u00e1rnyak felfogj\u00e1k a zuhan\u00e1somat \u00e9s hogy sohasem eshetek alacsonyabbra, mint ahonnan elindultam.<\/p>\n
Maga a rep\u00fcl\u00e9s nem volt nagyon neh\u00e9z, de a felfel\u00e9 halad\u00e1s igen. Nehezemre esett a l\u00e9legzetv\u00e9tel \u00e9s \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy a legalacsonyabb szinten maradok. Id\u0151r\u0151l id\u0151re visszasz\u00e1lltam az indul\u00e1si helyre \u00e9s megpihentem. Azt\u00e1n lassan megszoktam a helyet, \u00e9s m\u00e1r k\u00f6r\u00fcl tudtam n\u00e9zni, valamint lefel\u00e9 is, ahol l\u00e1ttam a bambusz-sz\u00e1rny\u00faakat, amikor a felh\u0151k \u00e9ppen nem takart\u00e1k el \u0151ket el\u0151lem. Sok-sok gyakorl\u00e1s \u00e9s k\u00fczdelem ut\u00e1n v\u00e9g\u00fcl magasabbra mer\u00e9szkedtem. Ezen a szinten megtanultam t\u00fcrelmesnek lenni \u00e9s ez v\u00e9g\u00fcl megt\u00e9r\u00fclt, mivel megl\u00e1ttam egy hatalmas fenns\u00edkot a t\u00e1volban, noha m\u00e9g nem voltam k\u00e9pes el\u00e9rni oda.<\/p>\n","protected":false},"author":923,"featured_media":5864,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110432],"tags_english_":[],"class_list":["post-89543","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-zeitgeist-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89543","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/923"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5864"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89543"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89543"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89543"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89543"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}