{"id":89520,"date":"2019-04-22T18:09:38","date_gmt":"2019-04-22T18:09:38","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/kant-es-az-elo-szervezet-tana\/"},"modified":"2019-04-22T18:09:38","modified_gmt":"2019-04-22T18:09:38","slug":"kant-es-az-elo-szervezet-tana","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/kant-es-az-elo-szervezet-tana\/","title":{"rendered":"Kant \u00e9s az \u00e9l\u0151 szervezet tana"},"content":{"rendered":"<p>A term\u00e9szet \u00e9l\u0151nek l\u00e1tszik, az \u00e9let eredete azonban rejt\u00e9ly. Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek sz\u00fcletnek, fejl\u0151dnek \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3an mozognak, de ennek az oka ismeretlen a tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra. A filoz\u00f3fus Immanuel Kant (1724-1804) \u00edrja ezt a <em>Die<\/em> <em>Kritik der Urteilskraft <\/em>[1] (Az \u00edt\u00e9l\u0151k\u00e9pess\u00e9g kritik\u00e1ja) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben v\u00e1laszt keresve. Egyetlen \u00e9l\u0151 egys\u00e9g sem keletkezik a puszta kauzalit\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9ge alapj\u00e1n, vagyis a term\u00e9szeti jelens\u00e9gek ok \u00e9s okozat szerint m\u0171k\u00f6d\u0151 mechanikus kapcsolat\u00e1n kereszt\u00fcl.<\/p>\n<p>Kant egy \u00fajfajta szeml\u00e9letm\u00f3dot nyitott az \u00e9let \u00e9s a szerves l\u00e9nyek eg\u00e9sz\u00e9nek megfigyel\u00e9s\u00e9re. Ez a szeml\u00e9letm\u00f3d \u00f6sszeegyeztethet\u0151 a tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s folyamataival. Nagyon \u00f3vatos volt ezen a t\u00e9ren, mivel k\u00e9telked\u0151 l\u00e9v\u00e9n \u00fagy v\u00e9lte, hogy egy olyan fajta gondolkod\u00e1sm\u00f3d, ami lehet\u0151v\u00e9 tenn\u00e9 az \u00e9let els\u0151dleges ok\u00e1nak felismer\u00e9s\u00e9t, nem \u00e1ll \u00f6sszhangban az \u00e9let\u00e1llapotunkkal. Hangs\u00falyozta, hogy a tudom\u00e1nynak val\u00f3s tapasztalatokra \u00e9p\u00fcl\u0151 \u00e9sszer\u0171 kutat\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9ge, mert az ember \u00e9rz\u00e9kszervi \u00e9s \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek korl\u00e1tait nem lehet \u00e1th\u00e1gni.<\/p>\n<p>M\u00e1sr\u00e9szt transzcendens filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1val fel\u00fcl akart kerekedni az anyagi val\u00f3s\u00e1gon. Kant azt \u00e1ll\u00edtja, hogy \u00e9szlel\u00e9s\u00fcnkt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl nem l\u00e9tezik anyag. Teh\u00e1t nem a kvantumfizikusok fedezt\u00e9k fel ezt a szeml\u00e9letm\u00f3dot. Kant az ember l\u00e9ny\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta a szeml\u00e9let k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. Az ember a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1g dolgait azonban csak jelens\u00e9gekk\u00e9nt ismeri \u00e9s nem a <em>val\u00f3di mivoltuk<\/em> <em>alapj\u00e1n<\/em>. Ezek szerint, az \u0151 szavaival \u00e9lve, a kvantum jelens\u00e9gek, ahogy m\u00e1r a kifejez\u00e9sb\u0151l is l\u00e1tszik, nem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 dolgok.<\/p>\n<p>Ez azt jelenti, hogy a tud\u00f3sok csak a k\u00e9pzelet\u00fck \u00e9s a feltev\u00e9seik alapj\u00e1n ismerik a term\u00e9szetet, annak l\u00e9nyege azonban rejt\u00e9ly marad a sz\u00e1mukra.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Az \u00e9letr\u0151l val\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9s<\/strong><\/p>\n<p>Ezenk\u00edv\u00fcl Kant \u00e9les k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tett a racion\u00e1lis elme \u00e9s a metafizikai elk\u00e9pzel\u00e9sek kateg\u00f3ri\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt. Viszont felismerte, hogy sz\u00fcks\u00e9g van arra, hogy egy olyan elk\u00e9pzel\u00e9st alkossunk az \u00e9l\u0151r\u0151l, ami a materi\u00e1lis-mechanikus felfog\u00e1son t\u00falmutat. Ezt az elk\u00e9pzel\u00e9st c\u00e9lszer\u0171s\u00e9gnek, illetve term\u00e9szetes c\u00e9lnak nevezte, ami, mint meghat\u00e1roz\u00e1s, a metafizikai l\u00e9leknek egyfajta vil\u00e1gi, helyettes\u00edt\u0151 form\u00e1ja. Aki bel\u00e1t\u00e1st keres, annak nagyobb t\u00e1vlattal kell szeml\u00e9lnie a dolgokat \u2013 amit a c\u00e9lszer\u0171s\u00e9g fogalma biztos\u00edthat a sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 an\u00e9lk\u00fcl hogy b\u00e1rmif\u00e9le szigor\u00faan tudom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett eredm\u00e9nyt v\u00e1rna. Mindazon\u00e1ltal \u00fagy kellene gondolnunk a term\u00e9szet szerves l\u00e9nyeire, \u201emintha\u201d valamif\u00e9le akt\u00edv c\u00e9l, elk\u00e9pzel\u00e9s vagy sz\u00e1nd\u00e9k m\u0171k\u00f6dne benn\u00fck:<\/p>\n<p>\u201eK\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl felt\u00e9telezn\u00fcnk kell a term\u00e9szet r\u00e9sz\u00e9r\u0151l valamif\u00e9le sz\u00e1nd\u00e9k fogalm\u00e1t, m\u00e9g akkor is, ha szerves term\u00e9keit csup\u00e1n folyamatos megfigyel\u00e9s alapj\u00e1n akarjuk vizsg\u00e1lni. Erre a fogalomra sz\u00fcks\u00e9g van ahhoz, hogy az \u00e9sszer\u0171 tal\u00e1latainkat hasznos\u00edtsuk.\u201d[2]<\/p>\n<p>Kant gondolkod\u00e1s\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a szervezet fogalma \u00e1ll. A szervezetet az ok \u00e9s okozat auton\u00f3m k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rtelmezi, egy olyan term\u00e9szeti egys\u00e9gk\u00e9nt, ami az\u00e9rt hozza l\u00e9tre \u00f6nmag\u00e1t, mert minden ok \u00e9s okozat benne, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen eszk\u00f6z \u00e9s c\u00e9l. Ezt az \u00f6ngerjeszt\u00e9st azzal magyar\u00e1zza, hogy a hat\u00e1s \u2013 az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val a szervezet ok\u00e1nak a k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik &#8211; visszat\u00e9r a kezdethez \u00e9s ez\u00e1ltal az ok ok\u00e1v\u00e1 \u00e9s \u00edgy a szervezet gerjeszt\u0151 eszm\u00e9j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik.[3] Kant ezt az \u00f6nszervez\u0151d\u00e9st egy p\u00e9ld\u00e1val illusztr\u00e1lja: a h\u00e1z b\u00e9rt termel, ami a hat\u00e1s. M\u00e1sr\u00e9szt a v\u00e1rhat\u00f3 haszon az az elk\u00e9pzel\u00e9s, amit az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s \u00e9s a fel\u00e9p\u00fclt h\u00e1z ok\u00e1nak lehet tekinteni. A p\u00e9nzszerz\u00e9s, mint elk\u00e9pzel\u00e9s vagy c\u00e9l, m\u00e1r az eg\u00e9sz \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9snek a kezdet\u00e9n megvolt. Ennek a k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s, be\u00e9p\u00fclt kauz\u00e1lis l\u00e1ncszemnek ez\u00e1ltal anyagtalan (eszmei) oka van, ellent\u00e9tben azzal a line\u00e1ris-mechanikai ok-okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9ssel, amivel az agyunk \u00e1ltal\u00e1ban dolgozik, \u00e9s ami a tudom\u00e1ny alapja.<\/p>\n<p>Egy m\u00e1sik p\u00e9ld\u00e1t is felhoz: a fa [4] folyamatosan alkotja \u00e9s tartja fenn \u00f6nmag\u00e1t \u00e9s a faj\u00e1t. Tov\u00e1bb\u00e1 biztos\u00edtja a saj\u00e1t, egy\u00e9ni l\u00e9tfenntart\u00e1s\u00e1t az\u00e1ltal, hogy a saj\u00e1t bels\u0151 l\u00e9t\u00f6szt\u00f6ne alapj\u00e1n \u00e9l \u00e9s n\u00f6vekszik. Ez egy m\u00e1sfajta n\u00f6veked\u00e9s, mint az anyag egyszer\u0171 n\u00f6veked\u00e9se, ink\u00e1bb egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3, folyamatos szaporod\u00e1shoz hasonl\u00f3, mivel kauz\u00e1lis-mechanikus elvek szerint nem magyar\u00e1zhat\u00f3.<\/p>\n<p>A fa \u00fagy alkotja \u00fajra \u00f6nmag\u00e1t, hogy elveszi azt, amire sz\u00fcks\u00e9ge van a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1gb\u00f3l \u00e9s egy k\u00fcl\u00f6nleges min\u0151s\u00e9gg\u00e9 alak\u00edtja \u00e1t, ami \u201ea saj\u00e1t term\u00e9ke\u201d. Az \u201eeffajta term\u00e9szeti l\u00e9nyek\u201d anyagi szubsztanci\u00e1j\u00e1nak kiv\u00e1laszt\u00e1sa \u00e9s \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sa egyfajta k\u00e9mia, ami semmif\u00e9le kor\u00e1bbi k\u00e9pess\u00e9gb\u0151l sem vezethet\u0151 le, ez\u00e9rt eredeti. Nem lehet mechanikai-technikai elj\u00e1r\u00e1sokkal rekonstru\u00e1lni. Itt Kant a fotoszint\u00e9zisre utal, ami a n\u00f6v\u00e9nyek l\u00e9telve. Az \u00f6nmag\u00e1t szervez\u0151 l\u00e9ny elk\u00e9pzel\u00e9se vezette el Kantot az \u201eegys\u00e9g\u201d ide\u00e1j\u00e1hoz.[5] Az egys\u00e9g nem a r\u00e9szek \u00f6sszess\u00e9ge, hanem m\u00e1r a r\u00e9szek el\u0151tt l\u00e9tezik \u2013 egy eszme form\u00e1j\u00e1ban \u2013 \u00e9s ez az eszme teremti meg a r\u00e9szek szerkezet\u00e9t. S a r\u00e9szek valamilyen m\u00f3don egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnek az egys\u00e9get szolg\u00e1lva. Minden szerv \u00f6n\u00e1ll\u00f3, mivel valamilyen c\u00e9lt szolg\u00e1l \u00e9s ugyanakkor eszk\u00f6z is, ami az egys\u00e9get szolg\u00e1lja. Kant \u00edgy teremti meg a term\u00e9szet \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s\u00e9nek alapfogalm\u00e1t, m\u00e1s n\u00e9ven <em>autopoiesis-t <\/em>a modern kor sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>A gondolkod\u00f3 \u0151st\u00edpus<\/strong><\/p>\n<p>Ahogy m\u00e1r eml\u00edtett\u00fck Kant az\u00e9rt alkotta meg a szervezetr\u0151l val\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t, hogy magyar\u00e1zatot adjon a term\u00e9szet \u00e9l\u0151l\u00e9nyeinek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9let\u00e9re. Ez a modell az emberi elme korl\u00e1tozotts\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. A szellemi, holisztikus szintet \u2013 amit Kant \u201etranszcendent\u00e1lis r\u00e9tegnek\u201d nevezett[6], csak egy magasabb szint\u0171 felismer\u00e9sen kereszt\u00fcl tudn\u00e1nk felfogni. Arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jut, hogy a vil\u00e1gnak l\u00e9tezik egy intelligens oka, \u00e9s itt egy olyan els\u0151dleges okra gondol, ami n\u00e9lk\u00fcl az \u00e9let nem lenne \u00e9rthet\u0151. Szerinte a tudatunk kett\u0151ss\u00e9ge ezzel az els\u0151dleges okkal \u00e1ll kapcsolatban, illetve bel\u0151le sz\u00e1rmazik. Kant azonban azt is hangs\u00falyozza, hogy a term\u00e9szetnek ezt a fajta intelligens ok\u00e1t az emberi elme nem k\u00e9pes meg\u00e9rteni, ez\u00e9rt egy m\u00e1sfajta intelligenci\u00e1ra gondol, amit <em>intellectus archetypus<\/em>-nak (gondolkod\u00f3 \u0151st\u00edpusnak) nevez. Ezzel a kifejez\u00e9ssel az intu\u00edci\u00f3ra gondol, arra a k\u00e9pess\u00e9gre, ami az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 jelens\u00e9geket \u00e9s azok val\u00f3di l\u00e9nyeg\u00e9t k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9s egys\u00e9gk\u00e9nt ismeri fel. Kant azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az \u00e9rz\u00e9kszervi felfog\u00e1s \u00e9s a felfogott dolog meg\u00e9rt\u00e9se (a n\u00e9ven nevez\u00e9s) csak intu\u00edci\u00f3 \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nhet meg egyidej\u0171leg.<\/p>\n<p>Csak egy ilyen, m\u00e1sfajta intelligencia tudja k\u00f6zvetlen\u00fcl meg\u00e9rteni az eg\u00e9sznek a term\u00e9szet\u00e9t egy egyedi, konkr\u00e9t form\u00e1ban \u2013 a jelens\u00e9gben. Csak az intu\u00edci\u00f3 ismerheti fel a l\u00e9t intelligens, els\u0151dleges ok\u00e1t. Noha Kant \u00fagy v\u00e9li, hogy az emberi agy nem k\u00e9pes egy ilyesfajta felismer\u00e9si m\u00f3dra, az eg\u00e9szr\u0151l val\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9snek, mint vez\u00e9relvnek \u00e9s mint integr\u00e1ci\u00f3s modellnek, m\u00e9gis meg kellene el\u0151znie a mechanikus-elemz\u0151 tudom\u00e1nyt.<\/p>\n<p>A tudom\u00e1nyos, val\u00f3s tapasztalatokon alapul\u00f3 m\u00f3dszernek be kellene \u00e9p\u00fclnie a term\u00e9szet intelligens egys\u00e9g\u00e9r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9sbe, ami t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1st ny\u00fajt a sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<p>Foglaljuk \u00f6ssze r\u00f6viden, hogy mit \u00e1llap\u00edtottunk meg eddig \u00e9s tegy\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny tov\u00e1bbi megfigyel\u00e9st. A szervezet fogalma \u00e9s a term\u00e9szet egys\u00e9g\u00e9r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9s modern dolog \u2013 ez az elterjedt materializmusnak egyfajta v\u00e1ltozata \u00e9s az\u00e9rt fontos, mivel jelenleg a term\u00e9szet elveszett a sz\u00e1munkra.[7] Az \u00e9l\u0151 szervezeteket \u00e9s az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek szervez\u0151d\u00e9s\u00e9t nem lehet csup\u00e1n anyagi szinten meg\u00e9rteni. Az \u00e9let, ami az anyagban \u00e9s az anyag \u00e1ltal jelenik meg \u00e9s l\u00e1that\u00f3an akt\u00edv, nem lehet maga anyag. Tov\u00e1bb\u00e1 a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l val\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fcnk, ami egy olyan objekt\u00edv k\u00fcls\u0151 vil\u00e1got felt\u00e9telez, ami a tudatunkt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl l\u00e9tezik, naiv \u00e9s tarthatatlan, mivel a t\u00e1rgy \u00e9s az alany egym\u00e1sba fon\u00f3dik. A c\u00e9lt nem lehet el\u00e9rni alany n\u00e9lk\u00fcl, a term\u00e9szet \u00e9szlel\u00e9se \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9se a szeml\u00e9l\u0151t\u0151l f\u00fcgg. Ez azt jelenti, hogy az \u00e9let magyar\u00e1zat\u00e1ra val\u00f3 minden t\u00f6rekv\u00e9s egy \u00e9szlel\u0151 \u00e9s visszat\u00fckr\u00f6z\u0151 tudatot ig\u00e9nyel, aminek tov\u00e1bb\u00e1 k\u00e9pesnek kell lennie az intu\u00edci\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a term\u00e9szet m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t meghaladni. Kant k\u00e9zenfekv\u0151 okot ad vez\u00e9relvk\u00e9nt a bel\u00e1t\u00e1sunk \u00e9s a cselekv\u00e9s\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra. A szervezet objekt\u00edv elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9vel, mint hipot\u00e9zissel (felt\u00e9telez\u00e9ssel) \u00e1t tudjuk alak\u00edtani &#8211; \u00e9s ezzel a gondolattal elszakadunk Kantt\u00f3l \u2013 a szubjekt\u00edv n\u00e9zet\u00fcnket \u00e9s tapasztal\u00e1sunkat.<\/p>\n<p>Az \u00e9let k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 megjelen\u00e9si form\u00e1i aszerint az elk\u00e9pzel\u00e9s szerint kapcsol\u00f3dnak egym\u00e1shoz \u00e9s egyes\u00fclnek, amivel szeml\u00e9lj\u00fck \u0151ket. Mindegyik \u00e9rz\u00e9kelt n\u00e9zetnek fel lehet ismerni az eg\u00e9szhez val\u00f3 szerves kapcsolat\u00e1t. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szek a kapcsolat szerint illeszkednek egym\u00e1shoz. Az ellent\u00e9tek kieg\u00e9sz\u00edtik egym\u00e1st \u00e9s egy k\u00f6z\u00e9ppont k\u00f6r\u00fcl keringenek.<\/p>\n<p>A term\u00e9szet \u00e9l\u0151 egys\u00e9gk\u00e9nt val\u00f3 megtapasztal\u00e1sa nem csup\u00e1n a tud\u00f3sok sz\u00e1m\u00e1ra d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa. A fajok kihal\u00e1sa \u00e9s a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a term\u00e9szet elveszt\u00e9s\u00e9nek fenyeget\u00e9s\u00e9vel \u00e1llunk szemben, \u00e9s ez egy \u00fajfajta gondolkod\u00e1si m\u00f3dot tesz n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenn\u00e9 az \u00e1talak\u00edt\u00e1shoz \u00e9s a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz.<\/p>\n<p>K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s a tud\u00f3sok haszn\u00e1lj\u00e1k gyakran az intuit\u00edv \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9g\u00fcket an\u00e9lk\u00fcl, hogy felismern\u00e9k, hogy ez egy gondolkod\u00f3 \u0151st\u00edpus, \u00e9s mint ilyen egy kisebb csoda. Az intu\u00edci\u00f3 abban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az \u00f6szt\u00f6nt\u0151l, hogy az intu\u00edci\u00f3 a tudatunk term\u00e9szetfeletti k\u00e9pess\u00e9ge, \u00e9s mint ilyen az ember jelenlegi, materialista term\u00e9szetfelfog\u00e1s\u00e1nak keretei k\u00f6z\u00f6tt nem k\u00e9pes l\u00e9tezni.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>[1] Immanuel Kant, az \u00edt\u00e9l\u0151k\u00e9pess\u00e9g kritik\u00e1ja, bevezet\u0151 \u00e9s 2. r\u00e9sz: a teleol\u00f3giai \u00edt\u00e9l\u0151k\u00e9pess\u00e9g kritik\u00e1ja, 61-78. paragrafus<\/p>\n<p>[2] A bizony\u00edt\u00e1s a n\u00e9met kiad\u00e1sra utal: Kritik der Urteilskraft, Hamburg 2006; Einleitung und: Zweiter Teil, Kritik der teleologischen Urteilskraft, \u00a7 61-78, B 334.<\/p>\n<p>[3] u.ott 334.<\/p>\n<p>[4] u.ott 287\u2013289.<\/p>\n<p>[5] u.ott 287\u2013289.<\/p>\n<p>[6] u.ott 345-363<\/p>\n<p>[7] Confer: Kristian K\u00f6chy, Teljess\u00e9g \u00e9s tudom\u00e1ny, A romantikus term\u00e9szetkutat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelmi szeml\u00e9ltet\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja, W\u00fcrzburg 1997; Wolfdietrich Schmied-Kowarzik, A val\u00f3di, l\u00e1that\u00f3 term\u00e9szetr\u0151l, Stuttgart-Bad Cannstadt 1996; Michael Ewers, Elemi, szerves term\u00e9szetfiloz\u00f3fia, Bochum 1988<\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":5785,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-89520","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89520","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5785"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89520"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89520"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89520"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89520"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}