A tizenk\u00e9t eon tizenk\u00e9t vezet\u0151 elvet, tizenk\u00e9t ill\u00fazi\u00f3t, tizenk\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1st testes\u00edt meg, aminek az a c\u00e9lja, hogy hogyan lehet az anyagi vil\u00e1got paradicsomm\u00e1 tenni. Ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck, mi k\u00e9szteti az embert arra, hogy teremtsen, hogy Istent ut\u00e1nozza, tudnunk kell valamit err\u0151l a tizenk\u00e9t er\u0151r\u0151l, amelyek ir\u00e1ny\u00edtanak minket.<\/p>\n
A \u201ePistis Sz\u00f3fia gnosztikus miszt\u00e9riumai\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben Jan van Rijckenborgh n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rt\u00e9kes magyar\u00e1zattal szolg\u00e1l ennek a tizenk\u00e9t eonnak a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l. [1] A kilencedik eont a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen jellemzi: a dialektikus istenn\u00e9 v\u00e1l\u00e1s \u00e1lma. M\u00e1s sz\u00f3val: ez egy olyan k\u00eds\u00e9rlet, ami egy isteni, halhatatlan \u00e1llapot el\u00e9r\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik az anyagban, a dialektikus \u00e9letter\u00fcleten. A tizedik, tizenegyedik \u00e9s tizenkettedik eon az istenis\u00e9g \u00e1lm\u00e1nak a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 l\u00e9p\u00e9seket tartalmazza. A tizenkettedik eon\u00e9 az utols\u00f3 f\u00e1zis: az anyagi megval\u00f3s\u00edt\u00e1s, egy istenhez hasonl\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g l\u00e9trehoz\u00e1sa a fizikai vil\u00e1gban.<\/p>\n
Korunk mif\u00e9le \u00faj fejezettel j\u00e1rul hozz\u00e1 a \u201eg\u00f3lem\u201d \u0151si k\u00f6nyv\u00e9hez? Mit tapasztalunk magunk k\u00f6r\u00fcl? Lem\u00faria megism\u00e9tli \u00f6nmag\u00e1t. Az ember, luciferi intelligenci\u00e1val ell\u00e1tott automatikus szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9vel, ami azonban hi\u00e1nyt szenved az isteni b\u00f6lcsess\u00e9g ter\u00e9n, \u00faj robotokat hoz l\u00e9tre. N\u00e9melyik\u00fck m\u00e1r k\u00eds\u00e9rtetiesen hasonl\u00edt hozz\u00e1nk: vend\u00e9geket tudnak fogadni, futballoznak, m\u00e9g oper\u00e1lni is k\u00e9pesek. L\u00e9teznek m\u00e1r szimul\u00e1lt agysejtekkel ell\u00e1tott \u00f6nm\u0171k\u00f6d\u0151 robotok is. A viselked\u00e9s\u00fck ugyan m\u00e9g egy kiss\u00e9 sz\u00f6gletes, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg hamarosan utol\u00e9rnek minket.<\/p>\n
A tizedik eon felel\u0151s mindazok\u00e9rt az elk\u00e9pzel\u00e9sek\u00e9rt \u00e9s elm\u00e9leti fogalmak\u00e9rt, amelyek az \u00e9let mesters\u00e9ges form\u00e1ival kapcsolatosak. Itt olyan k\u00e9rd\u00e9sek mer\u00fclnek fel, mint p\u00e9ld\u00e1ul, \u00e1t lehet-e \u00fcltetni az emberi agysejtek tartalm\u00e1t egy mesters\u00e9ges agyba \u00fagy, hogy meg\u0151rizz\u00fck a tud\u00e1sunkat \u00e9s a tudatunkat, amikor meghalunk? Be tudjuk-e \u00e9p\u00edteni a mesters\u00e9ges r\u00e9szeket a test\u00fcnkbe, hogy ezzel szuper-emberr\u00e9, kiborgg\u00e1 v\u00e1ljunk? Vajon meg tudjuk h\u00fazni a hat\u00e1rvonalat a term\u00e9szetes \u00e9s a mesters\u00e9ges \u00e9let k\u00f6z\u00f6tt? Ha l\u00e9trehozunk egy olyan androidot, ami annyira hasonl\u00edt hozz\u00e1nk, hogy m\u00e1r nem vagyunk k\u00e9pesek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni egy embert\u0151l, akkor az m\u00e1r egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny? Gondolkodik, tanul, \u00e9rz\u00e9sei vannak. Mit jelent \u201e\u00e9l\u0151nek\u201d lenni?<\/p>\n
A tizenegyedik eon ezeket az elm\u00e9leti k\u00eds\u00e9rleteket egy l\u00e9p\u00e9ssel tov\u00e1bb viszi. Filoz\u00f3fiai t\u00e9m\u00e1kat vet fel, etik\u00e1ra, erk\u00f6lcsre hivatkozik, arra, hogy mi j\u00f3 \u00e9s mi rossz. Ennek az eonnak a befoly\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n az ember megpr\u00f3b\u00e1lja igazolni a sz\u00e1nd\u00e9kait. Tegy\u00fck fel, hogy egy robot k\u00e9pes elv\u00e9gezni a mez\u0151gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9geinket. Akkor t\u00f6bb \u00e9lelmiszert tudn\u00e1nk termelni \u00e9s elker\u00fclhetn\u00e9nk a vil\u00e1gon az \u00e9hez\u00e9st. Vagy nem lenne sz\u00e9p dolog, ha egy android seg\u00edtene az id\u0151seknek a bev\u00e1s\u00e1rl\u00e1sban, vagy t\u00e1rsas\u00e1got ny\u00fajtana az embernek, ha egyed\u00fcl \u00e9rzi mag\u00e1t? Dialektikus vil\u00e1gunkban azonban az \u00e9remnek k\u00e9t oldala van. Mert term\u00e9szetesen a hadiipar is \u00e9l\u00e9nken \u00e9rdekl\u0151dik a mesters\u00e9ges ember ir\u00e1nt. Rendszeresen olvashatunk olyan t\u00e1mad\u00e1sokr\u00f3l, amit \u00fagynevezett \u201edr\u00f3nok\u201d hajtottak v\u00e9gre. Ezeket a dr\u00f3nokat m\u00e9g k\u00f6zvetett m\u00f3don katon\u00e1k ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul \u0151k d\u00f6ntik el, hogy t\u00fczet nyitnak vagy sem. Id\u0151k\u00f6zben azonban kifejlesztett\u00e9k az els\u0151 automatikusan m\u0171k\u00f6d\u0151 dr\u00f3nokat. Ezek a robotok \u00f6nhatalm\u00falag m\u0171k\u00f6dnek: mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1val becserk\u00e9szik az adott c\u00e9lt \u00e9s \u0151k d\u00f6ntik el, hogy megsemmis\u00edtik-e az ellenfelet vagy sem. N\u00e9h\u00e1ny politikus megk\u00e9rd\u0151jelezte ezeknek az eszk\u00f6z\u00f6knek a fejleszt\u00e9s\u00e9t, mert meg\u00e9rtett\u00e9k, hogy az ember ebben a pillanatban l\u00e9pi \u00e1t a hat\u00e1rvonalat.<\/p>\n
Vajon Dr. Frankenstein ism\u00e9t a teremtm\u00e9ny\u00e9nek az \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik? Lem\u00fari\u00e1t elnyelt\u00e9k a hull\u00e1mok, \u00e9s azut\u00e1n Atlantisz is ugyanerre a sorsra jutott. Vajon Zeusz les\u00fajt majd r\u00e1nk a vill\u00e1maival, ahogy a zabol\u00e1tlan Phaetonnal tette? Mindez rajtunk m\u00falik!<\/p>\n
Mi vagyunk azok, akiknek ki kell v\u00e1lasztanunk a helyes utat, ami haza vezet minket. Nem ut\u00e1nz\u00e1ssal, nem a mennyei ember karikat\u00far\u00e1j\u00e1nak a l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val. A val\u00f3dira van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk! Szellemi meg\u00fajul\u00e1sra: a val\u00f3di, isteni embernek kell fel\u00e9brednie a hal\u00e1los \u00e1lm\u00e1b\u00f3l! A F\u00e9nyember felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9rete sz\u00e1mos kult\u00fara szent k\u00f6nyveiben szerepel. Sok jel van, ami a helyes ir\u00e1nyba mutat, m\u00e9g a term\u00e9szet is seg\u00edt nek\u00fcnk ebben. Mi\u00e9rt nem nyelt\u00e9k el a hull\u00e1mok a H\u00fasv\u00e9t szigetet, amikor Lem\u00faria els\u00fcllyedt? A meg\u00f3v\u00e1sa b\u00f6lcs sz\u00e1nd\u00e9k volt. A mon\u00e1dr\u00f3l tan\u00faskodik, az isteni emberr\u0151l, aki el van rejtve a fizikai testben. Igen, a szobrok elvesztett\u00e9k a Vil\u00e1goss\u00e1ggal val\u00f3 kapcsolatukat. Szemeik most hidegek \u00e9s halottak. De mi\u00e9rt h\u00edvj\u00e1k ezt a megmaradt f\u00f6ldet H\u00fasv\u00e9t szigetnek? Igaz ugyan, hogy egy holland kutat\u00f3, Jacob Roggerveen H\u00fasv\u00e9t vas\u00e1rnapj\u00e1n fedezte f\u00f6l, de a finom-anyagi vil\u00e1gban nincsenek v\u00e9letlenek. H\u00fasv\u00e9t az isteni ember felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1nak az \u00fcnnepe. A hal\u00e1l feletti gy\u0151zelem \u00fcnnepe. A mon\u00e1d szeme ism\u00e9t megtelik F\u00e9nnyel. Ez az \u201e\u00c9N VAGYOK\u201d felt\u00e1mad\u00e1sa.<\/p>\n
\u201e\u00c9n vagyok az Els\u0151 \u00e9s az Utols\u00f3, \u00e9s az \u00c9l\u0151. Pedig halott val\u00e9k, \u00e9s \u00edme, \u00e9lek \u00f6r\u00f6kk\u00f6n- \u00f6r\u00f6kk\u00e9; \u00e9s n\u00e1lam vannak a pokolnak \u00e9s a hal\u00e1lnak kulcsai.\u201d[2]<\/p>\n
Jelenlegi szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnk m\u00e9g rendelkezik mindazzal a lehet\u0151s\u00e9ggel, ami \u00e9letre keltheti a benn\u00fcnk szunnyad\u00f3 Isten-embert. Azonban min\u00e9l ink\u00e1bb robott\u00e1 v\u00e1lunk, ann\u00e1l nehezebb lesz a megszabadul\u00e1s \u00fatj\u00e1ra l\u00e9pn\u00fcnk. K\u00e9rem, ne v\u00e1rjanak teh\u00e1t t\u00fal sok\u00e1!<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
[1] 24. fejezet \u2018Az \u00e1llat\u00f6v \u2013 a tizenk\u00e9t b\u00f6rt\u00f6n\u2019<\/p>\n
[2] Jelen\u00e9sek 1:17<\/p>\n","protected":false},"author":917,"featured_media":5720,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110432],"tags_english_":[],"class_list":["post-89492","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-zeitgeist-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89492","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/917"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5720"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89492"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89492"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89492"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89492"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}