1886. december 18-\u00e1n egy tizenh\u00e9t \u00e9ves fiatalember azt \u00edrta a napl\u00f3j\u00e1ba: \u201e(A P\u00f6stlingerberg hegyen \u00e1llva) A felettem l\u00e9v\u0151 felh\u0151tlen eget a lemen\u0151 nap v\u00f6r\u00f6ses aranysz\u00ednbe \u00f6lt\u00f6ztette, el\u0151ttem az Alpok hegyl\u00e1nc\u00e1nak frissen behavazott cs\u00facsai a maguk leny\u0171g\u00f6z\u0151 sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9ben \u00e9s a fiatal feny\u0151erd\u0151, a v\u00e1rost k\u00f6r\u00fclvev\u0151 hegyek ismer\u0151s l\u00e1tv\u00e1nya, t\u00e1vol a messzes\u00e9gben pedig a v\u00e9gtelen alf\u00f6ld az\u00farsz\u00edn\u0171 \u00e1rnyalatai. [\u2026] Mintegy ellen\u00e1llhatatlan er\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra a gondolataim fonala kit\u00e9pte mag\u00e1t az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s sz\u0171k keretei k\u00f6z\u00fcl: eg\u00e9sz l\u00e9nyem \u00e9s gondolkod\u00e1som az \u00f6r\u00f6k, minden\u00fctt jelenl\u00e9v\u0151 istenis\u00e9g gondolat\u00e1nak \u00f6nfeledt \u00e1llapot\u00e1ig mer\u00fclt. Egy m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta elfeledettnek t\u0171n\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9s villant fel \u00fajra az agyamban v\u00e1ratlan ragyog\u00e1ssal, az istenis\u00e9g, az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g \u00e9s az emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g elk\u00e9pzel\u00e9se.\u201d [1]<\/p>\n
Ez a Linz feletti (Fels\u0151-Ausztria) ismert t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1si pontk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 hegycs\u00facson meg\u00e9lt \u00e9lm\u00e9ny kit\u00f6r\u00f6lhetetlen benyom\u00e1st hagyott a filoz\u00f3fus Robert Reininger eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9re. Ebb\u0151l sz\u00fcletett az \u0151 igazi elhivatotts\u00e1g\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa, nevezetesen az, hogy az emberis\u00e9get bevonja ebbe a nagy titokba a filozofikus k\u00e9pess\u00e9ge seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A B\u00e9csi Egyetemen (1913\u20131940 febru\u00e1rj\u00e1ig) elt\u00f6lt\u00f6tt tan\u00e1ri hivat\u00e1s\u00e1nak \u00e9vtizedei alatt az el\u0151ad\u00e1sai sor\u00e1n mindig azt igyekezett hangs\u00falyozni, hogy csak egyetlen val\u00f3s\u00e1g l\u00e9tezik, az \u201eels\u0151 k\u00e9zb\u0151l val\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny\u201d, az a pillanat, amit az ember \u00e9ppen meg\u00e9l, \u00e9s ezt az \u00e9lm\u00e9nyt szembe\u00e1ll\u00edtotta azzal az \u00e9nnel, amit a megfigyel\u00e9s\u00fcnk\u00f6n, a hagyom\u00e1nyos gondolkod\u00e1sunkon \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a nyelv\u00fcnk\u00f6n kereszt\u00fcl teremt\u00fcnk magunknak. Az indiai Upanishadokban, tov\u00e1bb\u00e1 H.P. Blavatsky, Eckhart mester, Goethe, valamint Schopenhauer \u00e9s Nietzsche \u00edr\u00e1saiban hasonl\u00f3 felismer\u00e9ssel tal\u00e1lkozott. Reininger az \u201ealapvet\u0151 \u00e9lm\u00e9nyt\u201d \u201eels\u0151dleges \u00e9nnek\u201d, illetve \u201eintelligens \u00e9nnek\u201d nevezi Immanuel Kant nyom\u00e1n, akit nagyra becs\u00fclt, noha Reininger val\u00f3j\u00e1ban csak r\u00e9szben tartotta mag\u00e1t Kant k\u00f6vet\u0151j\u00e9nek.<\/p>\n
1918. szeptember 22-\u00e9n azt \u00edrta: \u201eAz intelligens \u00e9nt nem lehet e fejl\u0151d\u00e9s eredm\u00e9ny\u00e9nek tekinteni, hanem ink\u00e1bb id\u0151tlen olyan l\u00e9nyk\u00e9nt lehet gondolni r\u00e1, akinek a \u201efejl\u0151d\u00e9se\u201d nem m\u00e1s, mint a vil\u00e1goss\u00e1g fokozatos behatol\u00e1sa a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gbe: az intelligens \u00e9n nem keletkezik, hanem egyszer\u0171en csak \u00f6nmag\u00e1ra \u00e9bred! Az \u00fagymond tapasztalati \u00e9nen, illetve annak erk\u00f6lcsi igazol\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl fejezi ki \u00f6nmag\u00e1t\u201d. [2]<\/p>\n
<\/p>\n
A misztikus \u00e9lm\u00e9nyen alapul\u00f3 filoz\u00f3fia<\/strong><\/p>\n <\/p>\n B\u00e9csi koll\u00e9g\u00e1it\u00f3l mer\u0151ben elt\u00e9r\u0151en Reininger az indiai filoz\u00f3fi\u00e1b\u00f3l is tartott el\u0151ad\u00e1sokat. M\u00e9ly hat\u00e1st tett r\u00e1 a buddhista erk\u00f6lcs \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00fclet, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e1llatok ir\u00e1nti j\u00f3akarat. Az \u0151si indiai Upanishadokban szerepl\u0151 Atman-Brahman tan is \u00e9rdekelte.<\/p>\n Misztikus \u00e9lm\u00e9nye nyom\u00e1n megpr\u00f3b\u00e1lt egy olyan filoz\u00f3fi\u00e1t alap\u00edtani, ami sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en az elme b\u00e9lyeg\u00e9t viseli. Hogy biztos legyen a dolg\u00e1ban, olyan filoz\u00f3fusokat k\u00f6vetett, mint Spinoza, Fichte, Schopenhauer \u00e9s Nietzsche. Azonban az empirist\u00e1kkal \u00e9s a pozitivist\u00e1kkal is kereste a megegyez\u00e9st, mint p\u00e9ld\u00e1ul Moritz Scheck-kel, a \u201eB\u00e9csi K\u00f6r\u201d alap\u00edt\u00f3j\u00e1val, aki egyetemi koll\u00e9g\u00e1inak egyike volt.<\/p>\n Reininger filoz\u00f3fiai felfog\u00e1s\u00e1b\u00f3l vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik, hogy egy vall\u00e1sos \u00e9lm\u00e9ny beilleszt\u00e9se a klasszikus eur\u00f3pai filoz\u00f3fi\u00e1ba norm\u00e1lis m\u00f3don nem fog siker\u00fclni, mivel a miszticizmusb\u00f3l nem vezethet\u0151 le logika. A miszticizmus egy kezd\u0151pont lehet vagy \u2013 Spinoz\u00e1hoz hasonl\u00f3an \u2013 be\u00e1gyazhat\u00f3 a val\u00f3s\u00e1gba, de az intellektu\u00e1lis tud\u00e1s egy m\u00e1sfajta ter\u00fclet, mint a b\u00f6lcsess\u00e9g. Az \u00e9rtelem hasznos \u00e9s fontos ugyan, de megvannak a maga korl\u00e1tai. Csak az intu\u00edci\u00f3, a \u201esz\u00edvvel val\u00f3 gondolkod\u00e1s\u201d seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehet a szakad\u00e9kot \u00e1thidalni. Ez a fajta \u201egondolkod\u00e1s\u201d egy sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171, \u00e1tfog\u00f3 meg\u00e9rt\u00e9s, mintegy spont\u00e1n elgondol\u00e1sa annak, ami van.<\/p>\n Ahogy fentebb m\u00e1r eml\u00edtett\u00fck, Reininger nagyra \u00e9rt\u00e9kelte a holland Baruch de Spinoza filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t. Spinoza rendszer\u00e9t abb\u00f3l az alapvet\u0151 tant\u00e9telb\u0151l vezette le, hogy Isten l\u00e9tezik \u00e9s a Term\u00e9szet egyenl\u0151 Istennel, ami azt jelenti, hogy Istenen k\u00edv\u00fcl semmi m\u00e1s nem l\u00e9tezik. \u00dagy v\u00e9lte, hogy az Ember n\u00f6vekv\u0151 bel\u00e1t\u00e1son kereszt\u00fcl, puszta meg\u00edt\u00e9l\u00e9s \u00e1ltal k\u00e9pes megtiszt\u00edtani az elm\u00e9j\u00e9t a szok\u00e1sos bonyolults\u00e1gt\u00f3l \u00e9s a val\u00f3di intu\u00edci\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9pes a mindent \u00e1tfog\u00f3 isteni szeretet fel\u00e9 n\u00f6vekedni \u00e9s v\u00e9g\u00fcl mindent meg\u00e9rteni.<\/p>\n <\/p>\n Mi a val\u00f3? Mi az igaz?<\/strong><\/p>\n <\/p>\n Reininger az alapvet\u0151 \u00e9lm\u00e9nynek is kit\u00fcntetett helyet tartott fenn a tan\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Ennek alapj\u00e1n \u00fagy gondolta, hogy a vil\u00e1g egyre finomabb benyom\u00e1sok \u00e9sszer\u0171 fokozatak\u00e9nt fejl\u0151dik, mindebb\u0151l azonban csak relat\u00edv igazs\u00e1gokat jelentet meg, amelyek magasabb szempontb\u00f3l \u00e1lland\u00f3an \u201efel\u00fcl\u00edr\u00f3dnak\u201d. Minden \u201eigazs\u00e1g\u201d teh\u00e1t kezdetben \u201eabszol\u00fat\u201d, de k\u00e9s\u0151bb viszonylagoss\u00e1 v\u00e1lik. Reininger tagadta az abszol\u00fat igazs\u00e1g, mint olyan l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. A jelens\u00e9gek vil\u00e1g\u00e1ban csak viszonylagos igazs\u00e1gok l\u00e9teznek, ami a nyelv \u00fatj\u00e1n jut kifejez\u00e9sre, m\u00edg az alapvet\u0151 \u00e9lm\u00e9ny nem \u201eigaz\u201d hanem \u201eval\u00f3s\u00e1gos\u201d. A vil\u00e1g val\u00f3s\u00e1ga nem egyenl\u0151 az alapvet\u0151 \u00e9lm\u00e9ny val\u00f3s\u00e1g\u00e1val.<\/p>\n L\u00e9nyeg\u00e9ben, mi emberek, \u00e1ltal\u00e1ban teljesen meg vagyunk gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy mi \u00e9s a vil\u00e1g \u201eval\u00f3s\u00e1gosak\u201d vagyunk, \u00e9s hogy tudjuk, mi az \u201eigaz\u201d \u00e9s mi a \u201eval\u00f3s\u201d. A \u201ehelytelen\u201d \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat vagy \u00edt\u00e9leteket kijav\u00edtjuk \u00e9s \u201ehib\u00e1kr\u00f3l\u201d besz\u00e9l\u00fcnk. \u00dagy gondoljuk, hogy pontosan meg tudjuk hat\u00e1rozni, hogy mi a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s mi nem az, mint p\u00e9ld\u00e1ul a fant\u00e1zia vagy az \u00e1lmok. Azok az emberek, akik \u201ea saj\u00e1t vil\u00e1gukban \u00e9lnek\u201d nem a \u201eval\u00f3s\u00e1gban\u201d \u00e9lnek. \u0150k a \u201eval\u00f3s\u00e1g elveszt\u00e9s\u00e9t\u0151l\u201d szenvednek \u2013 ami az elmeh\u00e1borodottak vagy lelki betegek k\u00f6zismert diagn\u00f3zisa. Val\u00f3j\u00e1ban minden egyes \u201e\u00e9n\u201d saj\u00e1t vil\u00e1ggal \u00e9s val\u00f3s\u00e1ggal rendelkezik. Az igazs\u00e1g \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g meghat\u00e1roz\u00e1sa gyakran egyszer\u0171en csak hatalom k\u00e9rd\u00e9se. Nem m\u00e1s, mint az ill\u00fazi\u00f3k j\u00e1t\u00e9ka \u2013 Maja. Ez nem is lehet m\u00e1sk\u00e9pp, mivel az \u00e9n maga is csak egy ill\u00fazi\u00f3.<\/p>\n Mi emberek nem ismerj\u00fck a val\u00f3s\u00e1got. Mindig \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb igazs\u00e1gokat helyez\u00fcnk el \u00e9s igyeksz\u00fcnk megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlenn\u00e9 tenni egy olyan gy\u0171jt\u0151ed\u00e9nybe, amit a saj\u00e1t val\u00f3s\u00e1gunk szempontj\u00e1b\u00f3l egyre megb\u00edzhat\u00f3bbnak tartunk. M\u00e9gis abszol\u00fat igazs\u00e1gra \u00e9s abszol\u00fat val\u00f3s\u00e1gra v\u00e1gyunk! Az \u00e9n azonban nem k\u00e9pes megtal\u00e1lni azt, mivel az abszol\u00fat igazs\u00e1g \u00e9s az abszol\u00fat val\u00f3s\u00e1g eg\u00e9szen m\u00e1s, valami olyasmi, ami a sz\u00edvben lakik, \u00e9s ez az oka az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g ut\u00e1ni v\u00e1gyakoz\u00e1sunknak.<\/p>\n <\/p>\n Az els\u0151dleges \u00e9s a m\u00e1sodlagos \u00e9n<\/strong><\/p>\n <\/p>\n Reininger sz\u00e1m\u00e1ra az alapvet\u0151 \u00e9lm\u00e9ny az az \u00e9ber \u00e1llapot, ami minden tudatos \u00e9lm\u00e9ny k\u00eds\u00e9r\u0151jelens\u00e9ge, de nem rendelkezik tartalommal. Ez az \u201eels\u0151dleges \u00e9n\u201d. A \u201em\u00e1sodlagos \u00e9n\u201d a szem\u00e9ly, aki ment\u00e1lis k\u00e9peken kereszt\u00fcl (bele\u00e9rtve a saj\u00e1t fizikai alakj\u00e1r\u00f3l val\u00f3 k\u00e9peket is) azonosnak \u00e9rz\u00e9keli a vil\u00e1got \u00e9s \u00f6nmag\u00e1t. Ez csak egy olyan k\u00fcl\u00f6nleges jelens\u00e9g \u00fatj\u00e1n lehets\u00e9ges, amit Reininger \u201etranszcendent\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kel\u00e9snek\u201d nevez, ami hidat k\u00e9pez az alapvet\u0151 \u00e9lm\u00e9ny fel\u00e9. Ez a k\u00fcl\u00f6nleges, tiszta benyom\u00e1s m\u00e1s, mint a fiziol\u00f3giai \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s. Csak ez\u00e1ltal tapasztalhatjuk meg az \u201eegy-s\u00e9get\u201d.<\/p>\n Reininger szerint az a szem\u00e9ly, aki ebb\u0151l az alapvet\u0151 \u00e9lm\u00e9nyb\u0151l \u00e9l, olyan \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g, akinek nincs sz\u00fcks\u00e9ge k\u00fcls\u0151 etik\u00e1ra. Az ilyen ember bels\u0151 \u201enemess\u00e9ggel\u201d rendelkezik \u00e9s mindig k\u00e9pes \u201eigent\u201d mondani a jelenben val\u00f3 \u00e9letre, mert megismerte a val\u00f3di \u00f6nval\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n Reiningert egyebek k\u00f6z\u00f6tt az a k\u00e9rd\u00e9s is \u00e9rdekelte, hogy a vil\u00e1g val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak ill\u00fazi\u00f3ja, nevezetesen az az \u00e9rz\u00e9s, amit mi val\u00f3s\u00e1gnak tartunk, honnan ered. Ez olyan k\u00e9rd\u00e9seket vet fel, mint: hogyan keletkezett a kett\u0151 az egyb\u0151l, illetve a sokf\u00e9les\u00e9g az egyb\u0151l, \u00e9s hogy a sokf\u00e9les\u00e9g megegyezik-e az egy-s\u00e9ggel, vagy att\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik? Vagy: hogy a paradicsomb\u00f3l val\u00f3 \u201ebuk\u00e1s\u201d egy m\u00e1sik, elv\u00e1lasztott, gonosz vil\u00e1gba val\u00f3 buk\u00e1st jelent-e, vagy a (m\u00e1sodlagos) \u00e9n val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak megtapasztal\u00e1sa csak egy \u00e1lom, amib\u0151l fel kell \u00e9bredn\u00fcnk ahhoz, hogy felismerj\u00fck, miszerint val\u00f3j\u00e1ban isteni eredet\u0171ek \u00e9s egyek vagyunk?<\/p>\n <\/p>\n A csend metafizik\u00e1ja<\/strong><\/p>\n <\/p>\n Reininger nem tal\u00e1lt v\u00e1laszt erre a k\u00e9rd\u00e9sre \u00e9s a \u201ecsend metafizik\u00e1j\u00e1hoz\u201d jutott el, ami azt jelenti, hogy a metafizika csak arra korl\u00e1toz\u00f3dhat, hogy \u201er\u00e1mutat arra a helyre, ahol a v\u00e9gs\u0151 \u00e9s legalapvet\u0151bb titok: a Most alapvet\u0151 \u00e9lm\u00e9nye rejt\u0151zik. [\u2026] A filoz\u00f3fia arra a meglep\u0151 felfedez\u00e9sre jut, hogy nem marad m\u00e1s, csak a titok metafizikai \u00e9rz\u00e9se. A racion\u00e1lis gondolkod\u00e1son nem lehet \u00e1tt\u00f6rni!\u201d [3] \u201eA metafizikai ember m\u00e9lys\u00e9gesen \u00e9s egyfolyt\u00e1ban tudat\u00e1ban van annak a legalapvet\u0151bb miszt\u00e9riumnak, ami minden pillanatban benne rejlik. Abban a bizonyoss\u00e1gban \u00e9l, hogy az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3ban \u00e1ll, noha az id\u0151ben l\u00e9tezik.\u201d sz\u00e1m\u00e1ra ez sz\u00f3 szerint metafizikai \u00e9lm\u00e9ny volt.<\/p>\n A r\u00f3zsakeresztesek tan\u00edt\u00e1sa szerint az ember sz\u00edv\u00e9ben szunnyad egy mag, amelyen kereszt\u00fcl a metafizikai \u00e9lm\u00e9nyek lehets\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lnak. \u0150k ezt \u201e\u0151satomnak\u201d vagy \u201er\u00f3zsabimb\u00f3nak\u201d nevezik. Amikor ez fel\u00e9bred, megsz\u00fcletik az alapvet\u0151 egys\u00e9g \u00e9lm\u00e9nye. Kezdetben, amikor ez a mag kics\u00edr\u00e1zik, csak egy finom, pisl\u00e1kol\u00f3 f\u00e9ny, ami azt\u00e1n az \u00e9let sor\u00e1n \u201eillatoz\u00f3 r\u00f3zs\u00e1v\u00e1\u201d, vagy m\u00e1s n\u00e9ven \u201ealapvet\u0151 \u00e9lm\u00e9nny\u00e9\u201d fejl\u0151dhet. Az ember hirtelen teljesen tudat\u00e1ra \u00e9bred az isteni sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1nak. Robert Reiningert is egy ilyen kegyelemadom\u00e1ny \u00e9rte, aki az \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig tiszt\u00e1ban volt ennek a hat\u00e1s\u00e1val, ez\u00e9rt az intelligenci\u00e1j\u00e1t \u00e9s a k\u00e9pess\u00e9geit arra haszn\u00e1lta, hogy ezzel az \u00fczenettel az emberis\u00e9get szolg\u00e1lja.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n [1] Karl Nawratil (1969): Robert Reininger \u00e9lete \u2013 m\u0171vei \u2013 szem\u00e9lyis\u00e9ge, B\u00e9cs, Kiad\u00f3: B\u00e9csi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (=filoz\u00f3fiatudom\u00e1nyi oszt\u00e1ly, jegyz\u0151k\u00f6nyvek, 265. k\u00f6tet) 36. oldal<\/p>\n [2] Karl Nawratil (kiad\u00f3) (1974), Robert Reininger, ifj\u00fakori \u00edr\u00e1sai 1885\u20131895 \u00e9s aforizm\u00e1i 1894\u20131948, B\u00e9csi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (=filoz\u00f3fiatudom\u00e1nyi oszt\u00e1ly, jegyz\u0151k\u00f6nyvek, 296. k\u00f6tet), 186. oldal<\/p>\n [3] Robert Reininger (1948): Metafizika \u00e9s val\u00f3s\u00e1g. M\u00e1sodik teljesen \u00e1tdolgozott kiad\u00e1s, B\u00e9cs: Braum\u00fcller, 2 Bde., 2. k\u00f6tet, 214. oldal<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":5645,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110078,110091],"tags_english_":[],"class_list":["post-89463","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-livingpast-hu","category_-science-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89463","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5645"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89463"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89463"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89463"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89463"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}