{"id":89347,"date":"2019-01-11T14:42:19","date_gmt":"2019-01-11T14:42:19","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/muveszet-es-tudatossag-avagy-utazas-onmagunkba-3-resz\/"},"modified":"2019-01-11T14:42:19","modified_gmt":"2019-01-11T14:42:19","slug":"muveszet-es-tudatossag-avagy-utazas-onmagunkba-3-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/muveszet-es-tudatossag-avagy-utazas-onmagunkba-3-resz\/","title":{"rendered":"M\u0171v\u00e9szet \u00e9s tudatoss\u00e1g, avagy utaz\u00e1s \u00f6nmagunkba  3. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"<p><strong>A kocka<\/strong><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Mahabalipuramban, az indiai szobr\u00e1szok v\u00e1ros\u00e1ban, m\u00e9g ma is l\u00e9tezik egy eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 hagyom\u00e1ny. A szobr\u00e1szok egy gr\u00e1nitkock\u00e1t faragtak, amit nyolc mez\u0151re osztottak. Gyakran a 3:5 ar\u00e1ny\u00fa feloszt\u00e1st alkalmazt\u00e1k, ami az arany k\u00f6z\u00e9p\u00fat. E szerint a hagyom\u00e1ny szerint az univerzum egy olyan kocka, melynek egy l\u00e1ng van a k\u00f6zep\u00e9n \u00e9s ebben a l\u00e1ngban egy istenn\u0151 t\u00e1ncol. Az \u00f6t plat\u00f3ni test k\u00f6z\u00fcl a kocka a F\u00f6ldet jelk\u00e9pezi.<\/p>\n<p>Mostans\u00e1g sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeum van, ami kocka alakban \u00e9p\u00fclt. Rem\u00e9lj\u00fck, hogy t\u00e9nyleg egy istenn\u0151 t\u00e1ncol benn\u00fck! Mindazon\u00e1ltal a kocka k\u00e9pe, amelyben t\u0171z \u00e9g, a Fukushima atomer\u0151m\u0171ben a vesz\u00e9ly jelz\u00e9s\u00e9nek szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, ahol a kocka tiszta form\u00e1ja sem volt k\u00e9pes megszel\u00edd\u00edteni a bels\u0151 naper\u0151t, ami azt\u00e1n elszabadult a f\u00f6ld\u00f6n \u2013 puszt\u00edt\u00f3 energi\u00e1v\u00e1 v\u00e1lva.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Tizenk\u00e9t csom\u00f3<\/strong><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Egyiptom templom\u00e9p\u00edtm\u00e9nyeiben, a mexik\u00f3i Nap \u00e9s Hold piramisban, Stonehenge r\u00e9gi k\u0151k\u00f6reiben, valamint \u00c1zsia \u00e9s Eur\u00f3pa szent \u00e9p\u00fcleteiben egyar\u00e1nt harmonikus ar\u00e1nyokat \u00e9s beoszt\u00e1sokat tal\u00e1lunk. A r\u00e9gi mesterek nem hasra \u00fct\u00e9s szerint \u00e9p\u00edtkeztek. Egy zsin\u00f3rt viseltek a derekukra k\u00f6tve, amin tizenk\u00e9t csom\u00f3 helyezkedett el. Ezzel mindent meg tudtak m\u00e9rni. Ezzel a tizenk\u00e9t r\u00e9szre osztott zsin\u00f3rral l\u00e9tre tudt\u00e1k hozni, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt, Pitagorasz h\u00e1romsz\u00f6g\u00e9t (melynek ar\u00e1nyai 3 : 4 : 5), az aranymetsz\u00e9st (5 : 8), valamint a dupla \u00e9letvir\u00e1got, amely k\u00e9t egyenl\u0151 oldal\u00fa, egym\u00e1sba hatol\u00f3 h\u00e1romsz\u00f6gb\u0151l \u00e1ll.<\/p>\n<p>Ezekben az ar\u00e1nyokban \u00e9l\u0151 \u00e9s forma-alkot\u00f3 er\u0151k dolgoznak. Ahol csak megjelennek, az emberi term\u00e9szetet harmonikus \u00e9s \u00e9l\u0151 rezg\u00e9sbe hozz\u00e1k \u00f6nmag\u00e1val, aminek gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 hat\u00e1sa van \u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00f6t \u00e1raszt. A sz\u00e9ps\u00e9g az alkot\u00f3r\u00e9szek dinamikus egyens\u00faly\u00e1b\u00f3l j\u00f6n l\u00e9tre.<\/p>\n<p>A sz\u00e9ps\u00e9g er\u0151k\u00e9nt tapasztalhat\u00f3 meg. Az a t\u00e9ny, hogy ezt mindig rosszul \u00e9rtelmezt\u00e9k, a m\u00faltban is \u00e9s ma is, nem v\u00e1ltoztat azon, hogy val\u00f3di megjelen\u00e9s\u00e9ben az ellent\u00e9tes er\u0151k harmonikus egyens\u00falya jut kifejez\u0151d\u00e9sre.<\/p>\n<p>A sz\u00e9ps\u00e9g hat\u00e1sa semleges\u00edti a disszon\u00e1ns zavarokat.<\/p>\n<p>Az ut\u00f3bbi id\u0151ben a modern m\u0171v\u00e9szet kritikus m\u00f3don megk\u00e9rd\u0151jelezte ezt az egyetemes forma-alkot\u00f3 er\u0151t, \u00e9s mint korl\u00e1toz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151t, gyakran figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja. Az egyetemes min\u0151s\u00e9gek vitat\u00e1s\u00e1ra tett l\u00e9p\u00e9sek az\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9gesek, hogy min\u00e9l vil\u00e1gosabban \u00e9s \u00e1tfog\u00f3bban \u00e9rt\u00e9kelni tudjuk azokat. Az isteni t\u00f6rv\u00e9nyek igazs\u00e1g szerint nem korl\u00e1tozz\u00e1k az embert, hanem ink\u00e1bb seg\u00edtik abban, hogy t\u00fall\u00e9pjen a saj\u00e1t korl\u00e1tain.<\/p>\n<p>Manaps\u00e1g sok m\u0171v\u00e9sz v\u00e1lt az egy\u00e9ni szabads\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 az \u00f6nk\u00e9nyess\u00e9g hatalmas \u201egett\u00f3iban\u201d, amelyeket a kereslet \u00e9s k\u00edn\u00e1lat szab\u00e1lyoz. M\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra ez nem kiel\u00e9g\u00edt\u0151. Sz\u00fcks\u00e9g van r\u00e1 \u00e9s lehets\u00e9ges is, hogy az egy\u00e9ni szabads\u00e1g alapj\u00e1n sz\u00fcks\u00e9ges l\u00e9p\u00e9seket merj\u00fcnk tenni egy olyan tudat\u00e1llapot fel\u00e9, ami k\u00e9pess\u00e9 tesz benn\u00fcnket arra, hogy nyitottak legy\u00fcnk az istenis\u00e9g fel\u00e9 an\u00e9lk\u00fcl, hogy a r\u00e9gi hitrendszerekbe esn\u00e9nk vissza. Itt egy olyan bels\u0151 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, a motiv\u00e1ci\u00f3 tisztas\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s ir\u00e1nyults\u00e1g\u00e1r\u00f3l, ami tal\u00e1n legjobban az ikonfest\u0151k \u00e9letszeml\u00e9let\u00e9re hasonl\u00edt.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Ikonok<\/strong><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Az ikonfest\u0151k olyan szerzetesek, akik szellemi ir\u00e1nyul\u00e1ssal \u00e9lnek \u00e9s festenek. Szentek k\u00e9peit gondosan kiv\u00e1lasztott falapokra szigor\u00fa szab\u00e1lyok szerint festik meg. A festm\u00e9ny elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00fagy k\u00e9sz\u00fclnek fel, hogy meditat\u00edv \u00e1llapotba mer\u00fclnek. Ez egy \u00fcnnep\u00e9lyes el\u0151k\u00e9sz\u00fclet ahhoz, hogy \u201ebehatoljanak a szents\u00e9gbe\u201d.<\/p>\n<p>Az ikonok az arcot nem portr\u00e9szer\u0171en \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k, hanem az ikon az emberi fejl\u0151d\u00e9s kifejez\u0151je, &#8211; egy olyan fejl\u0151d\u00e9s\u00e9, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi az emberek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy ehhez a m\u0171v\u00e9szeten kereszt\u00fcl jussanak el. A filmproducer \u00e9s \u00edr\u00f3, Andrej Tarkovszkij, aki filmet k\u00e9sz\u00edtett Andrej Rubljov-r\u00f3l a fest\u0151 szerzetesr\u0151l, azt sugallja, hogy az ikon nem egy sor szab\u00e1ly alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fcl, hanem ink\u00e1bb a vil\u00e1gi \u00e9rt\u00e9kek birtokba v\u00e9telek\u00e9nt, mert ahhoz az \u00fathoz sz\u00fcks\u00e9ges bel\u00e1t\u00e1s form\u00e1it \u00e1br\u00e1zolja, amely \u00e1ltal az ember az \u201eabszol\u00fat igazs\u00e1g\u201d megismer\u00e9s\u00e9t keresi. <em>Die versiegelte Zeit (A lepecs\u00e9telt id\u0151) <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben Tarkovszkij azt \u00edrja: \u201eSz\u00e1momra egy\u00e9rtelm\u0171, hogy mindenf\u00e9le m\u0171v\u00e9szet, ami nem csup\u00e1n \u201efogyaszt\u00e1sra\u201d termel, c\u00e9lja az, hogy kifejezze az \u00e9let \u00e9s az emberi l\u00e9t \u00e9rtelm\u00e9t \u00f6nmaga \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra. Megmutatj\u00e1k az embernek, hogy mi l\u00e9t\u00e9nek az \u00e9rtelme \u00e9s c\u00e9lja ezen a bolyg\u00f3n, &#8211; \u00e9s ezt nem csak megmutatja, hanem k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt is \u00e1ll\u00edtja el\u00e9j\u00fck.\u201d<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>K\u00f6zpontos\u00edtott szeml\u00e9let<\/strong><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Az ikonfest\u00e9szet, mint az iszl\u00e1m m\u0171v\u00e9szete (Orham Pamuk: <em>Rot sei mein Name<\/em> \u2013 <em>V\u00f6r\u00f6s legyen a nevem<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben csod\u00e1latosan \u00edrja le ezt) a renesz\u00e1nsz fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek kor\u00e1ban kezd\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n<p>Az orosz tud\u00f3s, pap \u00e9s filoz\u00f3fus, Pavel Florenszkij, aki szib\u00e9riai sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben halt meg Szt\u00e1lin uralma alatt, azt \u00edrja, hogy az ember akkor vesztette el az isteni vil\u00e1ghoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9t, amikor sors\u00e1nak ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t a saj\u00e1t kez\u00e9be vette. Az ember k\u00f6z\u00e9ppontba \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, &#8211; ami Florenszkij szerint ezt a k\u00f6zponti szeml\u00e9letet jellemzi, &#8211; mag\u00e1ban foglalja az \u00f6nz\u0151 \u00e9n \u00f6nn\u00f6n magasztal\u00e1s\u00e1nak a vesz\u00e9ly\u00e9t.<\/p>\n<p>A renesz\u00e1nsz m\u0171v\u00e9szeknek tudat\u00e1ban kellett lenni\u00fck ennek a probl\u00e9m\u00e1nak, mivel a k\u00f6zponti szeml\u00e9letet el\u0151sz\u00f6r a szellemi orient\u00e1ci\u00f3 \u00e9rtelm\u00e9ben haszn\u00e1lt\u00e1k. A pitagoreus \u00f6r\u00f6ks\u00e9g, az ar\u00e1ny \u00e9s a harm\u00f3nia titkaival, belefolyt Rafael m\u0171veibe, p\u00e9ld\u00e1ul az <em>Ath\u00e9ni iskola<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9ben, \u00e9s megnyitotta annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy a m\u0171v\u00e9szek szabad egy\u00e9nis\u00e9get fejlesszenek ki a saj\u00e1t l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u00fck alapj\u00e1n az istenis\u00e9get illet\u0151en. Az istenis\u00e9gt\u0151l val\u00f3 elfordul\u00e1st nem tartott\u00e1k sz\u00fcks\u00e9gesnek.<\/p>\n<p>Kezdetben az istenit, a szellemit vagy nevezz\u00fck ahogy akarjuk, nem vitatt\u00e1k. Leonardo da Vinci <em>Utols\u00f3 vacsor\u00e1j\u00e1n<\/em>, amelynek ar\u00e1nyai, m\u0171v\u00e9szi \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa \u00e9s tartalma elk\u00e9pzelhetetlen\u00fcl bonyolult, Krisztus majdnem pontosan a k\u00f6zponti szeml\u00e9let hely\u00e9t foglalja el. De csak majdnem, &#8211; mivel ez az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s egy olyan alapelvre utal, ami a l\u00e1that\u00f3 Krisztus m\u00f6g\u00f6tt van \u00e9s rajta kereszt\u00fcl v\u00e1lik akt\u00edvv\u00e1: az isteni miszt\u00e9riumra.<\/p>\n<p>A renesz\u00e1nsz egy l\u00fcktet\u0151, formateremt\u0151 er\u0151t\u00e9r volt, amelyben magasztos szellemek voltak k\u00e9pesek fejl\u0151dni. Az egyetemes g\u00e9niuszb\u00f3l kiemelkedett a \u201eteljes ember\u201d \u0151st\u00edpusa (a polihisztor), aki \u00e9p\u00edt\u00e9sz, fest\u0151, szobr\u00e1sz, k\u00f6lt\u0151 \u00e9s tud\u00f3s egy szem\u00e9lyben. Leonardo da Vinci, Michelangelo \u00e9s Rafael p\u00e9ld\u00e1ul a kollekt\u00edv tudatb\u00f3l az egy\u00e9ni tudatba val\u00f3 \u00e1tmenetet k\u00e9sz\u00edtette el\u0151 \u00e9s ezt magas fokon k\u00e9pviselte. \u00c1m ahogy Florenszkij \u00edrja, a k\u00f6zponti szeml\u00e9let Brunelleschi \u00e1ltali feltal\u00e1l\u00e1sa az \u00e9n megkoron\u00e1z\u00e1s\u00e1nak l\u00e1that\u00f3 jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9, a fejl\u0151d\u0151 ember egyfajta isten\u00edt\u00e9s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>(folytatjuk)<\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":3915,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110065],"tags_english_":[],"class_list":["post-89347","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-art-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89347","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3915"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89347"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89347"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89347"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89347"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}