{"id":89339,"date":"2019-01-11T14:29:18","date_gmt":"2019-01-11T14:29:18","guid":{"rendered":"https:\/\/logon.media\/logon_article\/muveszet-es-tudatossag-avagy-utazas-onmagunkba-2-resz\/"},"modified":"2019-01-11T14:29:18","modified_gmt":"2019-01-11T14:29:18","slug":"muveszet-es-tudatossag-avagy-utazas-onmagunkba-2-resz","status":"publish","type":"logon_article","link":"https:\/\/logon.media\/hu\/logon_article\/muveszet-es-tudatossag-avagy-utazas-onmagunkba-2-resz\/","title":{"rendered":"M\u0171v\u00e9szet \u00e9s tudatoss\u00e1g, avagy utaz\u00e1s \u00f6nmagunkba   2. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"<p><strong>Dualit\u00e1s \u00e9s polarit\u00e1s<\/strong><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Ebben a k\u00e9t alapvet\u0151 form\u00e1ban \u2013 k\u00f6r \u00e9s n\u00e9gyzet, g\u00f6mb \u00e9s kocka \u2013, amelyek, \u00fagy t\u0171nik, semmif\u00e9le bels\u0151 kapcsolattal nem rendelkeznek, egy alapvet\u0151 t\u00f6rv\u00e9ny rejt\u0151zik, amit minden l\u00e9tez\u0151 dologban megtal\u00e1lhatunk: ez a polarit\u00e1s, a kett\u0151 az egyben, a h\u00edmnem\u0171 \u00e9s a n\u0151nem\u0171 er\u0151, ami olyan, mint a nap \u00e9s az \u00e9j, mint egy \u00e9rem k\u00e9t oldala. A polarit\u00e1s eme \u00e9l\u0151 elv\u00e9t gyakran \u00f6sszet\u00e9vesztik a dualit\u00e1ssal, ami antagonisztikus m\u00f3don k\u00e9t egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edt\u0151, \u00e1m ellent\u00e9tes min\u0151s\u00e9gre bomlik sz\u00e9t, j\u00f3ra \u00e9s rosszra.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>J\u00f3 \u00e9s rossz<\/strong><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>A rossz nem a j\u00f3 egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 ellent\u00e9te, hanem egy bel\u0151le sz\u00e1rmaz\u00f3 m\u00e1sodlagos k\u00f6vetkezm\u00e9ny. Ahogy a hal\u00e1l sem az \u00e9let ellent\u00e9te, hanem annak csak egy r\u00e9sze. A gy\u0171l\u00f6let nem a szeretet ellent\u00e9te, hanem egy m\u00e1sodlagos reakci\u00f3, ami azonban nagyon er\u0151ss\u00e9 v\u00e1lhat. Az \u00e1rny\u00e9k sem a f\u00e9ny ellent\u00e9te, hanem egy k\u00f6vetkezm\u00e9ny, amit egy \u00e1tl\u00e1tszatlan test hoz l\u00e9tre. A f\u00e9ny \u00e9s az \u00e1rny\u00e9k polarit\u00e1sa minden s\u0171r\u0171 anyagi testre \u00e9rv\u00e9nyes, mag\u00e1ra a f\u00e9nyre azonban nem.<\/p>\n<p>A polarit\u00e1s egy hat\u00e9kony term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9ny, ami egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 er\u0151kb\u0151l \u00e1ll, egy h\u00e1rmas egys\u00e9g fel\u00e9 t\u00f6rekszik \u00e9s egy nagyobb eg\u00e9szre \u00f6sszpontos\u00edt. Amikor azonban a meg\u00edt\u00e9l\u00e9s k\u00f6zbel\u00e9p \u00e9s az egyik r\u00e9szt j\u00f3k\u00e9nt kiemeli \u00e9s ez\u00e1ltal a m\u00e1sikat rossznak \u00edt\u00e9li meg, akkor egy eredm\u00e9nytelen k\u00fczdelem kezd\u0151dik, ami elz\u00e1rja a teremt\u0151 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st \u00e9s ez\u00e1ltal az egym\u00e1sban val\u00f3 \u00f6r\u00f6m\u00f6t, a ki\u00f6ml\u0151 er\u0151k pedig visz\u00e1lyok \u00e9s h\u00e1bor\u00fak ezreit hozz\u00e1k l\u00e9tre. \u201e<em>A polarit\u00e1st, az ellent\u00e9tek gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 kapcsolat\u00e1t hat\u00e1rozottan meg kell k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni az antagonisztikus \u00e9s rombol\u00f3 dualit\u00e1st\u00f3l. A polarit\u00e1s egy k\u00e9t-egys\u00e9g, egy olyan szemben\u00e1ll\u00e1s, amit egy magasabb rend\u0171 egys\u00e9g ir\u00e1ny\u00edt.<\/em>\u201d [1]<\/p>\n<p>A k\u00f6r \u00e9s a n\u00e9gyzet pol\u00e1ris ellent\u00e9t\u00e9t sok \u00e9p\u00fcletben padl\u00f3mintak\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k. A k\u00f6r \u00e9s a n\u00e9gyzet k\u00f6z\u00f6tt jelk\u00e9pes \u00e9rtelemben is l\u00e9tezik egy kapcsolat, ez a t\u00f6k\u00e9letes \u00f6r\u00f6k l\u00e9ny \u00e9s az id\u0151ben val\u00f3 dinamikus fejl\u0151d\u00e9s, azaz a menny \u00e9s a f\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 kapcsolat.<\/p>\n<p>Az emberi szem a legeredetibb k\u00f6rform\u00e1t mindig a Napban, mint csillagban l\u00e1tta. Ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem egy nyugalomban l\u00e9v\u0151, hanem egy nagyon is dinamikus forma. Egy g\u00f6rd\u00fcl\u0151 \u00e9gi szek\u00e9r. A bel\u0151le ki\u00e1rad\u00f3 sugarak a h\u0151 \u00e9s a f\u00e9ny er\u0151hat\u00e1sai.<\/p>\n<p>Minden forma, a term\u00e9szetben \u00e9s az emberi kult\u00far\u00e1ban egyar\u00e1nt, a k\u00f6r \u00e9s az egyenes vonal ellent\u00e9t\u00e9b\u0151l keletkezik, ami a napban hat\u00e9konny\u00e1 \u00e9s l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt. A k\u00f6r \u00e9s az egyenes vonal a form\u00e1k anyja \u00e9s atyja. Az egyenes vonal a k\u00f6rb\u0151l sz\u00e1rmazik. Ha a k\u00f6r \u00e9s az egyenes vonal tal\u00e1lkozik, akkor alapvet\u0151en \u00faj fejl\u0151d\u00e9si form\u00e1k keletkeznek. El\u0151sz\u00f6r is a toj\u00e1s, mint egy ir\u00e1nyad\u00f3 tendenci\u00e1val rendelkez\u0151 g\u00f6mb, \u00e9s azon k\u00edv\u00fcl a spir\u00e1lok sokf\u00e9le form\u00e1ja, amelyek a kett\u0151s spir\u00e1lban, a csigavonalban \u00e9s a galaxisokban jelennek meg.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>A forma, mint az er\u0151k kifejez\u0151d\u00e9se<\/strong><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Az \u00e1raml\u00f3 \u00e9s a szil\u00e1rd form\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, mint p\u00e9ld\u00e1ul egy v\u00edz\u00f6rv\u00e9ny \u00e9s egy csigah\u00e1z k\u00f6z\u00f6tt, bels\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st lehet felismerni. A szil\u00e1rd form\u00e1ba be\u00e9p\u00fclt energia \u00e9s mozg\u00e1s mozdulatlann\u00e1 v\u00e1lt ugyan, de pontosan megmutatja azokat az er\u0151ket, amelyek l\u00e9trehozt\u00e1k.<\/p>\n<p>A sv\u00e1jci orvos, fest\u0151 \u00e9s tud\u00f3s, Hans Jenny, k\u00eds\u00e9rleteiben meggy\u0151z\u0151 m\u00f3don l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tette ezt a l\u00e1thatatlan energi\u00e1t, rezg\u00e9st \u00e9s l\u00e1that\u00f3 form\u00e1t, amit \u201ekimatik\u00e1nak\u201d* nevezett. Az olyan k\u00e9pl\u00e9keny anyagokban, mint a v\u00edz, bizonyos rezg\u00e9sfrekvenci\u00e1k \u00e1ll\u00f3 hull\u00e1mokat hoznak l\u00e9tre n\u00e9ha meglep\u0151en geometrikus pontoss\u00e1ggal \u00e9s csod\u00e1latosan bonyolult rendben. Ezeknek a rezg\u00e9si form\u00e1knak n\u00e9melyike vir\u00e1gokhoz hasonl\u00f3, m\u00e1sok csontv\u00e1zakhoz \u00e9s szervekhez hasonl\u00edtanak. Hans Jenny \u00e9s Alexander Lauterwasser v\u00edz-hang k\u00e9peiben vil\u00e1gosan l\u00e1tszik, hogyan olvad \u00f6ssze a hang \u00e9s a forma. Ezeket mozg\u00f3 v\u00edz-k\u00e9p metafor\u00e1knak is nevezhetn\u00e9nk, mivel ezek a teremt\u0151 ige \u00e9s az \u0151shang, a <em>Bindu<\/em> \u201einkarn\u00e1ci\u00f3i\u201d, amelyek \u00e1ltal a vil\u00e1g teremt\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n<p>A v\u00edzkutat\u00f3, Theodor Schwenk szint\u00e9n a foly\u00e9kony \u00e9s a szil\u00e1rd form\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 kapcsolatot mutatja be k\u00f6nyv\u00e9ben, melynek c\u00edme <em>Das sensible Chaos <\/em>(Az \u00e9rz\u00e9keny k\u00e1osz, 1965). Itt l\u00e1thatjuk, hogy a l\u00e1that\u00f3 a l\u00e1thatatlannak a kifejez\u0151d\u00e9se. Ezek ut\u00e1n nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a madarat \u00f6sszet\u00f6m\u00f6r\u00fclt leveg\u0151nek, a halat \u00f6sszet\u00f6m\u00f6r\u00fclt v\u00edznek, a k\u00edgy\u00f3t pedig \u00f6sszet\u00f6m\u00f6r\u00fclt f\u00f6ldnek tekinthetj\u00fck. \u00c9s vajon mi lehet az ember? \u00d6sszet\u00f6m\u00f6r\u00fclt kozmosz? Egy k\u00e9tl\u00e1b\u00fa univerzum? Val\u00f3j\u00e1ban minden ember egy univerzumot hordoz mag\u00e1ban. Ezt az univerzumot egy csontv\u00e1z fogja \u00f6ssze, amelynek ar\u00e1nyai a harm\u00f3nia t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t \u2013 az aranymetsz\u00e9st k\u00f6vetik.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Az aranymetsz\u00e9s<\/strong><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Az aranymetsz\u00e9s egy elk\u00e9peszt\u0151 jellegzetess\u00e9gekkel \u00e9s sz\u00e1mar\u00e1nyokkal rendelkez\u0151 m\u00e9rtani t\u00f6rv\u00e9ny, ami a legv\u00e1laszt\u00e9kosabb m\u00f3don tal\u00e1lhat\u00f3 meg a term\u00e9szeti form\u00e1kban. Az ember legink\u00e1bb a vir\u00e1gokban l\u00e1thatja ezt, amelyek formailag a bolyg\u00f3k r\u00f6pp\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra eml\u00e9keztetnek. Hartmut Warm <em>Die Signatur der Sph\u00e4ren (A szf\u00e9r\u00e1k k\u00e9zjegye) <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben a bolyg\u00f3k p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t teszi l\u00e1that\u00f3v\u00e1. R\u00e1mutat, hogy a F\u00f6ld \u00e9s a V\u00e9nusz l\u00e1thatatlan mozg\u00e1s\u00e1val egy pontos pentagramot rajzol a kozmikus t\u00e9rbe a Nap k\u00f6r\u00fcli, valamint az egym\u00e1s k\u00f6r\u00fcl nyolc \u00e9venk\u00e9nt megtett \u00fatja sor\u00e1n. Tudom\u00e1nyosan neh\u00e9z bebizony\u00edtani, hogy a bolyg\u00f3i mozg\u00e1soknak formak\u00e9pz\u0151 hat\u00e1suk van a F\u00f6ldre, ez azonban a hasonl\u00f3s\u00e1g \u00e1ltal megnyilv\u00e1nul \u00e9s bebizonyosodik: ha a vir\u00e1gokra n\u00e9z\u00fcnk, az \u00e1ltaluk produk\u00e1lt er\u0151k \u00e9s ritmusok k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sa olyan mintha a kozmoszt szeml\u00e9ln\u00e9nk.<\/p>\n<p>Az aranymetsz\u00e9sben a kisebb (<em>minor<\/em>) r\u00e9sz ugyan\u00fagy ar\u00e1nyul a nagyobb (<em>maior<\/em>) r\u00e9szhez, mint a nagyobb r\u00e9sz az eg\u00e9szhez. Ez azt jelenti, hogy a kisebb \u00e9s a nagyobb oly m\u00f3don oszlanak meg, hogy magukban foglalj\u00e1k az eg\u00e9szet. Erre a vonal egyetlen m\u00e1s pontja sem k\u00e9pes.<\/p>\n<p>Az aranymetsz\u00e9sen k\u00edv\u00fcl a sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1snak van egy m\u00e1sik egyetemes t\u00f6rv\u00e9nye is. Ez a szimmetria. A tiszta szimmetria az eredeti feloszt\u00e1s. Ez mindig megegyezik \u00f6nmag\u00e1val. Ez azonban \u00f6nmag\u00e1ban v\u00e9ve nem vezetne fejl\u0151d\u00e9shez. Az aranymetsz\u00e9s m\u00e1sk\u00e9ppen osztja meg a r\u00e9szeket, de oly m\u00f3don, hogy az ar\u00e1nyok ugyanolyanok maradnak. A min\u0151s\u00e9g \u00e9s a mennyis\u00e9g harmonikus-dinamikus egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e1ltal ily m\u00f3don egyfajta fejl\u0151d\u00e9s alakulhat ki. Ez a fejl\u0151d\u00e9s azonban nem vesz\u00edti el az egys\u00e9ges volt\u00e1t \u00e9s nem kezd tetsz\u00e9s szerinti burj\u00e1nz\u00e1sba.<\/p>\n<p>A term\u00e9szet egyr\u00e9szt szimmetri\u00e1val, m\u00e1sr\u00e9szt \u201efolyamatos feloszt\u00e1ssal\u201d m\u0171k\u00f6dik, ami az aranymetsz\u00e9s m\u00e1sik neve. Ennek a harmonikus-dinamikus mozg\u00e1srendnek a legtiszt\u00e1bb form\u00e1ja a pentagram. [2]<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>(folytatjuk)<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>1. Heinrich Beltinger, Polarit\u00e4t als Weltgesetz \u2013 A polarit\u00e1s, mint egyetemes t\u00f6rv\u00e9ny<\/p>\n<p>2. Andreas Beutel \u00e9s Ursula Korb, Heilige Geometrie und das Geheimnis der Zahlen, Stiftung Rosenkreuz, Birnbach 2010 (Szent geometria \u00e9s a sz\u00e1mok titka, Rosycross Foundation).<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>* A kimatika, &#8211; a r\u00e9gi g\u00f6r\u00f6g \u03ba\u1fe6\u03bc\u03b1 sz\u00f3b\u00f3l, melynek jelent\u00e9se \u201chull\u00e1m&#8221; -, a mod\u00e1lis (alaki) rezg\u00e9sjelens\u00e9gek r\u00e9szhalmaza. (forr\u00e1s: Wikipedia)<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n","protected":false},"author":920,"featured_media":108391,"template":"","meta":{"_acf_changed":false},"tags":[],"category_":[110065],"tags_english_":[],"class_list":["post-89339","logon_article","type-logon_article","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category_-art-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article\/89339","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/logon_article"}],"about":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/logon_article"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/920"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/108391"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=89339"}],"wp:term":[{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=89339"},{"taxonomy":"category_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/category_?post=89339"},{"taxonomy":"tags_english_","embeddable":true,"href":"https:\/\/logon.media\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags_english_?post=89339"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}